Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

1981. júfius 17., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Csúcsszezon A sajószentpéteriek nem hibáztathatok törékeny téma Az öblösüveg-gyártáson csak a fejlesztés segíthet Motoros tói szerszámok Pécstől A Pécsi Vasipari Siövetkeiet sorozatban készít benzinmotoros fű­nyíró gépeket és rotációs kapákat, amelyek kilencvenhárom köb­centiméteres SACHS-motorokkal működnek. A HERMES és az AGROKER értékesítésére az idén kétezerötszáz rotációs kapát, közel ezer darab különféle típusú fűnyirót gyárt. A képen: sorozat­ban készülnek a fűnyíró gépek. Pvc-par és műtrágya exportra ' •Sí ; A minap közérdeklődésre számot tartó, nagyon is idő­szerű riport hangzott el a rádió reggeli műsorában. A Hatvani Konzervgyár vezetői dicsérték a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaságot, mert a leg­jobb minőségű zöldbabot szállítja részükre, méghozzá nagy mennyiségben. Ugyan­akkor az illetékesek annak a gondjuknak is hangot adtak, hogy nem megoldott konzer- ves üvegekből az ellátásuk, s félnek, ez akadálya lesz a tervezett többlettermelésnek. A konzerves üvegeket a Sa- jószentpéteri Üveggyárnak kellene biztosítania, de a gyártó képtelen eleget tenni a megnövekedett igénynek. Mi az igazság a kérdés­ben? Fodor Károly, az üveg­gyár főmérnöke így fogal­mazza meg a válaszát: — Qeak minket, sajószent- péterieket nem hibáztathat­nak a konzerves üveg ellátá­sában mutatkozó hiányért. Mi ugyanis maradéktalanul eleget tettünk és teszünk a termelési feladatunknak. Az első fél évre előirányzott ter­melési értékünk 481) millió fo­rint volt, s ezzel szemben 528 millió forintot teljesítettünk. Nyugodt, kiegyensúlyozott a kemencéknél a munka, per­sze, az más kérdés, hogy a konzervipar követelménye meghaladja az erőnket. De nemcsak a miénket, hiszen országosan is kevesebb az öblös üveg, mint amennyi kellene. A gyárban az utóbbi idő­ben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Ennek ered­ményeként az idén már 1 milliárd 30 millió forintra növekedhet a termelés. Fele­fele arányban állítanak elő konzerves, illetve borosüve­geket. Korábban külföldre is szállítottak innen a termé­kekből, a hazai nagyobb ke­reslet azonban, ma már nem teszi lehetővé az exportot. Mindez természetesen hátrá­nyosan érinti a gyári kollek­tíva nyereségét. — Milyen megoldást lát a gyártás és a felhasználás közti feszültség felszámolásá­ra? — kérdeztük a főmérnö­köt — Az egyetlen járható út csakis a fejlesztés. Az Üveg­A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy az idő­járás továbbra is kedvező feltételeket biztosít a szőlő- lisztharmat továbbterjedésé­hez. A betegség a fürtökön már több helyen megjelent. Tartós meleg esetén, veszé­lyes mértékű fertőzés alakul­hat ki, azért most különösen fontos az újabb megbetege­dések növényvédelemmel való megelőzése, különös te­kintettel a kórokozóra érzé­keny fajtákra. A megye több körzetében már elkezdődött a korai szőlőfajták fürtzáró­dása. Ez azt jelenti, hogy a szürkepenész ellen most jut­tatható ki utoljára kellő mennyiségű növényvédő szer a fürtökre. Az AGROKER tájékoztatása szerint, a sző- lőlisztharmat ellen a Thiovit (0,3%-os), a szürkepenész el­len az Ortho-Phaltan (0.3%- os), vagy a Fundazol 50 WP (0,1%-os) jelenleg beszerez­hető megyénkben. Amennyi­ben a területen szőlőmoly- lárvák is károsítanak, a per- metlevet célszerű rovarölő szerrel, például 2%-os Ditri- fonnal is kombinálni. A technológiai előírások betar­tására ügyelni kelL ipari Művek szintjén 2,2 mil­liárd forintos beruházásra volna szükség, s ez Oroshá­zán és Párádon túlmenően a mi gyárunkat is érinti. Ne­künk 700 millió forint az igényünk a termelés korsze­rűsítéséhez, bővítéséhez. Amennyiben megkapnánk ezt a pénzt, új csarnokot építe­nénk, amelyben nagy terme­lékenységű üveggyártó ke­mencét helyeznénk üzembe. Gondolom, hasonlóak az el­képzelések az említett két gyárban is. A lényeg: a fej­lesztések után eleget tudnánk tenni a hazai konzervipar velünk szemben támasztott követelményének, sőt, jutna a termékeinkből exportra is. Az elképzelés ésszerű, üd­vözlendő, megvalósításért ki­ált. Még akkor is, ha nagy összegről van szó, hiszen tényleg nincs más kivezető út. Csakhogy a fejlesztéseket már 1975-ben meg akarták kezdeni az Üvegipari Művek­nél, de a főhatóságok évről évre elvetették a hitelkérel­met. Az ok: a művek nem tudott megfelelni a gazdasá­gi követelményeknek. Tulaj­donképpen, tehát a főhatósá­gok jogosan utasították visz- sza a hitelkérelmet, csak­hogy ez a népgazdasági ér­dekeinket is csorbítja. Az öblösüveg-gyártás ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a konzerv- és boripar termelé­sének, s e két feldolgozóipari ágazat exportjának fokozása fontos népgazdasági érdek. De miért nincs megfelelő fejlesztési alapja a nagyvál­lalatnak? A magyarázat ké­zenfekvő: egyre csökken az öblös üveg gyártásának jöve­delmezősége. Miközben az üveggyártásban meghatározó energiák ára ugrásszerűen emelkedett, az öblös üvegek eladási ára több mint tíz évig változatlan maradt. Az elmúlt esztendőben ugyan át­lagosan 50 százalékkal növel­ték az árakat, de ez még mindig kevés a programo­zott beruházásokhoz. Az ön­finanszírozás további 30 szá­zalékos áremelést tesz szük­ségessé. Adódik a kérdés: ki fizesse ezt meg? A konzerv­ipar vezetői tiltakoznak: ők erre képtelenek. Az állami Az Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségé­nek székhazában tegnap kongresszusi küldöttválasztó közgyűlést tartottak. Kollálh Sándor, KISZÖV-elnök vá­zolta az OKISZ október 16— 17-én tartandó VIII. kong­resszusának irányelveit, s a megye 37 ipari szövetkezete ennek szellemében készített terveit, fejlesztési elképzelé­seit. Eszerint e kollektívák a VI. ötéves tervidőszakban 30 százalékkal növelik a terme­lési értéket, 41 százalékkal az exportot. Az előadó hangsúlyozta: szeretnék elérni, hogy á szö­vetkezetek az export mellett, nagyobb gondot fordítanának a belkereskedelmi értékesí­tésre. ezen belül elsősorban a megyénk lakosságának el­látására. A megye kereske­delmi szerveivel /aló jobb együttműködéssel változtatni akarnak azon az ellentmon­dásos helyzeten, hogy a ter­melőszervezetek keresett cikkei jóformán az ország minden területére eljutnak, legkevesebb marad Borsod számára. Változatlanul egyik legfontosabb feladatuknak tartják a lakossági szolgál­tatási igények kielégítését, amelyben nagy adósságot kell törleszteniük. Az orszá­támogatást ugyanakkor nem növelik. — Ott tartunk tehát jelen­leg, hogy kénytelenek va­gyunk az öblös üveget im­portálni. A Konzervipari Tröszt az elmúlt évben mint­egy 25 millió üveggel kapott kevesebbet a vártnál, s az idén még tetemesebb lesz a különbség a kereslet és a kí­nálat között. A dobozos cso­magolás szélesítése nem cél­szerű, még többe kerül, hi­szen az ónlemezt külföldről, tőkés piacról kell Importál­ni. Az üveghiány érezteti negatív hatását a bőriparban is, aminek következtében akadozik a palackozás a me­zőgazdasági üzemekben, az átészeknél. Cselekedni kelle­ne^ méghozzá sürgősen, hi­szen a gondok csak súlyos­bodhatnak! Tisztában van­nak ezzel a Gazdasági Bizott­ságban is — mondja Fodor Károly. — Ezért, tavaly októ­berben megszületett a dön­tés: az idén soron kívül meg kel! kezdeni az öblös üveg gyártásának fejlesztését. Az elérendő cél: 1985-ben az öb- .lös üveg gyártása 110 ezer tonnával haladja meg a je­lenlegit. A mi gyárunk ek­korra csaknem megduplázza majd a mostani termelését, értékben kifejezve, eléri az évi 1 milliárd 800 millió fo­rintot. A magunk részéről tartunk tőle: lesznek még gondok a kivitelezések befejezéséig, hiszen nagyon is törékeny ez a téma. A tervek megvalósí­tása ugyanis mindmáig vá­rat magára, a kezdés egyre késik. A kormány Gazdasági. Bizottságának határozata ér­teimében, a nagy értékű be­ruházásnak gazdaságosnak kell lennie, az Üvegipari Mű­vek viszont első nekifutásra nem tudott eleget tenni a jo­gos igénynek. Bízzunk ben­ne: az erre hivatottak meg­találják a megfelelő megol­dást. Mindemellett érdemes eltöprengeni a kérdésen: mi­re volt jó ez a huzavona, mennyivel olcsóbban tehet­tünk volna eleget a már jó ideje felmerülő fejlesztések­nek öt évvel eaetfőtt?«! Kolaj 1 -aszfó gos átlagtól nagyobb ütemű, 40 százalékos fejlődéssel szá­molhatunk ebben. Ennek ér­dekében mintegy 44 millió forintot fordítanak a szolgál­tatás fejlesztésére. A fejlesztési politikában a korábbitól nagyobb előrelátás szükséges. Minden forint ki­adását meg kell fontolni, hi­szen a szanálások következ­tében az országos tendenciá­tól eltérően kénytelenek na­gyobb összeget fordítani az építési jellegű beruházások­ra. A szövetkezetek 1980—85. között, 400 millió forint be­ruházással számolnak, ez ki­sebb fejlesztést eredményez, mint amit az előző öt évben elértek. A vitában felszólalók el­mondották, hogy óvatosak voltak a tervezésben, hiszen a világpiaci kihatások beha­tárolják a lehetőségeket, s jó lenne már megszabadulni a bázisszemlélettől. Az ötnapos munkahét bevezetése nagy gondot okoz a szolgáltató szövetkezetek számára. . Az üzemi demokrácia fórumai­nak munkájában sok a for­mális vonás. A szövetkezetek egymás közötti, és a vállala­tokkal való együttműködés erősítésében sok még a tar­talék. Nem kielégítő az anya­Áz újítások haszna Nenvlankad az-űjétűsi kedv"* a Borsodi Szénbányák Vál-s lalatnál. Az elmúlt évben az aknák dolgozói 2056 ötletet vetettek papírra, s ebből 1557-et megvalósításra elfo­gadtak. Az előkalkulált gaz­dasági haszon megközelítette az 55 millió forintot, míg az utókalkuialt gazdasági ered­mény meghaladta a 17 millió forintot. Az alkoto munka anyagi elismerésére több mint 2,5 millió forintot fizet­tek ki újítási díjként az üze­mekben. Az újítások egy­aránt hozzájárultak a műsza­ki fejlesztéshez és a munka- védelmi helyzet megszilárdí­tásához. gi érdekeltség a tagok és a szövetkezet között. Dr. Tóth József, az OKISZ főosztályvezetője elmondotta, hogy a Vili. kongresszus el­tér a korábbiaktól. A világ­ban végbement folyamatok­kal, változásokkal számolva keresik azt a gazdasági szer­vezeti struktúrát, amely a jövőben megfelel, rugalma­sabban tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kongresszu­son a KISZÖV-szintű tanács­kozásokon elhangzottakat is figyelembe véve fogalmazzák meg a jövőre vonatkozó ha­tározatokat. Valójában a szö­vetkezeti reform továbbfej­lesztésének a stádiumában vagyunk. Egyebek közt. most készítik a kis szövetkezetek alapításával kapcsolatos jog­szabályt. Napirenden van a meglevő jogszabályok módo­sítása. Javasolta: sokoldalúvá kell tenni a tagok és a szö­vetkezet közötti gazdasági kapcsolatokat. Várhatóan nö­velhető a részjegy összege, a tag jelentős összegű kölcsönt adhat a szövetkezetnek. Mindezekhez biztosítani kell az anyagi és az erkölcsi ér­dekeltséget. A vita után választották meg a borsodi ipari szövet­kezetek 19 küldöttét. Az elmúlt napokban ka­mionkonvojok rakodtak be és indultak útnak Kazincbarci­káról, a Borsodi Vegyi Kom­binát előtti tűzoltóság udva­ráról. ahol hónapok óta fó­liával letakart pvc-por soka­sága várt az elszállításra. — Mi történt, miért e gyors kiszállítás? — tettük fel a kérdést Kovács Ferencnek, a BVK kereskedelmi igazgató­jának. — Először arról szólnék, bogy a PVC—III. gyár üzem­be helyezése óta, az idei a csúcsév, teljes kapacitással termelünk. A rendkívül ..eles” világpiaci helyzet kombinátunknak is értékesí­tési gondokat okozott. Itt keil azt is megjegyezni, hogy a legnagyobb nyugati cégek is minimum háromhetes készletekkel dolgoznak, hogy a vásárlók igényeit — a leg­váratlanabb kérések esetében is — maradéktalanul ki tud­ják elégítem. Nos, a mi kész­leteink is körülbelül 10 ezer tonnát tettek ki, azt tároltuk a tűzoltóság udvarán, illetve sportpályáján. Az igazgató elmondotta, hogy erre azért került sor, mert a BVK-ban nem épül­tek megfelelő alapterületű raktárak. Eddig termékeik többségét, így a pvc-alap- anyagokat is az ország kü­lönböző részein, bérelt rak­tárakban helyezték el, igen magas költségekért. Ezért az év elején a kombinát vezeté­se úgy döntött, hogy saját maguk oldják meg a raktá­rozási ' gondokat, így ebben az évben több mint 10 millió forint költségmegtakarítást érnek el. — Miért kerül most sor e raktári készlet felszámolásá­ra? — Az ok, hogy az elmúlt napokban a PVC—III. gyár­ban megkezdődött az éves nagyjavítás, így szünetel a termelés is. Nyár van, ilyen­kor — tapasztalataink sze­rint — pang az üzleti élet. Am mi augusztus végéig le­szerződtünk külföldi partne­reinkkel. Hétféle minőség­ben. igényeiknek megfelelően a raktári készleteinket érté­kesítjük most a piacokon, tehát a pvc-por értékesítés­ben nincs kiesésünk. Éjjel-nappal fagyasztják a gyümölcsöt és más termé­nyeket; a hűtőipar üzemei­ben teljes kapacitással fo­lyik a munka a feldolgozó­vonalakon. Jelenleg a borsó, a málna, a meggy és a ribizli tartósítása adja a legtöbb te­endőt. A mezőgazdasági üze­mekből beérkező szállítmá­nyokat három műszakban dolgozzák fel. Jó termés ígérkezik zöld­babból, most indul a tartósí­tási szezon. A zöldbabot a kukorica követi, ez manapság már igen keresett terméknek számít, ezért több helyen bő­vítették a feldolgozó kapaci­tást. Zalaegerszegről például kétszer annyit adnak, mint tavaly; összesen 250 vagon­nal. A fejlesztés eredménye­ként a székesfehérvári hűtő­házban új „kelbimbóvonalat” állítottak be, Miskolcon új meggy és szilva „magozóvo­nal” segíti a tartósítást. Győrben — egyelőre kísérlet? jelleggel — a még jobb mi­nőség érdekében a málnát közvetlenül a szedés után, a földek menten száraz jéggel hűtik. — Ebben az évben milyen exportterveik vannak, es az első fél évben milyen ered­ményeket értek el? — Az idén a pvc-expoi- tunk meghaladja a 100 ezer tonnát. Az első fél évben a nehézségek ellenére is mind a tőkés, mind a szocialista exportunkat 98 százalékra teljesítettük. — A világpiac meglehető-' sen telített pvc-ből. Mégis, hogyan tudják, s milyen áron termékeiket értékesíte­ni? — Naponta figyelemmel kísérjük a világpiaci helyzet változásait, s igyekszünk ru­galmasan alkalmazkodni. Partnereinkkel néhány hóna- i pos szerződéseket kötünk, így minden változásra — első­sorban az áraknál — reagálni tudunk. Maradéktalanul ele­get teszünk az igényeknek. Így, ha tartályban, zsákban, konténerben kérik a pvc-t, akkor mi úgy szállítjuk. Mondhatni: percre betartjuk a határidőket, s ennek külö­nösen a kikötői berakodá­soknál van fontos szerepe. Ezért tudjuk a tőkés piaco­kon árainkat szinten tartani és a szocialista országokban levő konkurrens cégeket megelőzni. — Az elmúlt évhez viszo­nyítva csökkent a pvc-alap- anyagok világpiaci ára. Ez hogyan jelentkezik a BVE árbevételeiben ? — A pvc-ből természetesen kevesebb lesz az idén a dol­lárárbevételünk. Ezért meg­próbáltuk kihasználni a mű­trágyában rejlő exportpiaco­kat, ami a korábbi években nem volt jellemző a BVK-ra. Az idén három típusú mű­trágyából az export megha­ladja majd az 50 ezer ton­nát, s ezzel pótoljuk a pvc- néi „kiesett" dollárelszámolá­sú árbevételt. Mindezt úgy oldottuk meg, hogy a belföl­di igényeket messzemenően figyelembe vettük, így példá­ul májusban, a tavaszi me­zőgazdasági munkák idősza­kában leállítottuk a műtrá­gya exportját — mondotta befejezésül Kovács Ferenc kereskedelmi igazgató. Felföldi György Kongresszusi küldöttválasztó gyűlés a KISZÖY-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom