Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. július 16., csütörtök Havasi Ferenc felszólalása a LEMP kongresszusán r (Folytatás az 1. oldalról) Gazdasági téren tipikus volt a felszólalásokban a reform sürgetése. Általában a „minél előbb, annál jobb’'-szemlélet látszott érvényesülni, helyen­ként olyan mozzanatokkal ki­egészülve, hogy a LEMP ed­digi vezetésében nem volt kellő akarat és eltökéltség a gazdaságirányítás adminiszt­ratív módszereinek felszámo­lásához. Más felszólalók — az ir.i nyitási -szerkezeti változá­sok igenlése mellett — a me­zőgazdaság. az élelmiszer-ter­melés, illetve az energiagaz­dálkodás abszolút értelemben kiemelt kezelése, a gazdasági célok sorrendjének világos meghatározása mellett érvel­tek. Elhangzott, hogy több szenet csak a bányászlétszám nagyfokú növelésével lehet kitermelni. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt IX., rendkívüli kong­resszusának szerda délutáni ülésén felszólalt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a kongresszuson részt vevő magyar pártkül- dötlség vezetője. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszön­tőm a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusát. Az Önök mun­kájának eredménye — ahogy azt Kania elvtárs beszámo­lója is kifejezte — nem­csak a szocialista Lengyel- ország számára sorsdöntő jelentőségű, hanem rendkívül fontos a szocialista országok közössége, a nemzetközi kommunista mozgalom, az európai béke és biztonság ügye szempontjából is. Meg­bízlak bennünket azzal, hogy ismételten juttassuk kifeje­zésre pártunk testvéri szoli­daritását a szocializmus vív­mányainak megvédéséért és a szocialista kibontakozásért cselekedni kész lengyel kom­munistákkal, hazafiakkal. A magyar kommunisták, dolgozó népünk kezdettől fogva növekvő aggodalommal figyelik a szocialista Len­gyelországban több mint egy esztendeje húzódó válságot. Ez az érdeklődés természe­tes, hiszen népeinket törté­nelmi barátság köti össze, a szocializmusban összefonó­dott a sorsunk, közösek a céljaink, országaink azonos szövetségi rendszer tagjai, a sokoldalú politikai, gazdasá­gi, kulturális együttműködés ezernyi szála köt össze ben­nünket! Népünk aggódását növeli, hogy ez a válság olyan időszakban , keletke­zett. amikor Európa és a vi­lág békéjét súlyosan veszé­lyeztetik az imperializmus agresszív erői. Kedves Elvtársak! Havasi Ferenc, a magyar küldöttség vezetője a LEMP IX., rend­kívüli kongresszusán. Balra tőle a mongol, jobbra a kubai delegá­ció vezetője. Saját történelmi tapasztalataink­ból is tudjuk, hogy a szo­cializmus építésének mene­tében súlyos konfliktusok­hoz vezetnek a párt poli­tikájának bárminemű tor­zulásai, a marxizmus—leninizmustól való eltérés, a szocialista forradalom közös törvény- szerűségeinek és a nemzeti sajátosságok összhangjának megsértése, a szubjektiviz­mus és á voluntarizmus fel­erősödése, a szocialista de­mokrácia, a tömegekkel való kapcsolat elhanyagolása. Ezért jól értjük és értékel­jük azokat az őszinte törek­véseket, amelyek a hibák ki­javítására, a megismétlődé­süket kizáró biztosítékok ki­munkálására, a szocialista építéshez elengedhetetlenül szükséges gazdasági-társa­dalmi reformok kidolgozásá­ra irányulnak. Ugyanakkor a szocializmus minden hívével, Lengyelor­szág minden igaz barátjával együtt növekvő nyugtalan­sággal látjuk' azt is, hogy a szocialistaellenes erők a ma­guk céljaira igyekeznek ki­használni a hibák okozta válságot. Nem csupán a ki­bontakozást akadályozzák az­zal, hogy a megújulás ürü­gyén újabb és újabb társa­dalmi feszültségeket terem­tenek, hanem egyre nyíltab­ban támadják a Lengyel Egyesült Munkáspárt eszmei és szervezeti alapjait, a szo­cialista állam intézményeit, Lengyelország szövetségesi kapcsolatait, s szovjelelle- nességet szítanak. Támoga­tást kapnak ehhez azoktól az imperialista köröktől, ame­lyek a nemzetközi erőegyen­súly megbontására, a fegy­verkezési verseny fokozásá­ra, a feszültség élezésére irá­nyuló politikájuk céljaira a lengyelországi eseményeket is megpróbálják felhasznál­ni. Mindez létében fenyegeti a szocializmús vívmányait, a néphatalmat, és ■ súlyos ve­szélyt jelent a világ békéjé­re is. Az Ózdi Kohászati Üzemek FELVÉTELT HIRDET IDEGEN NYELVI oktatási eteaűói állás betöltésére. Az állás betöltéséhez orosz—német szakos középiskolai tanári képesítés és legalább 3 év, szakmában eltöltött gyakorlati idő szükséges. Nyelvvizsgával rendelkezők es a felnőttoktatásban gyakorlottak jelentkezését is várjuk. Fizetés a vállalat kollektív szerződése alapján. Lakás, átmenetileg, a vállalat gondozásában levő közös családi szálláshelyen megoldható. Címünk: Ózdi Kohászati Üzemek, Személyzeti főosztály Ózd, Pf.: 218. Rombauer tér 1. 3602 ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK Személyzeti Főosztály Pártunk saját történelmi utunkból vonta le azt a ta­nulságot, hogy válságos időszakban sors­döntő jelentősége van a marxista—leninista eszmei alapokon világosan és egy­értelműen megfogalmazott politikai programnak, a sza­vak cs a tettek egységének, a következetes cselekvés­nek. Csak egyértelmű és világos, szocialista program körül lehet szorosra zárni a kom­munisták sorait és harcba hívni a tettrekész hazafiak sok milliós táborát. Tapasz­talatból tudjuk, hogy lehe­tetlen egyszerre kielégíteni minden jogos igényt, ha azonban ezeket helyesen rangsoroljuk, ha erről őszin­tén és nyíltan szólunk, a dol­gozó tömegek megértik a helyzetet, s elsősorban azt, hogy a szocialista haza fel­virágzásának és a nép jóléte biztosításának egyetlen for­rása van csupán, a céltuda­tos alkotó munka. Nyilván­való igazság, hogy elosztani csak azt lehet, amit megter­melünk. Tudjuk — mert magunk i3’ átéltük —, hogy az elköve­tett hibák nyomasztó terhet jelentenek a kommunisták lelkiismeretére. A lengyel kommunisták azonban nem élhetnek örök lelkiismerct-furdalások kö­zepette, azért, mert néhány száz, talán ezernyi kisebb- nagyobb vezető hibákat kö­vetett el, nem élt, vagy visszaélt a bi­zalommal. Parancsoló fel­adat, sőt kötelesség megvé­deni a kommunistákat, a kö­zösség becsületes tisztségvi­selőit, akik a szocializmus híveiként szakítanak a tu­bákkal és bátran szem be­szállnak a szocialistaellenes erők gátlástalan antutoro- munizmusával, a boszor- kányüldözessel. A hibák ki­javításához azok objektív és szubjektív okait alaposan és őszintéi: fel kell tárni, s gon­doskodni arról, hogy né is­métlődhessenek meg. Ehhez azonban mindenekelőtt az el­lenforradalmi veszélyt kell el­hárítani, az osztályelienség támadását kell határozó‘.tar. visszaverni. .Ha a munkásha­talom megrendül, ha a tár­sadalom intézményeit állan­dóan zaklatják, feszült­ségkeltéssel megbénítják, ak­kor a dolgozók jogos köve­teléseinek, igényeinek kielé­gítése is lehetetlenné válik. Ezért a politikai harcnak az adott * időszakban minden szükséges és lehetséges esz­közével biztosítani kell a társadalom törvényes rend­jét, az előrehaladás feltéte­leinek megteremtését. Kedves Elvtársak! A lengyel nép is igen ne­héz utat tett meg történelme során. Századokon át kellett harcolnia a nemzeti önálló­ságért, a második világhábo­rúban pedig — amikor a fa­siszták földig lerombolták hazáját, fiainak millióit ki­irtották — nemzeti létének megmentéséért kellett küz­denie. A Szovjetunió és a lengyel hazafias erők győ­zelmes antifasiszta .harcának eredményeként a lengyel nép ma független hazában, biz­tonságos és garantált hatá­rok között él. Az elmúlt 36 év alatt újjáépítették orszá­gukat, hatalmas gazdasági és termelési kapacitással ren­delkező népgazdaságot hoz­tak létre, munkahelyek mil­lióit teremtették meg, az év­százados haladó hagyomá­nyokat megőrizve fejlesztet­ték a tudományt, a műve­lődést, a kultúrát. Mély meg­győződésünk, hogy ezek olyan történelmi vívmá­nyok, amelyek szilárd bázi­sai Lengyelországban a szo­cializmus felépítésének. Önökre, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt IX., rend­kívüli kongresszusának kül­dötteire hárul most az a tör­ténelmi felelősség, hogy meg­határozzák a szocialista tár­sadalom konszolidálásának, majd a lengyel nemzet to­vábbi felemelkedésének prog­ramját. A program kidolgo­zása és következetes végre­hajtása a feltétele annak, hogy pártjuk élére álljon a szocialista kibontakozásnak, s Lengyelország a szocialista közösség szilárd tagjaként haladjon, tovább közös cél­jaink megvalósításának út­ján. Pártunk Központi Bizott­sága júniusi ülésének állás­foglalása ismételten megerő­sítette azt a meggyőződé­sünket, hogy a válságból kivezető út megjelölése, a szocializmus valamennyi hívének, min­den igaz hazafinak harcba hívása a lengyel kommunis­ták feladata. E harcukban számíthatnak a testvéri szocialista országok, köztük hazank, a Magyar Népköztársaság támogatásá­ra. Ahogyan eddig, a jövő­ben is építhetnek a magyar kommunisták, a magyar dol­gozók cselekvő szolidaritásá­ra. Reméljük és bízunk ab­ban, hogy a Lengyel Egye­sült Munkáspárt IX.. rendkí­vüli kongresszusának mun­kája, az itt hozott határoza­tok olyan kiutat mutatnak, amely egyaránt megfelel a lengyel nép és a szocialista közösség érdekeinek, a tár­sadalmi ' halaöás és béke egyetemes ügyének. Sok sikert, eredményes munkát kívánok Önöknek! Köszönöm a figyelmet! Elhunyt Holtai Zoltán Nagy veszteség érte Borsod megye és az ország ipari szö­vetkezeti mozgalmát: 57 éves korában elhunyt Koltai Zol­tán, a KISZÖV nyugalmazott elnöke. Az egykori vízvezeték-sze­relő harminc évvel ezelőtt kötelezte el magát a szövet­kezés eszméivel. Nagy érde­meket szerzett az ipari szö­vetkezetek megszervezésében, azok gyarapításában, megerő­sítésében. A szövetség elnö­keként 27 éven át fáradhatat­lanul munkálkodott, hogy a termelő és szolgáltató szerve­zetek minél hatékonyabban elégítsék ki a lakossági és a közösségi igényeket, amely egyben a megye gyarapodá­sát is jelentette. Koltai Zoltán elvtárs jelen­tős reszt vállalt a politikai és a társadalmi feladatok végzé­séből. Tagja volt az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsának, a B.-A.-Z. megyei Tanácsnak, s egy időben a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának. Az MSZMP Mis­kolci Ipari Szövetkezetek Bi­zottsága tagjaként is eredmé­nyesen segítette a párt politi­kájának következetes meg­valósítását. A párthoz való hűsége, a mozgalomban ki­fejtett munkássága — ame­lyet több magas kitüntetés is fémjelez — követendő példa az ipari szövetkezetek és a szövetség dolgozói, vezetői számára, akik kegyelettel megőrzik emlékét. Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán látogatást tett a Nép­szabadság szerkesztőségében. Találkozott a szerkesztőség vezetőivel, tájékozódott a lap munkájáról, elvtársi beszél­getést folytatott idősz.erű po­litikai kérdésekről, és megte­kintette az új ofszetnyomású lapkészítés szerkesztőségi lé­tesítményeit Lázár Gyürgy befejezte athéni látogatását (Folytatás az 1. oldalról) A magyar miniszterelnököt fogadta Konsztantin Kara- munlisz, a Görög Köztársa­ság elnöke. A két miniszterelnök esz­mecserét folytatott a ma­gyar—görög kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről. A megbeszélések a szívélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében folytak. A két miniszterelnök elé­gedetten vette számba a két ország közötti kétoldalú kap­csolatok fejlődésében elért háladást és megerősítették el­határozásukat, hogy a jövő­ben is tartós jószomszédi, ba­ráti és együttműködési kap­csolatok fejlesztésén munkál­kodnak a függetlenség, a szu­verenitás, az egymás bel- ügyeibe történő be nem avat­kozás, az egyenlő jogok és a kölcsönös előnyök elvének alapján. Különös figyelmet szentel­tek a gazdasági kapcsolatok­nak és az ezek továbbfejlesz­tésére kínálkozó lenetőségek vizsgálatának. A felek átte­kintették a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatokat, és elégedetten állapították meg, hogy az 1980-ban aláírt egyezmény a gazdasági, ipari és technikai együttmű­ködés fejlesztéséről hatékony eszközzé válhat valamennyi közös érdeklődésre számot tartó területen történő együtt­működés további fejlesztésé­re. Ennek az egyezményrtek a keretében rögzítették, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésére és azok sokoldalúbbá tételére. A felek elégedetten vették tudomásul a kétoldalú szer­ződések megkötésére irányuló kölcsönös szándékot, így ál­lategészségügyi, növényegész­ségügy i, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló és társa­dalombiztosítási egyezmény kötését. A látogatás során ki­cserélték a polgári és bűnügyi jogsegélyszer züllést megerő­sítő okiratot, valamint a tu­dómén vas és műszaki együtt­működésről Budapesten, 1979. október 8-án a Görög Köztár­saság és a Magyar Népköztár­saság kormánya között aláírt egyezmény jóváhagyását tar­talmazó jegyzéket. A felek pozitívan értékel­ték kapcsolataik fejlődését a kultúra, a tudomány és a tu­rizmus területén. E kapcsola­tok hozzájárulnak a két or­szág kulturális értékeinek jobb megismeréséhez. Kife­jezték akaratukat az ezeken a területeken történő együtt­működés bővítésére. A két miniszterelnök esz­mecserét folytatott néhány aktuális nemzetközi kérdés­ről. Elégedetten állapították meg, hogy nézeteik egy sor kérdésben azonosak, vagy na­gyon közel állnak egymáshoz, A miniszterelnökök aggo­dalmukat fejezték ki a fegy­verkezési hajsza folytatásával okozott veszélyek miatt, az általános és teljes leszerelés mellett foglaltak állást a ha­gyományos fegyverek terüle­tén csakúgy, mint a nukleáris fegyverek területén, szigorú és hatékony nemzetközi ellen­őrzés mellett. A felek aggodalmukat fe­jezték ki a jelenlegi közel- keleti helyzettel kapcsolat­ban. Támogatták a válság át­fogó, igazságos és tartós ren­dezését annak alapján, hogy Izrael teljesen visszavonul az 1967-ben elfoglalt valameny- nyi arab területről, hogy elis­merik Palesztina arab népé­nek önrendelkezésre irányuló elidegeníthetetlen jogát, ide­értve saját állama létrehozá­sának jogát, valamint a tér­ség minden országának azt a jogát, hogy békében és biz­tonságban éljen. A felek megvizsgálták a ciprusi helyzetet, amely vál­tozatlanul veszélyezteti a tér­ség békéjét és biztonságát. Támogatták az igazságos és tartós rendezést a Ciprusi Köztársaság függetlenségé­nek, területi integritásának, szuverenitásának és el nem kötelezettségének, valamint az Egyesült Nemzetek erre vonatkozó határozatainak alapján. A miniszterelnökök hang­súlyozták, hogy teljesen elé­gedettek találkozójuk ered­ményeivel és a lefolytatott megbeszélésekkel. Kifejezték azt a meggyőződésüket, i.ogy e tárgyalások új lendületet adnak majd a görög—magyar kapcsolatok további fejlődé­sének. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Georgiosz Ralliszt. a Gö­rög Köztársaság miniszterel­nökét, aki a meghívást öröm­mel elfogadta. Változások ős botrány a francia nemzetgyűlésben A francia kormány szerdai ülésen elfogadta a hatalom decentralizálásáról szóló tör­vénytervezetet. amelyet még ebben a hónapban a nem­zetgyűlés rendkívüli üléssza­ka elé terjesztenek. A nem­zetgyűlés rendes ülésszaka a héten véget érne, de a kor­mány szerdán rendkívüli ülésszakra hívta össze a tör­vényhozó testületet július 17- lől. Az új törvénytervezet a francia államigazgatás mély­reható átalakítását indítja el -r- az elmúlt két évszázad csaknem megszakítás nélküli központosító törekvéseivel szakítva, növeli a falusi, vá­rosi, megyei és tartományi választott szervek hatáskörét, s csökkenti a kinevezett pre­fektusok felhatalmazását. Az átalakítást több lépcsőben hajtják végre. Szerdán egyébként bekiS vetkezett az új, baloldali többségű francia nemzetgyű­lés első incidense: az ellen­zék — az KPR és az UDP — képviselői kivonultak az ülésteremből az interpelláci- ós vita során. A jobboldali képviselők tá­vozására azt követően került sor, hogy Pierre Joxe, a szocialista és Claude Labbe, a gaulleista képviselőcsoport elnöke heves szópárbajba bocsátkozott. Labbe „türel­metlenséggel” vádolta a szo­cialista képviselőket az in- terpellációs vita megszerve­zésének módja miatt — ugyanis a népesebb szocia­lista képviselőcsoport több időt kapott az interpelláci­ókra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom