Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

1981. június 12., péntek i ESZAK-MAG^ARORSZAG 4 V égei, ért az ünnepi köinyvhét. Záporeső verte a sátrakat a nyi- | táskor é:s a záráskor, közben í meg néfcány olyan kánikuiai nap adódott, amilyenről csak a főídényben a Balatonon ; üdülők álmodhatnak. A könyv boil tok ban még most készítik .a számadásokat, mi­lyen is volt a forintbevétel tükrébema könyvhét, mit hoz­tak vissza, az alkalmi árusok, mit n'iutast az ünnep gazdasági mérlege. Annyi már most is tudott — s ezt nemcsak a boltok vezetőitől lehet tudni, hanem az érdeklődő, nyitott szemű járókelő, bolti bön- i gésző a hét közben is észre­vehette , hogy egyes könyvhéti művek nagyon ha­mar elfogytak, szinte a könyv­hét nyitásával egy időben. (Ennek oka, hogy a gyakor­lott vásárló — s szerencsére ; egyre töbib az ilyen! — már ! jóelőre kinézi, illetve kiválo­gatja, miket is szeretne meg­vásárolni állandó boltjában, vagy bizományosánál a könyvhéten, listát ír össze, : előjegyeztek s azonnal haza- ; viszi, amint Sehet a választott ; könyveket.) A kiadási pél- i dányszám alacsony-e, vagy a vásárlói igény, a kereslet magas, nehezen dönthető el, ám az évek óta hasonlóan je- , lentkező kereslet arra utal, hogy a példányszámoknál le­het valami baj. Tény, hogy azonnal elfogytak például az antológiák — Körkép, Szép : versek, Rivalda, írószemm,! stb. —, Moldova György, Her- , nádi Gyula, Kolozsvári Grandpierre Emil és mások l szépprózai írásai, Bárczy Já- I nos Zuhanóugrása, elfogyott I A zene könyve (pedig igen ! magas volt az ára!), a Gyer­mek születik című ismeret- terjesztő könyv és a száz ün­nepi kiadványnak talán több mint a fele. És fogytak a korábban megjelent kiadvá- \ nyok is. Például utcai sátor­ban láttunk két és íélszáz forint körüli árú művészeti albumot vásárolni, s mint hallottak, igen sok értékes I album, és egyéb magas árú \ könyv »talált az utcán is gaz­odéra. A könyvhét másik „vonu­lata” az olvasó és az iró, megiaez irodalom találkozása, azaz < az olvasáson kívüli, a ssemélyes találkozás. Nos, a hrwatalös program Borsodban mintegy harminc író részvé­teléit hirdette ilyen alkal­makra. Évek óta visszatérő gondolat: vajon nem íormá- lis-eiaz olyan író—olvasó ta­lálkozó. amelyen nehezen összeverbuvált „érdeklődők” feszengenek ? Vagy, ha az író- vendég kétórás eltérésekkel futószalagon taláJkozgat ol­vasóival, ha két nap alatt hat-nyolc helyen ápolja a kapcsolatokat, ha végigszá­guld; egy járáson stb.? Vol­tak jól sikerült találkozók, például Bárczy János ózdi találkozójáról csupa elismerő megnyilatkozást hallottunk. Ugyanakkor sok volt a szok­ványos, a statisztika kedvé­ért való. És akadt értesülé­sünk. szerint nem egy félre- síkiatt gondolatcsere is. (A közművelődési életben a ra­cionálisabb szervezésre buz­dítanak gazdasági körülmé­nyeink. Nem pazarlás-e erő­vel, idegekkel, pénzzel, nem az értelmes és tartalmas ta­lálkozók ellen dolgozik-e a sok erőltetett találkozás? Nem ésszerűbb-e a „keve­sebbet, de tartalmasabbat” elv követése?) Alighanem a könyvhét kereskedelmi céljai valósultak meg jobban, mint az ünnepiek, a könyvforgal­mazási terveken kívül eső társadalmi-közművelődési programok. Tisztelet a né­hány jól sikerült és valóban tartalmas találkozásnak, de értesüléseink szerint az össz­képre nem a teljes siker a legjellemzőbb. Jó, hogy a vendégek között volt négy ma is borsodi író, meg to­vábbi hat-hét, aki innen szár­mazott, vagy ide kötődött, de az nem jó, hogy nem akadt olyan kiemelkedő könyvheti esemény, amely akár a járás határán is túl hangozhatott volna. A könyvhét előkészítésében — ha jól számoltam — ti­zennégy főhatóság, társadal­mi szerv és vállalat vett részt országos szinten, könyvtáro­sok és könyvkereskedők, köz- művelődési dolgozók serege dolgozott rajta a megyében. A könyveladáson kívül eső eredmények aligha állnak arányban a tervekkel, a be­fektetett munkával. Még ha számszerűleg sok találkozót is lehet regisztrálni. Jövőre újra lesz könyvhét Szolgál­jon tanulságul az idei. Bcuedek Miklós ' Szökőkút Újabb szökőkúttal gazdagodott Miskolc városa. Kovács Ferenc szobrászművész alkotása a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár előtt került felállításra. Fotó: Laczó J. feledy spa rajzai Salgótarjánban Salgótarján, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi területi Szervezetéhez tartozó Nógrád megye székhelye lesz a jövő­ben az északi megyék rajz­művészetének otthona, bemu­tatkozási helye. A hagyomá­nyos miskolci Rajzok című kiállítás is oda költözött át. Ezen túlmenően a salgótar­jáni Nógrádi Sándor Múzeum sorozatot indít, amely a mai magyar rajzrcűveszet legjele­sebb művelőit mutatja be. E sorozatot Feledy Gyula Kos- suth-díjas grafikusművész rajzainak kiállítása nyitja. Or. SzegilGngi: A Miskolci Nemzeti Szín­ház műsoron levő Egy szere­lem három éjszakája című musicaljében bravúros beug­rással vette át — a családi A salgótarjáni kiállításon Feledy Gyula nyolcvannál több tusrajzát állítja ki az utolsó három év terméséből, s a kiállítandó művek döntő többsége ott kerül először közönség elé. Ezek részben tanulmányok, részben önálló rajzok és itt látható a Vál­tozatok a Hollókői Pietára című sorozat tizennyolc da­rabja is. A kiállítást június 13-án délelőtt tizenegy óra­kor nyitja meg a Nógrádi Sándor Múzeumban dr. Mik­lós Pál, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Saliós Gábor haláleset miatt távollevő — Simon Györgytől dr. Szegi- longj törvényszéki bíró szere­pét Saliós Gábor. Kitűnően illeszkedett játékával a már összeszokott együttesbe. Értékeink védelmében Bár megyénk különböző j részein bőséggel láthatunk műemlékeket, műemlék jelle­gű épületeken, Miskolc mégis i az egyiki legszegényebb város i ezen a téren. Mindössze hat- f van műemléki védettség alatt ; álló épülete van. Éppen ezért, j különösen fontos, hogy a már i feltárt, meglevő értékeinket óvjuk a pusztulástól. I Miskolc műemlékeiről, kö­zülük is ;a két legjelentő­sebbről, a napokban tartottak érdekes és értékes előadást az MTESZ-székházban. Á di­ósgyőri várról és a pálos ko­lostorról, valamint a görög­keleti templomról és környé­kéről. Sajnos, ez idáig az volt a gyakorlat, hogy ahol nem tudták biztosítani a mű­emlékek fenntartását, ott tö­rölték ezeket a megóvandók listájáról. Számos műemlék esett áldozatul a szanálások­nak is. Ha már korábban is azt az elvet valljuk, amely a kö­zeljövő jelszava, és amely sze­rint a rekonstrukciós és meg- tartásos építési forma kerül előtérbe, akkor bizony szá­mos értékes leletet menthet- ) tünk volna meg. i A diósgyőri vár, elsőren­dű műemlékeink közé tarto­zik. Az építmény, belső akusztikája kiválóan alkal­mas hangversenyekre, ame­lyet igyekszünk is 'hasznosí­tani napjainkban. És még mindig tartogat számunkra lehetőségeket, hiszen a vár keleti oldalán akár szabad­téri múzeum kialakítása is elképzelhető. Hasonlóan érté­keink közé tartozik, az innen nem messze levő pálos ko­lostor, amellyel már az 1700- as években készült térképe­ken is találkozhatunk. A pá­losok az 1300-as esztendők­ben telepedtek meg Felső- győrben. Hozzájuk tartozott a Szinva völgye, ahol az első szőlőültetvényeket telepítet­ték, és a Barát-hegy. Az itt található régi borház — a szakemberek véleménye sze­rint — átalakításával hangu­latos zöldvendéglő és kelle­mes környezet várná az ide­érkezőket. Sajnos a pálosok címerét már csak fotókon tekinthetik meg az érdeklődőit, amelyen a csőrében kenyeret tartó holló látható. Ugyancsak en­nek a kolostornak a tulajdo­nában volt egykor a Boldog- asszony szobra, amely ma a diósgyőri plébánia és temp­lom előtt látható. Nem mesz- sze a kolostortól volt a ma­lom, amelynek sorsáról azt mondják: a műemlékek elleni merénylet klasszikus példá­ja. A malom ugyanis az 1976 —77-es telek után egyszerűen eltűnt, falai .szétmállottak ... A pálos kolostor, amelynek ásatását az 1970-es évek ele­jén végezték, a diósgyőr- majláthi új lakótelep köze­pén látható. Jóllehet még nem a megtalált leletek teljes so­ra, hiszen még további fel­tárás szükséges. A város egyik legforgal­masabb pontján levő görög­keleti templom, ugyancsak számos értéket őriz. A XVII —XVIII. században idetele­pült görögöknek emlékei szin­te egyedül itt találhatók. A templom közelében, a látot­tak azt bizonyítják, talán a pusztulásra ítéltetettek között szerepel a parókia épülete is. Az északi oldalon levő, egy­kori ispotály például, nem is szerepel az ötvenes évek ele­jén készített műemlékek lis­táján. A város úthálózatának fej­lesztésével a hatalmas értékű ortodox gyűjteménnyel ren­delkező templom és a mel­lette levő épületek az eddigi­nél jobban a figyelem kö­zéppontjába kerülnek. Ez ön­magában is indokolja a pa­rókia és az ispotály omladozó falainak megmentését, hely­rehozatalát, nem beszélve ar­ról, hogy a falújításnak nem­csak a városkép, hanem a műemlékvédelem szempont­jából is nagy jelentősége van. Monos Márta A Klinkó-hagyaték kiállításával m Múzeumbaráti kör alakúit Patakon A hetvenes évek végén ado­mányozta a sárospataki alma maternek a miskolci születé­sű, volt pataki diák, Klinkó József képzőművészeti gyűj­teményének egy jelentős ré­szét. A tanítóképző főiskola hagyatékául jutott festmé­nyek, grafikák — kiegészül­ve jelenleg magánszemélyek birtokában levő alkotásokkal — most kiállítássá szerve­ződték, s beépültek a Sáros­pataki Képtár nagyközönség elé tárt gyűjteményanyagába. Mint ismeretes, 1968-tól datálódik az iskolavárosban a valaha itt tanult diákok — vagy a városhoz kötődő sze­mélyek — által felajánlott képzőművészeti anyagok gyűjtése-gondozása-kiálíítása. A Béres Ferenc kezdte ado­mányozó sort folytatta And- rássy Kurta János, Dómján József, Klinkó József — hogy csak a legjelentősebbeket em­lítsük —, s a város kulturá­lis életében ez által megte­remtődött a feltétele a szer­vezett rendű képzőművészeti hálózat kialakításának. A kö­zelmúltig mindezt a városi tanács gondozta, sokak által várt és nagyobb távlatokat nyitó határozattal került a pataki gyűjtemény a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetéhez; megteremtőd­tek ezzel a „szakember­gazdaság” feltételei. A múzeum munkatársainak avatott munkája biztosította most, hogy a Klinkó-gyűjte- mény is a nagyközönség elé kerüljön-kerülhessen. A ki­állítás megnyitásán dr. Ká­roly István, a tanítóképző főiskola főigazgatója méltat­ta a hagyaték jelentőségét, s ennek beépülését Patak kép­zőművészeti életébe, hangsú­lyozva a már meglevő és áz iskolaváros tulajdonában — pontosabban a múzeumi há­lózat — birtokában levő kép­zőművészeti anyagok bemuta­tását; a kiállítások jelentős szerepét a vizuális nevelés­ben. A kiállítás megnyitójához kapcsolódva egy — a jövő szempontjából nagyon lénye­ges — eseményre került még sor. Meghívottak jelenlétében alakuló „ülést” tartottak a Sárospataki Képtár múzeum­baráti körének tagjai. Az egyelőre szűkkörűnek nevez­hető kör megjelent képvise­lői eiőtt dr. Szabadfalvi Jó­zsef megyei múzeumigazgató vázolta a működés céljait, hangsúlyozván, hogy nem a formaságnak áldozva van szükség e pártoló és gazdai figyelmű társaságra, hanem azért, hogy a képtár egész tevékenysége nagyobb ható­körű lehessen, hogy az eddi­gi helyi igyekezet megsok­szorozódhassák, hogy a meg­változott jogi körülmények között felerősödjék az eddigi ügyigyekezet. Támogató, szer­vező és propagáló tevékeny­ségre kell hát szövetkezniük mindazoknak, akik e kör tag­jai lesznek. Arra is szükség van — hangsúlyozta dr. Sza­badfalvi József —, hogy a képtár, most már a múzeum egyik „kihelyezett” bázisa­ként — regionális feladatokat is magára vállaljon, neveze­tesen : figyelme fókuszát tágí­tani kell. hiszen Erdőbényén például kisgaléria működik, a pácini kastélyban közönsé­get váró aryagok vannak, s a nem távoli jövőben a szom­széd város Sátoraljaújhelynek is megvan a reménye, hogy múzeuma legyen; igen fon­tos tehát a kisugárzóhatás ... A baráti kör alakuló ülé­sén többen is e szándék erő­sítéséről biztosították a mú­zeum szakembereit, s támo­gatást ígértek a törekvések­hez. Ebbe tartozik, hogy pa­takiak azt is szeretnék, ha az országos hálózatba az ed­diginél erősebb szálakkal kapcsolódna be a képtár. Er­re adottak a lehetőségek. A megalakult múzeumbaráti kör elnöke Béres Ferenc lett, aki ez alkalommal is aláhúz­ta annak a jelentőségét, hogy ez a képtár adományokból jöhetett létre, s ennek alap­ján tartotta fenn magat. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az anyag immár a mú­zeum kezelésében és gondo­zásában van, mert ez bizto­síték arra, hogy a meglevő értékeket megfelelő rendbe tudják ' sórolni, s gondoskod­nak „élővé” válásáról, vagyis rendeltetésének megfelelően közönségközeibe hozzák azo­kat. A kör titkári tisztét a képtár mindenkori vezetője látja majd el — jelenleg Bán András művészettörténész —, aki gondoskodik _a múzeumi hálózat egészében a profilki­alakításról. Bán András a messzibb jövő terveiről szól­va a lokálpatriotizmus város­határon túlra „emelésének” szükségét hangsúlyozta, hoz­zátéve, hogy a képtár felada­tának tekinti, hogy a kortárs művészet otthona legyen, s figyelmét az országhatáron túlra, mindenekelőtt a kör­nyező országokban élő képző­művészek munkásságára is kiterjessze. (t. n. j.) Ismét szabadtéri hangversenyek Muzsikáló udvar Mozart- és Schuberl-műve­ket hallhatunk ezen a nyá­ron a Muzsikáló udvar kon­certjein, a Miskolci Szimfo­nikus Zenekart — az elmúlt évadhoz hasonlóan — ismét fiatal karmesterek dirigálják, tehát folytatódik az a kezde­ményezés, hogy tehetséges, if­jú muzsikusok zenei felfogá­sában lesz módunk megis­merni a zeneirodalom nép­szerű, vagy épp névtelensége okán vonzó darabjait. A hangversenyekre péntek esténként, a Kossuth Műve­lődési Ház udvarán (ha esik az eső. akkor a színházte­remben) kerül sor. Az első koncert épp egy héttel ezelőtt vol t. A Muzsikáló udvar ma esti programjában Mozart A-dúr szimfóniáját és D-dúr fuvola­versenyét, valamint Schubert IV. szimfóniáját hallhatjuk. Vezényel Török Géza. fuvo­lán közreműködik Gyöngyösi Zoltán. A hangverseny 19 órakor kezdődik. n. Sz. e. AUTÓTULAJDONOSOK, FIGYELEM! Az Atkrmi Biztosító és a BŐSZ megyei Szervezete f. év juries 13-ón, szombaton 8-tól tó óráig a CASCO-biztosfiosso! rendelkező autótulajdonosok részére az otábbi INGYENES SZOLGALTATASOKAT nyújt jo: — motordiagnosztika — fényszóró-beállítás — CO-mérés — fagyállómérés — szaktanácsadás Ebben az időpontban az Állami Biztosító Gépjárműkár-rendezési Fiókja is ügyeletet tart, teljes körű kárrendezéssel áll ügyfelei rendelkezésére. Helye: ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ GÉPJÁRMŰ KAR-RENDEZÉSI FIÓKJA MISKOLC, Kiss Ernő u. 5. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom