Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
ESZAK-MAGYAEQRSZAG 4 1981. Június 13^ szombat A 240. kiállítás Tokajban Réti Zoltán festményei és rajzai Június 22-től 27-ig XI. veszprémi tévétalálkozó Sajtótájékoztató a Magyar Televíziónál r Tizenegyedik alkalommal rendezik meg június 22-e és 27-e között a veszprémi tévétalálkozót. a Magyar Televízió dramatikus alkotásainak éves mérlegelését és a hozzákapcsolódó telemeetinget, azaz a tévéműveik kereskedelmi jellegű bemutatását. (A tele- meetingre eddig tizenhárom országból ötvermél több szakember jelentette be részvételét.) Mint a tegnap délelőtt Budapesten, a Magyar Televízió elnökségén tartott sajtótájékoztatón Szabó Gertrud a I veszprémi tévétalálkozó íő- I titkára elmondta, a tizan- I egyedik találkozót a már év- I tizedes, kialakult szerkezet I alapján rendezik meg, s an- I rak gerincét továbbra is a I versenyművek képezik. Ez alkalommal drámai és zenés ■ művek szerepelnek a verseny- ! programban, összesen ti zen - I nyolc mű, amelyeket az egész ! elmúlt évi termésből a művészeti szövetség tagsága titkos szavazással válogatott ki. Már 22-én, hétfőn rendkívüli adás- I nap lesz a televízióban, amely ' az egész országnak betekintést enged a veszprémi eseményekre, majd keddtől péntekig a ‘ 2. műsorban kísérhetők nyo- I man a találkozó versenyfilm- jed. E művek felett dönt majd a zsűri, amelynek elnöke az idén Cseres Tibor Kossuth- dfjas író. A zsűri három díjait ad ki — kettőt drámai, egyet zenés műnek —, továb- • bá nyok: kategőriadíjat. Veszprém város Tanácsának díját mai magyar műnek ítélik oda. Ezeken felül a városban működő társadalmi zsűrik is honorálják a legjobbnak ítélt művet. A versenyprogramon kívül a Fiatal Művészek Stúdiójának terméséből négy filmet mutatnak be informatív veti tés keretében, öt új tévéfilm ősbemutatóját tartják meg veszprémi üzemekben, köztük a miskolci író Bárczy János Vádindítvány című regénye alapján, Hajdufy Miklós rendezésében készült filmet a Veszprémi Állami Gazdaságban. Két nagyobb szakmai tanácskozást rendeznek a találkozó során. Az egyik témája: Zenés játékok a tévében, ennek előadója Prof. Wilfried Scheib, az ORF Zenei Főosztályának vezetője, az IMZ főtitkára, a másiké pedig A 80- as évek problémái a tévédrámákban, ezt Ancsel Éva tanszékvezető egyetemi tanár előadása vezeti be. Természetesen több kiegészítő, járulékos program, gondolatcsere, hangverseny és a telemeeting keretében több korábbi film bemutatása teszi teljesebbé a veszprémi programot, amelynek díjkiosztó záró ünnepségét — a hagyományoknak megfelelően — az egész ország láthatja, mert a televízió első programján június 27- én, 21 órakor egyenes adásban közvetítik. fbm) Értékes gyűjtemény Sárospatakon Befejeződött a tanítás © Kevesen gondoltak arra évtizedekkel ezelőtt, hogy az akkor még mindennapos gátőri, árvízvédelmi munka egy- egy eszközét megmentsék, hogy legalább mutatóba maradjon meg közülük néhány. Akik ezt tették, értéket mentettek. Százak és százak fordulnak meg Sárospatakon az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság I-es számú szakaszmérnökségének kiállító- termében, ahol a vízi élet hajdani eszközeit szemlélhetik meg. A házi gyűjteményt az elmúlt évek során neves külföldi vízügyi szakemberek is látták és a látottakról elismerően nyilatkoztak. Az egyik vitrinben gátőri kard, mellette fáklyák, karbidlámpák és a feltűnően nagy számmal ellátott gátőri jelvény. Jégvágók, lékütő eszközök mellett már jégbomba, akkumulátoros lámpa is található, az árvédekezés jelenéből. A szekrények polcain a Tisza és a Bodrog szabályozásának tervei, meteorológiai és hidrológiai évkönyvek nagyon régi, szép és értékes példányainak társaságában. A terem közepén a Kárpát-medence 1938-as vízrajzi térképének pontos másolata. A Bodrogközt, a Tisza egykori ártereit csaknem fél évszázadnyi távolságból tárja elénk, és ezzel a tájat ismerőnek arról is képet ad: mit változott a két folyó környéke a tudatos, szívós árvédelmi munkák nyomán. (nagy—fojtán) r Pénteken befejeződött a tanítás : az általános iskolák tanulói. a középiskolák I—III., az egészségügyi szakiskolák, a gép- és gyorsíró iskolák I—II. osztályosai számára megkezdődött a nyári szünidő. A tanévzáró ünnepségeket a követT Tizenkét mozi-játékfilm, meg egy, a mozikban is játszott, egész műsort betöltő . tévéfilm, nyolc tévé-doku- , mentumfilm, portré Kovács András eddigi rendezői termése. Tizenharmadik játékfilmje most áll bemutatás előtt. A magyar filmművészet igen markáns egyénisége Kovács, akinek kismonográfiában történő bemutatására vállalkozott most Veress József. Veress könyve a Népművelési és Propaganda Iroda Filmbarátok kiskönyvtára •— Kortársaink a filmművészetben sorozatában, annak huszonhetedik darabjaként jelent meg. A „nehéz emberek” fogalom Kovács András emlékezetes, 1964-es filmje óta került közhasználatba és magát Kovácsot is gyakran emlegetik nehéz emberként. A monográfia első fejezetében, bevezetőként Veress is a filmművészet nehéz embereként említi, majd úgy rajzolja meg a továbbiakban a rendező pályaképét, hogy elkészült játékfilmjeire bontja kező napokban tartják meg és ekkor kapják meg a tanulók az év végi bizonyítványt. A középiskolák végzőseinek szóbeli érettségi vizsgái még tartanak, június 22-én fejeződnek be. szakaszonként az eddig megtett utat, és az így született fejezetek címei is igen érzékletesen jelzik részben az adott mű helyét Kovács András életművében, részben annak értékelését, minősítését is. Ez említett fejezet címe egyben a rendező akkori pályaszakaszát jellemzi. Például a Zápor, 1960: Pályakezdés, falusi miliő, morális konfliktus; 1961: Pesti háztetők: Leszámolás a múlttal; a személyiségátalakítás lehetőségei és buktatói; Isten őszi csillaga, 1962: Egy bukás anatómiája; 1964: Nehéz emberek: Akik szeretik a csatát és így tovább. Tizenkét film keretében rajzolódik fel Kovács András eddigi művészi életútja, következetessége. A könyv első Napjainkban kezdték meg a forgatását annak a magyar —szovjet koprodukcióban készülő, kétszer hetvenperces televíziós játékfilmnek, amelyet a Szovjet Televízió szilveszteri műsoraként fog majd bemutatni. A Fizetés nélküli szabadság című film főszereplője egy magyar és egy szovjet munkás. A főoldalán Kovácsnak egy nyilatkozatából való idézet olvasható: „...egy társadalmat formáló mozgalomnak minden mozzanattal kapcsolatban el kell végeznie a tényekkel való szembesítést...” Ez jellemzi Kovács Andrást. A tényekkel való szembesítés, a rákérdezés. A kérdésre való feleletadás nem minden filmjében egyformán sikerült. Veress József nagyobbrészt önmaga megállapításának felsorakoztatásával, kisebb részben ismert kritikusok álláspontjainak citálá- sával teszi mérlegre Kovács filmjeit mai szemmel. Ez pedig — a másfél évtizedes időtávolságot figyelembe véve például — nem egy esetben jelenti azt, hogy az adott mű gyengéi erősebb nagyító alá vábbi szerepeket, mint a főszerepeket is, magyar és szovjet színészek játsszák. A magyar főszereplő Kalocsai Miklós. Az operatőr Máriássy Ferenc, a rendező Viktor Titov. A felvételeket először Moszkvában és környékén készítik el, majd augusztus közepétől Budapesten forgatnak. kerülnek. Veress nem udva- riaskodik, nem takarékoskodik az elismeréssel, az őszinte tisztelet hangján szól arról, aminek ez kijár, helyenként könyörtelenül őszintén kritikus, a pályakép azonban így lesz reális, hiteles. Kovács András bizonyára nem várt monográíusától olcsó udvarlást. Veress József könyve jó alkalom arra, hogy a tényekkel való szembesítést, amelyről a fentebbi idézetben beszélt, önmagával kapcsolatosan is elvégezze. Nehéz ember-e Kovács András? A filmjei nyomán megrajzolt alkotói portrévázlatokból mozaikszerűen rakódik össze az összkép és benne a válasz is. (bencdek) Felettünk hegy — alattunk folyóölelkezés. Ha délnek fordulunk, szemünk a síkságra szalad — ha északra nézünk, hegyek fogják meg tekintetünket. Tokajban vagyunk. Itt minden évszak különös erővel támasztja fel bennünk a táj, a természet szépségei iránti vágyakozásunkat; erősíti fel bennünk a „rokon- ság”-érzelet. A tokaji galériában jelenleg látható kiállítás képeinek tanúsága szerint Réti Zoltán festőművész folytonos ragaszkodással keresi a természetet, „fogja fel” tájak üzenetet, évszakok „váltófutásának” eseményeit-hangula- tait. Más vidékről hozta most el Tokajba a rögzített jeleket, szűkebb szülőhazája — Nógrád tájait vallatja. A Nagyorosziban született, s ' hatvanadik évéhez közeledő művész magáról így vall: „Gyermekkorom emlékei között élek. Bármerre fordulok, nemcsak a jelent látom, hanem az elmúlt ötven esztendőt is. A dombokhoz és a vizekhez, az utcákhoz és a terekhez, az itt élő emberekhez kötődöm minden idegszálammal ... Innen örülök annak, ami jó, innen fáj az, ami rossz.” A szavakká fogalmazott ér- zéseket-gondolatokat mintegy félszáz vízfestménye, s közel harminc grafikai lapja teszi láthatóvá a tokaji kiállításon. A Zilahy György Művészetbarátok Köre meghívásának eleget téve mutatkozik be a Balassagyarmaton élő művész a jelenlegi tárlaton, amely a 240. ebben a sorban. Réti Zoltán 1958-tól számítja egyéni kiállításait, melyek többségének a szűkebb pátria adott otthont, de ott volt képeivel — többek között — Pécsett és Budapesten is; csoportos kiállítások keretében megyénk képzőművészetet szerető közönsége is láthatta munkáit, a Miskolci Tárlaton 1974-ben elnyerte a megyei tanács díját. A tokaji galériában látható vízfestményei döntően a nógrádi tájak, települések szeretettel megközelített megörökítését hordozzák (Nógrádi táj, Hollókői képek, Lőrinci télen, Örhalmi bakter- ház, Szandai szerpentin .. .)J Színei egymást nyugtatóak, figyelmünket egy-egy képre a kigyóvonalas megmozgatás koncentrálja-vonzza. A tájakból táplált élmények megfestése mellett találkozunk néhány, emberre, emberi nagy érzésre reagáló munkával is (Virágzás, Boldog várakozás, Fiatal pár), s ezekből mindennél erősebben tárul elénk a harmóniára, a természetörömű emberségre „szavazó” művész érzés- és gondolatvilága. Még az olyan képekben is az élet színei ütnek át, mint a Temetés vagy a Varjak. Érdekes „témaváltással” találkozhat a látogató a kiállítás rajzait szemlélve. A bemutatott alkotások jelentős része zenei ihletésű (Hegedős, Rezesek, Duó, Gor- donkázó, Basszuskürt); a zenei pillanatok, hangszer-hangulatok igen érzékletes megfogalmazásával. Hogy honnan van ez a vonzódás, az Réti Zoltán életrajzi adataiból vi- láglik ki: a képzőművészeti főiskolán folytatott tanulmányait megelőzően ugyanis zeneiskolai tanári oklevelet szerzett, s jelenleg Balassagyarmaton zeneiskola-igazgatóként gyakorolja e hivatását is. > (Csak érdekességként jegyezzük, meg, hogy a kiállítás megnyitására elkísérték a zeneiskola tanárai is, akik a tárlatnak helyet adó, volt görög katolikus templomban, hangversennyel színesítették a megmutatkozást.) A rajzok zenei témája mellett a paraszti élet emlékei (Szántás, Kazalrakók, ökrös szekér. Szalmarakodó) fogalmazódnak meg a megbecsülés és tisztelgés „hangján”. Réti Zoltán kiállítása június 28-ig tekinthető meg a tokaji galériában, hétfő kivételével naponta 10—12 és 14—18 óra között. (t. n. j.) Ma éjjel a képernyőn: Makk Károly rendezői sorozatában ma éjjel 22.55-kor kerül képernyőre az 1963-ban készült, Az utolsó előtti ember című film, amely egy ejtőernyős baleset kapcsán feszeget érdekes társadalmi kérdéseket. Képünkön: a főszereplők közül Torday Teri és Psota Irén. „ * Nehéz emher-e Kovács András? Veress József monográfiája csarnokában június 15-én 14 órától június 20-ig a VIDEOTON GYÁR KIÁLLÍTÁSA A világszínvonalú japán képernyős színes televízió, legmodernebb rádiók és híradástechnikai cikkek árusítása a második emeleti műszaki osztályon OTP-hitelre isi
