Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
1981, június 13., szombat r ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ' Felkészülés az ötnapos munkahétre Papírgyártás A Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyára 1982-ben ünnepli alapításának 200. évfordulóját. A képen: Juhász János szitás, az 1. sz. osztrák gyártmányú papirgépen a szita beszabályozásán dolgozik. A gépsoron kártyakarton alappapir készül. Fotó: Fojtán László Felélénkült a zempléni határ Tsz-üzemböl 62-féle termek Szakma sokszorozva Bár a munka az ember éltető eleme, a közbeiktatott pihenésre szükség van. Éppen ezért valamennyien öröm. mel iogadtuk a rövidebb munkahétre való áttérés hírét. Ennek a rendszernek bevezetése azonban nemcsak egyszerű elhatározás kérdése. Alaposan és sokoldalúan elő kell készíteni, hogy a termelés is zavartalan maradjon, s közben a dolgozók anyagilag se károsodjanak. Ha mindent figyelembe veszünk, népgazdasági szinten a rövidebb munkahét még anyagi előnnyel is jár, mert csökkenti például a világítás és a fűtés költségeit. Ez a mai helyzetben nem elhanyagolható szempont. , De továbbgondolva, a munka termelékenysége is növekedhet, hiszen a szombati félnapok munkaintenzitása mindig lazább. Ahhoz azonban, hogy előnyökről beszélhessünk, jól ki kell dolgozni az új munkarendet, a munkaidő-beosztást, s Közben körültekintően egyeztetni kell a vállalat és a dolgozók érdekeit. Az év napjainak egyharmada lesz pihenőidő! Ez megéri azt a fáradságot, hogy alapos, körültekintő előkészületek folyjanak a cél érdekében. Melyek azok a tennivalók, amelyekre oda kell figyelni? A vállalatok az ötnapos munkahétre való áttérés időpontját, a konkrét megoldásokat helyileg határozzák meg. önerőből teremtik meg a bevezetés feltételeit úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági helyzet ne romoljon, a dolgozók munkabére ne csökkenjen. Az új munkarend nem zavarhatja a gazdasági egységet feladatai megoldásában, nem zavarhatja a lakosság folyamatos ellátását. Mindez arra kell hogy ösztönözze a vállalatokat, hogy még jobban felhasználják belső tartalékaikat. Melyek ezek a belső tartalékok? Erre nézzünk meg egy statisztikai adatot: Jelenleg az egész napos igazolt es igazolatlan távoliét miatt kieső munkaidő — szabadság es betegség nélkül — 3—5 százalék. További 10—15 százalékos veszteségidő adódik a vezetés és a szervezés hibáiból, a dolgozók fegyelmezetlenségéből. Ezek a számok c Igondol kod talóak 1 Az már előre látható, hogy sokrétű szervezésre, egyeztetésre, esetenként munkaerő- átcsoportosításra lesz szükség. Vegyük például a kereskedelmet. A szabadnapok számának úgy kell nőnie, hogy közben az üzletek jelenlegi nyitvatartása ne változzék. A szombati, esetenként a vasárnapi nyitvatar- tást is fenn kel) tartani, hacsak majd időközben nem változnak meg a vásárlási szokások. A személyszállításban pedig éppen arra kell számítani, hogy a szombati napokon megnövekszik az utasszám, s még a távolsági járatokat is sűríteni kell. A heti munkarend-módosítás — az oktatási intézményekben és a mezőgazdaságban dolgozók kivételével — 1982 első felében már szinte minden dolgozót érint. A mezőgazdaság állami szektoraiban is megoldható lesz a kérdés, a termelőszövetkezetekben már más a helyzet. Ott központilag nem szabályozzák. A bevezetés rendje, a változások időpontja és mértéke a szövetkezeti demokrácia elveinek megfelelően a helyi döntésektől, kezdeményezésektől függ. Az oktatási intézményeket illetően még elég sok a megoldásra váró probléma, ámbár elvileg 1982 szeptemberében már ott is megkezdhetik az új rend bevezetését, ha a körülményeket ki tudják alakítani. Leghamarabb ez év július 1-től azokban a három műszakban és a folyamatosan dolgozó üzemekben vezetik be az ötnapos munkahetet, ahol a fizikai dolgozók száma meghaladja az összdol- gozók létszámának felét. A gazdálkodó szervek döntő többsége csak a jövö év első felében áll át — természetesen megfelelő és gondos előkészület után. Mire számíthatnak . az egyéb területen dolgozók? Az államigazgatási, igazságszolgáltatási, érdekképviseleti, társadalmi és többi munkahelyeken — később meghatározott időpontban, de 1982 június végéig mindenképpen — egyszerre térnek majd át az új munkarendre. A tanácsi szervekre igen nagy munka hárul ezzel kapcsolatosan az elkövetkező időkben. Biztosítaniuk kell a lakosság ellátását, a gyermekintézmények üzemeltetését úgy, hogy hozzáigazítsák a napi munkaidő alakulásához. Az utazási torlódások elkerülése érdekében össze kell hangolniuk az adott területen levő üzemek, hivatalok munkakezdési időpontját. A vállalatok vezetői, * szakszervezeti bizottságokkal közösen külön programban határozzák meg a felkészüléssel ée a végrehajtással kapcsolatos tennivalókat. Ezt J a programot — mint * kol- j lektiv szerződéseket — meg- ■ vitatják a dolgozókkal. Ez j lesz a garancia rá, hogy az; áttérés sikeres, zökkenőmentes legyen. A. I. Annak a szónak, hogy fegyelem, sokkal keményebb akusztikája van, mint annak, hogy humanizmus. így van ez akkor is, ha e két fogalom hosszú ideje egy úton halad — feltételezve egymás jelenlétét, egyazon esetnél, egyazon időben. Mégis. amikor fegyelemről beszélünk. elkomorul az arc. amikor pedig humanizmust említünk, megenyhülnek a merevvé dermedt vonások. Bedig a fegyelem sokkal törékenyebb dolog, mint az emberség. Talán ezért van az. hogy meglehetősen gyakran ■ vétünk ellene, hol kicsinységekben, de néha bizony főbenjáró dolgokban is. Így igaz ez akkor is, ha jószerével egyetlen olyan tanácskozás nincs, ahol közvetve vagy közvetlen módon nem ejtünk szót a fegyelemről. Az a vezető — szokták mondani —, aki egy kicsit is ad magára, meg arra. amit csinál, ha a technológiáról vagy a minőségről, netán a munkaidő jobb kihasználásáról beszél, mondandójából nem maradhat ki a fegyelem témaköre. Érzésem szerint már önmagában ez is rendhagyó bizonyság rá, hogy a fegyelem mennyire törékeny — 35 évvel azután is, hogy a magunk ura lettünk. És itt engedtessék meg, rövid kitérő. Néhány napja a Miskolc városi Párt-végreliosszú hetek szárazsága után megyénk más tájaihoz hasonlóan a sátoraljaújhelyi járásban is felélénkült a határ. A néhány éjszakai, kora hajnali kiadós eső szinte az utolsó pillanatban érkezett. A búza kalászol, és ha a hőség tovább tartott volna, a szemek besülnének, s bizony az ígéretes termés mennyiségben, minőségben ugyancsak visszaesett volna. Így az eső hatására a szemek „hízni” kezdenek a kalászban, s a béltartalmuk aratásig még sokat javulhat. Ugyanez mondható el az őszi és tavaszi árpáról, rozsról, zabról. A kapásnövények is szemlátomást növekedésnek indultak. A cukorrépát, kukoricát, burgonyát, napraforgót a legjobbkor: fejlődésének kezdeti szakaszában érte az. eső, ' így ugyancsak erőre kaptak. De a hasznos növényekkel egyidejűleg a gyomok is nőnek, erősödnek, és félő, hogy ha késnek a növényápolássá], a dudvák el- burjánzanak és visszavetik fejlődésükben a kultúrnövényeket. Ezért ezekben a napokban, hetekben minden hajtóbizollságon ugyancsak a fegyelemről,- ez esetben a párttagság fegyelméről hallgatott meg jelentést a testület — és ezen a fórumon pontosan azokról a dolgokról esett szó konkrétan, amelyekről szőkébb és tágabb körben általánosságban szoktunk beszélni, mert mi tagadás. a fegyelmezett munkát és magatartást mindenki óhajtja — amíg a másikról van szó. Amikor a saját portánkon kell rendet teremteni, már árnyaltabb a megfogalmazás és bonyolultabb a látszatra egyszerű ügy. Akkor már nem olyan tételes és következetes a számonkérés, pedig akkor is óhajtja mindenki a rendet és a fegyelmet — csak éppen azt az ütközést, nem, ami óhatatlan velejárója a számonkérésnek, hu úgy tetszik, a fegyelmezetlenségért járó felelősségre vonásnak. Pontosan a fegyelem kapcsán ide kívánkozik az is, hogy bizonyos kategóriák értelmezésében is változások történtek. Csakis ez az oka annak, hogy ami tegnap természetes „lezserség” volt, az ma már fegyelmezetlenség. Olyan tényezők motiválják mai és még inkább holnapi magatartásunkat, amelyekkel számolni kötelesség. Ilyen értékrend-változások történtek egyebek mellett erkölcsi normáinkban is. Például a munkaíogalmak kőéről. a növényápolásra kell összpontosítani. A szántóföldi és a házi kertészetekben szépen fejlődnek a zöldségfélék. Már a legtöbb konyhakerti termék piacra került a szabadföldi termésből, folia alól pedig a paprika, uborka, paradicsom is. Borsót, zöldbabot, uborkát sok helyen másodszor is vetettek. de a téli káposzta, bimbós kel, kései karalábé és karfiol palánták kiültetését is megkezdték. A szőlő köztudottan a meleget szereti. Az eső azonban jót tett. Tokaj-Hegyalja szőlőültetvényeinek is. A zöld hajtásokon megjelentek a fürtök, s ezek helyenként már virágzanak, is. A tél — első- H-ban a fagyzugos táblákon — kárt tett a venyigékben-, j s ennek tulajdonítható, hogy | az egész történelmi borvidé- j ken általában kevesebb fürt j mutatkozik ez idén, mim amennyi tavaly volt. De mivel Toka j-Hegy alj ást mindig a minőség hozza as igazi jövedelmet, a szőlősgazdák szerint, ha kedvező lesz az időjárás, egy esetleg kiváló minőség bőségesen pótolhatja az eJmarado mennyiséget. I rül, A Lenin Kohászalj Müvekben beszélgetve többen is elmondták, hogy milyen változások jellemzik a munkához való viszonyt. Alig egykét. évtizeddel korábban meg úgy gondoltuk, hivatkozva a szocialista öntudatra és még sok minden másra — elég lesz az erkölcsi ösztönzés, a .jobb és fegyelmezettebb munkához. Ma már tudjuk és valljuk, hogy szükség van az anyagi ösztönzés különféle formáira is. Tudjuk — de nem tudunk bánni még az anyagi ösztönzéssel. Nehezen találunk rá arra az útra, amelyen pontosan a közösség érdekeit szolgálva, egymást kiegészíti az erkölcsi és az anyagi ösztönzés. Hajlamosak vagyunk rá. hogy vélt humanizmusból a fegyelem rovására megalkudjunk, ha valakit el kell marasztalni. Humanizmusról beszélünk, holott az emberség mögött valamifajta kényelmes belenyugvás, netán elvtelen megalkuvás húzódik. Ilyenkor megesik az is. hogy a felelősségre vonás, a vétkesek elmarasztalása tulajdonképpen nem abban a körben történik, ahol a fegyelemsértést elkövették, hanem általában egy fokozattal feljebb, nagyon ritkán lejjebb. Egyszóval ott. ahol nem kell mindennap találkozni a vádlottnak és a vádlónak. Még ettől is rosszabb, amiZavarban lennék — mint ahogy vagyok is —, ha valaki megkérdezné, mi Hudák Attila szakmája. A noteszomba lapozva a beosztását hamar megtaláltam, s utána egy-egy története csattanójaként a kérdőjeleket. Amelyeket odabiggyesztettem, mert nem adott rá választ, mi is ő? Mérnök, szerelő, formázó, tervező, lakatos, anyagbeszerző vagy üzletkötő? Őszintén szólva: az egyértelmű feleletet nem találtam meg. És nem azért, mert „pisztolyt” fogott rám. Igaz, a rémülettől sem kerekedett ki a szemem. Ezzel a fegyverrel kellene megvívni minden háborút. Tíz töltényt pottyanthat ki. Tíz kerek rágógumit. Néztem a kezében ezt az egyszerű játékot, s nem tudtam felfogni, hogy ehhez a kis semmiséghez, amelyből nyolcmilliót gyártanak, eny- nyiféle tudás kell. Így nincs más választásom, mint a történetekre bízni magam, amelyből kikerekedhet valami kép egy ember tízéves munkájáról. — Az eredeti szakmám lakatos. A XVI. számú Autójavítóban dolgoztam, ott jártam végig a „szamárlétrát”, voltam munkás, üzemvezető- helyettes, szaktanácsadó. Egy napon összetalálkoztam volt főnökömmel — aki most a tsz elnöke —, s aki említette, hogy szívesen látna a mü- anyagüzemben olyan vezető- helyettest. mint én. Nem gondolkoztam sokat, jól fizettek. s olyan munkalehetőséget adtak, ami érdekelt. Nem mondom, hogy az első hetekben, hónapokban nem szívtam a fogam. Az asszonyok, akik itt dolgoztak, bújócskát játszottak velem. Komoly arccal hordozgatták elém a különböző műanyagokat, s kérdezték, melyik lesz a megfelelő. Halvány fogalmam sem vott, de az egyikre rámutattam, s vártam, mi lesz. Néhányszor jól választottam, máskor kinevettek, de amikor látták, hogy jót akarok, fegyverszünetet kötöttünk. — Bor,sodszi rákon a legféltettebb üzem volt akkorikor „odaszólásra”, felsőbb szervek utasítására kezdeményeznek fegyelmi eljárást, holott mindenki tisztában volt az elkövetett vétség súlyával. Tanulságok levonása és a jogos elmarasztalás mégis indokolatlanul, hosszú ideig váratott magára. Ezek az esetek nemcsak a szőkébb értelemben vett fegyelemsértésre vonatkoznak, hanem a demokratizmus mellőzésére, a hatalommal történő visszaélésre, vagy az emberséget mellőző intézkedésekre. És ettől már csupán egyetlen lépés a távolság ahhoz, amikor egyazon vétséget másképp ítélnek meg, attól függően, hogy vezető vagy beosztott követte el. Ilyenkor jár hivatalok asztalán körbe-körbe egy-egy ügy, anélkül, hogy érdemi döntés születne, mígnem megpihen a bocsánatos bűnnek számító langyos belenyugvásban, vagy a kapcsolatrendszernek egy eléggé el nem ítélhető útvesztőjében. Végül ilyenkor hozakodunk elő éppen a fegyelem törékenysége meg az emberség kapcsán a környezet felelősségével. ami általában megfoghatatlan. mert száz vagy kétszáz embert érint. És miközben humánusak vagyunk, akkor, amikor még elég volna a figyelmeztetés — megint csak példák vannak rá. mennyire szigorúak leszünk, ha már büntetni kell. Jóllehet, a kis ügyek mellett való napirendre térés önmagában is fegyelemlazítást inspiráló hatással bír. Paulorit* Ágoston ban a miénk. A szövetkezet tagjainak összefogásából épült, s már az első evben nyereséget hozott. Lényegében a müanyagfeldolgozás mutatta meg, hogy az ipari tevékenység nagyobb jövedelménél fogva a mezőgazdaságban is szükséges. A lehető legjobb szakemberek vezették ezért az üzemet. A fővárosból jártak le, és sok év után sem tudom másképp jellemezni őket,' mint dörzsölt vén rókáknak, akiknek a szakma a kisujjukban volt. Megszervezték a piacot, házaltak vállalattól vállalatig ügynökként, hogy mit érdemes gyártani, mibe érdemes belefogni, megtervezték a gépeket, a szerszámokat, beszerezték az alapanyagot Mi mást tehettem volna én, mint hogy éjszakára bentmaradtam. megnéztem a rajzokat, kerestem azokat a fogásokat, amiket még nem tudhattam. Nehéz iskola volt, hiszen a műanyagiparban még jelenleg is 80-féle különböző alapanyaggal dolgozunk. És nem mi válogathatunk. Amit kapunk, ami pillanatnyilag van, abból kert gyártmányokat készítenünk.' Ezért a gépeket sokszor- 24 óra alatt kell átállítani. Viszont, ha az ember egyszer megtanulja, már nem sokat hibázik. — Egyszer alaposan lehordtám egy szerelőt. Elromlott a kompresszor, meghoztuk hozzá az alkatrészt, amikor en is hazaérek, hát látom, hogy hozza sem nyúltak. Kérdezem az emberem-: mi történt? Mondja: lejárt a munkaidő. Egyből felszaladt a pumpa, órák hosszat állt az üzem. a szakikam- nak meg más kifogása sincs? Nem nagyon válogattam a szavakat, amikor csendesen odaszóit, hogy ne haragudjak, ő még kompresszort sohasem szerelt „Leeresztettem”, s megmutattam neki. És megmutatnám százszor is, csak értsék meg: egy ember miatt száz nem állhat munka nélkül. — Egy kis üzemnek a gyorsaság lehet az egyetlen előnye. Ha meghallottam valahol. hogy például egy nagv. vállalat, valaminek a gyártására vállalkozót keres, már mintapéldánnyal és árkalkulációval kopogtattam az aj- I tón. Ma már ez annyiban : változott, hogy minket ke- I resnek meg. Befutottunk. De i ha jó üzlet mutatkozik, akkor a lehelő legrövidebb határidőre vállaljuk. Még aznap este nekiülök tervezni a gépet, a szerszámok átalakítását. az új öntőforma kialakítását, s napokon belül megkezdjük a gyártást. Néha ez a gyárat, annyira meglepi, hogy külön jutalmat ad érte. Nekik sürgős volt, mert valaki lemondta, nekünk meg jó, mert munkát, bevételt, hasznot jelent. — Kilencven céggel, vállalattal vagyunk üzleti viszonyban. Ma már 62-féle terméket gyártunk. Ezt jó így kimondani, de rettentő nagy munka van mögötte. És nemcsak az én munkám, hanem az elnöké, s az asszonyoké is, akik nagyszerűen dolgoznak. Két éve sikerült megtréfálnom őket. Visszaadtam a kölcsönt. Beírtam a műszaknaplóba: mindenki válassza ki azt. a műanyagot, amellyel dolgozni -szeretne. A fele rossz minőségűt írt be. Ügy érzem, most már együtt vagyunk. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetnek a műanyagüzeme — befejezésül ezt illik megírni — az elmúlt évben 30 millió lo- rint értéket termelt meg. A 130 asszony munkája 8.3 millió forint nyereséget hozott. Hildák Attila a beszélgetésünk végén feltette a csizmát az asztalra. Műanyagból ... — kármán *•> i Fegyelem és humanizmus
