Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
VFLÁG PROLET ARI AI, EGYESÜLI ETEK! _______AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X XXVII. évfolyam, 137. szám Ara: 1.40 forint Szombat. 1981. június 13. Magyar—szovjet kormányközi bizottság MeplapiisÉ a kapcsolatok további feitezféséril Jegyzőkönyv aláírásával pénteken végei, ért a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVII. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét az Országházban Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kormányközi bizottság június 8—12. között Budapesten tartotta ülésszakát. Megvizsgálták a kölcsönös külkereskedelmi szállítások menetét, az elektronikai iparban kialakult gyártásszakosítás és kooperáció helyzetét, a Paksi Atomerőmű beruházásának alakulását, az agrokémiai egyezmény végrehajtását. Napirenden szerepelt a Zsiguli- kooperáció néven ismert együttműködés, illetve a petrolkémiai egyezmény .- meghosszabbítása, valamint több más jelentős közös gazdasági együttműködési feladat. A bizottság megállapította, hogy a két ország közötti külkereskedelmi forgalom volumene ez évben, az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvnek és más gazdasági egyezményeknek megfelelően, meghaladja a hatmilliárd rubelt. A most aláirt jegyzőkönyv szerint a szállításban érdekelt minisztériumok intézkedéseinek eredményeként javult a külkereskedelmi áru- fuvarozások tervszerűsége. Az elmúlt ötéves tervidőszakban összesen 25 létesítményt és berendezést helyeztek üzembe hazánkban a Szovjetunió műszaki közreműködésével. Olyan fontos objektumokat, mint például a Tiszai Vegyikombinát új üzeme, a 750 kilovoltos távvezeték, a solti nagyadó és a Bélapátfalvi Cementgyár.' Ez évben mintegy százmillió rubel értékben szállít a Szovjetunió ipari üzemek és egyéb létesítmények építéséhez szükséges berendezéseket. A bizottság áttekintette a Paksi Atomerőmű beruházásával kapcsolatos berendezésszállítások helyzetét, a szerelési munkák menetét. Az ülésszakon határozatot fogadtak el az országaink közötti műszaki-tudományos együttműködés hatékonyabbá tételéről. A konkrét eredményeket ígérő témák előtérbe helyezésével, a rendelkezésre álló források ennek megfelelő összpontosításával gyorsítani kell a műszaki-tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását a termelésben. A bizottság a két ország megfelelő szerveinek bevonásával megkezdte az együttműködés olyan új formáinak kialakítását, amelyek hozzájárulhatnak a közszükségleti cikkek gyártásának növeléséhez, a lakossági szolgáltatások javításához mindkét országban. Az érintett magyar és szovjet minisztériumok képviselői aláírták a közúti járműipari (Zsiguli) kooperációt 1981—1985-re meghosszabbító jegyzőkönyvet. Ennek alapján a magyar ipar több mint húszféle gépkocsialkatrészt és szerelvényt szállít a Togliatti Autógyárnak. ElCFolytatás a 2. oldalon.) Nigériai vendégeink Bábolnán A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Alhadzsi Sheliu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke és kísérete pénteki programját vidéki látogatással kezdte: felkereste a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot. Magas rangú vendégeinket útjukra elkísérte hosonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Bábolnán Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta a vendégeket, majd a kombinát művelődési házában Bürgen Róbert vezér- igazgató adott tájékoztatást a főképpen baromfitenyésztéséről és iparszerű növény- termesztési rendszereiről ismert, mintegy 5800 dolgozót foglalkoztató Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát munkájáról. A tájékoztató utáni beszélgetés során a nigériai elnök és kormányának több tagja számos részletkérdésben érdeklődött a kombinát vezetőitől. így például megkérdezték, milyen arányban fordítják a nyereséget fejlesztésre, illetve a dolgozók közötti szétosztásra. A válaszból megtudhatták, hogy az éves tiszta nyereségnek körülbelül a felét beruházásira használják, 15—20 százalékát pedig béren felüli juttatásként szétosztják a dolgozók között. A nigériai vendégek programjában látványos lovasbemutató megtekintése és üzemlátogatás is szerepelt Bábolnán. Alhadzsi Shebu Shagari elnök péntek délután a budapesti Duna Intercontinental Szállóban nemzetközi sajtókonferenciát tartott. Magyarországon tett hivatalos fFoiptaiás a 2. Mdatonj Megyénk, különösen pedig Miskolc piaca közismerten nem tartozik az ország olcsó piacai közé. Az ezzel kapcsolatos, magyarázó indokokat — jogosakat vagy jogtalanokat — sorolhatnánk ugyan, de a tények makacs dolgok: a mi piacunk drága, drágább, mint az országos átlag, ezenkívül pedig megyénkben évről évre csökken az elfogyasztott zöldség-gyümölcs mennyisége, föltehetően arányosan a drága piaccal. Még akkor is így igaz ez, ha bizonyos statisztikák — mármint ezeknek összeállítói — valami ok miatt szépíteni szeretnék a helyzetet. Ismeretes viszont az is, hogy megyénk illetékes szerveinek vezetői minden alkui- . inas fórumon,, tanácskozáson keresik, sürgetik a piacárak csökkentésének, az ellátás javításának módját, mivel abba semmiképpen sem nyugodhatunk bele, hogy a mi megyénkben mindig is drágábban vásárolhatjuk meg a levesbevaiót, mint másutt. Nyilvánvaló, hogy nem köny- nyü megtalálni ezeket a módokai, de talán a tegnap kezdődött események — ha nem is rögtön, de később igen — ;mégiscsak igazolják ennek lehetőségét.. Az úgy-' nevezett termelői piacnak, vagy mások szerint a nagy- kuni piacnak, megint mások Lehet olcsóbb a miskolci piac szerint piaci börzének a megnyitásáról van szó, melynek létrehozását a Belkereskedelmi Minisztérium is szorgalmazta a Gazdasági Bizottság határozata alapján. A piaccal kapcsolatos tudnivalókról, a termejői piac mibenlétéről tegnap tájékoztatták az újságírókat a minisztérium, a megyei tanács, a Nagymiskolci Állami Gazdaság vezetői, képviselői. A lényeg: a Nagy miskolci Állami Gazdaság, mely az ügynöki, a közvetítői, de mondhatjuk úgy is, a szervezői. a lebonyolítói szerepet vállalta el ebben a munkában, a felsőzsolcai gyümölcsös telepét, a hűtőházzal, a meglevő technikával, személyzettel a nagybani piac rendelkezésére bocsátotta. Ezen a! területen a heti nagypiacokat megelőzően estétől reggelig igen nagy forgalom, vásár várható. Ide a mi megyénkből és máshonnan is bárki elhozhatja árúját és bárki megvásárolhatja, aki ehhez kereskedői jogosítvánnyal rendelkezik. Termelői piacról v*an tehát szó, mely elkerüli a hosszadalmas szál- lílást, az áru rögtön a kereskedőhöz kerül, ahhoz, aki megadja az arát, vtagy többet ad érte. tehát a börze kifejezés is jó. Fontos, hogy a megtermelt áru — nagyon is szükségünk van minden termékre — ne menjen tönkre, hanem minél gyorsabban eljusson a fogyasztóhoz, a vásárlóhoz. Erre a piacra tehát hozhatja az áruját bárki, vagy készpénzzel — helyben — fizetnek érte, vagy csekkel, ha igy jobb. És ha nem kel el? Igenis elkel! Az állami gazdaság akkor is megvásárolja! Ez nagyon fontos momentum, mert ez adja a termelő biztonságát. A gazdaság felvásárolja, ha másért nem, hát ipari feldolgozás céljára. Pécsen is kialakítottak hasonló piacot, de ott mindenki vehet mindenkitől, bármit. Csakhogy: a megmaradt árut senki nem vásárolja meg. A termelői biztonság hiányzik. A mi termelői piacunkon például háziasszonyok nein vásárolhatnak, hiszen nagyban megy a vásárlás, a háziasszonyok majd az ismert piacokon vehetik meg az árut. Ami ugyancsak célja ennek « - tegnap meenyilt Óhu!a határában Akárcsak a kés a vajat, úgy vágja a fűrészgép a rönkfát. Felvételünket Óhuta határában, a Zaberla hegy aljában készítettük, ahol az Erdöbénye székhelyű Kossuth Szőlőtermesztési Szakszövetkezet erdészetének egyik munkacsapala dolgozott ottjártunkkor. Felészis az ötnapos niüétre (3. oldal) Fegyelem cs iiuiiiamzmiis (3. oldal) A Botopjarli város (5. oldat) Sportműsor (7. oldal) lépt ért a feorsoi-műszaki tietek rendezvénysorozata Június 12-én, pénteken délután dr. Hoós Jánosnakaz Országos Tervhivatal államtitkárának a megyei pártbizottság székhazában sorra . került, előadásával végei, ért a borsodi műszaki és köz- gazdasági hetek - több mint egy hónapja tartó rendezvénysorozata. Az államtitkár a Vállalati középtávú tervek értékelésének gazdaságpolitikai tapasztalatait összegezte. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a VI. ötéves terv készítésének két fő szakasza volt. Az első szakasz azt az időszakot ölelte fel, amikor a tervkoncepciókat dolgozták termelői piacnak: rfesobbim vehessék meg a vásárlók a zöldséget, gyümölcsöt, a piacra hozott más árukat? A remény megvan erre. hiszen az áru útja rövidül. Nyilvánvaló azonban, hogy az árak alakulásában továbbra is közrejátszik a kereslet—kínálat aránya. Talán mindebből is kitűnik a szervezők, elindítók jó szándéka: egyrészt a termelői biztonság megteremtése, vagy növelése, másrészt a vásárlók kedvének növelése a várható olcsóbb árak révén, és ez nagyon , /is ránkfér. ‘ Nyilvánvaló is, hogy mindennek az érdekében — megfelelően a piaci törvényeknek — bizonyos fokú verseny is kialakul. Az árul termelők majd felfigyelnek rá: ezt és ezt az árut veszik a népek, ilyen és ilyen előállításban, míg emezt. nem. Erre van kereslet,,;erre meg nincs. A kereskftjők igen gyorsan tudják riiajd továbbítani a termelőkhöz a vásárlók. a fogyasztók igényeit. Éppen azáltal, amit megvásárolnak, sőt licittel vásárolnak meg a termelőtől. (F.alyUibás a 2, oldaton) ki a vállalatok még évekkel ezelőtt. Ezt követte magának a konkrét vállalati tervnek a kimunkálása, amely ebben a hónapban fejeződik be országszerte. A továbbiakban dr. Hoós János arról beszélt, hogy a VI. ötéves tervre való felkészülés során jelentős fejlődésen ment keresztül a vállalati tervezés. A mostani terv- készítés egyik alapvető vonása volt, amit egyben követelményként is támasztottak a gazdálkodó egységekkel szemben, hogy a vállalatok önállóan dolgozták ki terveiket. Lehettek és voltai: is különbségek a vállalati és a j népgazdasági tervek között, | egy volt a lényeg: a vállalati tervek szándékukat, gazdaságpolitikai céljukat tekintve álljanak összhangban az ország, a népgazdaság érdekeivel, céljaival. Követelménykent' állították a vállalatok elé azt is, hogy-a VI. ötéves tervek készítésekor mindenütt az értékesítési, piaci feltételeket tekintsék mérvadónak. Milyen célokat szabtak meg a vállalatok számára, mire ösztönözték őket elsősorban? Mindenekelőtt arra, hogy a népgazdasági tervhez hasonlóan a vállalati középtávú tervek is nyitottak legyenek, hiszen csak ily módon tudnak rugalmasan alkalmazkodni a szüntelenül változó külpiaci helyzethez.1 A legtöbb vállalat megszívlelte azt. az intelmet is, hogy csak pénzügyileg megalapozott tervet szabad készíteni, erőn felüli költekezésbe nem helyes belemenni. Az államtitkár- egyebek között beszélt arról, hogy alapjában véve a vállalatok eredményesen oldották meg a terv- készítéssel kapcsolatos feladataikat, a vállalati tervek lényegében tükrözik a népgazdaság céljait. Kéntartalom-vizsgálat S«8: >v A berentei szénosztályozóban levő laboratóriumban vizsgálják a megyénkben bányászott szénféleségek (űtőéiiékét, hamu- és kéntartalmát. A mérési eredmények alánján derül ki, gazdaságoson-e, avagy ráfizetéssel termel ar adott akna. A kéntartalom ellenőrzése a környezotvédelin. előírások betartása szempontjából (ontos. Képünkön: Tóth Tibomé vizsgálja, mennyi a Tervtárán bányászott szén kéntartalma.
