Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 11, csütörtök Nézőtéri meditáció A tíz nap végén Folyamat és együttműködés Kánikulában limonádé Egy kocka A XX. század kalózai című szovjet filmből f. A tartós agybénító kánikula i begyűrűzött a moziprogram- : ha. Az elmúlt heti új bemutatók is szórakoztató filmeket hoztak, erre a hétre sem kényeztet el a bemutatóígéret szellemi együttműködést igénylő művekkel. A XX. század kalózai című ' szovjet kalandfilm a Csendes- óceánon játszódik, ahol modem tengeri kalózok támadnak meg egy szovjet keres- ' kedelmá hajót, amely történetesen ópiumot szállít a szovjet gyógyszergyárak részére. Izgalmas tengeri kalandok kezdődnek, a kalózok csellel jutnak a hajóra, verekedések jól koreografált képsorai, a fedélzeten, meg a víz alatt vívott küzdelmek töltik meg az egyébként egyszálú, könnyen követhető és könnyen felejthető, elsősorban a fiatalabb korosztályok érdeklődésére számot tartó filmet. * A másik film, a brazil A királyfi biztos szeretője bizonyára vegyes fogadtatásra talál majd. Romantikus kalandfilmként hirdetik, ám kaland viszonylag kevés fedezhető fel benne, annál több unalom, üresjárat, önismétlés. A címben is szereplő szerető egy bizonyos Xico nevű néger hölgy, aki olyan szerelmi tudományok birtokában van, hogy senki nem kelhet vele versenyre, egyszerre szeretője egy portugál őrmesternek és felnőtt fiának, majd amikor a gyémántbányák ellenőrzésére új felügyelőt küldenek Portugáliából, azonnal lefegy- verzi azt is, nemcsak szeretője lesz, hanem rabszolgasorból felszabadíttatja magát, élettársa lesz, a környék uralkodónője. Ez persze szemet szúr sokaknak, királyi biztos érkezik, akit Xica szintén a szó szoros értelmében magáévá tesz, ám korábbi szeretője ráfizet, ügyletei lelepleződnek, és lassan Xicának is bealkonyul. Érdekes tájak, néger és félvér táncosnők csáb- táncai népesítik be olykor az unalmas történetet közlő képsorokat, ám egy csaknem két óra hosszat tartó filmhez mindez kevés. Annyira nem üdítő limonádé ez a film, hogy enyhítsen a kánikulában. * A hét harmadik új filmjét, a hihetőleg valamivel több napjainkbeli tartalmat hordozó, A strand téli őre című jugoszláv filmet a miskolci premiermozik nem tűzték műsorukra Így marad a kánikulában két nem túlságosan üdítő néznivaló. (benedek) A hetedik nyár Egerben 1975-ben először, s azóta immár hetedszer hívja és várja érdekes nyári rendezvényekkel a vendégeket Eger városa. Az eltelt hat év alatt az egri nyári játékok több változáson mentek át, ami a játék helyszínét, jellegét, általában az egész nyári szin- házi sorozatot illeti. Végül is immár a váron kívül megszületett az Agria Játékszín önálló szabadtéri színpad, amely a tanárképző főiskola zárt udvarán, valamint a várban is tart még előadásokat. A várban az idén az elmúlt évben már bemutatott Lenkey tábornok című történelmi dráma, Fekete Sándor műve kerül bemutatásra kilenc alkalommal a Töm- löcbástyán, míg a tanárképző főiskola udvarán, tehát a Líceumban Kisfaludy Károly Csalódások című vígjátékát mutatják be két részben. Mindkét előadást a Játékszín művészeti vezetője. Valló Az Agria ’ Péter rendezte. A Lenkey tábornok szereposztásában a tavalyihoz képestekét helyen van változás: Balkay Géza és Tímár Éva lép be az együttesbe. A Csalódások főszereplői Reviczky Gábor, Szom- bathy Gyula, Tóth Éva, Inke László, Balkay Géza, Szirtes Ági, Tímár Éva, Huszár László. Szemes Mari és Miic- lóssy György. A Csalódásokat a tervek szerint tíz alkalommal mutatják be. az első előadás július 9-én lesz. A Lenkey tábornok első előadását július 2-án tartják. Mindkét előadáshoz — rossz idő esetére — esőnapokat is beiktattak. Az Agria nyári programjában több kiemelkedő hangverseny is található, így június 23-án a Dómban, a Halmstadti Szent Miklós templom kórusa (Svédországból), ugyancsak a Dómban június 20-án a román Joszif a map színházi Urnában Tanácskozás a színházban Tegnap este Jobba Gabi, a Népszínház művésze Látogatás Lady L.-nél című önálló estjével befejeződött a stúdió- színházak tíznapos miskolci találkozója. Az utolsó bemutatót megelőzően azonban tegnap délelőtt a színház társalgójában nagy érdeklődéssel kísért tanácskozást tartottak A stúdiószínházak szerepe a magyar színházi kultúrában címmel, s azon a közreműködő színházak képviselőin kívül számos más színházi szakember, rendező, dramaturg, kritikus is részt vett. A megjelenteket Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója köszöntötte, majd Nánay István kritikus, a Színház című folyóirat munkatársa tartott vitaindító előadást, ezt követően részben felkért korreferensek, részben spontán felszólalók hozzászólásaiból alakult ki a kép, milyen is ma Magyarországon a stúdiószínházak helyzete, hogy áll a stúdiószínházi mozgalom, beszélhetünk-e egyáltalán napjainkban ilyenről? Az alapkérdés az volt, hogy egyáltalán van-e nálunk stúdiószínház? Mind a vitaindítót tartó Nánay István, mind a felszólaló rendezők próbálták definiálni a stúdiószínház fogalmát. A vitaindító a szakirodalomra hivatkozva, két alapvető jellemzőt emelt ki: „a stúdiószínház azoknak a külföldi és hazai műveknek a bemutató fóruma, amelyek vagy világnézeti-ideológiai szempontból vitathatók; vagy formai szempontból kiforratlanok, a hazai gyakorlattól idegenek, mégis olyan értékeket képviselnek, amelyek alapján nem árt, ha a szakmai közönség ■— tájékozódás céljából — megismerkedik velük. Ez o máig élő körülhatárolás már megfogalmazása pillanatában is csak erős megszorításokkal rolt igaz, a későbbiekben pedig egyre jobban elvesztette érvényét”. Nánay István ugyanakkor végig81 ígérete Gerstenengst orgonaestje, június 27-én Sebestyén János orgonaestje hallható, s a dómbeli hangversenyek sorát augusztus 8-án az esztergomi nemzetközi gitárfesztivál résztvevőinek koncertje zárja. A Líceum udvarán augusztus 2-án az Egri Szimfonikus Zenekar koncertez, augusztus 1-én pedig néptáncestet tartanak. A fenti programon kívül több képzőművészeti kiállítás, díszítőművészeti bemutató, folklórműsor, irodalmi rendezvény, a várban több történelmi kiállítás teszi gazdagabbá az egri nyarat, amelynek hagyományos befejezéseként megrendezik a nyári egyetemet és annak műemléki tagozatán a képzőművészeti emlékek védelméről, a filmművészeti tagozaton pedig Kovács András alkotói útjáról hallhatnak az érdeklődők. tekintette a stúdiószínházak mintegy másfél évtizedes történetét, és az e keretben bemutatott művek alapján szűrte le, hogy: az előadások többsége vagy kommersz-ízű, vagy langyos semmitmondó, vagy értékes gondolatokat közlő irodalmi anyagból táplálkozik, de semmiképpen nem jelent ideológiai problémát; másrészt a közönség a legritkább esetben érzi magát kiszolgáltatottnak és kísérleti nyúlnak ez előadásokban, s megdőlt az a hiedelem, hogy elzárkózik az ilyenfajta színházi élmények elől, nyitottan viselkedik a szokatlan iránt is, ha azt elhitető erővel közük vele. Mind a bevezetőben, mind a felszólalásokban hangsúlyt kapott a stúdiószínház fogalmának tisztázása közben a stúdió- és a kamaraszínházi előadások gyakori egybemo- sódása, valamint az az elsősorban gazdasági kényszer- helyzet szülte szituáció, hogy kellenének kevés személyt foglalkoztató, könnyen kimozdítható, „tájoltatható” darabok, és ezeket nagyon sokszor stúdióelőadásnak regisztrálják még akkor is, ha semmi nem indokolja ilyenfajta megjelölésüket. Éppen Paál István rendező, akinek a Születésnap című Pinter-rendezését itt láthattuk, arról beszélt, hogy talán nem is szerencsés a stúdiószínház megjelölés, mert a gyakorlat sokkal inkább a „kis formák színháza” elnevezést takarja. A stúdiószínháznak ugyanis, amely messzemenően „nem néhány pszichopata rendező önkielégítése, nem is titkos összejövetelek fóruma”, műhelyek kell, hogy legyenek, olyan műhelyek, amelyek alakítják a színészt, a rendezői, az írót és a nézőt egyaránt, újfajta kapcsolatot teremtenek a színész és a nézők között, a játéktér és a nézők között. És a stúdiószínházak feladata, hogy a maguk újakat keresésével a nagy színházakra is hassanak, azok megújítását is gyorsítsák. Ez annál is fontosabb, mert míg korábban olyan stúdiótörekvésekkel is találkoztunk — erről beszélt Koltai Tamás kritikus —, amely szembesült a nagyszínháza törekvésekkel, ma ez az igény kevéssé megalapozott, de változatlanul szükséges ,a stúdiók újító szerepe és az egész színházi életre való hatása: a stúdiószínpadok eredményei a nagy- színházi előadásokban beoltott anyagként erjedjenek és gyümölcsözzenek. A tegnapi szakmai tanácskozást végigkísérte a színházak stúdiótörekvéseinek ösz- szegzése, a jelentkező dilemmák feloldásának igénye, a felvetődő ellentmondások tisztázásának szándéka. Mégis. mj volt a miskolci találkozó haszna, vetődött fel a tegnapi beszélgetésben a kérdés? Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője így fogalmazta meg: a találkozó lényege, hogy ösz- szejövünk és tudunk egymásról. Ezért kell a későbbiekben ismételten megszervezni az ilyen munkatalálkozókat. (A tíznapos találkozóra még visz- szapillantunk.) (bm—t. n. j.) Szentistván művelődési házában — Gondoltam, maga is ezzel kezdi, hogy jó nekünk, ilyen házunk van. Másoktól is megkapjuk, hogy könnyű itt Szentislvánban, ilyen művelődési házban .. . Hát én csak azt mondhatom: olyan volt ez is, mint a többi itt a járásban, meg a megyében . .. nagyon szívesen elmesélem mindenkinek, hogy csináltuk — amíg ilyen lett... — perel Héring Sándomé igazgató. összefogással csinálták, a helybeli erők mozgósításával. Közös akarat emelt falakat, alakított ki sokfunkciójú tereket az intézményben. A művelődési házhoz sokféle formában kötődnek itt az emberek. Emberközelben (Idézet a vendégkönyvből: „Kevés olyan hely van az országban, ahol emberként fogadják a rockzenészeket. Ez az itteni közvetlen szeretet jólesett nekünk — Dinamit.”) Még egy-két nap, s az általános iskolák bezárják kapuikat. Amikor a szentistváni nyolcadikosok búcsút mondanak iskolájuknak — akkor, immár hagyományosan, átballagnak a művelődési házba is, ahol ünnepélyesen fogadják őket. Az igazgatónő szerint: „Ezzel akarjuk kifejezni, hogy jelképesen is »átvesszük*« az iskolától a gyerekeket” ... És a legjobbakat minden év végén meg is jutalmazzák .. . A művelődési ház előtti parkban embemagyságú fenyők sorakoznak.- Ha alól el- motoz az ember'néhány ágat, egy táblán két nevet olvashat, meg egy dátumot; demonstrálván. kik s mikor ültették e fákat. KISZ-esküvös fiatalok... Egy másik „jelenség” gyökeiéi is a művelődési házhoz kötődnek. Arról van szó, hogy néhány ember itt összedugta időnként a fejét, s a falu életében fellelhető fonákságokat tollhegyre tűzték; ha úgy tetszik, közéleti kabarét, hoztak össze a maguk életéről — s azt alkalmanként elmondták, meg eljátszották egymásnak... Gyermekszínházi előadások máshol is vannak. Itt ehhez életkorhoz szabott színházi ismereteket is „mellékeltek” (az előadás előtti fél órában), s aztán évad végén játékos vetélkedőt rendeztek a gyerekeknek. Jutalom: újabb bérlet... Együtt, egymással Héring Sándorné igazgató: — A má munkatervünkben nemcsak az oldalszámokat tekintve, de lényegileg is meghatározók az együttműködési megállapodások. (Van: általános iskolával, óvodával, KISZ-szel, népfronttal, termelőszövetkezettel. sportkörrel ...) A művelődési háznak alapvetően kapcsolatteremtő funkciója van, ezt valljuk, s ennek szellemében igyekszünk dolgozni. Komolyan vesszük, hogy a közművelődés folyamat, s hisszük, hogy ha ml óvodától kezdve az öregkorig valamilyen formában kapcsolatot tudunk teremteni az itt élőkkel, akkor annak hatása is megmarad. (Idézet a vendégkönyvből; „Sok-sok kedves élményben volt részünk. Gazdag és sokoldalú tapasztalatokkal térünk haza a közoktatás és közművelődés tartalmas kapcsolatát illetően” — Igazgatói munkaközösség látogatása Salgótarjánból)... Amikor az igazgatóval arról beszélgettünk, hogy mégis örülni való a művelődési ház „kinézete”, ezt is mondta: — Eszközökben, felszereltségben szegényesek vagyunk: De az iskolának van epidiaszkópja, magnója, vetítője; a téesznek van filmfelvevője — s természetesein kölcsönadják, ha kell. De nem is ezen múlik. Sokan megdöbbentek például, amikor azt mondtam: nekem a téesztől nem pénz kell... de meg kell nézni az ottani ebédlőt, a melegedőt, s hogy oiyan munkakultúrát alakítottak ki. aminek az emberekre gyakorolt hatását én több százezer forint .üdeadásával” sem tudnám elérni... A tartalmi munkában segítsenek minket, ez a lényeg — és ezt meg is teszik ... Érdemes még egy gondolat erejéig a szentistváni termelő- szövetkezetre utalni: abban, hogy a művelődési házban két függetlenített népművelő dolgozhat, a téesznek elévülhetetlen az érdeme; a státus anyagi fedezetének felét magukra vállalták; természetesen cserébe szakmai segítséget és tervszerű munkát várnak ... Bizalom és felelősség kell! — hangsúlyozta a művelődési ház igazgatója többször is. Az eddig elmondottak talán sejtetik, hogy Szentistván ban eu re tervezik a munkát, s ebből épülnek a hasznos kapcsolatok, együttműködések, amiben kinek-kinek a saját feladatát kell megoldani. Gondok, tervek A szellem azért nem minden — mondhatnánk most tovább, hiszen Szentistvánban sem minden rózsaszínben nyílik ... A tanács közelmúlti vébéüiésén például ugyancsak „izzasztó” témaként vetődött fel a művelődési ház tartalmi munkájának hiányos anyagi fedezete; ez most különös esetként merült fel, a beszerelt központi fűtés üzembe helyezése csomózta össze a gondokat... A megoldást még' ki kell találni. A művelődési ház nem kevés szakkört, klubot. öntevékeny csoportot működtet, s az ő munkájuk időszakos felfüggesztése — ' ha lehetőségként fel is merül — semmiképpen nem kívánatos. S ha már itt kiscsoportokról szó esett, meg kell említeni a cigányokból összeállt tánccsoport létét. Velük és általuk a művelődési háznak messzibb tervei is vannak: szeretnék elérni, hogy eköré szerveződjék a cigány lakosság művelődési részvétele a községben. S a tervekről még egy mondat: a termelőszövetkezet intenzív támogatásával épül Szentistvánban egy szabadidőközpont; sportra, kultúrára ... Ténagy József JÚNIUS 11-től 27-ig nem vásár, csak más ár Fehér és színes 0 mm mm mmf függönyök 40%-os árengedménnyel a Borsodi Ruházati Kisker. Vállalat miskolci és megyei szaküzleteiben, áruházaiban. MOST VÁSÁROLJON! MOST ÉRDEMES!
