Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

Szenei kutatná, vizet csapolnak szám AZ MSZMP BORSOD-A «1A S,1-ZEMT»LßN OTFGTEI BTZOTTPAGANAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 135. szám Ara: 1,40 forint Csütörtök, 1581. június IX. VéÉnSnk Ml a Idei )z ember ótalakitja a természetet, igényének megfele­lően változtatja környezetét, céljainak eléréséhez „fog­ja igába" a természet erőit. S hogy milyen a megvál­tozott környezet? Élénkzöld búzatáblák mellett visz a vonat, aztán egyik pillanatról a másikra változik a táj: elhagyott agyagbánya. Tátongó nyiladékok, amelyeket elpusztíthatatlan gyomok vet­tek birtokukba. És ami még rosszabb, a közeli téglagyár ké­ményéből szürke-fekete füst gomolyog, a szél pedig szana­szét hordja a tüdőre nehezedő ködöt. így fest a kép, mert a célirányos természetátalakitó mun­ka nemcsak szükségleteinket, igényeinket elégíti ki, hanem — salakjával, kedvezőtlen következményeivel — ártalmunkra is van. Átalakul, sőt nemritkán elpusztul a termőhelyek ős­honos, eredeti növény- és állatvilága. Mezei virágaink he­lyett növényvédő szereken „hízó" gyomok ütik fel a fejüket. Szaporodnak a rovarirtó szereket is túlélő kártevők. Sokan mindezekből azt a következtetést vonják le, hogy kár volt és ma is fölösleges a természeti folyamatokba be­avatkozni, mert csak veszedelmeket hozhat ránk, a biológiai egyensúly megbontása beláthatatlan következményekkel jár. Ez részben így igaz. Magyarországon ma már 1300 kilogramm gabona és 140 kilogramm hús jut egy-egy emberre az éves mezőgazdasági termelésből. Ezzel a teljesítménnyel hazánk nemzetközileg is az élen járók közé küzdötte fel magát. Igaz, nem sportból. A hazai ellátás növekvő igénye, az export fokozódó köve­telménye szorította erre a produktumra népgazdaságunkat. Tudni kell, hogy húsz évvel ezelőtt egy-egy hektár föld csu­pán a felét adta mai hozamainak, egy-egy mezőgazdasági dolgozó legfeljebb a negyedét termelte meg annak, amire most képes. Ehhez a lehetőséget viszont éppen az ember természetátalakító munkája — a műtrágyázás, a kémiai nö­vényvédelem, az új növény- és állatfajták meghonosítása — teremtette meg. De nem vogyunk mindig mértéktartóak. A szervesanyag-visszapótlással nem törődő műtrágyázás például előbb-utóbb a termőtalaj pusztulásához vezet, a nyakló nélkül adagolt gyom- és rovarirtó szerek az életfel­tételeket kedvezően befolyásoló tényezőket is „mérgezhe­tik”. A mértéktől, a vezérlőelvtől immár nemcsak környeze­tünk, vele együtt jövőnk is függ. Ezt a kérdést nem lehet a továbbiakban csak a termelést irányító mérnök, vagy csak a természetvédő idealista sze­mével nézni. Arra van szükség, hogy gondjainkat oz össze­függések ismeretében, a következmények számbavételével oldjuk meg. Országunk legnagyobb természeti erőforrása a termőföld, Hasznosításának feltétele, hogry a talajok természetes termő­képességét fokozzuk. De úgy, hagy például o növényter­mesztés egyre növekvő feladatait teljesítő agrokémia ked­vezőtlen hatása az elviselhetőség hatóroin belí'rl morodjon. Úgy, hogy a melioráció ne csak a fölösleges vizek elvezeté­sét, hanem azok tározósát és szükség szerinti visszavezetését is jelentse. Hogy a föld mélyét kutatók, az utakat, városo­kat építők mindössze annyit tegyenek használhatatlanná o termőföldből, amennyi eredményes munkájukhoz elenged­hetetlenül szükséges. A természetátalakítós és természetvédelem rrem egymást kizáró fogalmak, hanem ugyanannak a folyamatnak — az emberi feltételek folyamatos és bővített újratermelésének - két elválaszthatatlan oldala, Rajtunk múlik, hogy a kedve­zőtlen jelenségek számának növekedését- megállítsuk. Budapestre érkezett a Nigériai SZK elnöke Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára hivatalos látogatásra szerdán Budapestre érkezett AVhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság elnöke. A nigériai államfő kísére­tében van Ishaya S. Audu külügyminiszter, Adakine Ebun Aygbola asszony, ter­vezési miniszter, a magyar— nigériai gazdasági vegyesbi­zottság társelnöke. A. Ibrahim Gusau mezőgazdasági mi­niszter, Sylvester Vgoh, a tu­dományos-műszaki ügyek mi­nisztere, Vidor Masi pénz­ügyminiszter és Lawrence Fabunmi, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság magyaror­szági nagykövete. Az elnöki küiöngép délután hat órakor landolt a Ferihe­gyi repülőtéren. A vendégek gépkocsiba szálltak, majd díszmotorosok kíséretében a nigériai és magyar zászlókkal feldíszített Országház elé hajtattak. A Kossuth Lajos téren fel­sorakozott a Magyar Néphad­sereg díszzászlóalja, s a fő­város lakosságának több ezer képviselője jelenlétében ke­rült sor az ünnepélyes fogad­tatásra. A fogadtatáson megjelents Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Faluvégi La­jos, a Magyar Népköztársa-« ság Minisztertanácsának el- nők helyettese, az Elnöki Ta­nács és a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá az állami, társadalmi élet szá­mos más vezető személyisége. Ott volt a fogadtatásnál Va­dász Frigyes, hazánk nigériai nagykövete. Megjelent a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője, eljöttek a Nigériai Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­(Folytatós « 2. ötén Ion) BmmmúkH.n,: i tail véne? (2. oldal) Fii, kasza nélkül (3. oldal) Fúrósok. Kicsit ismeretlen mesterség művelői. Ott dolgoznak Dusnok és Edelény között félúton, átellenben a bánya hegy- nyi meddőhányójával. Műszaki fúrást végeznek, az általuk lemélyitett fúrólyukon csapolják majd le az akna kettes te­lepének rétegvizét. Róluk, munkájukról, örömükről, gondjuk­ról szól riportunk a 3. oldalon. (4. oldal) és tervezés (5. oldal) (7. oldal) Országgyűlési képviselőink ülésén Magánerős építkezések megyénkkel! Tegnap, a megyei pártbi­zottság székhazában megtar­tott országgyűlési képviselő­csoport-ülésen az első napi­rend: pont tárgyalása több, mint három óra hosszat vett igénybe, de- nem mondható, hogy ezt: a témakör1- sikerült kimeríteni, alaposan megis­merni ... Nyilván vedé, hogy miként már eddig, ezután is sokat foglalkozik még vele a különböző fórumok, hivata­lok sokasága, nem véletlen, hogy csupán a mi lapunkban megjelent, a témával kapcso­latos cikkel: is igen vastag kötetben férnének el. A ma­gánerős építkezés helyzetéről van szó, ezzel foglalkozott tegnapi ülésén képviselőcso­portunk. Az ülésen tér. Havasi Bé­la, a csoport vezetője köszön­tötte a megjelenteket. Részt vett a tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP K3 tag­ja, a megyei pártbizottság első titkává, Csatát János, a párt Központi Bizottságának munkatársa, megyei instruk­tor. A magánerős építkezés helyzetéről, az ezzel kapcso­latos megyei feladatokról dr. Pusztai Béla, a megyei ta­nács elnökhelyettese tájé­koztatta a képviselőket. __ Változó arányok A Leawnvárosi Tanács teg­napi ülésén vitatta meg a vá­ros középtávú fejlesztési és költségvetési tervére vonat­kozó javaslatot, amelyet a végrehajtó bizottság nevében Lábas József tanácselnök ter­jesztett a testület elé. Mint mondotta, a VI. ötéves terv- javaslat — összhangban a népgazdaság teherbíró képes­ségével. valamint a mérsékel­tebb ütemű iparfejlesztéssel — az előző évekénél szeré­nyebb városfejlesztési célokat irányoz elő, ami lényegében a szinten tartást jelenti. Ugyanakkor biztosítja mind­azokat a működési feltétele­ket. amelyek a tanácsi irányí­tású intézmények munkájá­hoz szükségesek. A tanácselnök előterjeszté­sét követő vita után a Len in- városi Tanács elfogadta a vá­ros VI. ötéves fejlesztési és költségvetési tervét, amely együttesen 900.9 millió forint felhasználását teszi lehetővé az elkövetkező öt esztendő­ben. Mint ahogyan azt a terv is megfogalmazza, a szűkö­sebb pénzügyi feltételek meg­követelik. hogy a hatéko­nyabb gazdálkodás mellett törekedni kell a társadalom- politikai célok valóra váltásá­hoz nélkülözhetetlen újabb erőforrások felkutatására, mindenekelőtt támaszkodni W'olytalás a 3. oldalon) A társadalmi összefogás szerepe Lanvins VI. ötéves leniét ífeJiv Négyszázhat célcsoportos laßas épül 1985-ig Az elmúlt ötéves tervben több mint 600 millió forintot költöttek Leninvórosban célcsoportos lakás- beruházásra, A következő öt évben további 216 millió forint jut lakásépítésre. Ismeretes, hogy hazánkban a lakáskérdés mindig Is po­litikai kérdésként szerepelt, ennek szellemében hatalmas erőket fordítottunk a laká­sok megépítésére. Kicsit — vagy nem le kicsit — erőn­kön felül is. A mi megyénk­re a lakásépítések eredmé­nyei és erőfeszítései még in­kább jellemzőek voltak, il­letve jellemzőek a mai na­pig. Szembe kell néznünk vi­szont a realitásokkal. Ez a szembenézés egyebek között azt eredményezheti, hogy várható feszültségek megaka­dályozása, vagy már megle­vők feloldása miatt változ­zon a lakásépítési formák aránya. A mi megyénkben az ötödik ötéves tervben a laká­soknak 50.3 -százaléka épült magánerőből, a jelenlegi terv pedig 63 százalékos magán­erős építkezést irányoz elő. (Mas megyékben a magán­erős építkezések aránya min­dig is .jóval nagyobb volt, mint az állami lakásoké.)' Néhány érdekes, elgondol­kodtató adat. Amikor a ne­gyedik ötéves tervet meg­kezdtük, megyénkben mint­egy 10 ezer lakásigénylöt tar­tottak nyilván. Azóta több, mint 20 ezer lakás épült fel, a lakásigénylök száma ivedig megyénkben több. mint 22 ezer. Ebből Miskolcon majd­nem 16 ezer a jogos lakás­igénylő. (Hazánk polgárai la­kásépítésre év ente körülbelül ”18 milliárd forintot fordíta­nak. Italra, kávéra 37 mil­liárd forintot.) Mindenesetre: az állami lakásépítés megyénkben min­dig is nagy léptékű volt. 1950. január elsején: 154 ezer 600 lakásunk volt, 1981. január 1-én pedig 267 ezer. A hatodik ötéves tervben több, mint 27 ezer lakás meg­építése a cél, ebből tízezer lesz az állami, a többit pe­dig, tehát a nagyobb részét magánerőből kívánják meg­építeni, megépíttetni. Építkezési formák Érthető hát. hogy a magán­erős építkezés nem is csu­pán magánügy, ezért az ál­lam a lehetőségek szerint támogatja, sesriti. A számos építkezési for­ma közül a legcélszerűbb a telepszerű többszintes tár­sasház megépítése. Ehhez a formához a bekerülési összeg 25 százalékának erejéig szük­séges az előtakarékosság, tehát az összeg 25 százaléká­ra van szükség az indulás­hoz. Az OTP 320 ezer forint hitelt ad, ez az összeg növel­hető is például bizonyos fo­kú Tiázi kivitelezéssel. Az egyedi, többszintes, csoportos társasház a bekerülési ösz- szeg 30 százalékát igényli, ennyi erejéig szükséges — legalább — az elötakarékos­ság. Egyedi családi ház épí­téséhez megyénk 38. kiemelt településén 200 ezer forint hitelt ad az OTP, más, tehát nem kiemelt településeken 160 ezer forintot. Érdekes le­hel az úgynevezett kétüte­mű ifjúsági ház építési tor­mája is, bár erre ma méé nincsenek tapasztalatok, mi­vel újdonság, próbálkozás. A lényege, hogy fiatal házas­párok kisebb alapterületű házat'; kapnak, havi 800 fo­rintot tennének a takarékba öt évig, majd az öí év letel­te után két szobit rársashá- zuk lesz. A munkáslakás- akció keretében ugyancsak épültek, épülnek lakások me­(Folytaíás az 5. oldalon) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom