Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981..június 7., vasárnap ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 3 Közgyűlésre készülve Számvetésre készül a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezete, amely húsz évvel ezelőtt el­sőként alakult meg vidéken. A hétfőn sorra kerülő köz­gyűlés az utóbbi öt évben végzett munkát teszi mér­legre. Olyan időszak tevé­kenységét értékelik majd a résztvevők, amelyet a társa­dalmi, gazdasági fejlődés új­szerű vonásai jellemeztek. Azoknak az éveknek az ered­ményeit összegezik ez alka­lommal, amikor mind sürge­tőbbé vált a tudományos eredmények alkalmazása, másrészről pedig nehezebb, bonyolultabb feltételek köze­pette kellett dolgozni. Mind­ezek tovább növelték a köz­gazdaságtudomány művelői­nek a társadalom iránt ér­zett felelősségét. — A világgazdasági hely­zetet évről évre egyre na­gyobb bizonytalanság jellem­zi — mondja Bonus Rókus, a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei .szervezetének tit­kára, a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei igazga­tója. — A világpolitikában és a világgazdaságban bekövet­kezett változásokat érthetően mindenütt élénk reagálás kö­vette. Így, a fejlett tőkés or­szágok gazdasági fejlődésében megtorpanás következett be, a pénzügyi helyzet ingataggá váll, nem sikerült megállíta­ni az inflációs folyamatokat. Kbben a helyzetben — hiszen u világgazdaságban végbe­ment változások hatásaitól hazánk sem mentes — mind nagyobb feladat hárul a köz­gazdászokra, pénzügyi szak­emberekre a helyi gazdaság­politika formálásában. — Miben lehetne megvon­ni a társaság megyei szerve­zetének az elmúlt közgyűlés óta végzett munkáját? — Célkitűzéseink nagyobb részét megvalósítottuk — vá­laszolta Bonus Rókus. — To­vább nőtt szervezetünk sze­repe, kisugárzó hatása, ami egyebek között a közgazdá­szok szakmai-közéleti aktivi­tásában, a helyi regionális gazdaságpolitikai döntések előkészítésében, illetve a végrehajtásban jutott kifeje-' zésre. Tudományos-egyesületi munkánkban arra töreked­tünk, hogy mindenekelőtt a szakemberek, de a közvéle­mény is átfogó képet kapjon gazdaságpolitikai céljaink­ról, a különböző párthatáro­zatokban foglalt országos és helyi feladatokról. — Az elmúlt öt év során megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az éves és kö­zéptávú tervek gazdaságpoli­tikai céljainak bemutatására, s jelentőségéhez mérten fog­lalkoztunk a világpiaci vál­tozásoknak a magyar gazda­ságra gyakorolt hatásával. Rendezvényeink témái kö­zölt szerepeltek olyan fontos kérdések, mint például az ár és jövedelempolitika, az ár- mechanizmus, az árrendszer gyakorlati problémái. Ugyan­csak nagy szerepet kapott a társaság munkájában a beru­házáspolitika időszerű kérdé­seinek megvitatása. Számos előadáson, illetve ankéton cseréltünk véleményt az ex­portfejlesztés lehetőségeiről, a vállalati termékstruktúra fejlesztésének módszereiről és tapasztalatairól, a vaskohá­szat, a szénbányászat hely­zetéről, a népgazdaságban be­töltött szerepéről. — Az elmúlt öt év mun­kájának értékelésénél külön is megemlítem azt az örven­detes tényt, hogy fokozódott megyei szervezetünk vélemé­nyező, tanácsadó szerepe. A különböző munkabizottsá­gokban, szakbizottságokban — így például a Borsod me­gyei Pártbizottság mellett működő külker/ikedelmi bi­zottságban — eredményesen működtünk közre az aktuá­lis gazdaságpolitikai célok valóra váltásáért. — Az elkövetkező években várhatóan tovább nő a köz­gazdaságtudomány és a köz­gazdászok felelőssége a gaz­dasági cselekvések, az egész társadalom életét befolyáso­ló v^'onyok, érdekek és struktúrák alakításában. Mi­lyen feladatokat vállal ma­gára a Közgazdasági Társa­ság? — Előreláthatóan a követ­kező időszakban új és az ed­digiekhez képest bonyolul­tabb, nehezebb feladatok megoldása vár reánk a gaz­dasági-társadalmi építómun- kában. Rendezvényeink té­máinak ’középpontjába vál­tozatlanul a XII. pártkong­resszus határozatainak és a VI. ötéves terv céljainak megvalósítását, a külső és belső egyensúly helyreállítá­sához alkalmazható eszköz- és intézményrendszert he­lyezzük. Fontos feladat an­nak tisztázása is, hogy a le­lassult növekedési pálya mi - lyen változtatásokat követel a közgazdaságtudomány te­rületén. Ugyancsak alapvető kérdés, hogy milyen szerepet tölthetnek be a közgazdasági szabályzók a pénzügyek, a gazdasági szerkezet alakítá­sában, a vállalkozás szerve­zeti és pénzügyi feltételeineK javításában. Továbbra is kulcskérdés, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben képes igazodni a világgaz­daságban végbemenő folya­matokhoz. Ezért az ár- és ár­folyamod itikával kapcsola­tod kérdések elemzését, ma­gyarázását továbbra is a tár­sasági munka egyik fontos részének tekintjük. L. I,. Lakás ­bányászeknsk A szükséges munkáslét­szám biztosítására, az ipar­agban dolgozók lakásgondjá­nak megoldására született meg annak idején az a mi­nisztertanácsi határozat, amely országosan tízezer bá- nyászlakás felépítését irá­nyozta elő az ötödik ötéves tervben. Hazánk legnagyobb mélyművelésű szénbánya vál­lalata, a Borsodi Szénbányák jelentőségének megfelelően részesült a juttatásból, s 1951 bányászlakás felépítésére ka­pott lehetőséget. Az új ott­honhoz való jutásnak termé­szetesen voltak feltételei, mint például a tízéves mun­kavállalási szerződés, amit föld alatti beosztásban kell letölteni. A törekvések között szerepelt ugyanakkor az is, hogy főleg fiatalok kapjanak bányászlakást, hiszen ők old­hatják meg tartósan az akná­kon a létszámgondot. A tapasztalat szerint, ’ a vállalat maradéktalanul ele­get tett az ez irányú felada­tának, s a tervezettnél is több borsodi bányász költözhetett új otthonba. Említésre méltó, hogy az előirányzott 231-gyel szemben 551 családi házat építettek állami támogatás­sal a bányák vonzási körze­tében. Ä szándéknak megfe­lelően, a fiatalok részesültek elsősorban a kiemelt lakás­juttatásból, arányuk 54 szá­zalék. Helyes elképzelésnek bizonyult továbbá, hogy az akcióban lakáshoz jutottak által megüresedett házakat külszíni dolgozók kaptáit, szám szerint 110-en. A nega­tívumok közé kell sorolnunk ugyanakkor — erre a jövő­ben jobban szükséges ügyel­ni ! —, hogy ötvennégyen megszegték a szerződést, nem tartották be a rájuk vonat­kozó rendelkezést. A bányászlakás-építési ak­ció a hatodik ötéves tervben is folytatódik, de a megvaló­sítás feltételei nehezednek. Megyénk bányavállalata 1981 —1985 között 1186 lakás meg­építésére kapott lehetőséget. Ebből célcsoportos 286, telep­szerű többszintes 228. az ak­nakörzetben felépülő korsze­rű lakás 290 darab. Hagyo­mányos családi házból 200 építhető fel az öt év során.- mégpedig Miskolcon, Kazinc­barcikán, Özdon és Putno- kon. Mint említettük — ez a számokból is kiderül — a ko­rábbinál kevésbé jók a fel­tételek a kiemelt lakásépítési akció folytatására, ezért az üzemeknek a lehető legjob­ban kell élniük a lehetőség­gel. És arra is ügyelni kell az elosztásnál, hogy valóban a rá leginkább érdemesek jussanak majd az új otthon­hoz. Új aitéparkoié Hollóházán autóparkolót építenek az idén, ezenkívül virágosítanak. füvesítenek is. Az Idegenforgalmi Bizottság anyagiakkal is támogatja a munka elvégzését. (Folytatás a2 X. oldalról) Timkó Lászlóné valószínű az egyik legfiatalabb és leg- karcsubb szakácsnő a me­gyében : — Elég sok a munka ahhoz, hogy ne lehessen elhízni — mondja nevetve. — Külön­Harsány gyermekzsivaj hallatszik fel az edelényi kastély emeleti szobáiba, be­tölti a visszhangos folyosó­kat, megül a zaj a boltívek alatt. A közeli sporttelep szurkolóinak hangzavara sen­kit sem idegesít, inkább üdí­ti a kora reggeli órákat.. A járásbíróság emeleti tárgya­lótermei üresen konganak, a takarítókat várják, a hét utolsó napján nincsenek tár­gyalások. Volt viszont a hé­ten éppen elég, és ez bőséges munkát ad a nem szabad szombatos admi nisztrátorok nak. Négy nap után sem hoz­tak még ítéletet annak a négytagú csoportnak az ügyé­ben, akik több helységben A közkedvelt kiránduló- és üdülőhely, a Rakacai-tó mel­letti hétvégi házak lábazatá­nak zöme, sőt a környező te­lepüléseken az új családi há­zak nem kis hányadának alj­zata ebből a szürkés-fekete rakacai kőből készült. Az építtetők igencsak szeretik, kedvelik, következésképp rendelik ezt a fajta követ, hiszen elragadó színével fo­kozott szépséget kölcsönöz a családi és hétvégi házak kül­sejének. S ez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy márványaljzatú házaknak is mondják ezeket az épülete­ket. Ugyanis — igaz, csiszo­latlan formában — tényleg márvány a rakacai kő. Sót nem is akármilyen! Csabai János, a rakacai Ü i Dolgozó Tsz elnöké és Gass Ferenc, a szövetkezet főmező- gazdásza mondják: — Szak- vélemények szerint ez a már­vány az országban egyedül­álló, ugyanis hasonlót más­hol nem bányásznak ... Mindezt olvasva, jogosan kérdezhet ;k meg: ha ez ilyen kincs, akkor nem túlzott nagyvonalúság az értéket ar rópénzre váltani és építés.' kőként felhasználni? Hajlok rá, hogy a feltett kérdésre .Válaszként kimondjam az igent, az igazság azonban az. hogy csupán igennel, vagy nemmel képtelenség vála­szolni. Ugyanis az érték, a ben is, igyekszünk úgy főzni, hogy megfeleljen az egészsé­ges táplálkozás követelmé­nyeinek. A kétféle menü kö­zött az égyik mindig kímélő. — Nem szűk egy kicsit ez a konyha? — Ha nagy a sürgés-for­gás, bizony kicsinek tűnik. garázsokat törtek fel, lesze­relték a kocsik kerekét, le­engedték a tankban levő ben­zint; húsz betörésért, lopásért kell. felelniük. Hétfőn hang­zanak el ’a perbeszédek és akkor várható az ítélet is. A lajstromirodán szünet nélkül kopog az írógép, idé­zéseket készítenek postázás - ra, ítéleteket küldenek ki. Bodnár Istvánná irodavezető mondja: most 150 idézés megy ki. de a napi átlag 200— 300 között van. A hét egyik napján öt válóperes ügyet tárgyaltak, két apaságmeg­állapítási ügy került aznap ? bíróság elé. Most a hétfői tárgyalások anyagát viszem ki a bírák szobájába „jó lenne”, a terv, a lehető­ség önmagában még elég el­vont valami. Azt realizálni kell! A realizáláshoz pedig elsősorban pénz kell, nem is kevés. A realizáláshoz ugyan­is beruházni kell, s ez ugye pénz nélkül nem megy. S az alaptőke mellett kellenek szakemberek és persze piac. Építési kőként kibányászni jóval egyszerűbb, jóval köny- nyebb. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Rakaca nem a világ közepe. Főúttól, vas- útvonaltól elég távol fekszik. Márpedig a feldolgozott már­ványra elsősorban nem az edelényi járásban lenneszük-' ség, kereslet! S ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy a bánya gazdája kicsinyke tsz. mely kedvezőtlen termőhelyi adottságok között küszködve, mégis évről évre becsülettel teljesíti mezőgazdasági fel­adatait. Vagyis szarvasmar­hákat hizlal, juhot nevel, bú­zát termeszt. Ahhoz azonban, hogy a szinte egyetlen forin- tositható természeti értéké­ből, a márványbányából tény leg márvány és ne építési kő kerüljön ki, ahhoz az Ot Dolgozó Tsz-nek partner kell. Olyan, aki a sok éves márvány-remények valóra váltásában segít, s tud segí­teni. A tsz vezetői felvették a kapcsolatot a MINERAL- IMPEX-szel, a Magyar Olaj­Tlélköznap 120—130 szemé re főzünk előfizetéses eL det, az étlap szerinti ételei kel elérjük a 200 adagot is. — Mikorra készül el s ebéd? — Pontosan tizenketlök már lehet találni. — Fél egyig dolgozunk, . ezért már hajnalban kelten hogy munka előtt hazavihe: sem a húst, a zöldségeket, hét. végére szükséges élelmi szereket — veszi át a Ágoston Lajosné előadó. ' Igv munka Után otthon m; kezdhetem a főzést. A szomszéd szobában 1 dór Gyöngyi peren kív ügyekben küld értesítések azokkal foglalatoskodj Szarka Hona a közjegyző á. tál záradékolt ügyekben ,.le-' velez”. Kint a folyosókon ■senki sem várakozik, legkö­zelebb csak hétfőn lesz tár­gyalás ... és Bányatermék Külkereske­delmi Vállalattal. Előzetes tájékozódások szerint ugyan­is külföldön is mutatkozik érdeklődés a rakacai érték iránt. Itthon a Kőfaragó Vál­lalattal keresik a kapcsola­tot, de rajtuk kívül bál-kivel szívesen tárgyalnak. Figyelembe véve azt is,' hogy az itteni bányászkodás szállítás nélkül életképtelen lenne, tervezik, vásárolnak olyan fűrészt, amellyel a márvány tömböket lapokra lehetne vágni. így csupán az értékéé anyagot szállítanák el, a selejt, a hulladék itt ma­radna, más, helyi félhaszná­lásra. — A beindulás a nehéz. Ha megfelelően tudjuk doku­mentálni. hogy ezt és ezt tud­juk termelni, s van rá piac, tehát a termelés hosszabb tá­von is gazdaságos lesz, ak­kor a bánya beruházásához,' beindításához az államtól cej- lesztési támogatást is kapunk — hallottuk a két szakveze­tőtől. , Ma azonban még a „már­vány-reményeknél” tartanak Rakaeán. A márvánv-való- sághoz a mi szurkolásunk — szívből hívárruk a sikerét — -ainos édeskevés. De tatán csak lesznek partnerek, akik nemcsak szurkolni a.? sotríte- ni is tudnak! A rudabányai vasércbánya, siók idei termeié;; terve 220 ezer tonna nyers- és 232 ezer tonna dúsított pátvasérc, A tervteljesitéshez az Április 4. szocialista brigád 5000 tonna, val járul hozzá havonta. Ké­pünkön: Cseh András vájár, a brigád tagja, robbantáshoz készít fúrólyukakat. Kilencmillió liter tej Egyidőben három gépen tosakolják a félliteres, literes tejel Képünkön: Rencsisovszki Erzsébet és Diénes Ferencné. * Fotó: Lacz { i I Kádak, tartaiy u,v, csőkí­gyók. Tej műanyag tasakban, tej kannákban. A belépőt tej- szag fogadja; az edelényi Al­kotmány Termelőszövetkezet tejfeldolgozó üzemében já­runk. — Télen 20 ezer, nyáron 30 ezer liter tej érkezik be hoz­zánk naponta — közli Kiss Károly üzemvezető. — Eves szinten pedig kilencmillió li­ter. A termelőszövetkezet te­jét dolgozzuk fel itt, s a kör­nyező községekben 60 felve­vőhelyet létesítettünk. Mis­kolcra, a Tejipari Vállalat­hoz szállítjuk a «tejet, s Özd ellátását csaknem teljesen mi biztosítjuk. .Habtejszínből na­ponta 800 litert forgalma­zunk. Asszonyok és lányok áll­nak a töltő-csomagológépek mellett. Vakítóan fehér a raj­tuk levő köpeny, a hajukat leszorító kendő. Mindenütt ragyogó a tisztaság, de ez itt magától értetődő. Különösen ezekben a meleg napokban kell ügyelni a higiéniára. — öt évvel ezelőtt léptem be először az üzem kapuján — feleli kérdésemre Orosz Istvánná. — Azóta bizony már sok millió tasak tejet le­szedtem a gépről. Nyújtott műszakban dolgozom, reggel 6-tól délután fél 3-ig. Ne­künk a vasárnapok, az ün­nepnapok is munkával tel­nek. A szomszédos gépnél Sán­dor Lajosnc szapora mozdu­latokkal rakja a zacskós te­jet a műanyag rekeszekbe. A fiatalasszony azelőtt a sza­kácsi term elősző veti * kereste a kenyerét. A [ ni munkáját tiszta • könnyebbnek tartja. J — Szeretem-e a tejei ismétli meg a kérdést, n. rábólint. — Nemcsak neke de az egész családnak ke véne itala-étele. Csöndes nap a bíróságon Márvány-remények (hajdú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom