Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

£SZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 4.. csütörtök Nézőtéri meditáció Nosztalgia, muzsika, fantasztikum Rudolf Hrusinszky a Mesés férfiak kurblival főszerepében Általános középiskola Egy kísérlet két esztendeje Az elmúlt műsorhét a si­kerfilmek jegyében pergett a premiermozikban. A Pogány Madonna és a Languszta reg­gelire után újra benépesülnek majd a nézőterek a ma kez­dődő filmhéten, mert a mű­sorosztás — úgy tűnik — ver­senyre kíván kelni a szabad­ba csábító időjárással. Az alábbiakban három filmről szólunk, azok közül kettő bi­zonyára nagyobb tömeget vonz. mesés férfiak kurb­LIVAL a címe a Jiri Menzel rendezte csehszlovák film­nek, amelyet e jegyzet címé­ben a nosztalgia címszó alá sorolhatok. Lírai komédia a cseh mozi kezdeteiről, amikor vándormutatványosok lovas kocsival járták az országot és bűvészmutatványok között kifeszített lepedőre amerikai, német, francia, angol, egyéb nyugati kis filmecskéket ve­títettek. Pár perces töredé­kek voltak ezek a kézi kurbli­val forgatott vetítőmasinából előcsalt filmek, de akkor nagy csodát jelentettek. Ám már akkor voltak, akik nem elé­gedtek meg azzal, hogy im­portáljanak mindenféle film­készítményeket, butácska történetkéket, hanem a hazai filmkészítésre gondoltak, sőt vállalták annak kezdeteit, a maga sok-sok nehézségével. A mindvégig derűs történet, amelyben igen nagy szerepet kapnak a most készült „haj­dani” filmrészletek, a cseh kultúrtörténet egy igen je­lentős szakaszára veti a ref­lektor fényét. A századfordu­ló idejének Prágája, akkori értelmiségi és polgári társa­dalma, , művészvilága és a művészettel már üzletelők freskójának előterében ott vannak a cseh film megte­remtői, a sok-sok humorral megjelenített első filmesek. Rudolf Hrusinszky és á szí­nész-rendező Jiri Menzel tö­A szocialista brigádok tag­jainak műveltségét szándé­kozik bővíteni az a vetélke­dősorozat, amelyet az Ormo- si .Bányaüzem művelődési háza szervezett számukra. A gondos előkészítésre jellem­ző, hogy a felhívást tartal­mazó levélben tájékoztatták a kollektívákat a versenyek időpontjáról, a részvétel fel­tételeiről, a kérdéscsoportok­ról és a díjakról. Érdekesség­ként említjük: ezúttal külön kérdéseket dolgoztak ki a bá­nyász- és az iparosbrigádok­nak, mivel így reálisabb fel­tételek mellett zajlik a ver­sengés. A vetélkedősorozat első fordulójára április 24-én ke­kéletes szerepformálása kü­lön értéke ennek a filmnek, amelyet elsősorban a filmba­rátoknak ajánlhatunk. MINDHALÁLIG ZENE címmel látjuk Bob Fosse amerikai filmjét. A film ko­reográfiáját is ő készítette. A meglehetősen hosszú film alighanem sikerre számíthat elsősorban a fiatalok, a mo­dern zene, tánc, a show ba­rátainak körében, meg azok­nál, akik szeretik a művész- életrajzokat, a könnycsordí- táshoz közeli fordulatokkal tűzdelt életpályákat, vagy éppen azok tragikus végét. Ebben a filmben mindez tú­lontúl bőségesen jelen van: szép nők, nagyszerű táncok, halállal végződő művészpá­lya, szerelem, látvány és ze­ne, meg zene a végkimerü­lésig, az első fél órát leszá­mítva jó tempóban, kicsit zaklatottan, érdekesen. A fő­szereplő Roy Scheider. A filmet csak tizenhat éven fe­lülieknek ajánlják. Okkal. ÜZENET AZ ŰRBŐL cím­mel fantasztikus filmet ké­szített a japán Hiroo Macsu­da. Sajátos film, s sajátos ér­deklődést is kíván, bár min­den bizonnyal sokan megné­zik, mert a sci-fi mind na­gyobb tömeg kenyere. Ennek a filmnek alapvető sajátossá­ga, hogy valamely távoli naprendszerben játszódik, a történés mégis olyan, mint­ha most játszódna a Földön. A japán népi motívumok, a mesevilág, a szamuráj-legen­dák elemei keverednek a jö­vő századok jellegzetességei­vel, űrhajó, illetve bolygókö­zi szerkentyűk és szamuráj­kardok egyszerre vannak je­len a sok-sok fordulattal je­leskedő, de igencsak — min­den külsősége ellenére is — mai Földhöz ragadt történet­ben. rült sor a művelődési ház­ban, az utolsót pedig június 24-én tartják majd. Addig öt versenyen mérik össze tudá­sukat a hatfős csapatok. Az eddigi tapasztalatok egyér­telműen bizonyítják, hogy a közösségek alaposan felké­szültek a vetélkedőre, jól hasznosították a rendelkezé­sükre bocsátott segédanya­got. Holott korántsem köny- nyű a jó .szereplés, hiszen a tematikában egyaránt van­nak szakmai, balesetvédelmi, politikai, irodalmi és zenei kérdések. A körleti selejte­zők győztese egyébként 2000, az üzemi döntő első helye­zettje 4000 forintban része­sül. Az oktatásügyben sokféle kísérlet folyik egyidőben. Most is. Így azután meges- hetik, hogy egyikről-másik- ról viszonylag keveset tu­dunk. Alighanem így történt ez az általános középiskolai kísérlettel is — bár azok, akik részt vesznek benne, a kísérleteket kísérő, sokszor rossz ízű mellékzönge miatt nem szívesen használják a szót —, amelyről talán való­ban jobb lenne, ha többet tudna a közvélemény. Amió­ta két esztendővel ezelőtt „közhírré tétetett”, hogy né­hány gimnáziumban és szak- középiskolában, egy-két osz­tályban azonos tanterv sze­rint kezdik meg a középis­kolai tanulmányokat a diá­kok, s két év múltával dönthetnek arról, hogy hol folytatják azokat, viszonylag nagyon-nagyon kevés szó esett az általános középisko­láról. A két esztendő, amit az azonos tanterv szerinti tanulásra szántak, most le­telt. Az érintetteknek dön­teniük kell. Nos, hogyan döntöttek? — ezt kérdeztük Kálmán And­rástól, a miskolci Zalka Má­té Gépészeti és Gépgyártás­technológiai Szakközépiskola igazgatójától. Miskolcon ugyanis náluk két, a Her­man Gimnáziumban pedig egy osztállyal indult a kí­sérlet. (Az országban egyéb­ként három városban indí­tották be: városunkon kívül a fővárosban és Szegeden, s összesen öt szakközépiskolát, illetve a párhuzamos gim­náziumot érinti.) Faágak, falevelek, virágok, vidám kakasok, büszke pávák díszlenek a faragott tányéro­kon, bútorokon, a hímzett párnákon, térítőkön a bocsi népművészeti kiállításon. Tizedik kiállítás az idei, amelyen a népművészeti ha­gyománykincseket, eredeti motívumokat, egy-égy tájegy­séget idéző szép darabokat állítottak ki a hímző asszo­nyok és a faragó férfiak. Egy-egy remekművet alkot­tak, dicsérve a hímzőszakkör fejlődését ezzel; a fafai-agók érettebb munkáit már a ki- terjedtebb közönség is isme­ri. Ápolják a hagyományo­kat. Az is természetes, hogv a legérettebb alkotásokat, a legtisztább formákat az idő­sebbek készítik, beleálmodva a múltat, fiatal éveik hagyo­mánytisztelő emlékeit. Mint Pocsai Józsefné, aki a nyolc­van év tájékán friss szemmel készíti térítőit, párnáit, ez utóbbit lányával, Lengyel Gyulánéval. A lánya az, aki a maga termelte lopótoköket is úgy tudja megrajzolni, hogy megelevenedik rajtuk a A válasz, summázva: a szakközépiskolában indított két osztály, hatvan tanulójá­ból mindössze egy kíván át­menni a gimnáziumba a kö­zépiskolai tanulmányok har­madik esztendejére. Egész­ségügyi okok miatt. Látszó­lag tehát azt a funkcióját, hogy elodázzák a pályavá­lasztást a 16 éves korra, nem tölti be maradéktalanul. Eb­ben viszont elsősorban az játszik szerepet, hogy a gye­rekek ugyan a kísérleti osz­tályban kezdtek, de lényegét tekintve eredendően is ide kívántak jelentkezni. Persze úgy is fel lehet fogni: erős az iskola megtartó ereje. Jó az iskolai közösség, kiala­kult a gyerekekben a hova­tartozás kérdése. De mindez csak egyik része — egyik oldala — a kísérletnek. Az irányítói sem számítottak nagyobb „mozgásra”, mint tíz százalék. Kedvező tapasz­talatokat szereztek eddig a tanulók tudásszintjének ala­kulásáról, korszerű általános műveltségük körvonalainak kibontakozásáról. Az általános középiskola tanterve ugyanis eltér mind­két másik középiskoláétól. A szakközépiskolásokéhoz, vi­szonyítva jelentős többlet, hogy két idegen nyelvet ta­nulnak, magasabb óraszám­kendertermesztés, a szövés minden fázisa. Láncokba, karperecekbe faragja a régit, ma is büszkén hordható ék­szerekbe. A díszítőművészeti szakkör munkái az erdélyi, boldogi, palóc, matyó, kalo­csai hímzésmintákkal díszí­tették alkotásaikat. Nehezebb, keményebb munkát végeznek a fafara­gók, akik fából varázsolják elő a gyermek- és ifjúkort. Hideg István faszobrai meg­elevenítik a cséplés nehéz­ségét, szépségét, fába der­medt mozdulatokkal. A ve­tést, a mosást, a falusi élet ellesett pillanatait. A három Cseri, apa és két fia bútoro­kat, asztali és falidíszeket fa­ragott fából. Idősebb és if­jabb Cseri József a házak belső berendezéseit faragta meg. tálast, asztalt, széket. A másik fiú. Lajos használati eszközöket, mindennapos tár­gyakba vágta a motívumo­kat, palóc és somogyi hatást keltve. A kiállítás június 14-ig tait nyitva a helyi pártszékház­ban. — ke — ban foglalkoznak a humán tárgyakkal, a magyar iroda­lommal, a történelemmel. A gimnáziumban működő osz­tályoktól pedig a műszaki ismeretek különböztetik meg élesen, s ezek a műszaki is­meretek (a nyári gyakorlat­tal!) nem téveszthetők össze sem a régi politechnikával, sem a mostani technika tan­tárggyal. Lényegesen gya- korlatiasabbak, üzemi kör­nyezetet — gépközelséget feltételeznek — és igen szé­les körben mozognak. Kálmán András azt mond­ta: az első év és a második év végén végzett felmérés szerint jó eredményekre ké­pesek az e tanterv szerint tanuló gyerekek. Könnyeb­ben tanulnak, szélesebb az általános műveltségük. Nem­csak a szigorúan vett tanul­mányokban aktívabbak, az osztályfőnöki órák tapaszta­latai szerint magukból is többet tudnak adni. Vitaké- pesebbek. A középiskola korszerűsítésének egyik jár­ható útja lehet. Már csak azért is, mert az így meg­alapozott ismeretekre ele­gendőnek ígérkezik az újabb két esztendő, akár szakirá­nyú középiskolai tanulmá­nyokat, akár a gimnáziumot választják. A két esztendő ugyanis ad számukra annyi Ha termelőüzemek, válla­latok közművelődési tevé­kenységéről esik szó, az ese­tek többségében biztosak le­hetünk afelől, hogy szakszer­vezeti fórumok előtt szere­pel e téma. A’ közelmúltban viszont a megyei tanács mű­velődésügyi osztályán készült egy helyzetfeltáró, összegző elemzés megyénk hat ki­emelt nagyvállalatának mű­velődési tevékenységéről. (Az anyag a megyei művelődési és ifjúsági bizottság legutób­bi ülésének napirendjén sze­repelt.) A helyzetelemzés az LKM, a Borsodi Szénbányák, a Dl- GÉP, az ÓKÜ, a BVK és a TVK elmúlt ötévi közmű­velődési tevékenységének főbb tendenciáit tapintja ki, abból kiindulva, hogy a gaz­dálkodás intenzív rendszeré­re vaió áttérés és az ezzel kapcsolatos követelmények egyre hangsúlyosabbá tették a vállalatok művelődési te­vékenységét. A hiányzó alap- műveltség pótlása, a politi- „kai és általános műveltség fejlesztése, a szakismeretek „karbantartása” és fejleszté­se szerves összefüggésben van a vállalatok gazdasági tevé­kenységének minőségével. Kitűnik az összefoglalásból, hogy a nagy fizikai megter­helést igénylő munkahelye­ken — kohászat, bányászat — még ma is a hiányzó alapműveltség pótlása jelen­ti a legnagyobb gondot, e vállalatoknál található a nyolc általánost el nem vég­zettek döntő többsége. (A hat nagyvállalatnál összesen 15 ezerre tehető a számuk.) A korszerű, konvertálható szak­ismereteket igénylő; maga­sabb műszaki színvonalon levő munkahelyeken már a szakmai továbbképzés, a második szakma, illetve dip­információt, amire ráépít-: hetik — szándékuk szerint — a következő évek tanul­mányait. A fennmaradó két esztendő így elégséges lehet arra, hogy a szakközépisko­lai képzésben résztvevők el-; sajátítsák a szakmai isme­reteket, a gimnáziumban pe-; dig — a fakultációval — fel­készüljenek az esetleges fel­sőfokú továbbtanulásra. Ami-; re egyébként a szakközépis­kolában is készülhet, szak­irányú továbbtanulás ese­tén. Gyakorlatilag nemcsak: a második év végén dönt­hetnek (kell dönteniük!) a gyerekek, hanem a harma­dik után is, hiszen a negye­dik osztályban ismét vá­laszthatnak a fakultációs tár­gyak között. A többlépcsős pályaorien­tációnak pedig — amennyi­ben ez tudatos és nem vé­letlenszerű — igen nagyok az előnyei. Az általános középiskolai kísérletet három évre ter­vezték. A következő tanév­ben — tehát idén szeptem­berben még indul újabb el­ső osztály. A kísérlet tanul­ságainak végleges levonásá­hoz még van idő. Egy azon­ban bizonyos: ígéretesek az eddigi tapasztalatok is. Ér­demes figyelni rá. Csutorás Annamária loma megszerzése kerül elő­térbe. A nagyvállalatoknál jelenleg több mint háromezer dolgozó vesz részt az állami oktatás valamilyen formájá­ban, a továbbtanulók több­sége középiskolában, közép­fokú képzésben érdekelt. Az oktatási tevékenység­nek, a szakmai képzésnek, tanfolyami rendszernek ha­gyományai vannak; szer­vezeti keretei kialakultak, s mert e téren a vállalatok gazdasági működése többség­ben közvetlenül „érzékeli” az oktatás és képzés fontos­ságát: ennek megfelelően foglalkoznak e témával. Több a gond, az esetlegesség a művelődés más területein. Bár a kapcsolódó művelődési otthon jellegű intézmények személyi és tárgyi ellátottsága általában jó, tevékenységük­ben nem mindig kap megfele­lő hangsúlyt az üzem, a mun­kahely sajátosságából fakadó feladatok felvállalása. „A vállalatok közművelődési te­vékenysége egyenetlen szín­vonalú” — állapítja meg a helyzetelemzés. Ugyanez mondható el a szocialista brigádok kulturális vállalá­sainak tartalmára, azzal a megállapítással, hogy „a szocialista brigádok művelő­désének kedvező tendenciái ott mutatkoznak, ahol köz- művelődési szakember irá­nyítja a vállalat munkahelyi művelődési tevékenységét, és ahol a vállalati művelődési bizottságok megtalálták hi­vatásuk lényegéből fakadó cselekvési programjukat’.'. (t. n. j.) (benedek) inysszbrigádok vetélkedője Ma este a budapesti Nemzeti Színház produkcióját láthatjuk a stúdiószínpadok miskolci találkozójának műsorában: este hét óra­kor a Kamaraszínházban mutatják be a Budapest Orfeum című, nagy sikerű összeállítást. Képünkön Benedek Miklós és Szacsvay László. Faragott, hímzett hagyománykincsek 1331. június 3-án vegyszeres szúnyogirtást végzünk! Gondoskodjanak a méhcsaládok szakszerű és biztonságos elzárásáról 1981. június 5-én 19 órától június 7-én 10 óráig I Egyetértés Mgtsz PUTNOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom