Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
£SZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 4.. csütörtök Nézőtéri meditáció Nosztalgia, muzsika, fantasztikum Rudolf Hrusinszky a Mesés férfiak kurblival főszerepében Általános középiskola Egy kísérlet két esztendeje Az elmúlt műsorhét a sikerfilmek jegyében pergett a premiermozikban. A Pogány Madonna és a Languszta reggelire után újra benépesülnek majd a nézőterek a ma kezdődő filmhéten, mert a műsorosztás — úgy tűnik — versenyre kíván kelni a szabadba csábító időjárással. Az alábbiakban három filmről szólunk, azok közül kettő bizonyára nagyobb tömeget vonz. mesés férfiak kurbLIVAL a címe a Jiri Menzel rendezte csehszlovák filmnek, amelyet e jegyzet címében a nosztalgia címszó alá sorolhatok. Lírai komédia a cseh mozi kezdeteiről, amikor vándormutatványosok lovas kocsival járták az országot és bűvészmutatványok között kifeszített lepedőre amerikai, német, francia, angol, egyéb nyugati kis filmecskéket vetítettek. Pár perces töredékek voltak ezek a kézi kurblival forgatott vetítőmasinából előcsalt filmek, de akkor nagy csodát jelentettek. Ám már akkor voltak, akik nem elégedtek meg azzal, hogy importáljanak mindenféle filmkészítményeket, butácska történetkéket, hanem a hazai filmkészítésre gondoltak, sőt vállalták annak kezdeteit, a maga sok-sok nehézségével. A mindvégig derűs történet, amelyben igen nagy szerepet kapnak a most készült „hajdani” filmrészletek, a cseh kultúrtörténet egy igen jelentős szakaszára veti a reflektor fényét. A századforduló idejének Prágája, akkori értelmiségi és polgári társadalma, , művészvilága és a művészettel már üzletelők freskójának előterében ott vannak a cseh film megteremtői, a sok-sok humorral megjelenített első filmesek. Rudolf Hrusinszky és á színész-rendező Jiri Menzel töA szocialista brigádok tagjainak műveltségét szándékozik bővíteni az a vetélkedősorozat, amelyet az Ormo- si .Bányaüzem művelődési háza szervezett számukra. A gondos előkészítésre jellemző, hogy a felhívást tartalmazó levélben tájékoztatták a kollektívákat a versenyek időpontjáról, a részvétel feltételeiről, a kérdéscsoportokról és a díjakról. Érdekességként említjük: ezúttal külön kérdéseket dolgoztak ki a bányász- és az iparosbrigádoknak, mivel így reálisabb feltételek mellett zajlik a versengés. A vetélkedősorozat első fordulójára április 24-én kekéletes szerepformálása külön értéke ennek a filmnek, amelyet elsősorban a filmbarátoknak ajánlhatunk. MINDHALÁLIG ZENE címmel látjuk Bob Fosse amerikai filmjét. A film koreográfiáját is ő készítette. A meglehetősen hosszú film alighanem sikerre számíthat elsősorban a fiatalok, a modern zene, tánc, a show barátainak körében, meg azoknál, akik szeretik a művész- életrajzokat, a könnycsordí- táshoz közeli fordulatokkal tűzdelt életpályákat, vagy éppen azok tragikus végét. Ebben a filmben mindez túlontúl bőségesen jelen van: szép nők, nagyszerű táncok, halállal végződő művészpálya, szerelem, látvány és zene, meg zene a végkimerülésig, az első fél órát leszámítva jó tempóban, kicsit zaklatottan, érdekesen. A főszereplő Roy Scheider. A filmet csak tizenhat éven felülieknek ajánlják. Okkal. ÜZENET AZ ŰRBŐL címmel fantasztikus filmet készített a japán Hiroo Macsuda. Sajátos film, s sajátos érdeklődést is kíván, bár minden bizonnyal sokan megnézik, mert a sci-fi mind nagyobb tömeg kenyere. Ennek a filmnek alapvető sajátossága, hogy valamely távoli naprendszerben játszódik, a történés mégis olyan, mintha most játszódna a Földön. A japán népi motívumok, a mesevilág, a szamuráj-legendák elemei keverednek a jövő századok jellegzetességeivel, űrhajó, illetve bolygóközi szerkentyűk és szamurájkardok egyszerre vannak jelen a sok-sok fordulattal jeleskedő, de igencsak — minden külsősége ellenére is — mai Földhöz ragadt történetben. rült sor a művelődési házban, az utolsót pedig június 24-én tartják majd. Addig öt versenyen mérik össze tudásukat a hatfős csapatok. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a közösségek alaposan felkészültek a vetélkedőre, jól hasznosították a rendelkezésükre bocsátott segédanyagot. Holott korántsem köny- nyű a jó .szereplés, hiszen a tematikában egyaránt vannak szakmai, balesetvédelmi, politikai, irodalmi és zenei kérdések. A körleti selejtezők győztese egyébként 2000, az üzemi döntő első helyezettje 4000 forintban részesül. Az oktatásügyben sokféle kísérlet folyik egyidőben. Most is. Így azután meges- hetik, hogy egyikről-másik- ról viszonylag keveset tudunk. Alighanem így történt ez az általános középiskolai kísérlettel is — bár azok, akik részt vesznek benne, a kísérleteket kísérő, sokszor rossz ízű mellékzönge miatt nem szívesen használják a szót —, amelyről talán valóban jobb lenne, ha többet tudna a közvélemény. Amióta két esztendővel ezelőtt „közhírré tétetett”, hogy néhány gimnáziumban és szak- középiskolában, egy-két osztályban azonos tanterv szerint kezdik meg a középiskolai tanulmányokat a diákok, s két év múltával dönthetnek arról, hogy hol folytatják azokat, viszonylag nagyon-nagyon kevés szó esett az általános középiskoláról. A két esztendő, amit az azonos tanterv szerinti tanulásra szántak, most letelt. Az érintetteknek dönteniük kell. Nos, hogyan döntöttek? — ezt kérdeztük Kálmán Andrástól, a miskolci Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola igazgatójától. Miskolcon ugyanis náluk két, a Herman Gimnáziumban pedig egy osztállyal indult a kísérlet. (Az országban egyébként három városban indították be: városunkon kívül a fővárosban és Szegeden, s összesen öt szakközépiskolát, illetve a párhuzamos gimnáziumot érinti.) Faágak, falevelek, virágok, vidám kakasok, büszke pávák díszlenek a faragott tányérokon, bútorokon, a hímzett párnákon, térítőkön a bocsi népművészeti kiállításon. Tizedik kiállítás az idei, amelyen a népművészeti hagyománykincseket, eredeti motívumokat, egy-égy tájegységet idéző szép darabokat állítottak ki a hímző asszonyok és a faragó férfiak. Egy-egy remekművet alkottak, dicsérve a hímzőszakkör fejlődését ezzel; a fafai-agók érettebb munkáit már a ki- terjedtebb közönség is ismeri. Ápolják a hagyományokat. Az is természetes, hogv a legérettebb alkotásokat, a legtisztább formákat az idősebbek készítik, beleálmodva a múltat, fiatal éveik hagyománytisztelő emlékeit. Mint Pocsai Józsefné, aki a nyolcvan év tájékán friss szemmel készíti térítőit, párnáit, ez utóbbit lányával, Lengyel Gyulánéval. A lánya az, aki a maga termelte lopótoköket is úgy tudja megrajzolni, hogy megelevenedik rajtuk a A válasz, summázva: a szakközépiskolában indított két osztály, hatvan tanulójából mindössze egy kíván átmenni a gimnáziumba a középiskolai tanulmányok harmadik esztendejére. Egészségügyi okok miatt. Látszólag tehát azt a funkcióját, hogy elodázzák a pályaválasztást a 16 éves korra, nem tölti be maradéktalanul. Ebben viszont elsősorban az játszik szerepet, hogy a gyerekek ugyan a kísérleti osztályban kezdtek, de lényegét tekintve eredendően is ide kívántak jelentkezni. Persze úgy is fel lehet fogni: erős az iskola megtartó ereje. Jó az iskolai közösség, kialakult a gyerekekben a hovatartozás kérdése. De mindez csak egyik része — egyik oldala — a kísérletnek. Az irányítói sem számítottak nagyobb „mozgásra”, mint tíz százalék. Kedvező tapasztalatokat szereztek eddig a tanulók tudásszintjének alakulásáról, korszerű általános műveltségük körvonalainak kibontakozásáról. Az általános középiskola tanterve ugyanis eltér mindkét másik középiskoláétól. A szakközépiskolásokéhoz, viszonyítva jelentős többlet, hogy két idegen nyelvet tanulnak, magasabb óraszámkendertermesztés, a szövés minden fázisa. Láncokba, karperecekbe faragja a régit, ma is büszkén hordható ékszerekbe. A díszítőművészeti szakkör munkái az erdélyi, boldogi, palóc, matyó, kalocsai hímzésmintákkal díszítették alkotásaikat. Nehezebb, keményebb munkát végeznek a fafaragók, akik fából varázsolják elő a gyermek- és ifjúkort. Hideg István faszobrai megelevenítik a cséplés nehézségét, szépségét, fába dermedt mozdulatokkal. A vetést, a mosást, a falusi élet ellesett pillanatait. A három Cseri, apa és két fia bútorokat, asztali és falidíszeket faragott fából. Idősebb és ifjabb Cseri József a házak belső berendezéseit faragta meg. tálast, asztalt, széket. A másik fiú. Lajos használati eszközöket, mindennapos tárgyakba vágta a motívumokat, palóc és somogyi hatást keltve. A kiállítás június 14-ig tait nyitva a helyi pártszékházban. — ke — ban foglalkoznak a humán tárgyakkal, a magyar irodalommal, a történelemmel. A gimnáziumban működő osztályoktól pedig a műszaki ismeretek különböztetik meg élesen, s ezek a műszaki ismeretek (a nyári gyakorlattal!) nem téveszthetők össze sem a régi politechnikával, sem a mostani technika tantárggyal. Lényegesen gya- korlatiasabbak, üzemi környezetet — gépközelséget feltételeznek — és igen széles körben mozognak. Kálmán András azt mondta: az első év és a második év végén végzett felmérés szerint jó eredményekre képesek az e tanterv szerint tanuló gyerekek. Könnyebben tanulnak, szélesebb az általános műveltségük. Nemcsak a szigorúan vett tanulmányokban aktívabbak, az osztályfőnöki órák tapasztalatai szerint magukból is többet tudnak adni. Vitaké- pesebbek. A középiskola korszerűsítésének egyik járható útja lehet. Már csak azért is, mert az így megalapozott ismeretekre elegendőnek ígérkezik az újabb két esztendő, akár szakirányú középiskolai tanulmányokat, akár a gimnáziumot választják. A két esztendő ugyanis ad számukra annyi Ha termelőüzemek, vállalatok közművelődési tevékenységéről esik szó, az esetek többségében biztosak lehetünk afelől, hogy szakszervezeti fórumok előtt szerepel e téma. A’ közelmúltban viszont a megyei tanács művelődésügyi osztályán készült egy helyzetfeltáró, összegző elemzés megyénk hat kiemelt nagyvállalatának művelődési tevékenységéről. (Az anyag a megyei művelődési és ifjúsági bizottság legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt.) A helyzetelemzés az LKM, a Borsodi Szénbányák, a Dl- GÉP, az ÓKÜ, a BVK és a TVK elmúlt ötévi közművelődési tevékenységének főbb tendenciáit tapintja ki, abból kiindulva, hogy a gazdálkodás intenzív rendszerére vaió áttérés és az ezzel kapcsolatos követelmények egyre hangsúlyosabbá tették a vállalatok művelődési tevékenységét. A hiányzó alap- műveltség pótlása, a politi- „kai és általános műveltség fejlesztése, a szakismeretek „karbantartása” és fejlesztése szerves összefüggésben van a vállalatok gazdasági tevékenységének minőségével. Kitűnik az összefoglalásból, hogy a nagy fizikai megterhelést igénylő munkahelyeken — kohászat, bányászat — még ma is a hiányzó alapműveltség pótlása jelenti a legnagyobb gondot, e vállalatoknál található a nyolc általánost el nem végzettek döntő többsége. (A hat nagyvállalatnál összesen 15 ezerre tehető a számuk.) A korszerű, konvertálható szakismereteket igénylő; magasabb műszaki színvonalon levő munkahelyeken már a szakmai továbbképzés, a második szakma, illetve dipinformációt, amire ráépít-: hetik — szándékuk szerint — a következő évek tanulmányait. A fennmaradó két esztendő így elégséges lehet arra, hogy a szakközépiskolai képzésben résztvevők el-; sajátítsák a szakmai ismereteket, a gimnáziumban pe-; dig — a fakultációval — felkészüljenek az esetleges felsőfokú továbbtanulásra. Ami-; re egyébként a szakközépiskolában is készülhet, szakirányú továbbtanulás esetén. Gyakorlatilag nemcsak: a második év végén dönthetnek (kell dönteniük!) a gyerekek, hanem a harmadik után is, hiszen a negyedik osztályban ismét választhatnak a fakultációs tárgyak között. A többlépcsős pályaorientációnak pedig — amennyiben ez tudatos és nem véletlenszerű — igen nagyok az előnyei. Az általános középiskolai kísérletet három évre tervezték. A következő tanévben — tehát idén szeptemberben még indul újabb első osztály. A kísérlet tanulságainak végleges levonásához még van idő. Egy azonban bizonyos: ígéretesek az eddigi tapasztalatok is. Érdemes figyelni rá. Csutorás Annamária loma megszerzése kerül előtérbe. A nagyvállalatoknál jelenleg több mint háromezer dolgozó vesz részt az állami oktatás valamilyen formájában, a továbbtanulók többsége középiskolában, középfokú képzésben érdekelt. Az oktatási tevékenységnek, a szakmai képzésnek, tanfolyami rendszernek hagyományai vannak; szervezeti keretei kialakultak, s mert e téren a vállalatok gazdasági működése többségben közvetlenül „érzékeli” az oktatás és képzés fontosságát: ennek megfelelően foglalkoznak e témával. Több a gond, az esetlegesség a művelődés más területein. Bár a kapcsolódó művelődési otthon jellegű intézmények személyi és tárgyi ellátottsága általában jó, tevékenységükben nem mindig kap megfelelő hangsúlyt az üzem, a munkahely sajátosságából fakadó feladatok felvállalása. „A vállalatok közművelődési tevékenysége egyenetlen színvonalú” — állapítja meg a helyzetelemzés. Ugyanez mondható el a szocialista brigádok kulturális vállalásainak tartalmára, azzal a megállapítással, hogy „a szocialista brigádok művelődésének kedvező tendenciái ott mutatkoznak, ahol köz- művelődési szakember irányítja a vállalat munkahelyi művelődési tevékenységét, és ahol a vállalati művelődési bizottságok megtalálták hivatásuk lényegéből fakadó cselekvési programjukat’.'. (t. n. j.) (benedek) inysszbrigádok vetélkedője Ma este a budapesti Nemzeti Színház produkcióját láthatjuk a stúdiószínpadok miskolci találkozójának műsorában: este hét órakor a Kamaraszínházban mutatják be a Budapest Orfeum című, nagy sikerű összeállítást. Képünkön Benedek Miklós és Szacsvay László. Faragott, hímzett hagyománykincsek 1331. június 3-án vegyszeres szúnyogirtást végzünk! Gondoskodjanak a méhcsaládok szakszerű és biztonságos elzárásáról 1981. június 5-én 19 órától június 7-én 10 óráig I Egyetértés Mgtsz PUTNOK
