Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-18 / 141. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 18., csütörtök Fiimlevél Fogadó az örök világossághoz Szocsvay László és Kálmán György a film egyik kockáján Hétfőtől Miskolcon Népművelők nyári tanfolyamai Nyár kezdetén ritkán szbktak bemutatni új magyar filmet, holnap mégis ezzel találkozhatnak a nézők. Bán Róbert rendezte Molnár Gál Péter forgató- könyve alapján — zeneszerző Petrovics Emil, operatőr Kende János — a Fogadó az örök világossághoz című filmet, amely jelmondata szerint „komédia számos halottal”. Alighanem a különösebben mély gondolatok közlésének teljes mellőzésével való szórakoztatás szándéka vezethette a film alkotóit, a megvalósult mű azonban ezt a szándékot nagyon-nagyon hézagosán igazolja. Keveredik ebben a filmben a rémtörténet, a kaland, a betyár-história, s mindezeknek a paródiája; begyűrűzik igen sok korábbi film, regény és egyéb történet, s a .szórakoztató kalandos filmeknél nélkülözhetetlen izgalom csak néha- néha van jelen a vásznon, s a közönség már az első negyedóra után meglehetős egykedvűséggel nézheti végig a filmet/ Valamikor a XVIII. század végén játszódik Magyar- országon, egy útmenti fogadóban, amely a címben is jelzett Fogadó az örök világossághoz címet viseli, s amelyben titokzatos dolgok történnek. Sok vendég tér be a fogadóba, ám annál kevesebben távoznak onnan. Általában nem is keresi őket senki, hiszen ha keresnék, már régen nem lenne a fogadó annyira jó üzlet a fogadósnak és anyósának, már valamilyen hatóságnak csak rá kellett volna jönni e furcsa vendéglátásnak a nyitjára. így azonban jön a vendég. marad a kincse, eltűnik a hullája, ám senki nem tudja, hol a kincs. A fogadós már szeretne meg is válni ettől az aranybányától, hirdeti az eladást, és megérkeznek a vevők, akik tulajdonképpen gonosztevők, mert csak a kincset szeretnék megszerezni, eszük ágában sincs fogadót vásárolni. S mint mindazokban a művekben, amelyek ebbe ? filmbe begyűrűztek — tehát például a Tíz kicsi néger, ' i spes- sarti jogadó, a Vörös kocsma és mások — adott a szokványos keret, egyetlen zárt térben, zártkörű társaságban, ahol mindenki gyilkos és áldozat, megkezdődik a nagy leszámolás, illetve egymás felszámolása. Agárdi Gábor, aki ugyan nem látható a filmben, énekel valami magyarázó songot, hogy könnyebben szómon tarthassuk, a fogadó tisztes vendégei és állandó lakói közül hányat nyírtak már ki, illetve hány van még . életben, ha nem tudnánk magunktól követni a szereplők ritkulásának útját. (A halottak számának növekedéséből egyébként következtetni lehet még arra is, mennyi van még hátra a filmből.) A legváltozatosabb módon, primitív és furfangos eszközökkel, szépen sorra kiirtják egymást a szereplők. Majd a konyhán ideiglenesen alkalmazott három vándorszínész megleli az egyik porráégett halott mellett — aki történetesen valami nyomozóféle volt — a sértetlenül maradt aranyakat, ékszereket, drágaköveket, s elindul, de mondani sem kell, nem érkezik meg sehová, mert hisz a kincs bűvöletében egymást is derekasan kiirtják. A fogadó porig égett a befejezés előtt mór több, mint fél órával észrevett petróleumtól, és így az emberiség egy fogadóépülettel, meg tizenkét kincsvágyó emberrel szegényebb lett, de nem lett gazdagabb egy érdekes, izgalmas Hlmtörténettel. Mert sajátos módon semmi váratlan fordulat e filmben nem jelentkezett, a kaland szülte izgalom helyeit a terjengős- ség adta unalomtól< feszengve várjuk az utolsó szereplő pusztulását is. Színészekkel nem takarékoskodott pedig a rendező. Olyan, szereplőgárdát vonultatott fel, amilyet magyar filmben már régen lehetett látni. Törőcsik Mari, Márkus László, Kálmán György. Szombathy Gyula, Lukács Sándor, Szacsvay László. Fülöp , Zsigmond, Hernádi Judit, Gáspár Sándor, Kézdy György, R onyecz Mária és Dunai Tamás formálja a megíratlan szerepeket olyanra, amilyenre tudja és amilyenre lehet, jobb ügyhöz méltó igyekezettel és szorgalommal. A közönség érdeklődéssel várja a kalandos szórakoztató filmeket. Bán Róbert, aki legutóbb a Kísértet Lub- lón rendezésével bizonyította, hogy tud ilyen filmet alkotni, most — alapanyag híján, vagy más okból — adósa maradt a közönségnek. Benedek Miklós Még az idegenforgalmi szezon csúcsának beköszönte előtt az üzletekbe került egy művelődéstörténeti érdekes- ségű munka. Halász Zoltán írása: „Könyv a magyar borról”. Az olvasmánynak és szakirodalomnak egyaránt érdekes könyvben a szerző ilyen kérdésekre kíván válaszolni: Miért népszerű a magyar bor? Mi adja a tokaji varázsát? Milyen hagyományok folytatója a magyar szőlészet-borászat? Hogyan ettek-ittak-mulattak a hajdanvolt nagyurak. és milyen ételekhez hogyan isszák a bort kortársaink? A reprezentatív kiállítású kötet egyik érdekes fejezete a régi nagy lakomákkal foglalkozik. Ebben olvasható, hogy a dúsgazdag XVI. századi magyar főúr. Peréhyi Gábor lakodalmáról külön szakácskönyvvel emlékezett meg a „megszámlálhatatlan fogásokat” készítő szakácséi kuktahad irányítója, Pe- rényi ismeretlen főszakácsa. Megtudható egyebek között ebből a szakácskönyvből, hogy a sütni való ökörben egy kövér juh, a kövér juh- ban egy „gyermekded” borjú, a borjúban pedig egy kövér kappan volt elhelyezve. S ha a szakács meg akarta .tudni, hogy eléggé átsült-e az ökör, egyszerűen kivette a kappant; amire a kappan megpirult, meg volt sülve az ökör is. Ma mór nehezen képzelhető el az ilyen lakomát követő ivászat, hiszen a két hordótól szegélyezett sült ökör a tizenöt fogásból álló lakomának csupán egyik szerény része volt, s ami az italokat illeti: mielőtt az első fogást asztalra adták volna, már hatalmas kancsókban ürmösbort szervíroztak, amelyből a társaság bőségesen fogyasztott, majd — szintén fazékméretű — billi- komokból, amelyeket a súlyuk miatt két kézzel kellett felmarkolni, előbb fehér, majd vörös borokat ittak. . Étkezés előtt, étvágygerjesztés céljára még öt évszázaddal ezelőtt is szívesen Megjeleni az [des Anyanyelvűnk A 2. számban Keresztűry Dezső az anyanyelvvel való „találkozásairól” beszélget Fülöp Lajossal, Csurka István és Bor Ambrus nyelvi érdekességekre hívja fel a figyelmet, Dévai Nagy Kamilla a népdal erejéről. Krónikás énekéről és terveiről nyilatkozik. Rácz Endre a sajtónyelv bizonyos modorosságait teszi szóvá, Kemény Gábor a szórend buktatóit, Hajdú Péter a „su- mér-ügyről” ír, Deme László arról, hogyan bánjunk a beszédben a szünetekkel. Bíró Ágnes pedig a költők adta nevek varázsáról. Bírálja a lap a butiknyélvet, a féltrágár szavakat, feliratok, lapok számtalan csacskaságát állítja pellengérre, tanácsokat ad az olvasóknak. Izgalmas rejtvényverseny, szemle-rovat, könyvbírálatok, i karikatúrák teszik még gazdaggá az Édes Anyanyelvűnk legújabb számát. itták a nagy lakomákon a magyar ■ ürmöst. Halász Zoltán a magyar ürmös elkészítésének korabeli titkába is beavatja az olvasót. A kellemes ital XVIII. századi receptjéből kiderül, hogy egy hektoliter legalább 12 fokos, nemes magyar ürmösborhoz 11 illatos fűszert kellett adagolni. Ezek között szerepelt a fehér üröm. az ezerjófű, a narancshéj, a citromhéj, a kalmusgyökér, a fahéj, a szegfűszeg, a koriandermag és a csillagánizs. Arra is tanácsot ad a szerző, hogy milyen ételhez, milyen bor kívántatik. Íme néhány példa: sült "agy rántott halakra a finom buké.iú rizlingszilvánit, vagy a tüzes. testes, rezedára emlékeztető zamatú balatonfüredi rizlinget ajánlja, míg pisztránghoz és lazachoz a testesebb édesebb borokat, például a badacsonyi szürkebarátot. A sültekről szólva borjúhúshoz a kellemesen fűszeres illatú-zamatú vaskúti kadarkát. esetleg a traminit, vagy pedig a napsütötte badacsonyi szőlőkben Szüretelt szürkebarátot, amely 10—12 fokos hőmérsékletre lehűtve tárja ki leggazdagabban illat- és ízhatásait. A marhahúsokhoz rizlir.g illik, az angolosan sült húsokhoz a nehezebb, testesebb fanyarkás egri bikavér vagy a szekszárdi vörös bor kívánatos ital, 14—16 Celsius-fokra temperálva. Szárnyasokhoz a debcői hárslevelű, a balatonfüredi, illetve a móri ezerjó, vagy a badacsonyi szürkebarát való legjobban. 10—12 Celsius-fok hőmérsékleten. Paprikás csirkéhez markáns, testes vörös bor ajánlható, például a soproni kékfrankos, vagy -a villányi burgundi, kacsához száraz, tüzes bor kívántatik: badacsonyi kéknyelű, vagy balatonfüredi olasz- rizling. Édességek után édeskés, vagy édes bort lehet asztalra tenni — például tokaji édes szamorodnit, sajt, gyümölcs, feketekávé után a négy-, ötpultonyos tokaji aszú nyújtja a i legnagyobb élvezetet. A nyár beköszöntővel immár hagyományosan „beköszönt” a megye közművelődési intézményeiben dolgozók (főhivatásúak, tisztelet- díjasok, szakkör- és művészeti csoportvezetők) részére szervezett nyári tanfolyamok időszaka is. Az elmúlt években a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ által rendezett képzési, továbbképzési fórumoknak Miskolc adott helyet a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Ide érkeznek most ir június 22-től. hétfőtől az ez évi tanfolyamok részesei; az előrejelzések szerint 300-an gyarapíthatják majd ismereteiket egy- vagy kéthetes időtartamban. A hétfői tanfolyamnyitás után — a tervezett program szerint. — a jelenlevők együttesen hallgatják meg a művelődéspolitikánk időszerű kérdéseiről tartandó előadást, a rendezők e téma ismertetésére Rátky Andrást, az MSZMP KB alosztályvezetőjét kérték fel. Az első nap délelőttje után több csoportban kezdődnek meg a tanfolyami foglalkozások: a művelődési otthon jellegű intézmények vezetőinek és dolgozóinak három szekcióban szerveztek differenciált képzést; a művelődési központok igazgatóinak és a területi feladatokkal megbízott intézmények vezetőinek, valamint a művelődési otthonok vezetőinek és előadóinak továbbképző; a művelődési házak tiszteletdíjas vezetőinek és a népművelési ügyvezetőknek alapfokú tanfolyami tematika biztosítja a szükséges ismereteket. Az alapfokú képzésben résztvevők az egyhetes kurzus végén vizsgáznak is. Vizsgázni fognak az ifjúsági klubvezetők tanfolyamának hallgatói is, ők két héten át részesülnek képzésben. A résztvevők száma itt a legmagasabb: 60-an érkeznek majd az Egyetemvárosba. Két napra ellátogatnak majd ide az elmúlt évben „végzett” ifjúsági klubvezetők is. Üj színfoltot jelentenek majd a nyári továbbképzésen az amatörfilmesek, akik természetesen az elméleti előadások mellett gyakorlati munkát is végeznek majd június 26-a és július 4-e között. Hasonlóan újszerűnek mondható a működési engedéllyel rendelkező táncegyüttes-vezetők ' továbbképzése; az idén első ízben három megyéből — Borsod, Heves, Nógrád — érkeznek a résztvevők, hogy az Észak-magyarországi Területi Tánctanács által összeállított program alapján dolgozzanak. A társadalmi gyászszertartásokon közreműködő szónokok továbbképzésére — június 22—28-ig — huszonötén jelentkeztek; a honismereti szakkörvezetők továbbképző tanfolyamán húsz résztvevőre számítanak. A tematikák gazdag és változatos programot ígérnek a megye közművelődési intézményeiben dolgozók részére, ezek közül itt csak egyet emelünk ki: a művelődési központok igazgatóinak és a területi feladatokkal megbízott .intézmények vezetőinek tanfolyamán — június 25-én — „Húsz óra fórum a művelődési otthonhálózatért” címmel kétnapos eszmecserét rendeznek, melyen a Népművelési Intézet szakemberei mellett más megyékből jött, gyakorló népművelők is részt vesznek, A régebbieknél szélesebb, korszerű utak épülnek a megyeszékhely területén, a város jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a korábban szinte egyetlen utcára korlátozódott, egyre dinamikusabb forgalmat „széthúzza”. Ha elkészül a 3-as főút miskolci átkelési szakasza, ha kiépül még nagyobb távon az j északi tehermentesítő, ha a Vörösmarty utcából egyenesen visz majd az út az Avas alatt, a Toronyalja utca előtt szanált házak helyén, számottevően korszerűbbé válik Miskolc közúti közlekedése. A megyeszékhely VI. ötéves költségvetési és fejlesztési , tervében. annak cselekvési programjában az is szerepel, hogy utasszámlálással rendszeresen felül kell vizsgálni a tömegközlekedési hálózat járatait, élni kell a korszerű programozási módszerek kínálta lehetőségekkel és a nyilvánvalóan szükséges módosításokat lehetőleg haladéktalanul el is kell végezni. Csakhogy újra. meg újra itt marad még a legszűkebben értelmezhető belváros, vagyis a főutca, a Széchenyi utca gondja. Végig kirakatokkal, üzletekbéh szorgalmazni? kel. Ma már kevés olyan város akad hazánkban, ahol ilyen, több kilométer hosszú kirakatnézésre, üz- letbongészésre adódik lehetőség. Ez szép és megőrzésre érdemes egyben, ugyanakkor gondok sokaságának forrása is. Azt írja a cselekvési program, hogy a főutcán kezdeményezni kell a csúcsforgalmi időszakokon kívüli áru- szállításokat. Jöjjön az a ruha, a vasedényáru, cipő és kötött holmi hajnalban, éjszaka! Men a kenyérre nem mondhatjuk ugyanezt. sem a . tejre, sem a húsra, annak lenni kell a nap bármelyik szakában a nyitvatartás óráiban és ha kifogyóban van. bármelyik is, jöhet az utánpótlás. Az élelmiszer-szállítás csak így oldható meg, miután a főutca üzleteinek raktárait többnyire nem lehet hátsó udvarok felől megközelíteni. Sajnos, a ruhával, a ci(t. n. j.) pővel sem könnyebb a helyzet. Mert a mi sajátosan miskolci közlekedési gondjainkban nem akar osztozni önszántából sem a Martfűről indított teherkocsi, sem a győri Grabonából indított, rakománnyal érkező gépkocsivezető és magyarázatuk nekik is van. Szabályos szállítási ritmusukat nem bontják fel azért, mert nálunk csúcsforgalomban közlekedési dugót képez egy-egy félórán át rakodó teherkocsi. A kezdeményezéstől, a szorgalmazástól nem sokat várhatunk, mint ahogy az eddigi ilyen törekvések ,,em sok kézzelfogható haszonnal jártak, legfeljebb a helyi szállítókat lehetett felkérni arra, hogy ne csúcsforgalomban álljanak az üzletek elé. A szombathelyi cipőgyárból. a pécsi kesztyű- üzemből érkező autó nem vár fél napot azért, hogy hajnalban, vagy éjszaka -a- kod.ion le. Csak akkor remélhetünk számottevő változást, ha az udvari rakodás feltételeit sikerül megteremteni. ha a főutca kö- zenén futó villamoson kívül már semmilyen más jármű nem zavarja a kira- kat.néző, boltokat járó sétálókat.. Nagy József Szikvíztermelők figyelem! FELAJÁNLUNK MEGVÉTELRE HASZNÁLT SZiKVIZES BALLONOKAT. ÜVEGEKET ÉS TARTALÉK ALKATRÉSZEKET. Érdeklődni: BORSODI VENDÉGLÁTÓIPAR! VALLALAT Miskolc, Szabadság tér 2. Telefon: 34-758
