Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1981. május 10., vasárnap Skót whisky Hatalmas kádak egy whjskydesztilláló üzemben Egy hirdetés: a világ első számú whiskyje — a Johnnie Walker A tüzesebb szíverősítők 0 seregében -r- noha vá­lasztékuk igazán nem kicsi — hosszú idő óta előkelő helyet foglal el a skót whisky. A származási hely hangsúlyo­zása indokolt:' gint, rumot vagy brandyt a föld számos részén készítenek, de az igazi whisky hazája egészen az el­múlt esztendőkig egyedül Skócia volt. Az élet vize” A kedvelt alkoholfélét az ember jó ezer éve ismeri — olyan nagy költő énekelte meg dicséretét verseiben, mint Robert Burns. Furcsa módon Írországban terjedt el először, eredeti kelta neve: uisque beatlia — az élet vize. Igazi otthonra 1300 körül lelt Skóciában: az éghajlati adott­ságok, az erjesztéshez fel­használt gabonák, forrásvi­zek, a hozzáértő kezek és más tényezők az évszázadok alatt a brit országrész szinte első számú termékévé tették. A skót nagyvárosokban már a középkorban több száz szesz­főzde működött — igaz, túl­nyomó többségük illegálisan. A whisky diadalútja így ak­kor kezdődött meg valójában, amikor az angol kormány az 1800-as évek elején engedé­lyezte a szabad malátafőzést és csökkentette a kivetett adókat. Az eredmény: a whis­ky fokozatosan teret nyert az Albionban addig egyedural­kodó gin és konyak mellett • Napjainkban a whiskygyár- tás már igazi nagyipar: a ter­melés körülbelül 80 százalé­kát exportálják Skóciából, az évi bevétel pedig mintegy 1,5 milliárd dollár! A gyártási fo­lyamat ennek ellenére őrzi a hagyományokat a maláta elő­állítását árpából, rozsból vagy más gabonából, az erjesztést és a befejező lepárlást ma is évszázados előírások szerint végzik. A tőzegtüzelés éppúgy fontos, mint az érleléshez használt hordó faanyaga. (Ál­lítólag a hársfa a legjobb.) Ami az érlelést illeti: az igazi skót whisky legalább három évig kell. hogy nemesedjen a hatalmas hordókban. Aki en­nél fiatalabb italt hoz forga­lomba, súlyos bírságot koc­káztat. De nem ez a jellemző, a gyártók legtöbbször a tör­vényben előírt minimumnál jóval hosszabb ideig várnak, hiszen az öregebb nedű érté­kesebb Is. Nem esett szó még a keve­résről, noha az alapanyagok és a gyártási technológia mel­lett ez a híres ital készítésé­nek legfontosabb szakasza. Napjainkban a piacra kerülő whiskyt'élék döntő többsége keverék, az úgynevezett „blen­ded Scotch’*. A keverési tech­nikák. a szükséges arányok — amik végül is a whisky aromáját, színét és erejét ad­ják — ma is féltve őrzött ti­toknak számítanak. Ahány cég, annyi' receptúra. Minden üzemben dolgozik egy fő ke­verő: az ő feladata tulajdon­képpen az ízlelés, azaz az aro­ma állandóságának ellenőrzé­se. (Ezek az elegyítő szakem­berek állítólag nem is kor­tyolják a vizsgált italt, csak illatát lélegzik be!) Jönnek a japánok... Hosszú évek prosperitása után az utóbbi időben mintha nehezebben menne a skót whiskyüzlet. A legnagyobb felvevőpiacon, az Egyesült Államokban (ahol — ó, bor­zalom! — jéggel és szódával „teszik tönkre” az eredeti ízt) előretörtek a valamivel gyen­gébb és olcsóbb italok, külö­nösen a vodka. Egyre komo­lyabb konkurrenciát jelente­nek a Japánban előállított whiskyfajták, s kényelmetlen árháborúskodást okoztak a Közös Piac egyes előírásai. Márpedig egy olyan iparág­ban, ahol a több éves érlelési kötelezettseg miatt a terme­lőknek költséges és hatalmas készletezési-tárolási gondok­kal kell .megküzdeni, a keres­let előrelátása vitathatatlanul életbevágó. Sokszor főhet te­hát a skót whiskyüzlet irá­nyítóinak feje: mit hoz a jö­vendő? Még az a jó. hogy bármikor feledést kereshetnek problé­máikra egy jó erős, dupla whiskyben... i Sz. G. Natalja Durova, a színház főrendezője a „szár. Macska-piccicato nyas postásokkal". , jT t: a Ia£ A világ egyetlen 0 színháza, amelynek társulata állatokból és madarakból áll, nemrég tartotta a lakásszentelöt Moszkvában. A mesebeli kastélyra emlékeztető új épületet faragott tornyocs- kák, állatszobrok díszítik. Ez a nap különösen örömteli számomra ■ — mondja Natalja Durova, a színház művészeti vezetője, idomárnő, ismert ifjúsági író. az OSZSZSZK érde­mes művésze. — Valóra vált az, amiről artistacsa­ládunk egész nemzedéke ál­modott. Felmegy a függöny, a színpadon játszani kezd a zenekar. Ütemesen dobol­nak a tapsifülesek, serté­sek kísérik őket xilofonon, a vokális zenét kakasok szolgáltatják. Ez a zene­szám a színház megnyitá­sakor először bemutatott „Mi is olimpikonok va­gyunk” című új műsor sa­játságos előjátéka. Azután következnek a számok. Elefánt-házmester, tornászkecskék, kerékpáro­zó barnamedvék, mosó­medve-mosónő, kutyák, macskák, kakasok .. . No és természetesen a híres vas­út, amelyen az utasok is, a vasutasok is — fehér ege­rek,. amelyek egy egész előadást mutatnak be. Natalja Durova, a szín­ház vezetője, híres mű­vészdinasztia tagja. Nagy­apja, a híres cirkuszi mű­vész, bohóc, és idomár, 1911-ben egy családi ház­ba költözött Moszkvában, ahol négylábú és szárnyas művészeit elhelyezte. Meg­teremtette a szokatlan ál­latkolóniát,. a Durov-szög- letet. A hires idomár írta, hogy „egyszer s mindenkorra le­mondott az erőszakos ido- mitás módszeréről — amely a világ valamennyi idomá­ra módszerének alapját ké­pezi”. Ezért lehetséges, hogy 70 évvel ezelőtt és ma is Durovéknál békében él egymás mellett macska és kutya, farkas és nyúl, róka és kakas. Több mint 300 állat, amelyeknek ido- mítását abszolút lehetet­lennek tartották, nagy si­kerrel szerepel együtt. A Durov-dinasztia bebizonyí­totta, hogy szeretettel és megértéssel minden állat­ból ki lehet „hozni” a „szí­nészi tehetséget”. A napenergia Tettheiy: a New York i metró Bulgáriában már működik az első ipari célú napener­giával működő berendezés. A kardshali sörgyárban a vizet speciális napenergia-gyűjtők­ben előmelegítik, ami azután hatalmas hőcserélő berende­zésen folyik keresztül, és adja le melegét a hideg víznek. Borús napokon automata vil­lamos melegítőt kapcsolnak be, napfényes időben azonban a nap összegyűjtött ‘sugarai melegítik fel a vizet egészen 54 Celsius-fokig. A berendezés 130 blokkja — napeleme — összesen 230 négyzetméternyi felületen fogja fel a napsugarakat. Amióta a gyárban ezt hasz­nálják, az energiaköltségeket évi átlagban 70 százalékkal sikerült csökkenteni. A teljes berendezés ára 70 000 leva, s alkalmazása első két évében ez az összeg már kifizetődött. Ron Claiborne, a ..Daily News” riportere álruhát öltött és öt kereskedőnek sérült karórákat és nyakláncokat kínált eladásra. A kereske­dők különböző árakat adtak meg és a kínálót vagy barát­ságosan, vagy barátságtala­nul fogadták, de egyikük sem kérdezte, hogyan jutott Claiborne a nyilvánvalóan rabolt ékszerek tulajdonába. Az ilyenfajta' orgazdaság csak egyfk oka annak, miért van könnyű dolguk a New York-i ékszertolvajoknak. További ok. hogy a tett el­követését megkönnyítik a tettesek számára. A zkúlolt, rosszul megvilágított és nem­eléggé őrzött metróvonatokon „ideális munkafeltételeket” találnak. Időközben a metró lett az ilyen tettek elköveté­sének előnyben részesített színtere. Az idei év első öt hónapjában az ékszerlopás a metróban elkövetett összes jelentett bűntett -40 százalé­kát tette ki. Míg a zsebtolvajok az ut­cán általában 16 óra és' éjfél között „működnek", a metró­tolvajok a csúcsidőben, dél­előtt és kora este vannak úton: reggel 8 és 10 óra, va­lamint este 18 és 20 óra kö­zött, amikor a vonatok zsú­foltak. A tolvaj általában ak­kor szakítja le áldozata nya­káról vagy csuklójáról a lán­cot, amikor a vonat állomás­ra érkezik; ekkor gyorsan ki­ugrik és eltűnik a tömegben. „Hírhedt” például a 42. utcai és a 8. avenuei megálló, a szinháznegyed közelében. Ez a megálló tartja a 128 beje­lentett bűntett szomorú re­kordját az első fél éí’ben. A melrórendőrség rendfenn­tartó egységei, kevesebb mint háromezer fővei, nincsenek elegendően a 450 állomás és a New Yorkban naponta köz­lekedő 6500 vonat hatékony ellenőrzésére. Egy alkalma­zottnak gyakran 10 állomást és az ezek között közlekedő vonatokat kell ellenőriznie. A városigazgatás ezért azt ter­vezi, hogy több metrórend­őrt alkalmaz, az utasokkal pedig megfizetteti a nagyobb biztonságot: a viteldíjat, amit egy egyszerű metró- és autó­buszáért kell fizetni. 15 cenbtel, 65 centre akarják nö­velni. Ujtaita repülőgépek A nagy rendező így szól az ifjú filmszínésznőhöz, akit ő fedezet* fel: — Kicsikém, ha így megy tovább, néhány hónap múlva talán lesz egy Oscarod! — Lehet, szivi — feleli a fiatal hölgy —, de hátha lány lesz?! * A milliomosnő megkérdi az inastól:-Mondja. Friedrich, miért fütyül mindig olyan közönsé­ges slágereket? — Csak amikor cipőt pu­Z I colok, nagyságos asszony; amikor az ezüstöt tisztítom, akkor Mozartot fütyülök! / * Késő este egy úr beszáll a hotel liftjébe. Az ötödik eme­leten megáll a lift: egy hölgy száll be, akin nincs más ru­ha. csak ... a cipője. Amikor a férfi meglepetten bámul rá, a nő megkérdi: n e s — Mit bámul annyira? — Semmi, kérem, semmi — dadogja a férfi zavartan —, csak... a feleségemnek is ugyanilyen ruhája van. * A jósok és látnokok be­jegyzett egyesülete körleve­let küld tagjainak: „Utolsó havi gyűlésünket előre nem látott események miatt kény­telenek voltunk elhalaszta­ni.” * Ottó meg akarja látogatni a kórházban fekvő barátját, de az idegen városban sehogy sem tud eligazodni. Odafor­dul egy idősebb járókelőhöz: — Nagypapa,' hogyan jutok el leghamarább a kórházba? — Ha még egyszer nagy­papának szólítasz, mindjárt ott találod magad! A múlt nyáron egy Gossa­mer Albatross nevű, emberi erővel hajtott repülőgépen — lábhajtással működik, mint egy kerékpár — Bryan Allen nevű pilóta átrepülte a La Manche-csatornát. Persze a kaliforniai Marshall Mac Cready által tervezett gép múzeumba került, de alig va­lószínű. hogy ilyen törékeny kényes jószágokra nagy jövő várna, ámbár a tervező újabb, kevésbé kényes mo­dellek készítését határozta el. De van egy másfajta újdon­ság is. Több feltaláló pró­bálkozott — sikerrel —olyan repülőgéppel, amely elektro­mos motorra] működik. Ezek az • eléktromos energiát a szárnyakon elhelyezett több száz napelemből nyerték. 1-Iogy mi lesz ezeknek a sorsa — ma még kérdéses.

Next

/
Oldalképek
Tartalom