Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

1981. május 1., péntek n.v— E5ZAK-HAGYÄRÜRSZÄG 7 Egy öröm — tetten érve — Mi is az a KORF-el­járás? — Egy új acélgyártás) technológia. Óriási anyag- és energiatakarékosságot eredményez. Csalt ámul­tunk, amikor a második kí­sérletnél 2 óra 40 perc múl­tán csapolhattunk. Az első kísérlet nem sikerült, nem bírta a kemence, a második már biztató. Most készü­lünk a harmadikra. Egyedül Brazíliában alkalmazzák csalt ezt az eljárást, de ott sokkal kisebb kemencével. A világon először mi' pró­báltuk ki 100 tonnás ke­mencével ! — Félt? — Nem mondom, hogy nem, bár a telelem eltörpült az összpontosítás mellett. Aztán meg — valahol mé- • lyen — büszkék is voltunk, hiszen rajtunk volt a ltollé- gák és az élvonalbeli, nem­zetközi hírű kohászok sze­me. Néhány órával a- műszak befejezése után találkozunk Olajos Jánossal, az Ózdi Kohászati Üzemelt olvasz­táréval. Takaros, kényelmes lakásában beszélgetünk. Tu- t lipán és jácint a vázában.' — A feleségem is az ÓKÜ dolgozója/ raktárkezelő. A fiam, János harmadéves szakmuükástanuló. Károsz- szérialakatosnak készül. Végül is a szakmában ma­rad, ő is vasas. A lányom, Margit harmadéves az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem jogi karán. Házigazdánk frizuráját * tinédzserek is megirigyel­hetnék, bizonyára meg is irigylik, amikor látják. Gyö­nyörű őszes bozont — mes­terien elrendezve. — Negyvánnyole éve« va­gyok. Az Alföldön, Karca­gon születtem — kend, bíz­tatásunkra, kérésünkre a saját életéről is beszélni. — A bátyám megelégelte a sze­gényparaszti sorsot és mint a mesében, elindult szeren­csét próbálni. Ózdon kötött ki. Három év múlva követ­tem én is. üntőtanulónak jöttem a kohászathoz. Fel­vettek, próbaidőre. Kiáll­tam, fölvettek. Ahogy visz- szagondolok, nem volt va­lami felemelő az a tanone- otthon a maga drákói fe­gyelmével. Az első év után „megszöktem”: önként je­lentkeztem katonának. — Félbehagyva a tanu­lást? — Félbehagyva. Abban a korban a kalandvágy igen erős. A maiakat sem tudom megszólni, ha ebben a kor­ban valami egyéb után néz­nek. De csak akkor nem, ha az az „egyéb” tényleg értel­mes dolog. Én repülőtiszti iskolára mentem. 1953. no­vember 7-én avattak repülő­tisztté. Az a boldogság sem­mihez sem hasonlítható, bár azóta igen sok boldogságot átéltem már, mindegyik ak­kora volt, csak másmilyen. Aztán jött a csapás! Beteg lettem, eltiltottak a repü­léstől. Így nem akartam folytatni, visszajöttem, és befejeztem az iskolámat, öntő leltem. Igen kevés volt a pénzem, idegen vá­rosban éltem, kértem, he­lyezzenek át az acélműhöz, ide, a kemencék mellé. Az­tán jött a létra: segédol­vasztár, második segéd, első segéd ... — Milyen volt az éjsza­kai műszak? — Éjszaka mindig többet termelünk. Olyankor nin­csenek zavaró körülmények, nincs javítás, karbantar­tó« — Milyen a csapat? — A csapolom velem egy­idős, az első segéd 33 éves. a második segéd 22 éves. Ó éppen KISZ-iskolán van most. Vagány, munkasze­relő emberek. — A „kicsi” is? — ö is. Én mindig bíz­tam a fiatalokban. Nem is csalódtam bennük. Jó né­hány tanulóm volt, mind 6okra vitte. A mostani fő­nököm. Kismaréi András is az én kezem alatt dolgozott. Én bízom bennük, szerelem őket.. . A vitrinben biztosan nyúl rá a söröspoharakra, meg­harmadoljuk az üveg tar­talmát. — Itthon is dolgozom — mondja. — Takarítok, segí­tek a feleségemnek, hiszen ö is dolgozik. — Mit csinál olyankor, amikor fúj a gyár és itthon tiszta a lakás?­— Tagja vagyok a városi­járási párl-végrehajtóbi- ' zottságnak, alapszervezeti titkára egy nagy létszámú pártalapszervezetnek, veze­tem a Szőnyi Márton szo­cialista brigádot. Amellett tanulok. Másodéves vagyok azon a marxista speciális kollégiumon, ahol pártépí­tést, pártirányitást taníta­nak. Csengő zavarja, meg a be­szélgetésünket: az ÓKÜ-bői jöttek: — öltözz, mert vár­nai-: ! És Olajos János olvasztár 15 perc múlva megtudta: május elsején meg kell je­lennie a Parlamentben, meg kell jelennie, hiszen- meghí­vó érkezett a címére, a mun­kahely címére, az ÓKÜ-be, ahol ez a nagyszerű mun­kásember étele javát tölti. Ünnepélyes a pillanat, ke­lés újságírónál: adatik meg, hogy jelen legyen az öröm első pereseiben. Nos, ezúttal megtörtént. Nagyszerű érzés osztozni egy ember örömé­ben. Olajos János a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapta. Lcvay Györgyi Dlafcitapi nagyüzem Patakon Tíz óra: a Tanítóképző Főiskola gyakorlóiskolájá­ban és a díszteremben, a Rákóczi-vár lovagtermében meg a gimnázium díszter­mében megkezdődtek az énekkarok, zenekarok, szó­listák, táncosok, versmon- dok. színjátszók bemutatói... A Várkertben és az iskola-. kertben eiőezör esendői a dal azok számára, akik nem voltak ott előző este... A Deák moziban megkezdő­dött a Ballagás című film vetítése... És ajtót nyitot­tak a „Vak Egér Fogadó” Nonstop jókedvnek ... Választanom kell, elin­dulni valamerre. Így jutok el a diáknapok egyik igen fontos eseményéne a városi pártbizottság vb-tér méhen. A jelen levő iskolák KISZ- tr tik árai kezdenek délelőtt 10 órakor eszmecserét arról, hogy intézményükben mi­lyen szórakozási, művelődé­si lehetőségei: vannak, ho­gyan hasznosítják ezeket, s mindebben milyen szerepet vállal vagy vállalhat az is­kola KISZ-es közössége. Mire a KISZ-titkárok be­felezik eszmecseré j ükét, a kijelölt és ki n«n jetöös helyszíneken is felfüggesz­tődik a diákok megmutat­kozása, hogy azulán ismét feltörjön a krónikásból a sóhaj: de jó lenne mindent, egyszerre látni, mindenütt egyszerre ott lenni, mert a tegnap délutáni program cseppet sem volt lazább a délelőttinél. A fesztváli be­mutatók folytatódtak, s újabb vendégek érkeztek, természetesen műsorba il­lően. tnj. MÁJUS Bükki Nemzeti Park Baráti Köre Három szakcsoportba szerződtek a Bükk és a ter­mészetvédelem iránt érdek­lődő miskolciak a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre­ként, mintegy háromszáz­ötvenen. Élővilág, tájfej­lesztési, és, földtani témák­ba! foglal koznak, szervez­nek termesze tvededmi túrá­kat, bemutatótermet készí­tenek a bükki értékekből. A túrákat áprilistól szep­temberig szervezik. A tagolt közül 40—50-en természet­járók, a többiek szakkér­désekkel foglalkoznak. wajatf a sziweggt#. amivel a derék. hívő munkásé mberek éneklik. Aztán szétoszol- tak, s el pihentek a szocialisták. Vérengző gondolata nem volt egynek se. Május else­jén nem a szociáldemokrácia ,szomjűzött rá a tüdőből Ömlő vérre, hanem — a kaszi­nó... ... Május első napján történt a lovaglás emberölés, május elsején, mikor a feltar­tóztathatatlan, egyre erősödő, új, becsüle­tesebb világot, akaró szellem ünnepel. Intés es jel ez. Tiszte lt lovagi as ocatályuraJom. a munkánál: és világosságnak lobogója körül a tábor egyre nagyobb. Közeledik az új vi­lág, melyben a munka és világosság kor­mányoznak. Ebben a világban egy derék embert, egy ártatlan embert nem ölnek majd meg lovagiasan. Ideje lesz már maga­tokba szállni, ó, elfogultság, sötétségnek, ön­zésnek és babonának emberei! (Ady Endrec Kovagias emberölés május elsején.) W9 Hetek óta tanakodnak a polgárok: „Ha­noin napig se tarthatják már magukat.” „Az antant ___ jön az antant...” S mégis! Vö­r ös diadalkapük. vörös zászlók, vörös transzparensek. 1919. má jus elseje! Dübörögnek a léptek... ©rések a házak, az ábiakók zárva. Vagy barát vagy, és a tömegben haladsz, vagy ellenség, s nem lobogtatsz kendőt az ablak­ból. ötszázezer ember, kétszer ötszázezer ke­mény, hadi, foszlós cipője csattog és dübö­rög a város gránit utcáin. A grániton, amit a munkások rakták, a grániton, amit a «uakásvér öntözött. Munkások, asszonyok, katonák, gyerekek. Aztán jönnek, akitoek a laba ottmaradt valahol Grodeknél vagy Eelgrádnál, az uzsoki szorosban vagy a Piavénél. Gránát tépte le ezeket a lábakat, mások lába meg elíagyott, mert papír talpú cipőt szállítottak a hödimilliomosok. Jöttek. Mind. Komolyan, komoran ... Kemény volt ez a város, kemény, mint az utcák gránitja, mely lábuk alatt dongott. ★ Szent Margit szigete ősrégi, gyönyörű kert a Duna közepén. Azelőtt beléptidíjat fize­tett, aki ide akart jönni. Csak a gazdagok jártak ide. Proliból csak az, akinek mint szolga, kocsis, pincér, kertész vagy konyhai munkás akadt itt dolga. Ma a gyerekeké a sziget. „Minden a mienk” — kiáltja feléj iá: a vörös transzparens. S felnőttel: ezen a na­pon nem jöhetnek a szigetre. Csak ha gye­rekkel jönnek. Vörös zászlódiszben a vár. Vörös diadal­ívei:, vörös árbocokon lobognál: a zászlók. Üjonnan mázolt villamoskocsikon hirdeti az írás: „Világ proletárjai, egyesüljetek!'', és jókedvűen fut délután a villamos a Hűvös- völgybe, a Városligetbe. (Lengyel József: Visegrádi utca.) 1938 Zsígmond Ede: MÁJUS Bár nyüzsögnek sápadt árnyak: szolgaságot prédikálnak harsogó kísértetek. ne félj. víg dalt énekelj et, hirdesd aztán tiszte fejjel, amit én is hirdetek: Jobb, ha a szó szabad szárnyon kiröpülhet s a világon eszméé magasztosul, mintha börtön töltelékké szennyeződik s rejt örökké érdeket, bűnt aljasul. .több, ha a szem messze ellát s nem gátolja átkos cellák köde, sűrű és setét: szebb a szemnek tiszte tükre, mint gáládul, szemlesütve élni állat életét. Jobb, ha járunk magunk útján és győzvén vagy tőrbefutván, míg e földön megvagyunk, vagyunk, harcunk, küldetésünk nem feledve, küzdve élünk! s nem alázzuk meg magunk! 1942 1942. május 1. nehéz helyzetben találja a magyar népet. Az országban idegen hódító áll. Szövetségesnek nevezi magát és az or­szágból minden élmp/jflítjhatót kihord és fiainkat messze idegénbe viszi ágyútöltelék - oek, hogy az ő vérükkel hosszabbítsa meg rémuralmát... Nemzeti kormányt kel] az ország élére állítani, amely az egész nemzet érdekeit képviseli és megvalósítja a magyar nép követeléseit. Egy katonát sem Hitlernek! Ki a háromhatalmi szövetségből! Békét, kenyeret! Független, szabad, demakratíkuí Magyarországot! Kommunisták Magyarországi Parija Budapest, 1942. április 25. 1945 Negyedszázad óta nem látott Budapest olyan páratlan arányú tömegmegmozdulást, mint 1945. május elsején. 1919 óta így még nem ünnepelt a főváros ... A munkásság nagy ünnepén fölvomult százezrek fogadalmat tettel:, hogy „az ed­digieknél is keményebb fegyelemmel, har­cosabb elszántsággal fognak dolgozni az or­szág újjáépítésén”. (Szabad Nép, 1945. május 3.) 1957 Több százezer budapesti lakos vonult ma délelőtt a borongós időben is a Hősök telé­re, a Magyar Szocialista Munkáspárt május elsejei nagygyűlésére, hogy meghallgassa a párt szavát a holnap teendőiről. Eljöttek a budapesti munkások, fiatalok, értelmiségi- , el:, százezrek, akiket a Szabad Európa, az Amerika Hangja fél esztendeje azzal rá­galmaz, hogy idegei tőlük a kommunizmus eszméje, hogy megtagadták a szocializmust Azt a pártot éltették, amely felett népünk ellenségei fél esztendővel ezelőtt már a ha- lálharangot vélték megkondítani. A hazu- dozök és akiket ámítottak, most láthatták az ellenforradalmon győzedelmeskedő nép nagy és szép ünnepét. (Népszabadság, 1957. május 1., rendkívüli kiadás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom