Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
£Ä2****** ÉSZAK-M AG YARORSZAG 2 1981. május 9., szómba! l)i-, Gustav Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista JYnja Központi; Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szó- ; i ' i Köztársaság elnökének, ár. Lubomir Strougal elvtársivá!.. Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri népeinek nemzeti ünnepük, hazájuk Jelszabadulásának 36. évfordulója alkalmából. A Szovjetuniónak a hitleri fasizmus felett aratott történelmi győzelme Csehszlovákia népei számára is megnyitotta a mélyreható társadalmi változások, az ország szocialista átalakulásának történelmi útját. A magyar nép nagy figyelemmel és őszinte elismeréssel tekint azokra a kimagasló eredményekre, amelyeket az elmúlt 36 évben Csehszlovákia dolgozó népe, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a szocialista építömunka minden területén elért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a közelmúltban megtartott XVI. kongresszusa kijelölte a fejlett szocialista társadalom építésének időszerű feladatait, amelyek teljesítésével tovább gyarapodik a Csehszlovák Szocialista ICöztársaság és gazdagodik a dolgozó nép anyagi és szellemi élete. A világ haladó, békeszerető erői nagy megbecsüléssel tekintenek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a testvéri szocialista országok közössége tagjaként, a nemzetközi biztonság erősítése, a péké védelme és a társadalmi haladás elősegítése érdekében kifejtett széles körű nemzetközi tevékenységére. örömmel tölt el bennünket, hogy országaink és népeink szó: os együttműködése és barátsága, a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja kapcsolata töretlenül fejlődik a marxizmus—latinizmus és a proletár ime, nacionalizmus elvei alapján. Őszinte törekvésünk, hogy ezeket a kapcsolatokat — történelmünk haladó, forradalmi Hagyományaira,'valamint a szocializmus évtizedeiben elért közös sikereinkre támaszkodva — tovább mélyítsük és erősítsük. Nemzeti ünnepük alkalmából elvtársi és baráti üdvözletünket küldjük önöknek és újabb sikereket kívánunk építő- munkájukban, a tudomány és a kultúra, fejlesztésében, szocialista országuk felvirágoztatásában. íedár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi I’.:z.ki;;ágának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz■ . ás: Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. 1 LEiP kiBiressznsi programtervezete A lengyel központi sajtóban pénteken országos megvitatás céljából közzétették a Xasigyel Egyesült Munkáspárt rendkívüli, IX. kongresszusa elé kerülő programtervezetet. A terjedelmes dokumentum nyolc fejezetből áll. 1 Az első fejezet címe: A válság forrásai és jellége. A második fejezet A munkásosztály és a nép, a szocialista megújulás pártja címet viseli. A harmadik fejezet a szocialista demokrácia és az ön- kormányzat fejlesztésével, a törvényesség erősítésével foglalkozik. Á negyedik fejezet a fiatal nemzedékkel foglalkozik. összegezve a helyzetével, nevelésével és a képviseleti szervekben- való részvételével kapcsolatos legfontosabb teendőket. Az ötödik és a/ hatodik fejezetek témája a társadalmi-gazdasági stabilizációs program, illetve a mezőgazdaság és az élelmiszer- gazdaság számára biztosítandó elsőbbség. A hetedik fejezetben a kultúra, a tudomány fejlesztéséről, a műszaki haladásról és az oktatásról van szó, míg a nyolcadik fejezel a párt nemzetközi tevékenységével és a lengyel külpolitikával foglalkozik. VÁLLALATOK, KTSZ-EK ÉS MGTSZ-EK, FIGYELEM! A KOHÁSZAT! MÜVEK MEGNÖVEKEDETT IGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MINDEN KILOGRAMM HULLADÉKVASRA NAGY SZÜKSÉG VAN. 5 Felhívjuk a vállalatok, ktsz-ek és a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy saját fuvareszközzel a KOKÖV telepére szállított hulladékvasért :.z álvéteH iron leiül 200 Ft/to. SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGET TÉRÍTÜNK. A bejelentett hulladékvas elszállításáról rövid időn belül telepünk is gondoskodik. I Cím: Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös Vállalat Vashulladék Begyűjtési és Feldolgozási Gyáregység Miskoíc-Repülőtér, Pf. 130. Ir.-sz.: 3501 íelefon: 16-051 TflSZSZ-nyilÉflzat a iTO-laÉslozásíól Moszkvában péntek este TASZSZ-nyilatkozatot tettek közzé, amely a Szovjetunió álláspontját tartalmazza a NATO miniszteri tanácsának ‘ római ülésén elhangzottakkal, az ott elfogadott határozattal, kapcsolatban. — Nyugati politikai körökben úgy akarják beállítani ezt az ülést, mint valami egészen rendkívüli jelentőségű eseményt, amely, arra hivatott, hogy jelentősen hozzájáruljon a nemzetközi légkör megjavításához. Ennek azonban semmi köze sincs a valósághoz. Amint az az ülésszak záróközleményéből, valamint számos résztvevőjének szavaiból kitűnik. a tanácskozás megnyilatkozásaiban mindenekelőtt az amerikai kormányzatnak az a törekvése jutott kifejezésre, amely a nemzetközi feszültség, a fegyverkezés fokozására irányul. — A határozaton semmit sem változtat az. hogy helyenként ködös kifejezéseket tartalmaz a párbeszéd kívánatos voltáról, a Kelet és Nyugat közötti szilárd kapcsolatokról — állapítja meg a közlemény. A közlemény rámutat: a NATO nem akarja csökken-' ten! a fegyverzet szintjét, sőt, a gyakorlatban növelni akarja azt. — Ennek az álláspontnak az alapján vajmi kevéssé meggyőzőek azok a próbálkozások, amelyek elhitetni próbálják, hogy az Egvesüil Államok valamiféle óriási engedményt tett a Szovjetuniónak, amikor késznek nyilatkozott arra, hogy az év végéig felújítja a tárgyalásokat a nukleáris fegyverek és fegyverzetek korlátozásáról Európában. — A -Szovjetunió azl kívánja, hogy mielőbb és mindenfajta előzetes feltétel nélkül tárgyaljanak a nukleáris fegyverzeteknek az európai földrészen való csökkentéséről. •Igen élesen bírálja a TASZSZ-közíemény azt a módot is, ahogy a NATO- tariáesülés Lengyelországgal foglalkozik. Megállapítja: képmutató módon arra hívnak fel mindenkit. hogy ..tartózkodjék bármiféle külső , beavatkozástól”, de elhallgatják. hogy éppen Washingtonból és néhány nyugat-európai állam fővárosából próbálnak különféle ..javaslatokat”, „tanácsokat” adni arra: hogyan viselkedjenek a lengyelek. Ez a valóságban nyílt beavatkozás Lengyelország belügyeibe. amit meg kell szüntetni — szögezi le a TASZSZ-közle- mény. Élesen bírálja a szovjet dokumentum a NATO Afganisztánnal kapcsolatos álláspontját is. Leszögezi, hogy az Atlanti Szövetségnek sem erkölcsi, sem másmilyen joga nincs arra, hogy meg- kerdöjelezze a Szovjetunió jogos segítségét, amelyet a külső agresszió visszaveréséhez nyújtott a testvéri Afganisztánnak. — A Szovjetunió vezető köreiben úgy vélik, hogy a népek létérdekei megkövetelik: rá kell térni az egyenjogúság alapján folytatott ésszerű, realista tárgyalások útjára. tartanak Nyugat-Berlinben. Képünkön: a légy fő esélyes (balról jobbra): a kereszténydemokrata Richard »on Weizsäcker, Hans-Jochen Vogel, a város szociáldemokrata polgármestere (felső sor), a szabaddemokrata Guido Brunner és az alternativ listán induló Otto Schily (alsó sor). ß történelem nem ismeri ezt a kérdést: mi lett volna, ha .. .? Mégis örök emberi játék játszani a gondolattal, töprengeni,tanakodni, hogy miképp fordult volna a sors kereke, ha másképp fordult volna? His- lorizáló, politizáló társaságban nem egyszer végiggondolják, hogy mi lett volna, ha az első világháború után Európa sok-sok országa érettebben reagál a kapukon dörömbölő forradalmi hullámra? Ha Közép- és Kelet-Európa kis nemzetei a Habs- burg-birodalom romjain nem a marakodás, hanem az egyetértés szellemében látnak az építéshez? Hiszen ha összefognak, Hitlernek tán nulla esélye lett volna a Drang nach Osten-hez ... Nem így történt. Hitler vegiggázolt a kontinensen. Ármádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasíalba, ha a megtámadott szocialista ország vasöklű hadserege ízzé-porrá nem zúzza, A történelemnek e lapja gránitba vesve áll, ám a fantáziáié kedv számára újabb kérdések maradtak. „Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai sétarepülése 1941-ben sikerrel jár és angol—német különbéke születik?” Vagy „ha 1944 nyarán Stauffenberg gróf pokolgépe elviszi Hitlert az ördögbe, és utódai különbekét köthetnek a Nyugattal?” A kérdést nem csupán a fantázia, sokkal inkább egyfajta szemlélet sugallja. Emlékeztessünk arra, hogy a fasizmus feletti diadalnak és a békének zengő örömhimnuszok hangja mellett némely történelmi apróságról alig- alig esett és esik szó. Arról, hogy végső vonaglásában a fasizmus a történelem kerekének kisiklatására akkoriban két olyan kétségbeesett kísérletet tett, amelyen szintén elrágódhatnak az asztali történészek. Hitler öngyilkossága után. az általa kinevezett ' „törvényes” utód, Dönitz admirális ugyanis még egyszer „feladta a' labdát” a nyugati hatalmaknak; felajánlotta, hogy kössenek kiilönalkut a háború befejezésére. Es amiről nálunk igazán kevesen tudnak: a május 5-i prágai felkelés vezérkarának, pontosabban polgári szárnyának a cseh— morva protektorátus birodalmi helytartója, K. H. Frank felajánlotta, hogy alakítsanak önálló, nemzeti, csehszlovák kormányt, amely „egyaránt élvezné a Nyugat és Németország bizalmát”. Hesstől Frankig a szándék éle világos. Pis ha a sanda szándék kudarcba fúlt, az nem a nyugati hatalmakon múlott, hanem az 1945-ös Európa valóságos politikai és katonai erőviszonyain. Azon, hogy Európa félmilliárdos népének elege volt a fasizmusból és a háborúból, de a fasizmushoz és a háborúhoz vezető állapotokból is. És ne/n utolsósorban azon, hogy egy új világ erős, győzelme« hadserege kergette a fasiszta seregeket Berlinig, a Führerbunkerig, sőt ;• tovább, az a hadsereg, amelyet korábban a világtörténelem legnagyobb katonai oflenzí- vája sem tudott térdre kényszeríteni. Képletesen és valóságosan: a Vörös Hadsereg harcosai a berlini Reichs- tagra a vörös zászlót tűzték ki, s az ugyanaznap felszabadult csehszlovák fővárosban a nemzeti trikolór mellett mindenütt ott lengtek a szocialista jelen és jövő vörös lobogói, a Moldva partján csakúgy, mint a Duna és a Visztula partján ... Ama május eseményein az asztali történészeknek tehát mégsem érdemes spekulálniuk. Még kevésbe a felelős politikusoknak, akiknek kezében van a ma történelme. A berlini fegyverletétel aláírása óta harminchat év pergett le az európai história homokóráján. S ha akkor az európai erőviszony olyan volt, amilyen — a mai status quo sokkal-sokkal markánsabb. Azóta nemcsak a példának említett Berlin és Prága, de egész sor további európai főváros neve fémjelzi a szocializmus létét és erejét — köztük Budapesté. Társadalmi-történelmi realitás ez, vagy ha-úgy tetszik, diplomáciai, nemzetközi status quo. Olyan, amelyben megtestesül a szocialista közösség ereje, s amelyet a Hitler felett aratott győzelem után éppen harminc évvel Helsinkiben, Európa kis és nagy országai, az USA- val és Kanadával együtt írásban szentesítettek. Néhány éve ismét kísért Hess, Dönitz, Frank szelleme — a realitások kijátszásának szelleme. A világtörténelem legvéresebb háborújában született európai egyensúlyt .némelyek szívesen felborítanák. Ha ma az 1945-ös győzelemre gondolunk, gondoljunk arra is, hogy a hősök és az áldozatok 'tízmillióinak vére öntözte öreg kontinensünkön harminchat év alatt olyan új élet szökkent szárba, amelyet — összességében — Európa még soha nem látott. A győzelem öröksége az a példátlan történelmi tény, hogy három és fél évtizede hallgatnak a fegyverek Európában, ahol — most először — nem néznek egymással farkasszemet győztesek és legyőzőitek. A z európaiak nem akarják még egyszer romokban látni sem gótikus kgtedrálisaikat, sem acél-üveg felhőkarcolóikat. Az új európai nemzedék Ugyan nem ismeri a háborút, de ismeri a történelmet és pontosan ismeri a választ erre az egyáltalán nem tör7 ténelmietlen kérdésre: mi lenne, ha ...? Ismerik apáik művét és. megbeísülik a győzelem örökségét. F. A. Ellenörök vizsgálják Munkahelyi demokrácia Az SZMT klubjában tegnap, péntekem megtartott eligazító, indító értekezlettej gyakorlatilag megkezdődön az a nagyarányú felmérés, melynek során népi ellenőreink a munkahelyi demokrácia mibenlétet, milyenségé! vizsgálják meg. Üjabb. ugyancsak széles körű érdeklődésre számot tartó vizsgálódás ügyében kopogtatnak hát megyénk népi ellenőrei, ipari üzemekben szövetkezetekben, tsz-ekben intézményekben, összességében 37 szervezeti egységet látogatnak meg. 1ly módon tehát még erről a rendkívül szerteágazó témakörről is reális, általános kép alakulhat ki. A vizsgálat célja világos: a munkahelyi demokrácia mennyiben felel meg a felsőszintű határozatokban előírt követelményeknek, hogyan segíti elő a társadaloméi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az ellenőrök, mint minden más téma vizsgálatánál, természetesen most is keresik a jó módszereket, a szélesebb körben is alkalmazható, népszerűsítésre való' kezdeményezéseket és persze azt is. milyen további intézkedések szükségesek a munkahelyi demokrácia kibontakoztatásához. Sokat mond az is: a vizsgálat országos jellegű és valamennyi megyében elvégzik. Ily biodon a majdani tapasztalatok összesítésé után. bizonyára tanulmányozásra érdemes jelentések formálódnak meg a hazánkban jelenleg meglevő munkahelyi demokrácia minőségéről. Mondhatnánk úgy is: a munkahelyi közérzetről. Ez a közérzet pedig egyértelműen befolyással hat magára a termelésre is. Vagy így, vagy úgy. Vagy pozitív vagy negatív irányban. Nagyon is lényeges hát, hogy tiszta, őszinte kép alakuljon ki a munkahelyi demokráciáról. Ehhez pedig szükséges, hogy népi ellenőreinket. kik hétfőtől, május 11-től kezdve már járiák az üzemeket, tsz-eket stb.. most is fogadják mindenütt jószivvel. őszinte válaszokkal. (pl) Az amerikai képviselőház csütörtökön nagy szavazat- többséggel jóváhagyta a Rea- gan-kormány 1982-es költség- vetési tervét. Ez a tervezet, amelyet a pártok közötti egyetértés látszatának erősítése végett egy demokrata és egy republikánus párti képviselő terjesztett elő. 37 mil- liárddal csökkenti a kiadásokat a Carterék által tavaly előterjesztett javasláthoz képest. Thomas O’Neill, a' képviselőház demokrata párti elnöke közvetlenül a szavazás előtt „az utolsó szó jogán’ rámutatott, hogy a kormány javaslata „brutálisan” lefaragja 3 szociális kiadásokat, köztük a közoktatási egészségügyi, városfejlesztési és közlekedésfejlesztési alapokat. /
