Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. május 5., kedd A képernyő előtt Csaknem emberöltőnyit idő telt el azóta, hogy Sarkadi Imre papírra vetette tervezett Párbaj című drámájának változatait, illetve azok vázlatait. Az 1953—54-ben írt töredékek a Sar­kadi életműsorozat drámai kötetében olvashatók, s egybe­vethetők a televízióban a múlt csütörtökön látott Viadal című tévéjátékkal, amelyet az említett drámai vázlatok és irodalmi forgatókönyvi töredékek alapján Dévényi Robert írt és Szőnyi G. Sándor rendezett. Az eltelt közel három évtized olyan gyö­keres társadalmi és tudati változásokat hozott életünkben hogy minden bizohnyal igen sok fiatalabb néző értetlenkedve figyelte a Viadal egyik-másik mozzanatát,, fordulatát, mert a játék viszonylag kevés-információval szolgált a korról, arról az 1953-as nyárról, amelyben e dráma lejátszódhatott. Pótor András tanácselnök és Varga János újgazdából lett téesztag. majd kizárt gazdálkodó ellentéteiben roppant társadalmi dráma feszült annak idején. De vajon, akik azóta születtek és eszméltek, ebből a játékból megismerték, megismerhették-e azt az ellentmondásos társadalmi hátteret, amelyben így, ilyen fordulatokkal kerülhetett szembe egymással két korábbi szegényparaszt, s amelyben a ma már természetes falusi tár­sadalmi és életköaegnek tartott szövetkezeti élet ennyire gyer­mekcipőben járt? Igen nagy erénye-értéke a Viadalnak, hogy felidézi történelmünknek ezt az ellentmondásos szakaszát és « kor jellegzetes szereplőinek ellentétében kíván a történé­sekre magyarázatot keresni. De sokat bíz a néző történelem;- ismeretére. Arra, hogy a nézők mindegyike tudja: az 1953 júniusi, Nagy -Imre nevéhez fűződő kormányprogram, majd annak néhány hónap múltán történő revideálása mennyire megzavarta a falu életét, a még kevés számú és igen sok kez­deti nehézséggel küzdő termelőszövetkezetek közül hányat ingatott meg, s hogy az egymást gyorsan követő és egymás nak ellentmondó kormányintézkedések milyen bizonytalan ságot szültek az emberekben is. Pótor András tanácselnök az államgépezetnek csak egy kicsike csavarja, aki tiszta hittel hajt végre hibás rendelkezéseket,. Varga János pedig ennek a vakbuzgóságnak ártatlan áldozata; a kor néhány rossz rendelkezése állította szembe egymással az azonos indíttatású embereket, s tette lassan az egész falu népességét az államot képviselő tanácselnökkel szemben bizalmatlanná, majd ellen­ségessé. Mindenképpen markánsabb korrajz, a társadalmi hát­tér erőteljesebb felrajzolása kívánkozott volna a Viadal kame­rák elé állításához, hogy ne csak egy kuriózum jelentkezzék az ötvenes évek elejéről, hanem a kor országos eseményeinek előterében rajzolódjék fel a névtelen magyar falu 1953-as nyara. S nem ártott volna, ha a rendező a „hitelesítés” szán- dékántal alkalmazott, egy-két már-már népszínműszerű be­állítási mellőz. Két főszerep kitűnő alkalmat adott Kovács bánosnak és Szirtes Adómnak az ötvenes évek eleje paraszt- aiakjaitiak remekbeformálására. * Sppenwöt hete írtunk a január elsejével megújhodott A Hét című heti magazinműsor első negyedévéről, kiemelve, hogy a főszerkesztő állandó jelenléte, műsorvezetői ténykedése a fo­lyamatosság biztosítéka. Nos, a következő alkalommal már két segítőméi jelentkezett Hajdú János, s azóta eluralkodik a műsoron valami teatralitás: a mester szemével irányítja két famulusát, „alájuk adja” kérdéseit, s így azok kommentárjai — különösen a hölgy esetében — nem ritkán görcsöktől nem mentes lecke jelmondást, jobb esetben kollokviumot juttatnak a néző eszébe. Ugyanakkor azt is, hogy töprengjen a képernyő előtt: hová lettek A Hét korábbi közkedvelt és igen jó fel­készültségű munkatársai, megengedhető-e az a luxus, amit mellőzésük jelent? * Kevés örömmel és szórakozással szolgált a vasárnapi két esti óra. A hiba nem tíz almában van címmel Fehér Klára történetkérből állított össze laza szerkezetű játékot Bogáti Péter, a rendezésre pedig Dobai Vilmos vállalkozott. Villám­tréfa és elnyúltabb játék egyaránt akadt az összeállításban, amelynek minden darabja azt bizonygatta a maga enyhén csípős eszközeivel, hogy nem az édeni alma megkóstolásával kezdődött a férfi és a nő viszálya. A rövidebb jelenetek tűn­tek jobbaknak, ám az egész játék ismeretében is kijelenthető: Fehér Klára olvasva jobb. A Kapcsoltam nevű játék legújabb jelentkezése meglehetősen unalmas, szürke volt, sem a kér­dések, sem a versenyzők nem jelentettek izgalmat. Bosszan­kodni is csak azon lehetett, hogy az első versenyző olyan fel­advány miatt esett ki, amit csak színes készülékkel lehetett észlelni. Benedek Miklós A szolidaritás jegyében Uruguayi fiatalok Miskolcon Az uruguayi haladó erők harcával való szolidaritás je­gyében — a fasizmus feletti győzelem napjának évfordu­lójához kapcsolódva — má­jus 7-én, 8-án' és 9-én a Ma­gyarországon élő uruguayi emigránsok képviselői a Mis­kolc városi KISZ-bizottság kezdeményezésére több alka­lommal is találkoznak üze­mek, vállalatok és iskolák fiataljaival. Május 7-én, csütörtökön délután 3 órakor, a szolidari­tási napok megnyitójaként, a Tokaj vendéglátóházban ki-' állítást rendeznek, ugyanitt este 7 órakor filmvetítés lesz, amit beszélgetéssel kapcsol­nak össze. Másnap, pénteken újabb három helyszínen ta­lálkoznak az uruguayi fiata­lok a miskolciakkal: a Tokaj vendéglátóházban a szolgál tató, a BÁÉV és a MÁV KISZ-bizottságának; az LKM ifjúsági klubjában a kohá szók, a DIGÉP és a Decem­ber 4. Drótmüvek KÍSZ-bi zottságának; a Nehézipari Műszaki Egyetemen pedig a helyi KISZ-bizottsúg és kö­zépiskolák képviselőivel ta­lálkoznak és beszélgetnek a vendégek. Az e napi — má­jus 8-i — programot 19 órá­tól a Tokajban szolidaritási est zárja. Május 9-én, a Rónai Sán dór Művelődési Központ szín háztermében a Magyarorszá­gon éli' uruguayi emigránsok folklór együttese ad műsort, ami minden bizonnyal méltó zárása lesz a háromnapos programnak ... Az elmúlt évben rendezték meg először, s most már mintegy hagyomány-folytató­ként köszönthetjük a szocia­lista filmek fesztiválját, amelynek eseményei Borsod negyében május 7-én kez­dődnek, s kiemelt program­jai 14-ig, egyéb rendezvé­nyei, bemutatói fjedig május •végéig tartanak. A szocialista filmek feszti­válja a béke és barátság hó­napjának programjába integ­rálódik és a Borsod megyei Mozjüzemi Vállalat a megyei népfrontbizottsággal közö­sen szervezi és rendezi. - A rendezvény keretében több új ■ filmet mutatnak be a hét európai szocialista ország terméséből, emlékeztetve a győzelem napjának évfordu­lójára, megmutatva az utat, amelyet ezek az országok fel­szabadulásuk óta, a szocia­lizmus építésének útján meg­tettek. A megyében több he­Rokokó derűvel ajándéko­zott meg minket Máger Ág­nes most megnyílt, galériabe- ■ li kiállításán; derűvel és olyan gondolatokkal, ame­lyek ugyan nem mondanak ellent a színek felhőtlen ke­délyének, mégis más, feszül­tebb képzettársításokra sar­kallnak. A biblia pillérfigu­rái, Káin, Ábel, Ádám és Éva, illetve ezeknek más környe­zetben, más elnevezés alatti' leszármazottjaik, úgy is mint jó—rossz, férfi—nő, háború —béke, élet—halál: minden olajkép ilyen, látszólag egy­szerű, az alaphelyzetig le­csontozott ellentétpárra fűz­te fel tartalmát. De megköze­líthetjük más, nem a mitoló­gia talaján gyökeredző szem­léletmóddal a Miskolcon élő festőművésznő képeit, bár ebben az esetben sem tekint­hetünk el szimbolikus látás­módjának sajátos logikájától. Hétfőn nyílt meg a Galériában ír Ez a másik megközelítés el­vezet minket a rokokó festők legendás földjére, Cytheré szigetére, ám nincs messze innen a reneszánsznak álmo­dott kontinens sem. A művé­szi ábrándoknak e csodás tá­ját áhította Sulácsy is, szí­neinek „felhangjai” ott lük­tetnek Máger Ágnes képein, s nemcsak azokon, melyek címük szerint közvetlenül rokoníthatók (Paolo és Fran­cesca, Dante, Beatrice), de többi munkáján éppúgy fel­lelhető az a puha líraiság, amely nem minden hagyo­mány nélküli a magyar pik­torában. A festményeket át­szövő poézis ■— anélkül, hogy Máger munkáiban bármiféle feminin vonást számon kel­lene kérni — nőiesen oldott, még az olyan képeken is, melyek a világ szigorú és kegyetlen megpróbáltatásait hivatottak ábrázolni. Ezek a kompozíciók — a tárlat ta­lán legérettebb darabjai — hol frivol színükkel, hol fa­nyar kompozíciós rendjükkel alkotnak egyéni stílust. ★ ^ Máger Ágnes tárlatát teg­nap délután Németh Lajos művészettörténész nyitotta meg a Miskolci Galériában. D. Szabó Ede lyen tartanak nemzetiségiek számára is bemutatókat. Az ünnepélyes megnyitót május 7-én, . délután négy órai kezdettel tartják Miskol­con, a Táncsics moziban. Csáki Imre, a megyei tanács közművelődési csoportvezető­je ünnepi beszéde után a So­lo Sunny című új NDK fil­met mutatják be, valamint a filmhez tematikailag illesz­kedő több kisfilmet, ' vala­mint diaképeket vetítenek az NDK életéből és kiállítást rendeznek NDK filmplaká­tokból. A Szovjet Tudomány és Kultúra Háza segítségével bemutatják május 8-án, 19 órai kezdettel a Tokaj ven­déglátóház mozijában a Ka­tasztrófa földön-égen című új szovjet filmet, amelyet a nagy- közönség csak a későbbiek­ben láthat a mozikban. A be­mutatón részt vesz Behun Ivan Ivanovics, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza filmosztályának vezetője is. Csehszlovákia felszabadulá­sának évfordulója -alkalmá­ból kezdődnek a csehszlovák nemzeti filmnapok, s a me­gye több településén mutat­nak be új — Az isteni Emma, Építs házat, ültess fát! — és korábbi csehszlovák filme­ket. A németajkú lakosság számára Hercegkúton és Rát­kon tartanak vetítéseket. A fesztivál ideje alatt ta­lálkozhat a közönség először a Néhány interjú magánügy­ben című szovjet, a Lángok című lengyel, a Hétfőkből ál­ló év című bolgár, a Tragikus vakáció című román, a Feke­te kutya és a Vadorzó című jugoszláv filmekkel. És ter­mészetesen igen sok korábbi szocialista film is a mozik vásznára kerül az elkövetke­ző hetekben. A programba harminc borsodi mozi kap-| csolódik be, mintegy harminc film bemutatásával, illetve felújításával. Meddig terhelhető egy iskola? Miskolc általános iskolái­ban az idei tanév végén 2481 tanuló kapja kézbe az általá­nos iskolai bizonyítványt. A szeptemberben kezdődő tan­évben viszont legalább 3737- en — ennyien iratkoztak be — kezdik iskolai tanulmá­nyaikat az első osztályban. Az iskolás korú népesség számbeli gyarapodása ko­rántsem jelenti még a csúcs­pontját annak, amit manap­ság úgy szoktunk emlegetni: demográfiai hullám. Az elkö­vetkező két-három évben még mindig növekvő tenden­ciára számíthatunk, már ami a hatévesek számát illeti. Az új tanévben legalább 13.00 . gyerekkel többnek kell szék, amire leüljön, pad, amelyre' ráteheti a könyvét, füzetét.. És hely is kell, ahová a szé­ket, a padot elhelyezik. Ez a városi helyzet. Viszont 'éppen a város sajátos szer­kezetéből adódóan, nem min­denütt egyformán okoz gon­dot, hogy egyre több az első osztályos és az alsó tagozatos tanuló. Vannak városrészek, ahol csökken a gyereklét­szám. Szellősebbek az isko­lák. Másuttr viszont — s ilyen neuralgikus pont az Avas­dél —, már az elviselhetet- lenség határán is átbillentek. 'Ezen a lakótelepen — a most működő három iskolában — 234 nyolcadikos búcsúzik. Márciusban 938 leendő első osztályost írattak be a szü­lök. A statisztikai adatok sze­rint legalább 65 — két osz­tálynyi — jelentkezésével le­het még számolni. Más kérdés, hogy egy is­kola normális működéséhez az alsó és feiső tagozatok leg­alább viszonylagos egypnsú- lyára lenne szükség. A na­gyobb gond, hogy a három avasi iskola már most is túl­zsúfolt. Ha valamiféle meg­oldást nem találnak, a 800 gyerek oktatására, nevelésére tervezett 3-as számú Általá­nos Iskolában 1672, s a ha­sonló 42-es számú Általános Iskolában 1715 gyereket kel­lene legalább leültetni. Ehhez a két iskolához képest jó a helyzet a 20-as számú Általá­nos Iskolában: csak 1305 ta­nulójuk lesz. i Nos, többek között ezeken, a már elviselhetetlen körül­ményeken is enyhíteni kíván az új iskola — a 33-as szá­mot viseli majd szeptember­től —, amely természetesen átveszi a saját körzetébe tar­tozó Mednyánszky és Klapka utcai iskolásokat. S hogy leg­alább valamelyest normali- zálni lehessen az oktató-ne­velő munka feltételeit, szep­tembertől ide járnak majd az ifjúság utca iskolásai is. A' nyolcadikosok kivételével S miként a .korábbi körzetmó- dositások alkalmával, idén is maradhatnak az eredeti isko­lában a tagozatosok, illetve azok testvérei ! Nem első alkalommal ke­rül sor a városban az iskolai körzeték módosítására Az Avason — józan számítások szerint nem is utoljára Erről volt szó egyébként az április 29-én este megtartott tanács­kozáson, amelyen az érintett iskolák vezetői, a szülői mun­kaközösségek elnökei, a te­rület társadalmi és tömeg­szervezeteinek képviselői vet­tek részt. A szükségszerű döntést ugyanis a lehető leg­körültekintőbben szeretnék végrehajtani a városban. A gyerekek maximális bizton­ságát és a szülők megnyugta­tását szolgálva. Nos. miből áll a módosítás? Gyakorlatilag érintetlen ma­rad a 3-as iskola körzete, az iskola hat tanulócsoportját viszont a 101-es Szakmunkás- képző Intézetben, illetve az egészségügyi szakközépiskolá­ban helyezik el. A másik két iskolából viszont az új általá­nos iskolának adják át a már említett három utca gyereke­it. Az Ifjúság utcáról a felső­sök a meghosszabbított helyi járattal, az alsósok pedig egy- ■ ségesen, az Ifjúság étteremtől indított különbusszal jutnak el az iskolához. Ugyanígy hozzák majd őket haza. Az étteremben — amelyet egyéb­ként az Ifjúság utcáról az aluljárón keresztül közelít­hetnek meg a gyerekek — kora reggeltől nevelői fel­ügyeletet biztosítanak. Ä körzetesítés nem titok, elég régóta beszédtéma a la­kótelepen. Az elkövetkező na­pokban a szülőkkel is leülnek majd beszélgetni. S ezen a be­szélgetésen már azokról az intézkedésekről is szó lesz, amelyeket a már említett ta­nácskozáson vetettek fel: hogy az iskolába menetel időpontjában feltételes meg­álló lesz az Ifjúság utcánál, hogy a kicsik buszoztatása a város pénztárcáját terheli ... Egyvalamit ugyanis min­denkinek látnia kell: nem az a döntő, hogy egy vadonatúj iskola „benépesüljön” A ré­gi iskolákat kell valamelyest tehermentesíteni. Ott ugyan­is már nem lehet több gye­reket leültetni... Arról már nem is szólva, hogy senki­nek, de legfőképp a gyere­keknek nem jó, ha képletesen már mozdulni sincs helye. Csutorás Annamária Májusban, öt alkalommal A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete mis­kolci tagozatának III. éves. végzős hallgatói május 6-ár: 7-én, 12-én, 19-én és 21-én tartják diplomahangverse­nyeiket Miskolcon, a Bartók teremben. Elsőként a vonós tanszak öt végzőse koncerte­zik május 6-án tíz órai kez­dettel, 7-én pedig — délután négytől — a négy végzős fa­fúvós lép pódiumra. Május 12-én zongora- és énekhang­veiseny lesz öt végzős közre­működésével, míg 19-én a rézfúvós tanszak négy hall­gatójának koncertjei szere­pelnek a programban. Vége­zetül május 21-én a karveze­tők adnak számot felkészült­ségükről: A koncerteken zon­gorán Kincses Margit, Rogl Béla, Rőczey Ferenc, N. Wei­ther Ilona, Hutka Katalin. Re­gős Zsolt, Balázs Éva és Ko- moróczi Zsuzsa működik közre. A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR precíziós öntödéje vállalja 1 KG-NAL KISEBB SÚLYÜ ALKATRÉSZEK ÖNTÉSÉT RÖVID HATÁRIDŐRE ÉRDEKLŐDNI LEHET: DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR .^’’-GYÁREGYSÉG Koval Imre fődiszpécser elvtársnál Telefon: 51-955/18—39 mellék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom