Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
T981. május 24., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ' Beszélgetés dr. Velkey László orvosprofesszorral, a megyei gyermekegészségügyi központ igazgató főorvosával „A Magyar Népköztársaságban az egészségügy állami feladat. Az állam biztosítja a szocialista egészségügy alapelveinek, a lakosság egészségügyi ellátásának feltételeit, irányítását, fejlesztését. A feladatok ellátásában ay, egész lakosság közreműködik.” Egészségügyi Törvény lölZ. II. A megyei gyermekegész- ségügyi központ egy új, rehabilitációs osztállyal bővül. Ezt határozták el a megye párt- és állami vezetői, s ennek megvalósulásához nyújtanak anyagi segítséget a vállalatok, munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok, s a megye lakossága, amely mindenkor kész volt támogatni a jó és hasznos ügyet A gyermekkori rehabilitáció fontosságáról, egészségügyi és társadalmi szükségességéről beszélgettünk dr. Velkey László orvosprofesszorral, a megyei gyermekegészségügyi központ Igazgató főorvosával. — A rokkantak óve álltáiméból nvozdull meg a megye társadalma, hogy közös összefogással egy új osztályt hozzon létre az intézetben. Az orvos szemével nézve milyen mérvű egészségügyi és társadalmi igény kielégítésére kerül így sor? — Az Egészségügyi Világszervezet évenként kiadott jelszavai magukban hordják a kampányszerűség és a „divat” veszélyét Mindig féltem á nemes és igen nagy jelentőségű ügyet attól,1 tíógy a jelszó- nehogy megszokottá válton, s szólammá merevedjen. Ez történhet akkor, ha nincs mögötte komoly szakmai, értelmi és érzelmi háttér. — ügy érzi, most is van oka ilyen aggodalomra? — Nem, ezt általában értem. Ennek a jelenlegi akciónak nagyon komoly és megnyugtató szilárd bázisai vannak. Ilyen a párt- és állami szervek, a társadalmi szervezetek, vállalatok, s nem utolsósorban az egyének nagyon komoly és elkötelezett szándéka, tenni akarása. A gyermekrehabilitáció egészségügyi és társadalmi problémája olyan széles körű, hogy eddig még az egészség- ügyi szakemberek nagy hányada sem volt tájékozott a kérdésben. A téma megismerése azonban nem hagyja megnyugodni a tisztességes embert. — Hány, rehabilitációra szoruló gyermeket tartanak nyilván a megyében? — Mintegy tízezer gyermek szorul valamilyen okból különleges gondoskodásra. Kisebb része intézetben van, a többség otthon, a családban. A szántszerűség azonban nem árul el mindent. A probléma sokkal összetettebb. A rehabilitációnak vannak orvosi, pedagógiai, szociális, és nem utolsósorban foglalkoztatási vonatkozásai. Ennek a tevékenységnek megyénkben már vannak hagyományai, megvannak a szakmai garanciái, s az új létesítmény most ehhez nyújtja majd a szükséges tárgyi lehetőségeket. Ezért is vagyok biztos abban, hogy nem valami egészségügyi jelszó által kialakult íellángolásról van szó, hanem létrejön egy olyan objektum, ameíyben a rokkantak éve idején felfokozott figyelem nyomán tartós, a jelen és a jövő társadalma számára egyaránt hasznos tevékenység fog folyni. — Kérem, indokolja részletesebben a gyermekkori rehabilitáció fontosságát és szükségességét. — Az életet az aktív tevékenység, az alkotás teszi tartalmassá. Véleményem szerint az anyagi és szellemi erőket humánusabb és értelmesebb dolog a rokkant egyén megmaradt készségének időben elkezdett maximális kifejlesztésére összpontosítani, mint a már torzult személyiségű. befolyásolhatatlan állapotban levő, munkaképtelen emberek segélyezésére fordítani. Ez a felismerés ad elsőbbséget és fontosságot a csecsemő- és gyermekkori hábilitációnak és rehabilitációnak. — Nagy feladatok vannak még a szülők és a pedagógusok tudatformálásában is. Hozzáteszem, hogy az orvosok szemlélete sem egységes abban, hogy meddig kell kímélni, s hol van az a határ, amikor a túlzott kímélet már hátrányos helyzetet teremt. Nem helyeslem például azt sem, hogy az egészségileg károsodott gyermeket nem veszik fel a bölcsődébe, óvodába. A gyermek már korán megérzi a társadalmi elkülönülést, s az egészséges gyermekek közössége sem képes így megismerni, s megszokni a rokkantak társaságát. Ezért nehéz a rokkantnak beilleszkednie a társadalomba, mert vagy túlzott sajnálkozással veszik körül, vagy lenézik, s ez egyaránt sértő. — A gyerrhekgyógyászaü rehabilitáció fontos része a társadalmi adaptáció. Mit tudnak tenni ennek érdekében? — A betegeket nyilvántartjuk, s korán, akár már 4—5 éves korú gyermeknél segítjük a szülőt abban, hogy milyen pályára kerüljön a gyermek. A megmaradt készségeket, képességeket igyekszünk tovább erősíteni, s a gyermek érdeklődését a számára elérhető alkotótevékenység felé terelni. A veleszületett befolyásolhatatlan rendellenességnél is törekednünk kell arra, hogy felszabadítsuk a gyermeket és a környezetét a betegség- tudat alól. Ez szülőnek, orvosnak egyaránt gond. Az a lényeg, hogy csak addig kell kímélni és gondozni a beteget. amíg az szükséges, de addig nagyon komolyan és teljes odaadással. — Az új osztályon milyen betegségek utáni rehabilitációra lesz mód? — A közfelfogás gyakran csak a mozgássérülteket tartja rokkantnak. Meg kell különböztetni a károsodást, rokkantságot és fogyatékosságot. Van beszéd-, hallás-, látás-, értelmi és mozgás- szervi fogyatékosság. Mindezeken túl rehabilitációra szorulnak a belgyógyászati jellegű krónikus betegek, hogy csak néhányat említsek: szív- és érrendszeri, légző- szervi és vesebetegek. — Ez tehát azt jelenti, hogy a rehabilitációs osztály nemcsak a mozgáskárosult gyermekek részére készül. — Igen, azt jelenti. Lesz benne tornaterem, uszoda, két játékos foglalkoztató — ezt nagyon fontosnak tartom, éppen a pályaorientáció szempontjából —, úgynevezett hobbiszoba, lesz zongora, Írógép, még gyalu is. Arai még említésre méltó — ha majd a teljes összeg rendelkezésre áll —. tervezünk egy szállodarészt is, ahol a szobákban felnőtt- és gyermek- [ ágyat helyeznek el. Ez a vi- j dékiek részére lenne előnyös, mert az édesanya néhány napra bennmaradhat gyermekével, ott van ő is a foglalkozásokon, s megtanulja, mit és hogyan gyakorolta*-: son majd otthon a gyerek- j kel. Ezzel a módszerrel a , szülőt mintegy munkatársnak kívánjuk megnyerni. * így látja tehát a rehabilitáció ügyét és jövőjét a szakorvos, s úgy gondoljuk, csak hasznos lehet, ha közelebbi betekintést kapnak az eddig elmondottak során azok is, akik anyagi áldozatot vállalnak az új osztály létrehozása érdekében. Adamovics Ilona Nem kell a táblaözön! Egyetlen idegenforgalmi jelentőségű tájunknak sem válik dicséretére, ha az arra járó idegen lépten-nyomon kérdezni kénytelen, ha látni is akar \fattmit, de legalább olyan lehangoló, ha fán, bokron, kerítésen és oszlopon táblák erdeje díszeleg, hirdetve, hol található a híres múzeum, vagy emlékhely, és semmivel sem szerényebben, hogy hol a legjobb a lún- gos vagy a lacipecsenye. Mivel a ..legnagyobb idegenforgalom általában ott zajlik, ahol szép és védett természeti értékeink találhatóit, újabban a tiltó, kérő hangú természetvédelmi tábláknak is helyet kellene találni még valahol. Sem az érintett hivatalok és intézmények, sem a turisták nem igénylik a táblaözönt. a pontos és korrekt tájékoztatással, információval is beérik, ez elég is lenne. Ezért is dicséretes az idegen- forgalom, a táj- és természet- védők igyekezete, miszerint a következő időszakban a régi táblák cseréje során már nem egymástól függetlenül helyezik ki az eligazító idegenforgalmi tájékoztatót és a természeti értékek megóvására intő táblákat. Ami pedig ezek megjelenési formáját illeti, fő erényük a szerénység, az egységes forma lesz, továbbá az, hogy beleilleszkednek a környezetükbe, hiszen ezek a fából készült tájékoztatók, eligazítok nem idegenek az erdőktől. mint amennyire a fém. és műanyag táblák. Azok a táblák, mélyek általánosabb információkat adnak a turistáknak, térképpel, rajta a nevezetességek jelölésével, utazási és szálláslehetőségek leírásával, idötál- lóbb lemezből lesznek majd, és ezek natúr fakerelekbe kerülnek. A napokban Aggteleken tartotta ülését a megyei környezet- és természet- védelmi bizottság ismeretterjesztő és propaganda-albizottsága, és ott a résztvevők már megismerkedhettek az új típusú, többféle információs rendeltetésű táblákkal. Mint ahogy a résztvevők megállapították, visszaszorítható a táj szépségét rontó táblaerdő és a kevesebb információ, kérés és tiltás jó fogalmazásban kis helyen is elfér, nem bántja az erdőt, hegyet járók ízlését. (nagy) Megújuló csáti porták A település múltját őrző nádtetők közt új házak épülnek fel •>b le Az Alíöld északi peremén, az ős-Sajó és a lapályra érkező, kanyargósán szétterülő Tisza akkora nádasokat hagyott maga mögött még a szabályozások utáni évszázadokra is, amit nem foghat be a tekintet. Nehéz munkával termőterületet, építkezésre alkalmas földeket foglalt visz- sza a sástól, nádtól, zöidellö, vizenyős árterületektől az itt élő ember. Mezőcsáton a beépíthető területek mögött még mind a. mai napig patkó alakban öleli körül a település határát a nádasok birodalma. A helység átlagosan száz méterre emelkedik a tenger szintje fölé, és az építtetőknek -többnyire mindenütt számolni kell a magas talajvízzel. Két nagyobb területen épülhetnek új utcák a régiek folytatásaként, egyrészt a Nyékládháza irányába eső Füzesen, másrészt a .régi Kendői földön. Az utóbbi tíz év alatt 300 családi ház épült a f üzesen és napjainkra még mindig körülbelül 300-nak maradt hely. Víz és villany már van az építkezésekhez, de az ütak még csak részben épültek i-.i a területen, mint ahogy a csatornázás is hiányzik. A Kenderföld kilenc szép utcájában 150 épület áll és még 50-nek lesz helye. Szép nevű utcák füzérét köti 'a település régi magjához az út, az Ibolya, az Orgona, a Gyöngyvirág, a Galamb és a Gerle utcák sorát. — Évente 50—00 építési engedélyt adunk ki —mondja Szopkó Tibor, a Mezöcsá- ti nagyközségi Tanács műszála csoportjának vezetője, akivel az utcákat járjuk és gyönyörködhetünk a megújult porták gondozottságá- ban. szépségében, a zöidellö kertekben, virágzó fáktól díszes udvarokban. Itt-ott még aprócska nádfedeles házak bújnak meg a kétszintes, csupa üveg, modern családi házak mögött, öregek hajlékai, olyanoké, akik már nem éreznek magukban erőt. vállalkozókedvet a ház megújítására. — Azt a nyolcat, melyet műemléki jelleggel védettnek nyilvánítottak, vegyük ki az elaggott* öreg házak közül, azok karbantartásáról, megőrzéséről külön gondoskodni kell. hogy sokáig idézhessék a paraszti építészet hagyományait, hogy megörökítsék a múltat az utókornak. Ahol építkeznek, ott még kapu sincs, k.erítés sincs, de a falak napról napra nőnek. Az alapokat a legtöbb építkező már ősszel elkészíti. Azután fordul az OTP-hez, ahol 25—50 ezer forintig már beszámítják az elvégzett munkát. Ehhez a családok többsége még a vállalati kölcsönt is igénybe veszi. A magas talajvíz miatt téglaalapot sehol sem készítenek, a földbe beton és kő kerül. Az építtetők ízléséről, annak alakulásáról J. Nagy József tervező mérnök mondja: — Szépek voltak a hosszú tornácos, meszelt falú házak, amelyekből már egyre kevesebbet találni. Később itt is a sátortetős^ kockaházak divatja következett, de ez nemcsak itt volt így. Elmúlt ez a divat is, most a kétszintes, tágas, garázzsal, pincével készülő, padlásteret is lakhatóvá alakítható házak után érdeklődnek.- A tanácson vastag katalógus áll az építkezők számára kikészítve, az ajánlott tervek gazdag gyűjteménye. Újabban már társasházaké is. Olcsóbbak az egyedi terveknél- és több kölcsönt ad felépítésükhöz az OTP, A Tiszakeszá felé vezető úton az egyik legszélső telken betonacélt darabolnak, zsalui bontanak és mellettük betonkeverő morog, forgatja a cement—kavics keveréket Czirkus Pál szabadságot vett ki, a tavalyit és az ideit egyben, hogy mindent kézre tudjon adni a szakembereknek. Ahogy bukdácsolunk a drótok, építőanyag-halmok mellett. már delet harangoznak. Gyors ebéd, néhány hűsítő korty után sötétedésig dolgoznak, kevés az idő, a munka pedig még sok. Vasárnapra a rokonokat, szomszédokat várják, Czirlcusné 16—18 felnőttre főzhet. Azt, hogy melyik szobában, az emeleten, vagy a földszinten mi, hol kap helyet, még nem tudják, egyelőre minden napjukat kitölti az anyag után való szaladgálás. Egerből jött az ablak, Lenihvárosból a betonacél, Polgárból, Miskolcról az ajtók. A betonkeverőt meg Tárd községben házasság- kötő terem építéséhez kezdtek hozzá. A létesítmény az alaptól a" tetőig társadalmi munkában készül. A napokban elkezdődött munkálatok első részeként már állnak az alapok, s hamarosan a kőművesmunkákhoz kezdenek hozzá. Az építkezésre nem kellett különösebben invitálni a tardiakat, hiszen a községbeliek egy csoportjának volt kezdeményező szerepe a házasságkötő építésében, akik maguk barkácsolták, hegesztették. Itt villany még nincs, csak a szomszéd telkén, oda fizetik a nagyra nőtt áramszámlát. A terv típusterv, de már most, az építés közben is megmutatkozik, hogy Czir- kusék jól választottak. Az utcában még két he- lyen végeznek az idei tavaszon felújítást, amitől új formát kap a régi porta. Az- 'é zal, hogy a hosszú épület az utca felé még egy nagy szobával bővül, megváltozik az " ” egész porta, egy friss vako- ' lássál pedig egészén beilleszkedik az új épületek közé. ' ' — Több család is vissza-' költözött az utóbbi években * Mezőcsátra Leninvárosból — . mutatja sorra az épülő és ^ nemrég épült, vagy felújított házakat Szopkó Tibor, majd hozzáteszi: — Változatlanul Leninvá-' rosban dolgoznak, de ide járnak haza. mint Gyuricskó András. Kun László és még sorolhatnám. Itt a rokonság, a megszokott környezet, a " maguk alakítgatta kert, ez visszahozta őket. Az elmúlt években épült » Cs-lakások portája is szépülőben van. Illés Bertalan v udvarában idei telepítésű gyümölcsfák zöldellnek. Nemrég tűzték ki a helyét Rordó *6 László és Bódi Irén leendő, új lakóházának: ezek. mint a Cs-lakások többsége, ötven négyzetméteresek, ahol a be- ;r költöző családok már jobb körülményeket nyújthatnak a o: gyerekek számára is. A gyarapodó település év- ... ről évre tovább terjeszkedik az ős-Sajó és a hajdan szélesen kanyargó Tisza egyko- v'- ri árterén, a sásos, nádas területek visszaszorításával. 1 Nagy József .n egy csehszlovákiai túra során találkoztak hasonló megoldással. Ami külön érdekesség, hogy a termet elkészülte után tardi keresztszemes hímzéses térítőkkel díszítik fel. Természetesen ezt is társadalmi munkában készíti ötvenkét itt élő asszony. A házasság- kötő terem elkészülte után az eddigieknél jóval kulturáltabb körülmények között esküdhetnek örök hűséget egymásnak a tardi fiatalok.
