Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. május 23., szombat MISKOLCI FILMFESZTIVÁL ttfl Őrei kamerával Mind a fesztivál nyitó napján, mind a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió pénteki stúdiónapján osztatlan sikert aratott az 1931-ben Miskolcon készült és forgalmazott Filmfutár felhasználásával ké­szült, azonos című dokumentumfilm. Mint hírül adtuk, egy tolcsvai padlásról nemcsak az ötvenéves filmtekercsek, hanem a ma már múzeumba illő felszerelések is előkerültek, így a kamera is. Most az egykori helyszíneken ugyanazzal az öreg kamerával készítették a kiegészítő felvételeket. Képünkön az öreg kamera az avasi kilátó erkélyéről pásztázza az új miskolci lakótelepeket. Hogy milyen jó «redménnyel, azt a filmben láthattuk. A ÜDF stnJiónpjái fognak nőni a tévéműsor­„Fesztivál­oszlop” Ha lapunkban színes képeket tudnánk reprodukálni, esti kivi­lágításban' fényképeztük volna le a Rónai Sándor Művelődési Központ előtt álló „fesztivál- épitményt". De talán nappali trilágitásban is érdekes ez a fi­gyelemfelhívó oszlop. Oscar után Bizonyára igen sokan vár­ták érdeklődve Rofusz Fe­renc animációs filmjének, A légynek a bemutatását. E háromperces kisfilm immár világhíresség és hozzáfűzö- dik nemcsak a magyar rajz­film, hanem az egyetemes magyar filmművészet kiemel­kedő világsikere: az első ma­gyar film, amely Oscar-dijat kapott. Erről már jóval korábban értesültünk, de mire odaítél­ték az Oscart A légynek, al­kotója már benevezte a miskolci filmfesztiválra. így szerepelt és kinyomtatva most is igy szerepel a ver­senyprogramban. Ám, ami­kor a III. fesztiválvetítés ke­retében sorra került a be­mutatása, előtte bejelentet­ték, hogy rendezője vissza­vonta. Nem a filmet, hanem a nevezését. Bizonyára abból a meggondolásból, hogyha ilyen magas nemzetközi elis­merésben részesült már, a fair' play szabályai szerint nem ildomos a miskolci fesztiválon verseny filmként szerepelnie. Így hát a közön­ség versenyen kívül láthatta és fogadta igen nagy tet­széssel. Mint versenyen kívüli film, díjat már nem kaphat Miskolcon, de sikere aligha­nem itt is osztatlan. (bm) Pénteken, a fesztivál má­sodik napján már erősen „felpörgött” a hatnapos film­ünnep motorja. Ebben az év­ben első alkalommal szer­vezték meg, hogy minden napon más stúdió találkoz­zon a közönséggel és a szak­mával, s az első stúdiónapot a Híradó- és Dolcumentum- film Stúdió tartotta. Ez egy- . ben ennek az új fesztivál- szerkezetnek próbája is volt. Ugyancsak ez volt az első ilyen jellegű filmes szakmai tanácskozás a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban. A cél, hogy a közművelődést elősegítendő a filmes rendez­vények közelebb kerüljenek földrajzilag is a diósgyőri munkássághoz, az első napi gondolatcserén vajmi kevés eredményt mutathatott még fel, mert a stúdiónapon szin­te kizárólag a szűkebb szak­mai közönség, köztük néhány külföldi vendég és egy-két újságíró vett részt. így a stúdiónapot nyitó sajtótájé­koztató, majd az azt követő információs bemutató és ki­csit sikertelen ankét belter­jessé lett, hiszen akik részt vettek rajta, azok, ha nem is a Híradó- és Dokumentum­film Stúdióban dolgoznak, de valamelyest tájékozottak a közművelődési stúdiók életé­ben. A dr. Bokor Lászlótól kapott sokrétű tájékoztatás mégsem volt haszontalan, - a szakmán belül is jó tudni néhány adalékot a híradósok és dokumentumfilmesek mun­kájáról. Kár viszont, hogy akiknek a kedvéért a ta­nácskozás is Diósgyőr-Vas- gyárba települt, első napon nem ajándékozták meg ér­deklődésükkel és figyelmük­kel a filmeseket. A MAFILM Híradó- és Do­kumentumfilm Stúdió mun­kájáról szólva érdemes fel­jegyezni, hogy az évi ötven­két heti Filmhíradón kívül, több Sporthíradót, Világ­magazint készítenek, tizen­nyolc dokumentumfilmet gyártanak évente és mintegy húsz film készül valamilyen más szervezettel közös vál­lalkozásban. Ezeknek összes­sége hat játékfilm anyagá­nak felel meg, roppant sze­rény költségvetés mellett. (A játékfilmek költségvetésével össze sem lehetne hasonlí­tani.) Nagy hangsúlyt kapott a tájékoztatásban a híradós­munka. Kicsit önironikusan úgy emlegette a stúdióveze­tő, mint „a film- és a sajtó­élet perifériáján vegetáló műfajt", ugyanakkor meg­említette a hetenként öt- hatszor jelentkező tévéhír­adót, illetve hat napon több kiadásban jelenlevő és csaknem minden családhoz eljutó tévéhíradónak a film­híradóra gyakorolt hatását. A tévéhíradás megszületésé­vel idestova negyedszázada már kezdtek növekedni a filmhíradó szerkesztésének gondjai, és ezek tovább is szórás és a híradástechnika fejlődésével. Ennek eilenere a Filmhíradó hetente egy­millió-kétszázezer nézőt vonz a mozikba, és cserekapcso­latot negyven ország híradós szervezetével tart fenn. Nem érdektelenek a stú­dió másik lő tevékenységi területének, a dokumentum­filmezésnek gondjai és ered­ményei sem. A stúdióvezető visszautalt egy néhány év­vel korábbi vitára, amikor egyesek a dokumentumfil­mezésnek a feladatát kizáró­lagosan valamiféle leleplező szándékú szociográjus törek­vésben látták, holott nem­csak fogyatékosságaink, ha­nem eredményeink és örö­meink is megörökítést kí­vánnak, és a híradós- és do­kumentumfilmes azért is fe­lelős, hogyan ismerheti maj­dan a világunkat a íilmdoku- mentumok segítségével az utókor. Nemcsak a szépet, nemcsak az árnyat, hanem az életünket, a maga sokszí­nű teljességében. Hogy mennyire törekszik a sokszínűségre a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió és napjaink valóságának ár­nyaltabb bemutatására, azt kitűnően példázza a stúdió­nak a fesztiválon látható, sokféle anyaga és azon be­lül is a tegnapi információs programban bemutatott kis- filmek sora. Itt feltétlenül ki kell emelni a már csütör­tökön is Diósgyőrött igen nagy sikert aratott Mi, büsz­ke magyarok című, Magyar József rendezte dokumen­tumfilmet, amely igen ké­nyes kérdést mutat be a sza­tíra eszközeivel, nevezetesen a. túltengő nemzeti öntuda­tot, a magyar kivagyiságot. S amikor talán milliók érzel­meit érintő kérdésekhez szól, a kötéitáncos ügyességével villogtatja a görbe tükröt azon a határmezsgyén, ahon­nan megláthatjuk, milyen is az, ha túlteng az öntuda­tunk. Vagy megemlíthető Fehéri Tamás ugyancsak igen nagy tetszéssel foga­dott, Protokoll szerint című filmje, amely a nagyközön­ség által ritkán látott pilla­natokat, mozzanatokat le­sett meg, s azt mutatta be, hogy míg a nagy jelentőségű eseményeknél mennyire szükséges a protokoll, meny­nyire szánandóan nevetséges az, ha jelentéktelen esemé­nyeket, mindenféle proto­kolláris külsőségekkel sze­retnének „megemelni”. De ugyanez a stúdió kalauzol el Kambodzsába, ez mutatja be a háziasszonyok szerepét az országban, a faluház építése körüli nehézségeket, a pesti öreg csövest, vagy éppen az autóversenyzőket. ' A fesztivál hátralevő nap­jaiban még jó néhány film­mel találkozhatunk a HDF terméséből. lile lene... A két nagyhatalom első számú embere kezet fog, majd át­ölelik egymást. Ott a világ szeme. Tévések, filmesek, fotósok örökítik meg a pillanatot ; a hírügynökségek percek alatt világgá röpítik a két szót: történelmi pillanat... Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter aláírta Becsben a SALT—II. megállapodást. A világ féllélegzik ... És bizakodik ... Akkor 1979-et írtunk. S most, 1981-ben ismét szorong a világ. Arcunkról elhervadt a föllélegzés öröme. Mi már, ma már tudjuk: az amerikaiak nem ratifikálták az egyezményt, a két nagyhatalom között meghűlt a viszony. Az Egyesült Álla­mok új elnökének eddigi rövid „működése” alatt megszavaz­ták a minden eddigit felülmúló hadiköltségvetést. Aggódva várjuk és figyeljük a híreket... Talán éppen ezért van, hogy ezt a közel kétéves híradó­riportot ma is aktuálisnak érezzük és látjuk. Amikor a Diós­győri Vasas Művelődési Központban levetítették a bécsi csúcs- találkozóról 1979-ben készített híradófilmet, a közönség „léleg­zéséből” érezni lehetett: a tények cáfolatában, a ma valóságá­nak ismeretében sem hat ez a filmes tudósítás idejétmúltnak. A logikának ellenállva; azon felülemelkedve, ott éled ben­nünk, minden emberben egy erős hatalom: annak vágya és kívánása, hogy a fegyverkezésre buzdulás hideg leheletét a megbékélésre készség örömííő levegője váltsa fel. Emlékezni- emlékeztetni kell az örömre is! Vágyjuk. egy újabb kézfogás híradóját!... «Ln. j.) (benedek) Az onkéton dr. Bokor László stúdióvezető adott tájékoztatást a stúdió sokirányú munkájáról. Remekművek társaságában üdvözölhettük május 20-án este a Bartók-teremben Kin­cses Margitot, akit ugyan egy-egy kamarazenei pro­dukció tagjaként az elmúlt téli-tavaszi évadban is hall­hattunk. ám mint szólista, kicsit mintha feledésbe me­rült volna. Éppen ezért kü­lön öröm, hogy személyé­ben Miskolc egyik igen jó képességű pianistája tért vissza a koncertpódiumra. A zongorairodalom — las­san három évszázados — történetének rendkívül ér­zékletes fejezetéhez tartozik Schumann — a hangverseny első részében hallott — fisz- moll szonátája, amely a fénynek és árnyéknak külö­nös mezsgyéjén született.- Keletkezési körülményeit vizsgálva, aligha vonatkoz­tathatnánk el a szerző dep­resszióitól: a fiatal muzsi­kus súlyos idegrohamok él­ményével a hála mögött ez idő tájt (1834—35 körül) még aludni sem mert egyedül. Szorongásai furcsa prizmát tartottak önmaga, s a világ közé, melyen át rrtinden do­log nagyobb távlatot kapott. A különös mélységnek gigá­szi méretű, formátumában mégis fegyelmezett hangzata ez a 11-es opusz. Kincses Margit egy következetesen értelmezett schumanni világ­gal, pontos elképzeléssel ült a zongorához, minden tétel indításánál, már a témák- motívumok első megszólal­tatásaival érzékeltetni tudta a műben lakozó feszültséget, páratlan szépséget. Őszintén szólva nagy felelősséggel! jár, ha valaki képes a jó indí­tásra, mert ezzel mintegy önmagának „adja fel a lec­két”. De Kincses Margit ké­szült, s ez a szünet után, Bartók darabjainak előadá­sából is egyértelműen kide­rült. Játékából talán csak a bátorságot hiányolhatjuk, mintha nem mindig merné vállalni elképzeléseit, pedig karakterteremtő dinamikája (például a Bartók Improvi­zációkban), árnyalatokban gazdag kifejezésmódja olyan zenei pillér, amelyre nyu­godtan rábízhatja interpre­tációjának hídját. A Barlók- kompozíciók közül különösen a befejezésül előadott Két kép című érdemel több fi­gyelmet. amelyet Kocsis Zol­tán dolgozott fel két zongo­rára (a hangversenyen Sel- meczi György játszotta a másik szólamot). A ragyogó összmunkával megformált és komoly kamarazenei eré­nyeket felmutató vállalkozás a műnek alighanem első hangversenyszerű megszólal­tatása volt Miskolcon. D. Szabó Ede Arak — rendezvények Nyár az Adrián j Strand az Adria-tenger partján Jön a nyár s előkerülnek a nyaralási tervek. Mind több magyar turista úticélja Ju­goszlávia, az Adria. Az újvi­déki „Magyar Szó” nagy cikkben foglalkozik a nyara­lási lehetőségekkel. Ismerte­ti a várható árakat és a szó­rakozási lehetőségeket. Mindenekelőtt az árak. A lap szerint a szolgáltatások ára az idén 30—70 százalék­kal magasabb, mint tavaly. A szállodai teljes ellátás na­ponta 650—1200 dinárba ke­rül. A fizetővendég-szolgá- latban egy kétágyas szoba — kategóriájától függően — 200 —440 dinár. A sátortáborok­ban hasonló arányban emel­kedtek az árak. Jugoszláviában mintegy egymillió vendéget tudnak fogadni, ebből 788 ezret a tengerparton. A szállodákban 270 ezer, a kempingekben és a fizetővendég-szolgálatban ugyancsak mintegy 260—260 ezer férőhely várja a vendé­geket. A legnagyobb idegen- forgalmi központok: Porto­roz, Porec, Rovinj, Umag, Opatija, Split, Makarska, Dubrovnik, Cavtat, Ulcinj stb. Van tehát választék bő­venl Ugyanezeken a helyeken nagy számban találhatók két- négy-, sőt nyolcágyas fahá­zak, bungalók. A tengermellékcken minde­nütt igyekeztek nyári műve­lődési programokat szervez­ni. Kiemelkednek közülük a dubrovniki nyári játékok. A rendezvénysoi'ozatok — szín­házi és baletlelőadások, hangversenyek — július 10- lől augusztus 25-ig tartanak. Ez idő alatt több mint száz előadás látható, harminchá­rom szabadtéri színpadon, a műemlékek ódon falai között. Július 15-e és augusztus 15-e között Splitben, júliusban Zadarban, júliustól szeptem­berig ITercegnoviben, július 15-től szeptember 1-ig Sibe- nikben rendeznek nyári játé­kokat, hangversenyeket. Még két érdekes rendezvény: a Moreska elnevezésű vitézi torna, amelyet XVI. szá­zadi mintára Korculán, a várban tartanak. A másik az augusztus 7. és 9. között megrendezésre kerülő Sinjska Alka, amely az 1715-ös tö­rökök fölött aratott győzelem emlékét hivatott felidézni. öz, a nagy totói sió Kotyonfitty király almája Sündisznócska lovagol Furfangos Cintura A kis Mukk története Többet ésszel, mint erővel (77 magyar népmese) Puskm-mesék (Ruttkay Éva előadásában) Népek meséi A kis herceg A soknevű herceg (Benedek Elek meséje) ARz csodaországbae Prokofjev: Péter és a farkas - Állatok farsangja TörőesiV Móri előadásában: A kis pitlongá utazásai 6 mese, 8 mese gyermekeknek Gyermeknapra meselemezek gazdag választékával várjuk vásárlóinkat a két hanglemezboltunkban: HUNGAROTON MISKOLC, ARANY J U. 29-35. KAZINCBARCIKA, Fö TÉR 2. SZ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom