Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-20 / 116. szám
2fl»*.s®e*áa Sok kiesi. rr ' A sajópetri szövetkezet- ben évekkel ezelőtt sikerült finűydra „leegyszerűsíteni” az áilatteny észtéi szerkezetét. hogy az istállók üresen álltak. Ma pedig lovat, sertést hizlalnak, juhot tartanaik. sőt liba- s baromfitenyésztést terveznek. Az egyi-k végletből a másikba? Hiszen szakemberek körében ittmert: minél több állatfaj van egy termelőszövetkezetben, annál inkább csökken annak az esélye, hogy az állattenyésztés egésze eredményes legyen. Érthetőn, mert a tagoltság -a fejlesztésre, vagy az eredmény javításra szánt pénzügyi ráfordítást is széttagolja. Ennek pedig csak a jövedelmezőség látja kárát. Vigh György, a szövetkezet elnöke ezt nem a.s Ragadja. De ... — Arra lennék kiváncsi, hogy más hasonló adottságai gazdaságban mi mást tudna csinálni egy vezető. Mindössze ezer hektárunk van. Kettői, legelőtől, a szántókig. Az elmúlt ősz nem kímélt bennünket. A 350 hektár búzánkból százharmincat kipusztított a belvíz. Az árpa .java részét kétszer vetettül:. Összeadva, ezek milliós árbevétel-kiesések. Ilyen kis méretnél ez a szerkezei eleve ráfizetéses lenne. Amire volt. már példa. Az űj vezetés, amelynek EOTidoskodma kellett a veszteséges termelés megfordításáról. kezdetben több nehézséggel küszködött. A növénytermesztés bi zony la- láinsága állattenyésztés nélkül csak fokozta ezeket a gondokat. Mivel egy biztosan, jövedelmező ágazat kiépítéséhez milliók kellettek volna, rugalmasan az igényekhez igazították az épületeket. Szó szerint! Rájöttek: a legolcsóbb beruházás az átalakítás, vagyis a meglevő három istállót az az állatfaj „kapja meg”, amelynek árbevétele a legmagasabb. Kockázata ennek az ötletnek önmagában is van. Ha az ár gyorsan változik, akkor a rekonstrukció saját költségeit sem termelheti vissza. — Igyekszünk megalapozottan, hosszabb távra dönteni. A sertésnél például egy állandó' vonalat alakítottunk ki, amelynek haszna csak idén mutatkozhat. Bérbe vettük, s később megvásároljuk a Bükkvidéki Ven- déglátói'papi Vállalat rnályi hizlaldáját, és vágóhídját. így 20(H)—31)00 hízót állíthatunk elő évente. De a kis méretek miatt, ami meghatározza a gazdaságosságot, a célunk elsősorban a tenyész- koca-hevelés. Bár csak kétszáz darabot akartunk szerződés szerint átadni a kistermelőknek, az igény magasabb. így előreláthatóan 400 anyaállat kel el az év végéig. És mivel ezek ára darabonként 2400 forinttal magasabb, az egész ágazat nyereségessé válhat. Jelenleg a sajópetri Egyetért és Termelőszövetkezetben ez az ágazat az egyetlen szilárd pontja az állattenyésztésnek. A 700 anyajuhot például azért tartják, mert a melléktermékeket ezek hasznosítják a legjobban. Tarlókat legeltetnek velük, s innen származik az a szer- v est rá gy a -merni yd ség, amely - lyel a talajaikat javítják. A nyereség csekély, mint azon' a száz lovon is, amelyet az állalforgalmi vállalatnak hizlalnak fel nyugati exportra. De pillanatnyilag ezek a tevékenységek pótolni tudják a növénytermesztés árbevétel- kiesését. s ez is volt velük a cél. — Ha kedvező ajánlatot kapunk — mondja az elnök —, akkor az), igyekszünk megvalósítani. Legutóbb az AG HOC OOP termelési rendszer tett ajánlatot libahizlalásra. Mivel nemrég építettek 460 millió forintért egy korszerű libafeldolgozó üzemet, úgy érezzük, biztos termelési hátteret tudnak biztosítani. Harmincezer libát tudunk felnevelni négy kilogrammos súlyig, s ez évi 1,5 millió forint nyereséget ígér. Mivel a liba májusban befejezi a tojást, a holtidőben módunk van 50—100 ezer darab broyler csirke felnevelésére is. ami megint nyereséget hozhat. Ezt az ágazatot szeretnénk kialakítani, s mivel exportfejlesztési hitelt is kaptunk — 1,5 millió forintot — jövőre belevágunk. így lesz öt állatfaj Sajó- petriben. Nem is olyan, régen ezt a szerkezetet korszerűtlennek tartották volna, de változott a helyzet. Főleg olyan kisüzemek esetében, mint az Egyetértés Tsz, ahol csak a rugalmasság lehet a jövedelmezőség alapja. Erre mondta az elnök: — Ha például nem figyelnénk annyira oda a sóderbányánkra, akkor rég bejelenthettük volna a csődöt. Beruházásszegény időszakban nekünk kell a vevőt magunkhoz csalogatnunk. Évi '120 ezer köbméter sódert kell eladnunk ahhoz, hogy a bánya 1,5 millió forintos jövedelme meglegyen. Mivel 2,2 millió forint a szövetkezet összes tervezett nyeresége, látszik mennyire feszített szervezői, kereskedői munka szükséges .a zavartalan üzemeltetéshez. Talán ez volt az oka. hogy nőm elégedtek meg ezzel az egy melléküzemággal. A felsővadász! szövetkezettel közösen egy olyan társulást alakítottak, amely Hidrotechnikai Közös Vállalat néven. negyven dolgozót alkalmazva foglalkozik a fővárosban s Miskolcon a központi füléses rendszerek, kazánok karbantartásával, javításával. Ez is szép pénzt hozhat a szövetkezet Írass zajába. De lényegében még ez sem elég. Nem, elég ahhoz, hogy a kockázatot teljesen felszámolják. Ma még csak az évi nyereségért; küzdenek, s nem a hosszú távú fejlődésért. Éppen ezért nem teljes, csak kilencven fokos az a fordulat, amelyet eddig megtettek. — kármán — Hazánkban szinte mindennap meghal valaki üzemi baleset. miatt. A tragikus adat mellett ugyan kit vigasztal, •hogy a korábbi evek átlagaihoz képest tavaly a biztonságtechnika úgyszólván valamennyi mutatója javult. Vig- ságra azért sem lehet ok, mert a balesetek sérültjei, több mint kétmillió munkanapot töltöttek betegállományban! Arról, hogy mennyire hamis a puszta számok bűvöletében értékelni a munkavédelem helyzetét, egy váratlan találkozás győzött meg. Építői paid vállalatunk munkavédelmisével futottam össze. Ismeretségünk egy halálos munkahelyi baleset után kötődött, amikor is a vállalat- vezetők mulasztására, az óvórendszabályok semmibe veidére derült fény. Akkori faggatózásom kellemetlenül érintette egyébként lelkiismeretes emberünket. Most viszont örömtől sugárzott az arca. Nem csoda, hiszen — amint mondja — 12 százalékkal csökkent a balesetek száma a „bázishoz képest”, és ha csai< egy kicsit kevesebb a csonkulásos sérült, ha nincs az a csúnya haláleset, akár az ágazati vándorzászlót is elnyerhették volna, A meglehetősen bizarr történet színié tálcán kínálja az alkalmat a moralizálásra. Arra, hogy szót csépeljünk emberünk embertelen szemléletmódjáról, bürokrata mivoltáról. Korántsem bizonyos, hogy igazunk lenne. Hiszen a biztonság- technika > szakavatottjának bizonyára nem kevés szerepe van abban, hogy a vállalatnál valóban jóval kevesebb baleseti veszélyforrós található, amint akár egy esztendővel ezelőtt. Munkavédelem — hisz maga a fogalom sem arra utal, hogy valóban a munkások védelméről, életül:, testi épségük megóvásáról van szó. A szomorú statisztikákban mutatkozó 'javulás ellenére, a kifejezés mégis híven tükröz valamit a honi viszonyainkból. A korszerű gyártósor mellől takarékossági buzgalmukban elspórolják az 'automatikus biztonsági berendezést. A \ zaj csökkentésre nem áldoznak néhány tízezer forintot, ehelyett kényelmetlen füldugókkal „szerelik fel” dolgozóikat. (Az eset gyakoriságának igazolásához elegendő egyetlen adat: Magyar- országon több mint félmillió ember szenved maradandó halláskárosodásban.) A rosz- szul értelmezett termelésköz- pontúságot tehát szinte kivétel nélkül azok sinylik meg, akik nélkül pedig nincs „föl- futás”, hatékonyság, avagy minőség. Pedig sokat fejlődlek a balesefelhárilás feltételei az utóbbi években. Bizonyság erre, hogy a vásárvárosban nemrégiben látott nemzetközi kiállításon nemcsak nyugatnémet légzöbe- rendezésékre, pillék önnyü csehszlovák sisakokra, vagy francia gyártmányú biztonsági övekre csodálkozhattunk ró. Megállapíthattuk, hogy nem maradnak el mögöttük a magyar védőeszközök sem, hogy csak az érintésvédelmi készülékekre, savtól óvó, lángálló védőruhákra utaljunk. Kérdés, hogy mindezeket mikor láthatjuk viszont a gyárakban, a veszélyes munkahelyeken. Tavaly 212 millió forint táppénzt fizettek ki az üzemi baleset miatt betegállományba kényszerülő dolgozóknak. A munkahelyi ártalmak révén, idejekorán rokkant- nyugdíjba kerülők száma riasztóan növekszik. Kieső munkaerejük — mérhetetlen veszteség. A megelőzés — vagyis a humánus és hatékony munkásvédelem — feltehetőleg csupán ennek a mammutösszegnek a töredékét erjesztené fel. És akkor még mindig csal: a pénzről beszéltünk. Szó sem esett a munkából kiesők szenvedéséről, jövőjéről, lehetőségeiről, életkedvéről. Nagyjavítás a TVK-ban A metánbontó konverterének kataliiátortöltet-oseréje jelentette m egyik legnagyobb feladatot a nagyjavítás során. Fotó: Kovács Endrén# Az elmúlt héten, május 11-ón kezdődött meg a Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárában minden év egyik legnagyobb munkája, a nagyjavítás. ’ A kombinát karbantartó főosztálya ezúttal is a számítógépeket hívta segítségül, amelyek meghatározták napin, órára, percre a szakemberek feladatait. A nagyjavítás május 11-től 27-ig tart. Az első hét után érdeklődtünk Takács József gyárvezetőnél, hogy jelenleg hol tartanak a munkálatokkal. — Az ütemtervet pillanatnyilag tartjuk. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ammóniagyárat a tervezettnél nyolctíz órával korábban tudjuk üzembe helyezni. Ez annyit jelent, hogy május 21-én, csütörtökön délután 2 órakor üzembe helyezzük a gyár berendezéseit. Ezen a napon részleges beüzemelésre kerül sor a levegőszétválasztó- nál. valamint a metánbontónál is. Arra a kérdés ü ükre, hogy a továbbiakban milyen munka várható és mit tesznek a szakemberek, a következőket mondotta a gyárvezető; -— A hét pénteki napján várható a savüzemben az igazi csúcs: mintegy 1500 karbantartó szakember dolgozik — a mű trágyagyári 470 dolgozón kívül — a nagyjavításon. Mint a gyárvezető elmondotta. bízik abban, hogy csütörtöktől, május 21-től ismét részlegesen termelhet a műtrágyagyár, Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a nagyjavítás időtartamát a szocialista brigádok — a hétfői jelentés szerint — mintegy 10—12 órával csökkentették le, ami nemcsak a TVK-nak, hanem a nétv gazdaságnak is jelentős de- vizamegtakaritást jelenthet, F. Gy. k áprilisi fagy- és belvízkároktól Több mint 4,00 mezőgazdaságii nagyüzem jelentette eddig az Állami Biztosítónak. hogy komolyabb károkat okozott az április végi fagyhulláim. A fagypont alatti éjszakák szinte nyárias időszak után köszöntöttek be április második felében, így a gyümölcsösöket sót: helyütt már teljes virágzásban, a szőlőt pedig kifakadt állapotban érte a fagy. A gyümölcsösök és a szőlőültetvények biztosított területének több mint 75 százalékáról jelentettek kárigényt. A gyümölcsféléi: közül főleg a csonthéjasok sínylették meg a fagyot. Jelentősebb károk Szabolcs. Heves, Zala és Borsod megye gyümölcsöseiben észlelhetők. csaknem 43 ezer hektárnyi területen. A 25 ezer hektárra becsült szőtőfagy- kárt elsősorban Bács, Csonkiad és Pest megye gazdaságai jelentették. A szakemberek szerint az eddigi felmérésekből arra leli el következtetni. hogy a kár megközelíti maja az egymilliárd forintot. Csaknem 100 ezer hektár viszont a víztől, különösen a belvíztől szenvedett. Az idei vízkárok már április végére fele akkora területet sújtottak, mint az emlékezetesen vizes tavalyi esztendőben összesen. A vízkárok 90 százaléka hat megyét, Békést. Borsodét. Hajdú-Bi- hart. Hevest. Szabolcs-Szat- márt és Szolnokot érintik. A téli kipusztulásos károk átlagosak voltak: csaknem 30 ezer hektárnyi területet kell kiszántani, illetve újravetni, leginkább a repce és az őszi kalászosok sínylették meg a telet. A világgazdaság hírei — Japán beruházások külföldön — Oíaj-árukapcsolás — Virágzik a szabadpiac A japán vállalatok közvetlen külföldi beruházásainak egyre nagyobb hányada irányul az amerikai feldől;- gozóiparba, s így a japán cégek mind figyelemreméltóbb hatást gyakorolnak az amerikai gazdaságra. Ez a megállapítása a tokiói kormány támogatását élvező japán gazdasági intézetnek, amelyet korábban amerikai— japán kereskedelmi tanácsnak hívtak. A kutatócsoport szerint japán beruházói: a múlt év végén 213 amerikai feldolgozóipari vállalatot ellenőriztek, 12 másik vállalatban pedig kisebbségi érdekeltségük volt. Ezeknek a cégeknek 314 üzeme működik. vagy áll építés alatt az USA 42 államában. A japán többségű cégek a múlt év végén több mint. 50 ezer amerikai munkást foglalkoztatta 1c. A jövőben Venezuela olajszállításaiért vevőitől nemcsak pénzbeli fizetséget kér. hanem fejlesztési támogatást is — jelentette ki a venezuelai olajügyi miniszter. A biztonságos olajellá- tasért cserébe Venezuela azt kéri vásárlóitól, hogy adja- , nal: műszaki segítséget az olajipar és más szektorok fejlesztéséhez, biztosítsanak kedvezményes hozzájutást a vevőországok termékeihez és piacához, sőt azt is, hogy az olajvásárlók vállaljanak kötelezettséget venezuelai iparcikkek megvételére. Venezuela követelése erősödő irányzat az OPEC-ben, amely egyre inkább azt tartja, hogy az olajexportálóknak az olajjövedeimektöl való egyoldalú függősége aligha csökkenthető anélkül, ha a fejlett országok műszaki segítségei adnak az OPEC- országok más gazdasági szektorainak fejlesztéséhez; A Venezuelához hasonló törekvésekkel egyébként Szaúd-Arábia már sikeresen próbálkozott. * Kínában két év óta ismét engedélyezett szabad piacok forgalma 1979-ről 1930-ra 28 százalékkal nőtt, s- elérte a 23,5 milliárd jüant (14 milliárd dollárt). Ezeken a piacokon a parasztok saját termelésű zöldséget adnak el, s ide kerülnek az állami kvótái: felett, gyártott játékok, bútorok és vasárul:. A piacok működését a kulturális forradalom kezdetén, 1966- ban tiltották be. kapitalistáknak bélyegezve őket. 1979-ben a gazdaság-liberalizálási program keretében újra engedélyeztél: tevékenységüket. Az Új Kína hírügynökség szerint a piacok javították a friss élelmiszerekkel való ellátást és növeltél: a parasztság jövedelmét. Ma már több mint 50 ezer ilyen piac működik Kínában, nagyjából annyi, mini a kulturális forradalom előtt.
