Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

112S1. május Iá., szombat ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 Elmélet a mUlta, «talál a; eiméleth Szervezés. Egyik, kulcssza­va lett a gazdásági életnek, •szinte minden fórumon el­hangzik, kissé leegyszerűsít­ve, »aintha kimondása által pillanatok alatt bekövetkezne egy rendkívül bonyolult és hosszú folyamat. Valljuk meg őszintén, a magyar népgaz­daság szervezés tekintetében nincs dicséretes helyzetben, s még ma is sokan idegen­kednek a régi megbolyditásá- fól, a jól bevált módszerekre esküsznek. A másik véglet az. amikor a hazai szakem­berek. szervezési képességeit, eszköztárát lebecsülik, s bor­sos áron külföldi „mester­embereket” foglalkoztatnak. Alig van olyan vállalat, ame­lyik ne rendelkezne külön szervezési osztállyal, s az itt dolgozókat sokszor okvetel-. lenkedöknek tekintették ko­rábban, mostanában viszont a szervezőkre oly sok fel­adat hárul, hogy szinte nem látják a fát az erdőtől, vagy túl közel tartják a tükröt, s a kép eltorzul. Kutatóintézeteinket az el­múlt évek során sok vád ér­te és éri ma is, hogy elmé­leti okoskodásokkal fáraszt­ják a gyakorlati szakembe­reket, szép, szép, ami ti leír­nak, de sajnos, sokszor hasz­nálhatatlan a mindennapi termelésben. Visszatérve a szervezésre. Az , építésügyi tárcához tartozó vállalatokat az Építésgazdasági és Szer­vezési Intézet látja el meg­felelő információkkal, ada­tokkal, tanácsokkal, progra­mokkal. Budapesti központo­sításit, de tagozatai behálóz­zák az országot. Az első ta­gozat Miskolcon létesült, 1962-ben. Akkoriban viszony­lag kis létszámmal, szűk te­rületre korlátozódott a rész­leg tevékenysége, ma már széles skálán dolgoznak, a követelményeknek megfelelő­en. A tagozat jelenlegi ve­zetőjével, dr. Kavesánszki Lászlóval arról beszélgetünk, hogyan tud eleget tenni a tagozat a megnő vekedett Szervezési feladatoknak, mi­lyen vizsgálatokat folytatnak, illetve milyen programokat készítenek a különböző vál­lalatoknak, valamint hogyan hasznosítják a vállalatok az intézet szervezési megállapí­tásait. javaslatait? — Elsőként vázolom inté­zetünk szervezeti felépítését — mondja dr. Kavesánszki László. — A lakás-' és kom­munális osztályunk voltakép­pen nem tartozik szorosan a tagozathoz, ők budapesti irá­nyításúak. így tehát három meghatározó osztályunk van: az építő- és építőanyag-ipari termelést szervező, a beru­házást és karbantartást, va­lamint a vállalati gazdálko­dást szervező osztály. Ugyan­akkor rendelkezünk még kü­lön egy számítógépüzemmel is. . — A laikus számára az el­nevezésekből kisejlik valami, megkérem azonban, viszony­lagos részletességgel ismer­tesse az osztályok tevékeny­ségi köréi. — Termelésszervezés. Ez történik számítógéppel és ha­gyományos módon. A számí­tógépes módszer megadja például: a tervet hogyan kell ütemezni, hogyan kívánatos a termelést programozni. De részletes információkat szol­gáltathat a normakészítésre, a költségvetésre, s annak bontására, a tröszt és vál­lalatai közötti leggyümölcsö­zőbb együttműködésre is. A hagyományosok közé soro­landók az ergonómiai vizs­gálatok, energiagazdálkodás, alkalmazotti létszám tényle­ges kimutatása. — A második osztály a be­ruházásokkal és a karban­tartásokkal foglalkozik. Tud­na olyan konkrét példát mondani, ahol a miskolci szakemberek munkáit siker­rel alkalmazták? — A legkézenfekvőbb pél­da a Lenin Kohászati Mű­vek korszerű kombinált acél­műve. < Ehhez hálótervet ké­szítettünk, de megemlíthetem a bélapátfalvi állami nagy­beruházást, amelynél szintén eredményesen használták fel szervezési programjainkat. Ami pedig a karbantartáso­kat illeti, ma már mindenki tudja, hogy egy-egy nagyja­vítás, átépítés sikere nagy­mértékben függ az előkészí­téstől, a folyamatos anyag­ellátástól, s természetesen at­tól is, hogy mindenki tudja személyre szabottan a fel­adatát. De az sem lényegte­len. hogyan hasznosítják a korábbi karbantartások ta­pasztalatait. Ezért tartom nagyon fontosnak, amit a TVK-val együttműködve si­került megvalósítani: az ese­ménytárat. Ez pontos adato­kat szolgáltat a meghibáso­dás gyakoriságáról, a sar­kalatos pontokról, egyszóval a tárolt információival meg­könnyíti a hibakeresést, az elhárítást. — Nem tudom, szeretik-e a vállalatok, ha egy intézet beleszól a munkaerő-gazdál­kodás, vagy a bérezés érzé­keny kérdéseibe. Nyilván a vállalatszervezési osztály szakembereinek nincs köny- nyű dolguk ... — Ellenállás, vagy idegen­kedés mindenütt van — mondja dr. Kavesánszki László —. mégis egyre in­kább az a jellemző, hogy a vállalatok érdekelt vezetői belátják a „szakszerű” szer­vezés fontosságát, s igyekez­nek segítségünkre lenni, hi­szen ezzel maguknak tesznek jót. Vállalati kapcsolataink sokirányúak, Heves, Borsod, Nógrád megyékben vagyunk érdekeltek, illetve Budapes­ten is. Ugyanakkor külföldre is dolgozunk, például Cseh­szlovákiába és Jugoszláviá­ba. Jelenleg 70 vállalattal állunk szerződéses kapcsolat­ban. legnagyobb partnerünk „hazai”, az Észak-magyaror- szági Állami Építőipari Vál­lalat, és természetesen sze­retnénk továbbfejleszteni kap­csolatunkat a BÁÉV-vel is. — Reklámízűnek tűnhet, de tudom, hogy önöknél olyan szakemberek dolgoz­nak, akik korábban, ahogy mondani szokás: gyűrték az ipart, tehát kellő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a számítógépüzemük is alkalmas magas szintű fel­adatok ellátására. Mégis, me­lyek azok a gondok, amelye­ket a jövőben meg keli ol­dani a miskolci tagozatnál, hogy még elismertebbé vál­jon az építésügyi szervezés területén ? — Mindenekelőtt igazod­nunk kell a vállalati igé­nyekhez! Egyszóval profilbő­vítés szükségelletik. Például az energiagazdálkodásra, szállításra kell kidolgoznunk kifogástalanul hasznosítható programokat. Az intézetben sajátos módszer szerint érté­keljük az elvégzett munkát. Pontozzuk a munkakészséget, a munka mennyiségét és mi­nőségét, valamint alkalmazá­si hatékonyságát. Nos, ha ezek a szempontok érvénye­sülnek a vállalatoknál mun­káink révén, akkor, úgy gondolom, hasznosan dolgoz­tunk. Ka. I. ­1 tejipari vállalat kitüntetése A Borsod megyei Tejipari Vállalat ezerfős kollektívá­jának képviselői ünnepi gyű­lést tartottak tegnap, pénte­ken délután a miskolc-lapol- cai Júnó-szállóban. Jónyer Lászlóné, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte a vállalati központ és az üzemek dol­gozóit és a körükben meg­jelelt vendégeket, köztük Cserháti Páll, a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium vállalati felügye­leti főosztályának .vezetőjét, dr. Bodnár Ferencet, a me­gyei pártbizottság tagját. Tóth Józsefei, az SZMT vezető tit­kárát, dr. Simka Istvánt, a Tejipari Tröszt vezérigazga­tóját. ’ Ünnepi beszédet Czingler Dávid, a vállalat igazgatója mondott. Beszélt a vállalat tevékenységéről, arról a fele­lősségteljes munkáról, ami naponta vár az itt dolgozók­ra. Napi feladatuk ugyanis az, hogy 1 millió embert lás­sanak el friss tejjel és tej­termékkel. Megyénkén kívül ugyanis I-Ievqs megye egy részének lakói számára is a borsodi vállalat szállítja a tejet és a készítményeket. Az igazgató emlékeztette a kol­lektívát; arra, hogy az utób­bi tíz évben megháromszo­rozódott a tejipari vállalat, termelése, bivaly már 1,3 milliárd forint volt a terme­lési églékük. Mindebben igen nagy részük van azoknak a szocialista közösségeknek, azoknak a brigádoknak, me­lyek évek ói,a élen járnak a termelésben. A gyár dolgozói kezdeményezőkészségének kö­szönhetőek azok a sikerek, amelyek révén távoli ország­részekben is megismerték a vállalat névét. Két évvel ez­előtt egyik termékük BNV nagydíjat, tavaly egy másik termékük az OMÉK-en aranyérmet nyert, valamint a Szabványügyi Hivatal és a közönség ktilöndiját kapta. Az ünnepi beszédet köve­tően Cserháti Pál átadta Czingler Dávidnak a Kiváló Vállalat kitüntető címet do­kumentáló oklevelet. Ezután felszólalt dr. Bod­nár Ferenc, aki a megyei, valamint a Miskolc városi pártbizottságok nevében gra­tulált a vállalat kollektívá­jának a szép sikerhez és me­leg szavakkal méltatta a me­gye ellátása érdekében ki­fejtett; mind magasabb szín­vonalú munkájukat. . Az ünnepség további ré­szében kitüntetéseket, jutal­makat adtak ál Évente 40 ezer tonna A Tiszai Vegyikombinát polipropiléngyárát évi 40 ezer tonna granulátum előállítá­sára tervezték. Az üzemel­tetők sikeres munkájára vall, hogy a két és fél évvel ez­előtt elkészült új gyárban ta­valy 43 ezer tonna polipro­pilént termeltek, amelyből sok ezer tonnát külföldi pia­cokon értékesítettek. Vegyszeres gyomirtás Az elmúlt, hét. kedvező, szinte nyárias időjárása nem­csak a kultúrnövények, ha­nem a gyomok növekedését, fejlődését is serkentette. Ez­zel, no meg azzal, hogy nap­raforgó volt az elövetemény ‘magyarázható: a megenge­dettnél nagyobb- mérvű a gyomosödás a bogácsi Hór- völgye Tsz Pazsag-tanya melletti táblájában, amelynek főnövénye most a külföldön keresett exportcikkünk, a fénymag. Képünkön a Hór- völgye Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatá­nak dolgozói, MTZ-trakto- rokkal vontatott: növényvédő gépekkel vegyszeres gyomir­tást végeznek. A gyomirtás­hoz Falisilvan 50 WP gyom­irtó szert; használnak fel. ­A „bacsó” neve; Alfa-Laval Juhok fejőállásban A berendelés kezelői: Kovács Józsefné, Bán Istvánné, Korpás Ber­talanná egyszerre 48 juh fejesét végzik Fotó: Fojlán László Abban semmi meglepő nincs, hogy errefelé lépten- nyomon juhfarkakkal talál­kozik az ember. így van ez e tájon, ki tudja már jmi- lyen régóta. Ősi pásztorvidék ez. A Kis-Hortobágy messze láthatára, sík, szikes terüle­tén járunk. Legelő minden­felé, ameddig csak ellát a szem. A „gazda”, a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaság juhá­szati ágazatvezetője, Farnyik János mondja: — A szarvas- marha mellett. — éppen a természeti adottságokat ki­használva — a juh a másik fontos állatfajunk. Jelenleg 6000 anyát. 300 tenyészkost tartunk. Emellett nevelünk 3500 növendéket és hizlalunk évente 5000—7000 darab hí- zójuhot. A számok igazolják, a ju­hászat e tájon nincs sorva­dásra ítélve. Ellenkezőleg! Ügy tűnik, reneszánszát éli. Ezt bizonyítják a Barzsó- és Forrai-tanyán (egymás mel­lett vannak) kialakított, nem is túl régen átadott, korsze­rű, modern juhászati telep épületei is. És ezt véli iga­zolni az a külsőleg is impo­záns épület, ami miatt tu­lajdonképpen ide a Barzsó- tanyára látogattunk. Ez pedig a nemrégen átadott fejő- és tejház. Elsősorban ez, illetve a juhok fejése érdekelt ben­nünket. Egész pontosan, a ju­hok gépi fejése. De mielőtt ezt megnéznénk, n^m árt meghallgatni, mit mond Varga Sándor állatte­nyésztési üzemmérnök, az Agroéoop Állattenyésztési és Takarmány termesztési Rend­szer alközpontvezetője: — A juhtej, mint termék, mindig szerves és fontos pro­duktuma volt a juhászainak. A juhok fejése hozzátartozott a bacsók mindennapi mun­kájához. Ez a kézi fejős azon­ban borzasztó erőkifejtést és nagy szakértelmet kíván. Nem véletlen,” hogy az el­múlt évtizedekben a kézi fe­jőssel fokozatosan felhagy­tak. A fiatalabb juhászok már nem szívesen vállalkoz­tak rá. Ennek az lett; az eredménye, hogy az ötvenes években fejt tej mennyiségé­hez képest 10 százalékra le­csökkent a 70-es években fejt juhtej mennyisége. Ugyan­akkor az ebből készült kas- kaval sajt kiváló exportcikk. Illetve lenne, ha lényegesen többet tudnánk . előállítani belőle. Ezt az ellentmondást, ami a kézi fej és visszafej­lődése és a juhtej iránti ke­reslet között kialakult, csak gépi fejéssel tudjuk felolda­ni. Rendszerünk többek kö­zött ebben is igyekszik jó partnere lenni a juhlenyész- iő gazdaságoknak. Mi besze­rezzük," felszereljük ezeket a fejőberendezéseket, 's elvé­gezzük az esetleges javításo­kat. is. Mint már említettem, im­pozáns* a nagymihályiak új fejő- és tejháza. És prakti­kus a beosztása! , A tálkák előbb az elkerített elővára- koztalóba érkeznek, majd in­nen kerülnek át a fejőállá­sokba, ahol a gépi fejés tör­ténik. A 2x24 fejőáilás Alfa- Laval fejőberendezéssel fel­szerelt. A tej zárt vezetéken halad a tulajdonképpeni tej­házba, ahol most még — a szoktatás időszakában, ami­kor kevesebb a tej mennyi­sége — kannákba gyűjtik össze. (Később a kannák sze­repét a 2000 literes hűtőlá­da veszi át.) A fejés után a jószágot az utó vára kozta tóba hajtják át. s addig itt van. "amíg a falka- valamennyi tag­jának fejése meg nem tör­tént' . ' Farnyik János: — A fejő- ház tavaly ősszel épült, 40 százalékos állami támogatás­sal, saját építőbrigádunk ki­vitelezésében. Nagy szükség volt rá. hiszen itt régebben hagyományai voltak a fejes­nek, s például 1970 táján 20(1 ezer liter tejet is leadtunk évente. A kézi fejest azon­ban most már alig vállalná el valaki. Ezzel az Aifa-La- val fejögéppel naponta két­szer, 1000—1400 juhtól tud­juk lefejni a tejet. Most a szoktatás időszakában termé­szetesen kevesebbtől, hiszen mind a jószágoknak, mind a dolgozóknak eléggé új még a- művelet. A tejet egyelőre ka nnák ban Mezőkeresztesre hordjuk, később, ha nagyobb lesz a mennyiség, a tejipar tartálykocsikkal szállítja el... Az ágazatvezetőtől azt is megtudjuk, hogy egy liter juhiéiért átlagosan 20 forin­tot kapnak. Ebben az ösz- szegben benne van az alap­ár, valamint a tejzsír és az export után adott felár is. . Varga Sándor: — A nagy­mi hálvi mellett a tarcali szövetkezetben is üzemel már hasonló berendezés sőt mind­két gazdaság megrendelte az újabb. 2x24-es fejőállást. Ugyancsak idén. a geleii tsz- nek is biztosítunk 2x2x8R -os lei őá 11 ást. és sor kerül a rendszeren belül a gépi fe­jés feltételeinek megterem­tésére a felsőaagvi. valamint, felsővadászi tsz-ben is. Az érdeklődés is bizonyítja: a modern, iparszerű juh tartás szerves része a gépi fejesre való áttérés. Hajdú Imre t J•

Next

/
Oldalképek
Tartalom