Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. május 15., péntek Alvaro Collal láfogafása Békegyilés Sajtótájékoztató Budapesten Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Nikosz Ro- landisz, a Ciprusi Köztársa­ság külügyminisztere. A ven­déget a Ferihegyi repülőté­ren vendéglátója, Púja Fri­gyes fogadta. Jelen volt Do­bos István, hazánk ciprusi, valamint Angelos Angelides, a Ciprusi Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Budapesten átutazva május 13-án láto­gatást tett hazánkban Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára találkozott a portugál vendéggel, akivel Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára folyta­tott megbeszéléseket. A két párt képviselői me­leg, elvtársi légkörű megbe­széléseken a teljes egyetér­tés szellemében kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről, pártjaik te­vékenységéről és az előttük álló feladatokról. Áttekintet­ték az MSZMP és a PKP ha­gyományosan jó együttmű­ködését és véleményt cserél­tek a nemzetközi élet, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Alvaro Cunhal csütörtökön reggel elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János bú­csúztatta. * Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Jóváhagyó­lag tudomásul vette Blagoj Popovnak, a Macedón Szo­cialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsa elnökének ha­zánkban tett hivatalos, bará­ti látogatásáról szóló beszá­molót; A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapaszta­latairól. A kormány a jelen­tést jóváhagyta. Megállapí­totta, hogy a népi ellenőrzés helyzetfeltáró munkája és javaslatai hathatós segítséget adtak az aktuális társadalmi­gazdasági feladatok megoldá­sához. A Minisztertanács kö­telezte a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasz­nosítsák a jelentésben összeg­zett tapasztalatokat. A kormány megtárgyalta a zártkerti földek hasznosításá­ról szóló előterjesztést. A népgazdaság és az állampol­gárok érdekeit figyelembe vé­ve, módosította a földtulajdon és a földhasználat továbbfej­lesztéséről intézkedő 1960. évi rendelet egyes előírásait. Felhatalmazást adott a'zárt­kerti és a zártkerten kívüli földeken való építkezés új­raszabályozására. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszternek az engedély nélküli, illetve az engedélytől eltérő építkezé­sek nyomán kialakult hely­zet rendezésére tett javasla­tait. Megállapította, hogy a többszöri újraszabályozás el­lenére sem kielégítő az épít­kezési rend és fegyelem, s még ma is nagy számban kerül sor olyan építkezésre, amely figyelmen kívül hagy­ja vagy. megsérti az építés­ügyi jogszabályokat és a te­rületrendezési terveket. A következetesebb jogalkalma­zás mellett szükséges az épí­tésrendészeti szabályozás to­vábbi szigorítása. A jövőben határozottabban érvényt kell szerezni a szabálytalan épít­kezésekkel kapcsolatos ható­sági döntéseknek, emelni kell a bírság összegét, fokozni kell a megelőzést szolgáló tájé­koztató és ellenőrző munkát. A Minisztertanács megerő­sítette az Állami Tervbizotf- ság határozatait a közlekedé­si és hírközlési ágazat állami célcsoportos beruházásairól a VI. ötéves terv időszakára. A döntés meghatározza a közforgalmú vasúti közleke­dési hálózat, az országos közforgalmú úthálózat és autópálya-építés, a rádió- és televízió-műsorszóró hálózat és az országos távbeszélő­szolgáltatás főbb fejlesztési feladatait és megvalósításuk követelményeit. Jóváhagyó­lag tudomásul vette a Ma­gyar Állami Operaház köz­ponti épületének a rekonst­rukciójára vonatkozó javas­latot és programot. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Gazdásági Bizottság tájékoztatóját a készletgazdálkodás javítását elősegítő intézkedésekről, a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok gazdálkodásáról. Megállapította, hogy a feles­leges készletek gyorsabb üte­mű felszámolásához a gazda­sági szabályozás mellett az irányító szervek összehangolt intézkedéseire, gazdaságszer­vező munkájára van szükség. Felháborodás világszerte a pápa elleni merénylet miatt (Folytatás az 1. oldalról) szerint csak a pápa halála te­szi automatikussá a „sede vacante” (a trón megürese­dett) állapot bekövetkeztét, amikor az új pápa megvá­lasztásáig a bíborosi kollégi­um intézi az egyház ügyeit, a camarlingo-b'íboros vezetésé­vel. (Jelenleg a 73 éves Paolo BeiToli olasz bíboros tölti be ezt a tisztet.) Amíg a pápa szellemi képességeinek birto­kában van, a kánon jog szerint szuverén joga eldönteni, hogy egyházfői hatalmából átru­ház-e bármit is a camarlingo- bíborosra. Egyelőre csak a pá­pai audienciákat mondták le bizonytalan időre. A merénylő, Mehmet Ali Agca, egy török félfasiszta párt, a nemzeti mozgalom ro­hamosztagának tagja, akit ha­zájában már egyszer elítéltek egy újságíró meggyilkolása miatt. Megszökött a börtön­ből, majd az NSZK-ban buj­kált hasonszőrű elvbarátainál. Közismertek a kapcsolatok, amelyek ezt a török szélső­jobboldali alakulatot a nyu­gat-európai fasiszta szerve­zetekhez, a „Fekete Inter,na- cionáléhoz” kötik. Agca ki­hallgatásakor baloldalinak akarta magát feltüntetni: „pa­lesztin elvtárs vagyok'* — ál­lította. Nyilvánvaló, hogy szélsőjobboldali felbujtói a baloldalra, a nemzeti felsza­badító mozgalmakra, a PFSZ- re akarták ezt a merényletet kenni. A nyugat-európai fa­siszta terrorszervezeteiknek, különösen Olaszországban be­vett gyakorlata ez. . A legfrissebb jelentések szerint az olasz rendőrség — egész éjszakán át folytatott kihallgatás után — hivatalo­san vádat emelt Agca ellen a pápa, továbbá két nő meggyil­kolásának kísérlete (mindkét nő megsebesült, kórházban ápolják őket), valamint jogta­lan fegyverviselés és hamis okmányok birtoklása miatt. Ha bűnösnek találják, élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik. Olaszországban nincs halálbüntetés. II. János Pál pápa állapo­tát orvosai a körülményekhez képest kielégítőnek tartják, felépülésének kilátásáról azonban csak 7—8 nap múlva tudnak nyilatkozni. Egyelőre még tartanak attól, hogy fer­tőzés léphet fel, ezért nagy mennyiségű antibiotikummal kezelik — közölte Crucitti, a ' Gemelli-kiinika sebész főor­vosa. Crucitti főorvos nem tagad­ta az újságírók előtt, hogy a pápa állapota súlyos. A kö­vetkező órákban, illetve na­pokban remélnek pozitív vál­tozást állapotában. „Egyelőre nem lehetünk sem derűlátóak, sem borúlátók” — mondta. Hozzáfűzte: ha minden jól megy, a beteg esetleg két- három nap múlva elhagyhat­ja az intenzív osztályt. Cru­citti főorvos nem hiszi, hogy a remélt gyógyulási folyamat bekövetkeztével és annak vé­gén tartósan életműködési zavarok maradnánák hátra az eg3'házfőnél. Méhmet Ali Agcét — aki szerdán merényletet követett el a pápa ellen — olasz bíró­ság vonja majd felelősségre. Az olaszok valószínűleg nem teljesítik a török hatóságok kiadatási kérését. A Vatikán és piaszország között 1929-ben ' megkötött lateráni egyezmény értelmé­ben a vatikáni területen ta­lálható Szent Péter tér az olasz hatóságok rendőri ille­tékességébe tartozik. így nem valószínű az sem, hogy a je­lenleg az olasz rendőrség ke­zében levő Agca vatikáni bí­róság előtt felel bűneiért. * Világszerte felháborodást keltett a II. János Pál pápa ellen elkö­vetett merénylet. Képünkön: a merénylő, Mehmet Ali Agca a római főkapitányságon. fl /dinen esszeri íz az EMASZ- széklázkai Tegnap, csütörtökön béke­gyűlést ■ rendezett a Hazafias Népfront Borsod megyei Bi­zottsága Miskolcon, az EMÁSZ-központban, amelyen megyénk vallásfelekezeteinek lelkészei vettek részt. A találkozó résztvevőit Am- riskó Gusztáv, a HNF megyei bizottságának titkára köszön­tötte. Többek között Kürti László református püspököt, dr. Kovács Endre, katolikus püspököt, Benkő György re­formátus püspökhelyettest, dr. Mészáros István református püspökhelyettest, Csontos Barna egri érseki helynököt, valamint Polonlcai Imrét, az Állami Egyházügyi Hivatál megyei titkárát. Á köszöntő után a gyűlés résztvevői han­got adtak annak a megdöb­benésnek, amelyet a II. János Pál pápa ellen megkísérelt merénylet váltott ki. Ezután Deme László, a Hazafias Nép­front Borsod megyei Bizott­ságának elnöke tartott elő­adást a népfront helyéről, szerepéről, a VII. népfront- kongresszus állásfoglalásából adódó megyei feladatokról, majd néhány résztvevő szó­lalt fel, mondta el véleményét a hallottakról. A békegyűlés második részében megemlé­keztek Bartók Béla születésé­nek centenáriumáról. Befejezőin a KOSI V. B. ülése Moszkvában csütörtökön véget ért a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 99. ülése. Az ülésen a tagállamok ál­landó KGST-képviselői vet­tek részt, hazánk képvisele­tében Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A végrehajtó bizottság ülé­sén áttekintették a tanács 35. ülésszaka elé kerülő beszá­molókat. Az ülésszakot ez év júliusában, Szófiában tartják meg, s azon a többi között áttekintik a komplexprog­ram végrehajtása első évtize­dének tapasztalatait. A vég­rehajtó bizottság ülésén át­tekintettek számos olyan kér­dést is, amely a tagállamok együttműködésének tovább­fejlesztésével függ össze. Marjai József csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. Az ülésről részletes közle­ményt adnak ki. Tegnap délelőtt Budapes­ten, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban az ÉVM és a MÉM közös saj­tóértekezletén ismertették a hírközlő szervek munkatár­saival az építési eng'edély nél­küli, valamint az építési en­gedélytől eltérő épületekről, továbbá a zártkerti földek­re vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatiról szóló mi­nisztertanácsi' határozatokat. A sajtótájékoztató során az építési engedélyekkel kapcso­latban elhangzott, hogy a szabálytalan építkezések szá­ma az elmúlt évek alatt or­szágosan nem csökkent, sőt inkább növekedett. A sza­bálytalan építkezések főként a jelentős üdülőterületekre, vízpartok, hegyvidékek, to­vábbá az ezek és a városok közelében levő zártkertek te­rületére’ összpontosultak. Az ilyen építkezések káros ha­tással voltak, vannak a te­rületek és a települések terv­szerű, arányos fejlődésére. E káros hatások közül kieme­lendő, hogy szabályozhatat- lanná válik az urbanizáció; földterületeink ésszerűtlen, pazarló felhasználására ke­rül sor; legszebb, legértéke­sebb természeti tájaink rom­bolása következik be. Alap­vető cél tefyát az építési rend és fegyelem megszilárdítása, amely csak a központi és a tanácsi szervek azonos szem­léletű, szoros együttműködé­sével valósítható meg. Első­sorban a szabálytal&n épít­kezések megelőzésére kell tö­rekedni. Az eddigi szabály­talan építkezések esetében el­sősorban azt kell szorgalmaz­ni, hogy a szabályos állapot az épület átalakításának el­rendelésével elérhető legyen és az építtetők az épületekre végleges fennmaradási enge­délyt kapjanak. A fennmara­dási engedély megadásával egyidejűleg az építtetőket a szabálytalan építkezéskor ha­tályba volt rendelkezések szerint kell építésrendészeti bírsággal sújtani. A jövőbeni szabálytalan építkezések visz- szaszorítása céljából az épí­tésrendészeti bírságról a kö­zeljövőben új miniszteri ren­delet jelenik meg. Ez az épí­tésrendészeti bírság jelenlegi 10 százalékos mértékét dif­ferenciáltan 50 százalékig emeli fel. ' Az építés: engedélyek té­májához szorosan kapcsoló­dott a sajtótájékoztató másik napirendi pontja, a zártker­tek ügye. Az ország 1775 te­lepülésén több mint 180 ezer hektár zártkerti föld van, több mint egymillió állampol­gár tulajdonában. A zártker­ti földek termelik meg az or­szág szőlőtermelésének 24, gyümölcstermelésének 17 szá­zalékát. A zártkertekben előállított bruttó termelési érték mintegy 12 milliárd fo­rint. Az ezeken a földeken folyó mezőgazdasági- termelés az árutermelésben és az ön­ellátásban egyaránt jelentős szerepet játszik, és ez a jö­vőben sem lesz másképpen. Az ez ideig hatályban levő szabályok szerint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban és községekben csak 1500 négy­zetméter (417 négyszögöl) nagyságú, vagy ezt meghala­dó zártkerti tulajdonhányad megszerzését engedélyezték. Ez a szabály az állampolgá­rokat visszatartotta attól, hogy ilyen földtulajdont sze­rezzenek, mivel az 1500 négy­zetméter nagyságú földterü­let megművelése a nem me­zőgazdasági főfoglalkozású ál­lampolgár számára nehézsé­geket okoz. Ezért a zártkerti földek minél teljesebb körű hasznosítása érdekében a zártkertben megszerezhető legkisebb földrészlet — a Balaton üdülőkörzet és a ter­mészetvédelem alatt álló te­rületek kivételével — 800 négyzetméterben (228 négy­szögöl) került megállapításra. Az eddig hatályos jogszabá­lyok szerint az országos je­lentőségű üdülőterülettel ren­delkező városokban és köz­ségekben nagyüzemileg nem hasznosítható földet mező- gazdasági termelés céljára tartós használatba adni nem lehetett. E tilalmat indokolt volt feloldani. E célok meg­valósítása érdekében a nagy­üzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról a korábbi miniszte­ri rendelet módosítására a közeljövőben sor kerül. A zártkerti földrészletek spontán beépítésének meg­akadályozása érdekében ugyancsak szükséges a jelen­legi építési -előírásokat, mó­dosítani, szabályozni. Ennek megfelelően a zártkertekben személyes tulajdonban, vagy tartós használatban levő, 800 négyzetméter földterületre a jelenlegi' 12 négyzetméter he­lyett egységesen 30 négy­zetméter alapterületet meg nem haladó gazdasági épüle­tet és pincét lehet építeni. A haszonbérelt zártkerti föld­részleteken csak ideiglenes jellegű gazdasági épület és pince helyezhető el! Ennek alapterülete 12 négyzetmé­ter lehet. E rendelkezések, szabályozások várható ered­ménye, hogy a földtulajdo­nosok. földhasználók és a beépítést eddig szabályozó rendelkezések között a fe­szültség megszűnik, s várha­tóan a termelési kedv jelen­tős mértékben megnövekszik,' Gyermeknevetés, szolgáltatás Ülést tartott a megyei NEB Két rendkívül fontos, egész társadalmunkat érintő témá­ban végeztek széles körű vizsgálatot a borsodi népi el­lenőrök. Ennek a két vizsgá­latnak a tapasztalatairól tár­gyalt tegnap a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Három városban, 13 község­ben, 2.3 vállalatnál, szövetke­zetnél. öt kereskedelmi vál­lalatnál érdeklődtek, 732 csa­ládhoz kopogtak be, továbbá igen sok helyen ankétokat rendeztek annak érdekében hogy képet kapjanak arról: a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások miként könnyítenek a gyermekeket nevelő családok terhein, me­lyek azok a gondok, amelyek akadályozzák a juttatások kedvező hatásait, továbbá, hogy milyenek a gyermek­ellátási cikkek kereskedelmi feltételei. Megyénkben 71 700 gyer­mektelen. 76 750 egygyerme­kes, 61 450' kétgyermekes, 12 300 háromgyermekes csa­lád él. 5600 családban ennél több gyermeket nevelnek. A gyermektelen és egygyerme­kes családok között a fiatal pályakezdők aránya a legma­gasabb, akik lakáshelyzetük és jövedelmük miatt nem tudnak gyermeket vállalni. A sokgyermekes családok vi­szonyai sok esetben proble­matikusak. Mindezekből az a következtetés vonható le. hogy a társadalmi érdekeket szolgáló családfejlesztés, a népességTtövekedés tartalékait a gyermektelen és egygyer­mekes családokban kellene keresni. A NEB számos ja­vaslatot juttatott el a KNEB- hez, a megyei tanácshoz, a gazdálkodó szervekhez. A bizottság a továbbiakban a lakossági szolgáltatások helyzetéről, az V. ötéves tervi fejlesztések eredményeiről tárgyalt. A fejlesztési célok megvalósítására 180. millió forint szolgáltatásfejleszté­si, valamint 30 millió fo­rint ■ tanácsi fejlesztési alap állt rendelkezésre. A beruhá­zások jótékonyan ‘ éreztetik hatásukat, ám még így is ked­vezőtlen Borsod megyében a szolgáltatások összképe: a leg­fontosabb mutatók bizonyít­ják hogy a megyék rangso­rában változatlanul az utolsó helyen állunk, s ezen a té­nyen csak valamelyest szépít az a megállapítás, hogy me­gyénkben sok az ügyes kezű, barkácsolni tudó ember, aki nem veszi igénybe a szolgál­tató egységek kapacitását. A megyei NEB javaslatokat in­tézett a megyei tanácshoz, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom