Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

XXXVÍI. évfolyam, 101. szám Ara: 1,S0 Ft r. t i11május i. Májusi munkásünnep A hogy a munkásosztály forradalnla a dolgozók évszázados vágyait tes­tesíti meg, úgy a munkás­osztály nemzetközi, ünnepe is elválaszthatatlan a dolgozó nép hagyományaitól. A mun­kásság még nem is lépett a történelem színterére, amikor a májusi tavaszünnep mór népi hagyományként élt a parasztság, sőt a városi pol­gárság körében is. Mivel a munkásság zömében a pa­rasztság legszegényebb réte­geiből alakult ki, a városban sem szakadt el múltbeli élet- ' Jormá'jának jelképeitől: a má- j usfa-állítás, a májusi ünne­pi kirándulás, a majális a munkásélet új feltételei kö­zött is szokásban maradt, csak tartalma gazdagodott, egyre inkább megtelt a mun­kások törekvéseit kifejező ér­zelmekkel és eszmékkel. A magyar nép előtt sem volt idegen a májusi ünnep. Egyik legszebb népszokásunk, hogy — mint a tavasz jelké­pét — május elsejének haj­nalán májusfát állítanak a házkapuk tövébe. Ez a szokás legalább olyan idős, mint a magyar nép a Duna-meden- cében. Május első napját a fiatal emberek már régóta ügy ünnepelték, mint az újra- pezsdülő anyaföld nyitányát. Kossuth Pesti Hírlapjának május elsejei tudósítása így hangzott 1841-ben: „Múlt szombaton gyönyörű nap és május elseje volt. E napon un. névünnep van, azaz; a mesteremberek és legények szegre akasztván munkáikat, a hegyek közé sietnek ...” A május elsejei ünnep ere­detét idézve nemcsak a vi­rágba szökő természet és a hozzáfűződő népszokások jut­nak eszünkbe, hanem a jogai­kért harcoló, gyakran életü­ket áldozó munkásak évszá­zados hagyományai is. A ré­gi krónikák megsárgult lap­jai hírt adnak arról, hogy 1531. május elsején az itáliai Lucca városában ezer selyem­szövő takács mesterlegény hagyta abba a munkát, és el­szántan mestereik elé állott követeléseivel. Tisztességes ellátást, rövidebb munkaidőt, embernek járó jogot, és életet követeltek maguknak. Vá­laszként Lueea herceg paran­csára halomra ölték a mester- ' legényeket; a herceg így akar­ta bebizonyítani, hogy bűnös és haszontalan vállalkozás a munkásnépnek „istentől fölé­ibe rendeli urai” ellen lázadoz­nia. Néhány évszázaddal később, 1884-ben az Amerikai Mun­kásszövetség St. Louis-i kong­resszusa határozatot fogadott el, amely kimondta, hógy 1880. május elsején meg kell indítani az általános sztráj­kot a nyolcórás munkana­pért. A sztrájkban több száz­ezer amerikai munkás vett részt: a harc Chicagóban volt a legélesebb: több mint 40 ezer ember tüntetett. A rendőrség a tüntetőket meg­támadta, sokat megöltek és sokakat megsebesítettek. A chicagói tüntetés emlékére a II. Internaciomálé 1889. júliusi alakuló kongresszusa Párizs­ban. határozatot hozott május elsejének műnk ás ünneppé va­ló kikiáltására, örök emlékül és Örök tiltakozásul. 18ÍM) május elsején Európa és Amerika városaiban a mun­kásság munkabeszüntetések­kel, sztrájkokkal, tömeggyű­lésekkel és felvon u 1 ásókkal tett hitet a II. International^ leihívása mellett. A magyar munkásság megértette május elseje nemzetközi jelentősé­gét: a budapesti nagygyűlé­sen 80 ezer munkás veit részt, miközben a forradalomtól ré­müli burzsoázia eltorlaszolta lakása, háza ajtaját, bespalet- tázta az ablakokat. A magyal- munkásosztály igaz és önfeláldozó harcosai éveken át kettős küzdelmet vívtak a vörös május elseje megünnepléséért. Az uralko­dó osztályok, a kormányszer­vek fenyegetéssel, üldözéssel akarták beszüntetni a májusi munkás ünnepet. A megalkuvó munkásvezetők pedig kedé­lyes mulatozássá, táncos ma­jálissá kívánták szelídíteni. Magyarország első, igazi vö­rös májusa 1919. május else­jén volt, s a felszabadulással virradt ránk a Tanácsköztár­saság utáni második szabad május elseje. A kiemelkedő magyar má­jusok bizonyítják má­jus elseje hármas egy­ségét: munkásünnep, nemzet­közi ünnep és harci ünnep jellegét. Felszabadulásunk óla május elsejei ünnepeink jel­lege más, mint azelőtt, volt és mégis ugyanaz: a szocializ­must, kommunizmust építő országokban a hatalmon levő dolgozók törvénybe Iktatott nemzeti ünnepe lelt, ugyan­akkor továbbra is a nemzet­közi szolidaritás ünnepe. illést tértit! A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszter­elnök-helyettes beszámolóját a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudoniányos együtt­működési bizottság üléssza­káról. Ugyancsak tudomásul vette Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettesnek, az Or­szágos Tervhivatal elnökének Zvone Dragonnal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsa elnökhelyette­sével folytatott megbeszélé­seiről szóló beszámolóját. A kormány megtárgyalta és elfogadta az általános iskolai ellátásnak a VI. ötéves terv időszakára szóló társadalmi- gazdasági programját és a hozzá kapcsolódó akcióter­vet. A fő cél az oktatás-ne­velés megkezdett korszerűsí­tésének folytatása, a tervidő­szakban jelentősen növekvő tanulólétszám oktatási felié­teleinek megteremtése. To­vább kell mérsékelni a vál­takozó oktatásban tanulók arányát, bővíteni a napközis ellátást és a diákétkeztetést. Megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács az egészség­ügyi ellátás VI. ötéves terv­időszakra szóló társadalmi­gazdasági programját. Ki­emelt leiadatként jelölte meg a járóbeteg-ellátás szín vona­lának emelését, kórházak, (Folytatás a 2. oldalon) Ünnep volt tegnap, csütör­tök délelőtt Sátoraljaújhe­lyen, a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben. A kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyben, s az V. ötéves tervidőszakban ki­emelkedő sikereket elért kol­lektívát, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága kongresszusi zászlójával és a Miniszterta­nács Vörös Zászlajával tün­tették ki. Ebből az alkalom­ból ünnepséget tartottak a Sátoraljaújhelyi városi Párt- bizottság székhazában. A szövetkezet élen járó szocia­lista brigádjait, a munkában kitűnt dolgozókat s a meg­hívott vendégeket, köztük Rév Lajosi, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, az OK1SZ elnökét, cír. Ha­vasi Bélát, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát, vala­mint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit Os.— váih Istvánná, az üzemi párt­vezetőség titkára köszöntöt­te. Az ünnepségen Molnár József, a szövetkezet) elnök- helyettese mondott beszédet. — Eredményeink elérésé­ben döntő volt szocialista brigádjaink . helytállása — mondotta többek között az elnökhelyettes. — A szocia­lista brigádmozgalomban részt vevő csaknem 900 szö­vetkezeti dolgozó nagymér­tékben hozzájárult az V. öt­eves terv céljainak megvaló­sításához. A szocialista bri­gádok állal vállalt 12 millió forint összegű, nem rubelel­számolású exporttöbbletet öt év alatt 20 millió forintra teljesítették és a szövetkezet V. ötéves tervét már 1980 1 szeptemberében befejezték. A «aocialiste brigádok eredmé­Eiismerés a kiváló munkáért Kongresszusi zászlói kapifl a Hegplja Házai Szövetkezel nyes munkáját bizonyítja, hogy ma már 13 kollektíva mondhatja magáénak a Szö­vetkezet Kiváló Brigádja ki­tüntetést. Közülük is kiemel­kedik a Dózsa női-férfi sza­bó szocialista, brigád, amely 5 évvel ezelőtt elnyerte a Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címet, múlt évi mun­kája alapján pedig az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjével tüntette ki. A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezel minden évét nyere­séggel zárta; a gazdasági fej­lődéssel összhangban növe­kedett a dolgozók életszín­vonala, javultak munkakö­rülményei. A szövetkezet ál­tal gyártott termékekkel a megrendelők elégedettek, öl év alatt a megtermelt, illetve az értékesített áru értéke duplájára nőtt, meghaladta az évi 230 millió forintot. Az ünnepségen felszólalt Rév Lajos, az OKISZ elnö­ke, aki átadta az MSZMP Központi Bizottsága s a Mi­nisztertanács üdvözletét. Ai ifjúgárdisták bevonulnak a kongresszusi zászlóval — Nagy jjröm számomra, hogy az immár tíz éve ki­váló szinten dolgozó szövet­kezet tagsága becsülettel helytállt a kongresszusi és lelszabadulási munkaver­senyben. s kimagasló mun­kasikerekkel járult hozzá az V. ötéves terv céljainak va­lóra váltásához. Külön is gra­tulálok és további eredmé­nyes munkát kívánok a Dó­zsa György szocialista bri­gádnak, amely kiérdemelte a Munka Vörös Zászló Érdem­rendet. Rév Lajos nagy elismerés­sel szólt a szövetkezet alapí­tó tagjainak munkájáról, ér­demeiről. Mint mondotta: nagy részük van abban, hogy a Hegy alja nevet ma már a világ számos országában is­merik, s a . szövetkezel ter­mékei elismertek az igényes nyugati piacokon is. A szö­vetkezet. hosszú évek óta kezdeményező szerepet vállal a piac igényeinek kielégíté­sében, a korszerű, minden piacon jól értékesíthető ter­mékek gyártásában. Ezután Rév Lajos átadta az MSZMP kongresszusi zászlaját és a Minisztertanács Vörös Zászlaját. Lantos Mik­lósnak, a szövetkezet elnöké­nek. (Folytatás a 2. oldalon) ,j VILÁG P EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r Éljen május elseje!

Next

/
Oldalképek
Tartalom