Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

T®6t, április 16^ csütörtök 5 SOK SZÁZ EMBER UTAZÁSÁNAK GONDJA ... Sok száz leinőtt es gyermek hétvégi pihenését és aktív ki­kapcsolódását keseríti meg, illetve teszi lehetetlenné az a már tarthatatlan helyzet, ami a Miskolciól délre eső terü­letre, az úgynevezett Pin- gyomra való utazással kap­csolatban kialakult — ír.ia szerkesztőségünknek H. G. miskolci levélírónk. Mint köztudott, ezen a te­rületen az elmúlt években számon miskolci lakos, első­sorban kiskeresetű munkás­családok vásároltak hétvégi telkeket, hogy szabad óráikat olt töltsék cl pihenve, dol­gozgatva, s a felüdülés mel­leit megtermeljék családjuk számára a szükséges gyümöl­csöt, zöldséget. Ez a benépe­sülést folyamat jelenleg is tart. Az üzemek dolgozóinak lehetővé tették az idén, hogy kerti művelésre újabb föld­területeket igényeljenek a pingyomi kert szövetkezettől keletre eső területen. Az ide kijárók száma tehát napról napra tovább növekszik. Ac áldatlan helyzethez nem szük­séges sok magyarázat. Bár ezt a környéket a Volán mindhárom járatával — a bükkaranyosival, a kisgyőri- vel és a harsányival is — meg lehet közelíteni, ez esetben azonban olyan sok gyermek­ről és felnőttről van szó, hogy ezt a tömeget már nemhogy kulturáltan, de a legnagyobb leterhelésük mellett sem tud­ják ezek a járatok elszállí­tani. Jó lenne, ha az illetékesek személyesen is meggyőződné­nek arról, milyen túlzsúfolt jármüveken, milyen emberte­len körülmények között utaz­nak itt szombaton, vasárnap, hiszen a járműveket, idege­ket, embereket egyaránt pró­bára teszi ez az utazás. Még nem történt ugyan súlyos baleset, de már az is baleset- veszélyes, amikor annyira túlterhelik a jármüveket, hogy kis túlzással mondva, még a vezető ölébe is jut egy utas. Ennek dacára még így is igen sokan lemaradnak, nem tudnak időben kijutni telkeikre. A Volán 3. sz. Vállalat egy- egy kisegítő járattal próbálja ugyan enyhíteni a zsúfoltsá­got, de ez csak „tűzoltómun­ka”, nem nyújthat végleges megoldást. Döntés kell, még­pedig sürgősen, hiszen a ta­vasz beálltával tulajdonkép­pen még csak most kezdődőtt el a kerti munka, a zöld kör­nyezetben, a természetben való pihenés ideje. Ezeket a területeket várhatóan tehát a jövőben egyre többen fogják felkeresni, egyre többen sze­retnének ide kiutazni. Kéri tehát az illetékeseket •— társai nevében is — levél­írónk, vegyék figyelembe a sok száz család kéréséi. Nincs még mindenkinek saját gép­jármüve, s amennyiben a Vo­lán nem tudja ezen a terüle­ten ellátni ennyi ember utaz­tatását, akkor biztosítsa ezt a Miskolci Közlekedési Válla­lat, hiszen a Pingyom is ugyanúgy Miskolchoz tarto­zik, mint például Pereces, vagy Lyukó, ahová városi autóbusz közlekedik. Leg­alább a nyári időszámítás ideje alatt, szombaton és Ha­tárnap a laktanyáig oldják meg az emberek ki- és visz- szaszállítását kulturált körül­mények között. Esetleg a 4-es járat vonalának idáig történő meghosszabbításával is már sokat segítenének. A sok száz pingyomi kis- kerttulajdohos bizakodva vár­ja az illetékesek mielőbbi vá­laszát, intézkedését. * A Miskolci Közlekedési Vál­lalat forgalmi főosztályveze­tője, Szilágyi István válaszol: „Vállalatunknak csak Miskolc város körzethatárán belül le­het utasszállítást végezni. El­sősorban tehát nem vállala­tunkon múlik a kérés teljesí­tése. Más a helyzet például Pereces. Lyukó, vagy Ómassa esetében — amire levélíró is hivatkozik —, mert ezek a la­kóterületek Miskolchoz tar­toznak. A Pingyom azonban már nem. Megértjük az ide kijárók problémáját, s java­soljuk, hogy kérésükkel ke­ressék meg a városi tanács illetékeseit, ugyanis ók hiva­tottak eldönteni, végezzünk-e ezen a területen is utasszállí­tást.” A Volán 3-as sz. Vállalat személyforgalmi osztályveze­tője, Bíró Tibor olyan tájé­koztatást adott, hogy a Har­sány—Kisgyőr útvonalon a múlt évben is közlekedtettek hét végeken kisegítő járato­kat, s erre az idén is sor kerül majd. Vállalatuknál most van az utasszámlálás, s ettől teszik függővé nyári menetrendjükben — május 31-től — a járatok sűrítését. MIKOR LESZ KÉSZ AZ ÚT? Evek óta gondol okoz Fel- sózsoleán a Béke utca állapo­ta. Az itt élők sokszor bokáig érő sárban jártak, s az út ja­vításához csak akkor kezdtek hozzá, amikor az Észak-Ma- gyarországban helyt adtak panaszuknak. Kétszer is ír­A miskolci rádió „Az ügyek embereket ta­karnak” című adásban, ame­lyet a Magyar Rádió Mis- kolc-körzeti Stúdiója sugár­zott, nagyon sok kérdés hangzott el a lakásokkal, azok építésével és elosztásá­val kapcsolatban. Ezek kö­zül kettőre most dr. Rozgo- nyi Jenő, Miskolc város Ta­nácsának igazgatási osztály­vezetője válaszol. Többen is kérdezték, hogy az érvénybe lépett új lakás­elosztási törvény miként mó­dosul Miskolcon, mert azt hallották, az országos rende­letektől eltérően a városi ta­nács végrehajtó bizottsága több más megkötöttséggel egészítette ki a rendeleteket.. Hogyan V — A kérdezők több dolog­ban is tévednek. Lakáselosz­tási törvény nem létezik. A lakások elosztását minisz­tertanácsi rendelet szabályoz­za, amelynek végrehajtási utasítását az Építésügyi Mi­nisztérium készítette el. Az egész országra érvényes jog­szabályok egyes kérdésekben a helyi tanácsokat kötelezik a helyi viszonyoknak meg­felelő további rendelkezések megtételéré. Ennek tett ele­get a miskolci tanács, ami-i kor az elmúlt év végén el­fogadta a lakások elosztásá­val kapcsolatos rendeletét, 1 tak gondjaikról, amíg hozzá­kezdtek az útjavítási munká­hoz. de a múlt év végén ezt is félbehagyták. Azóta sem tör­ténik itt semmi; nagy kövek­kel van lerakva az út, ami balesetveszélyes és csúnya is. Sokak véleménye, hogy nem törődnek az itt élők kérésevei csak akkor, ha az újságnak Írunk. Szerelnénk, ha ezt — nz útépítés befejezésével — megcáfolná a helyi tanács. T. B. Felsözsolca, Béke u. * A Feisözsolcai nagyközségi Tanács vb-titkára, Nagy Jó­zsef válaszol: „Nemcsak a Béke utca, hanem ennek kör­A szikszói keltetőben A szikszói Béke Tsz keltetőüzemét április közepéig több mint 300 , ezer naposcsibe hagyia el. Az itt kelletett kettős hasznosítású sárga Hampshire-fajta igen keresett a háztáji termelők körében. A kel­tető a tervek szerint május végéig üzemel, amennyiben azonban az áíészektől, termelőszövetkezeteiről újabb megrendelést kapnak, úgy meghosszabbodik a keltetési időszak. Képünkön: Kalapos ílona üzemmérnök, telepvezető-helyettes és Urbán lánosné gépkezelő a kelést ellenőrzi. A MÁV megbízására újjá­építik az ország egyik leg­hosszabb vasúti alagútját a Dorogi Szénbányák szakem­berei. A Piliscsaba és Pilis- vörösvár közötti 800 méter hosszú alagutat különleges bányászati eljárással erősítik meg, nagy mennyiségű acél beépítésével, részint beton­nal. Egy ágyúhoz hasonló be­rendezésből hat atmoszféra nyomással gyorsan kötő fo­lyékony betont lőnek az alag­út falazatára, s így 15 cen­timéter vastagságú, nagyon szilárd és tökéletes vízzáró réteget képeznek a folyosó hé js zerkeze tén. Az úgynevezett lőttbetonos eljárással hosszú időre meg­hosszabbítják a fontos vasúti építmény élettartamát. nyéke, s még több utca is rá­szorulnának az útépítésre. Szeretnénk, ha minden utcát legalább zúzottkövei, rnaka- dám minőségben elkészíthet­nénk, azonban az ehhez szük­séges anyagi fedezet csak kor­látozottan áll rendelkezésünk­re. Sajnos, arra a közeljövő­ben sincs lehetőségünk, hogy minden forgalmas utcát asz­faltburkolattal tudjunk ellát­ni. A Béke utcát zúzottkővel terítettük, s ez biztosítja: az itt lakóknak nem kell bokáig sárban járniuk. Egyébként minden évben — pénzügyi le­hetőségeinkhez mérten — tea- vet készítünk a következő év­ben felújításra kerülő utak­ról. Így került sor a múlt év­ben a Béke utcára is, s nem azért, mert az Észak-Magyar - országban írtak erről. A mun­kát a Közúti Építő Vállalat készítette, sajnos nem határ­időre. és nem is a kívánt mi­nőségben, amit már kifogá­soltunk s reméljük, mielőbb elvégzik a munkát. Elsősorban a tömegközleke­dés szempontjából fontosabb utakat, ahol a Közlekedési Vállalat autóbuszai járnak, kell rendbetétetmünk. a tönk­rement aszfaltburkolatot ki­javíttatni, ami nem kis ösz- szegbe kerül. Ez évben ezt tervezzük megvalósítani”. A kohászvárosban, Ózd on, az elmúlt évben is nagy gon­dot fordítottak a parkosítá­sokra, s a meglevő parkok ápolására. Nem kis feladat ez a gyárkémények tövében, hiszen az üde zöld területek látványa meghatározza az itt élők közérzetét. A városi parkok színvonala kielégítő­nek mondható. Kiültettek .120 ezer darab egynyári, 40 ezer kétnyári növényt, vala­mint 50 ezer tulipánt és 16 ezer rózsatövet. Bár a virágok látványa igazán megnyugta­tó, voltak s vannak ma is olyanok, akik rongálják a vá­rosi parkokat. A parkrongálók megfékezésére sok intézke­dés született. Ennek eredmé­nyeként a múlt évben 10 sze­mély ellen indítottak sza­bálysértési eljárást, egy eset­ben bíróság elé került a parkrongáló, aki ott adott számot garázdálkodásáróL A városi kertészeti üzem 11 esetben kötelezte azokat a közműtulajdonosokat park- helyreállításra, akik valami­képpen megrongálták a .lét­rehozott zöld területeket. Fórum adásában amelyet a megyei tanács jó­váhagyott, és az így 1981 februárjában lépett életbe. Megjegyzem, korábban is lé­tezett egy ilyen rendelet, most bizonyos módosításokra került sor. Melyek ezek? Üj például az, hogy a nominál­bérek emelkedése miatt emeltük a lakáshoz jutók jö­vedelmi határait kategórián­ként. Tehát tanácsi bérlakást az a család kaphat, amely­ben az egy főre jutó jöve­delem nem haladja meg a 2800 forintot, szövetkezetit azok, ahol 4000 forintig ter­jed az egy főre jutó kere­set, míg a személyenkénti 5000 forintig OTP-értékesíté- sű lakásokat utalhatnak ki. Az olyan családok, ahol ettől magasabb a jövedelem, a szervezett magánlakás-építési akciónkban vehetnek részt. Tapasztalataink szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a 3 vagy több gyer­mekes családok száma, ame­lyek a környező községekből kérdeztek beköltöztek Miskolcra, szá­mítva a szociálpolitikai ked­vezményekre — tehát arra, hogy előnyben részesülnek a többi igénylővel szemben. Ezért új rendelkezésünk sze­rint csak olyan miskolci kap­hat lakást, aki legalább öt éve a városban lakik, és öt­éves, folyamatos munkaviszo­nya van. A Vörösmarty u. 48. szám alól kérdezték: mi történik akkor, ha a lakáskiutalásnál vállalt két gyermek „teljesí­tése” lehetetlenné válik, mert az első gyermek meg­születése után a házasság fel­bomlott. A lakásban jelenleg az édesanya és a gyermek lakik és méltánytalannak tartja azt, hogy a lakás-hasz­nálatbavételi díj kedvezmé­nyét vissza kell fizetnie. — Ez így van, bármennyi­re is nehéz a helyzete. A használatbavételi díj kedvez­ményét. fiatal családok kap­hatják meg, s ezt tulajdon­képpen az állam számukra megelőlegezi. Amennyiben nem teljesítik a kötelezettsé­get, úgy az államnak a köl­csönt. vissza kell fizetni, még­pedig egy összegben. Elenge­désére nincs lehetőség. Munkavédelem és környe­zetvédelem látszólag két, egy­mástól távol eső terület. Ügy el a tudatunkban, hogy a munkavédelem gyáron belüli, a környezetvédelem pedig zömmel gyáron kívüli téma. A Magyar Szákszervezetek XXIV. kongresszusának hatá­rozatában ez is olvasható: „A szakszervezeteknek továbbra is alapvető érdekvédelmi fel­adatuk a dolgozók életének, testi épségének megóvása. Törekedjenek továbbra is a munka és munkahelyi kör­nyezet kulturáltságának fej­lesztésére, az ergonómiai kö­vetelmények kielégítésére.” Az SZMT elnöksége a kö­zelmúltban megvizsgálta az 1980. évi munkavédelmi tevé­kenységet, a balesetek ala­kulását, s meghatározta az 1981. évi feladatokat. Egy ilyen testület elé kerülő, vi­szonylag rövid terjedelmű anyag sok előzetes munkát, részanyagok összegzését fog­lalja magába. Az iparon be­lül ágazatonként, lebontva a vállalatokig, felmérték, mit tettek az elmúlt évben a munkavédelem és a környe­zetvédelem érdekében. Ebből jól látszik, mennyire össze­függő a két feladat. Többségében teljesültek azok a munkavédelemmel kapcsolatos tervek, amelyek az V. ötéves és az elmúlt évi tervben szerepeltek. Ezek­re megyénk gazdasági egysé­gei több százmillió forintot fordítottak. Jelentősen nőtt a munkaműveletek gépesítése, és ezzel együtt csökkent a nehéz fizikai munka. Növel­ték a technológiai folyama­tok biztonságát. Mérséklődtek a környezetvédelemmel kap­csolatos gondok, erre csak az elmúlt évben 213 millió fo­rintot fordítottak megyénk­ben, s 367 szennyezést szün­tettek meg. A jelentés a rész­letekkel természetesen nem foglalkozhat, de mi nézzünk a nagy számok mögé. Az LKM nemesacél-hen­germűben üzembe helyezték a füstgázhasznosító berende­zést, s így javult a mikro­klíma. Ózdon sokat tettek a gyári szennyvíz elvezetése érdekében. Az ELZETT Mü­vek gyáránál ugyancsak új csatornarendszer épült a szennyvíz elvezetésére. Az ÉSZAKKÖ Vállalat bá­nyáinál vízpermetezéssel kö­tik -le a felszabaduló port. Ez védi az ott dolgozók és a környéken élők egészségét is. A BUBIV encsi gyáránál az üzem területén 400 facseme­tét ültettek. A Kazincbarci­kai Sütőipari Vállalat is nagy gondot fordított a zöld­övezet bővítésére. Es még egy érdekes hír; az ÉRV kazincbarcikai te­rületén levő ivóvíztározó kör­nyezetének védelmét a szocia­lista brigádok vállalták. Itt azonban támad az emberben némi kétely, hogy ilyen fon­tos feladat megoldható-e tár­sadalmi úton? A vállalatok többsége most dolgozik a VI. ötéves terv szociális tervén. Ez a mun­ka egyelőre elég vontatottan halad, sok esetben hivatkoz­nak a gazdasági nehézsé­gekre. Pedig változatlanul érvényes az elvünk, misze­rint legfőbb érték az emberi A. L Ülésezett a KPVDSZ megyei bizottsága Tervek a színvonal javítására Az 1981. évi mun ka verseny- vállalások helyzetéről, vala­mint a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottságánál; tevékenységéről, a szakszerve. zeti demokrácia érvényesü - léséről, a bizalmiak és a bi - zalmi testület munkájáról tanácskoztak április 14-én Miskolcon, az SZMT székházban a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Bor­sod megyei Bizottságának tagjai. A munkaverseny-vállalá­sokról szólva elmondották, hogy a kereskedelempolitika^ céloknak megfelelően, a ha­todik ötéves tervidószakbar alapvetően az ellátás színvo­nalának fenntartására, javí­tására kell törekedni. Ezzel egyidejűleg megfogalmazták a munkaversenyek főbb cél­kitűzéseit is. Ebben elsődle-’ ges, a változó szükségletek­nek megfelélő áruellátás biz­tosítása, a piackutatás szín­vonalának javítása. Ezen túl­menően tovább kell bővíte­ni a termelésszervező tevé­kenységet és szorgalmazni a helyi árualapok hasznosítá­sát. A jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordí­tani ‘a kishatármenti és áru­házi forgalom megfelelő szín­vonalú biztosítására is. A szocialista együttműködési szerződések megkötésével to­vább javulhat a termelő- és kereskedelmi, a kis- és nagy­kereskedelmi. valamint a szállítóvállalatok együttmű­ködése és a feladatok iyeg- valósítása során nem szabad figyelmen kívül hagyni a ki­szolgálás színvonalának to­vábbfejlesztését és a környe­zeti kultúra megteremtését sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom