Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 1981. április 19., vasárnap Mindennapi ' metamorfózis Slíz József tanácselnök „Ennek menni kellett!" — óvoda Dövényben, a volt iskolaépületben Dévényi hírmondó... Az elnök meg az óvoda Májusban kezdődnek a kötelező foglalkozások a nagycsoportosok számára „Dövény, s a szomszédos Jákíalva gazdája — 1966-tól — a közös községi tanács, melynek nyolc éve elnöke Slíz József. Megérkezésünk után nem sokkal még „ki­szaladt a száján’, hogy július 28-án bizony eléri a nyug­díjkorhatárt, a továbbiakban azonban a még megtennivaió- kat, a terveket felsorolva mi éppoly jól tudtuk már, mint ő is. hogy semmi sem lesz a nyugalomba vonulásból.” — Közel két éve, 1979 júniusá­nak első napjaiban láttak e sorok napvilágot lapunk ha­sábjain. Akkori találkozásunkkor a tervek terve egy óvoda meg­építése volt. A jákfalvi taní­tónő — kislánya még az első születésnapját sem érte el —, így reménykedett: „Adrien­nek is nagyon jó lenne, de az édesanyja még jobban örül­ne ...” Az elnök ekkor hátá- rozott kijelentést tett: „Mire ő odakerül, még akkor is lesz óvodánk, ha semmi támoga­tást nem kapunk’-... * Felszabadulásunk idei ün­nepén, a tudósítások, esemé­nyek egymásra sorjázásában szerényen húzódott meg a néhány soros híradás: „Ápri­lis 4-én rendezték meg Dö­vényben a felszabadulási ün­nepséget ... Ezen a napon adták át Dövény új óvodáját is... a gyermekintézmény a lakók jelentős társadalmi munkájával épült meg.” — Hát sikerült __— mond­j a most Slíz József tanácsel­nök —, sikerült, nagy mun­kával és sok segítséggel. A termelőszövetkezet, a kazinc­barcikai aknamély itők, a Szuhavölgyi Bányaüzem anyaggal, gépekkel, szakem­berekkel sietett segítségünk­re; jelentős támogatást kap­tunk a megyei és az ózdi já­rási szervektől és természe­tesen a két falu lakói minde­nütt ott voltak, ahol dolgozni kellett-lehetett... Ennek menni kellett!... a dövényi gyerekek egytől egyig más településre járnak tanulni, ■falugyűlésen, tanácsülésen örökös téma volt: az üresen maradt iskolaépületet alakít­suk át óvodává... ennek menni kellett... * Harminchárom dövényi és jákfalvi gyermek óvodába járhat, jár. Molnár Lászlóné, a jákfalvi tanítónő most így vélekedik: — Az elnök nélkül ez nem ment volna. Én mint édes­anya boldog vagyok, kislá­nyomat is felvették, az óvoda léte azonban mint tanítót is igen nagy örömmel tölt el. Nálunk tanulnak az első és második osztályosok: az, hogy a gyerekek most már iskolá­ba lépésük előtt is rendszeres, mindennapi foglalkozásokon vesznek részt, úgy remélem, megkönnyíti majd az én munkámat is ... Főleg azok a gyerekek érzik majd az óvoda jótékony hatását, akik hároméves kortól járhatnak oda ... Az „óvó néni” fiatal: Kony­ha Viola Miskolcon érettsé­gizett, a Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolá­ban. Nem minden tapasztalat híján van itt, korábban Kuri- tyánban dolgozott óvodában; — Némi gyakorlati tapasz­talás után, s a főiskolai fel­vételi előtt — Hajdúböször­ménybe jelentkeztem —, én is még az új- óvoda indulásá­ról tudok csak nyilatkozni... Most még a szoktatás idősza­kát éljük, májusban kezdőd­nek majd a kötelező foglal­kozások a nagycsoportosok részére... A gyerekek délelőtti sétára indulnak, a tanácselnök a jól felszerelt óvodát mutatja; mondataiban meg sűrűn buk­kannak elő a még-tervek: „A zöldségraktárt ide tervezzük, az udvarra... amoda egy nagy kapu kell, hogy az autók meg tudják közelíteni az épületet... most megint egy hidat kell még a patak fölé csinálni ... itt az udvaron játszótér lesz... az épület elé egy trapéz alakú teret el­kerítünk majd ... meg járdát építünk, ne járjanak sárban a gyerekek ... Az épület elé kerülve meg- megállnak velünk a helybéli­ek. Természetesen valameny- nyien részt vettek az építke­Tizedrk alkalommá) rende­zik meg az idén július 22-e és 30-a között a TIT műve­lődéselméleti nyári egyete­mét Szegeden. A téma ez al­kalommal: gazdaság Ó5 kul­túra. A résztvevők naponta 9-től 13 óráig előadásokat hallgatnak a társadalmi ha­ladás. gazdaság, kultúra; a társadalompolitika — gazda­ságpolitika; a szellemi hala­dás és gazdaság; a társadal­mi-gazdasági tervezés, mű­velődéstervezés, a vonatkozó nemzetközi tapasztalatok: a közművelődés fejlesztésének feladataira társadalom, köz- gondolkodás, kultúra; a Kiű­zésben. Dudás Balázsné: „Szí­vesen segítettünk, de halija, amit az elnök .itt dolgozott!! ... Ha én vagyok a félesége, nem hagytam volna; éjjel­nappal itt volt. Nélküle nem lett volna itt óvoda.” Majoros Dezső: „A kis unokám is óvo­dás lett, hogyne jöttünk vol­na ... már hamarabb kellett volna, de így is nagyon jó, rendben van minden. Az el­nök, az jaj-jaj!... az óriási amit elkövetett” ... Dudás Imréné: „Mi már öregek va­gyunk, de csak mentünk mi is... Mindenki segített, de az elképzelés, az akaraterő azaz elnök elvtárstól van... ha látta volna gumicsizmában velődés és gazdaság össze-, függései stb. témakörökből, az adott témák legkiválóbb is­merőitől, délutánonként és es­te fakultatív programok kö­zött válogathatnak a részt­vevők. A nyári egyetem ide­je alatt megtekintik a sze­gedi szabadtéri játékok egy előadását, kirándulnak Gyu­lára. majd utána, július 30- tól — külön jelentkezés alap­ján — adriai kiránduláson, vehetnek részt» Az érdeklő­dők bővebb tájékoztatást a TIT művelődéselméleti nyári egyetemétől — Szeged, Ká­rász u. 11. — kaphatnak lapátolni, mindig mindenütt ott lenni-intézkedni; az biz­tos, hogy egy tanácselnök sem csinálná mindezt utána” ... * Az elnök mindezt kelletle­nül hallgatja; közbebeszél hát, mert mi mindent kell még itt csinálni! Hogy a nyugdíjjal mi lesz? — Már a nyáron meg me­gint csak nem megyek; még a többi középületeinket is rendbe kell tenni a két falu­ban . „ (lenagy—fajtán) Isméi dzsessz liétvége Folytatódik az 1980-ban oly nagy sikerrel megrende­zett miskolci dzsessz hétvége, s ebben az évben ismét alkal­muk nyílik találkozni a dzsessz világhírű előadóművészeivel. Április 24-én 19 órakor a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. 25-én és 26-án 18 órától pedig a Borsod me­gyei Rónai Sándor Művelő­dési Központban lépnek fel a meghívott együttesek és szólistáit. Sam Session pén­teken és szombaton 24 órá­tól a Jazz Pincében. Néhány név a résztvevők impozáns listájáról: Playa Giron, Char­lie Mariano. John Marshall, Walter Norris, Pege Ala­dár ... Jegyek a Kossuth u. 11. szám • alatt mindennap kaphatók. (A mindennapi metamorfó­zis immár tizenhat éve tart. 1965-től lett Eget- a Miskolci Nemzeti Színház második székvárosa, s azóta évente 160—190 alkalommal a szín­ház átváltozik. Amíg a társu­lat Miskolcról Egerbe ér, út­közben, Mezőkövesdet el­hagyva bekövetkezik a meta­morfózis: a Miskolci Nem-eti Színház egri Gárdonyi Géza Színházzá változik át. Akik a táj-buszban ülnek azok is átváltoznak, például Simon Györgyből Papagatto, Máthé Évából Matilde. Ábrahám Istvánból Antonio lesz. Igaz, hogy még nem a buszon, de nem sokkal a megérkezés után.) Április 16., csütörtök. Dél­után fél öt. Miskolcon a színház előtt már megtelt az autóbusz, hogy Egerbe vigye az éppen ott műsoron levő Kaviár és lencse című ko­média szereplőit. Néhány perc késéssel indul a busz. A társulaton kis izgalom érezhető: beugrás lesz. Min­denki a megszokott helyón ül — egy-egy produkció in­dulásakor ugyanis mindenki elfoglal egy helyet a busz­ban, s amig azzal a darabbal járnak, mindig azon a he­lyen ül —, csak Somló Ist­ván húzódik a leghátsó ülés­re és csendben tanulja a szerepét. Fél négykor, egy órával az indulás előtt tud­ta meg, hogy este 7 órakor Egerben ő lesz Alfonso Chi- oecia báró egy másik színész helyett. Süt a nap, de hűvös van. A virágba borult fákat rázza a szél. — Fújnak a böjti szelek — mondja vala­ki a buszban és sokaknak eszébe jut, hogy húsvélra bi­zony be kell holnap vásárol­ni, a háztartásban még ez is hiányzik, az is kell. Tizenhat éve jár így a busz állandóan. E produkció ügye­lője Nagy Dászló színházi íőügyelő. Kérdem tőle, vajon hányszor tette meg így a táj­busszal az utat tizenhat év alatt?— Évi száz utazást mi­nimálisan számolhatok. Azt tizenhattal léell beszorozni. — Ezerhatszázszor Egerbe és vissza Miskolcra sok-sok ezer kilométer. Mezőkövesd után, az út mentén tábla jelzi: Heves megye. Megtörtént a meta­morfózis. Itt már az egri Gárdonyi Géza Színház tár­sulatát viszi a busz. Egeroen nemcsak hűvös szél van, hanem időnként apró, hideg, tűszemű eső is átszalad a város felett, ám a csodásán parkosított, csupa zöld-folt belváros, a példa­adó módon rekonstruált és íoghfjpótlással teljesen újjá­varázsolt, ám minden négy­zetcentiméterén a hagyomá­nyos Egert őrző városka ba­rátságos arculatán, szépségén, vonzásán ez a nagycsütörtöki csapadékos hideg sem ront­hat. De a színésznek, — aki már nemcsak Zsolnai Júlia, hanem nagyrészt Valéria és r.em Sallós Gábor, hanem Raimondó, hiszen már az át­változás stádiumában van — nincs ideje a városban gyö- I nyörködni. Délután háromnegyed hal­kor érkezett a busz Egerbe. Alig szálltak ki, a színház- épület hangszóróiban már felcsendül Nagy László fő- figyelő baritonja: — A kilen­cedik jelenet szereplőit ké­rem a színpadra. Somló Ist­ván beugrása miatt részpró­ba. Csendet kérünk az egész épületben, a színpadon próba van. Sallós Gábort kérem a színpadra... — S a hang­szóróban már Simon György hangja hallatszik, amint ki­lencedik jelenetbeli szöve­gét mondja, majd Péva Ibo­lyát halljuk és a többieket. S mert ebben a jelenetben majdnem minden szereplő színen van. nagy a mozgás. Gyors öltözések következ­nek. Az egri műszakiak a színpadot már előkészítették, azzal nincs teendő. Fodrász, öltöztető, kellékes viszont se­rénykedik. A színészek öl­töznek. Akik kész vannak, harapnak valamit, beszél­getnek. vannak, akiit társas­játékot játszanak. De osak percekig. Pontosan fé) hét­kor újra Nagy László hang­ját hallani: — Figyelem, fél hét van. Első figyelmeztetés. — Negyedórával később ha­sonló módon második figyel­meztetés, majd pontosan hét órakor utolsó ügyelői figyel­meztetés; — Hét óra van, az előadás kezdete öt perc múl­va. A zenét indítom. Az el­ső jelenet szereplőit kérem a színpadra. — A nézőtér köz­ben zsúfolásig megtelt és hét. óra öt perckor felhúzódik a vasfüggöny, hét óra hét percre a bársonyluggöny is felhúzódik. Ifjúsági bérleti előadást fogtam ki. Mögöttem közép- iskolás, vagy szakmunkásta­nuló fiatalok ülnek, s előre mondják a szöveget. Nem a várható szituációkat, hanem szó szerint a szöveget és a fordulatokat, ami arra utal, hogy nem először látják az. előadást. Ha pedig többször megnézik, az már siker, az az előadás mellett szól. A színpadra figyelek. Gitt- Eo Scarnicci és Renzo Ta- rabusi fergeteges olasz komé­diája, a Kaviár és lencse előadása pereg. Miskolcon 23-tól, csütörtöktől a Kossuth utcai Kamaraszínházban át­hatja a közönség a Bor Jó­zsef rendezte szórakoztató já­tékot. Elemzésére majd ak­kor kerítek sort. Minden fel­vonás után óriási taps. S amikor kilenc óra harminc­négy perckor vége az elő­adásnak, a vasfüggöny is le­ereszkedik, az ütemes taps, a vastaps kereken hat percig szól. Gyors lemosdások, átöltözé­sek. gratulációk Somlónak, a bravúros beugráshoz. A színház közben kiürül, a kör­nyék elnéptelenedik, a szí­nészek és segítőik beülnek a buszba. Nem egészen fél óra múlva, kilenc óra ötven­nyolc perckor elindul az Ika­rus Miskolc felé. Elhagyjuk az álomba merült Egert, a teljesen népleleri Andornak- tályá.t és este tíz óra tizen­nyolc perckor Mezőkövesd előtt az út jobb oldalán el­érjük a táblát; Borsod-Aba- új-Zemplén megye. Papa- gatto visszaváltozott Simon Györggyé, Antonio Ábrahám Istvánná, Fiorella Szerencsi Évává, s az egész társulat újra a Miskolci Nemzeti Színház együttesévé. Tizen­egy óra tízkor Miskolc hatá­rához ér a busz, az ország­úton alig találkoztunk jár­művel. Kihalt, csendes éjsza­ka. Tizenegy óra huszonötkor a táj-busz megáll a Széche­nyi utcán. Éjfélre utasaink öbbsége hazaér, átváltozik magé nemberré. Másnap, április 17-én pén­teken délután a busz ismét kiáll a színház elé, s kezdő­dik minden újra. Benedek Miklós " Gazdaság és kultúra Nyári egyeln - Szegeden Mii latens. Ijgyelem! BEVÁSÁRLÁSAIKAT KEZDJÉK A TESTVÉRVÁROSOK 0T1 ÜZLETHÁZSORBAN Festékszórót 2000,— Ft helyett 860 Ft-ért, hűtőgépet, mosógépet, centrifugát, magnót, rádiót, televíziót, kismotort, edényt, szerelési cikkeket, fotóoptikát játékárut a vegyes-iparcikk boltunkból. Háztartási, illatszer-, kozmetikai cikkeket^ üveg-, porcelánárukat, festékeket, tapétákat, posztereket a háztartási, vegyi-, üveg-, porcelánboltunkból. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. étté. 'mmiwMrr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom