Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. április 12., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Felgyorsullak a mezőgazdasági munkák Deme Lászlónak (a képen balra) Grósz Károly nyújtja át a kitün- tetést. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemp- ' lén megyei Bizottsága legutóbbi ülésén Danié László elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette titkári beosztásából. Ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemes és eredményes munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette. A kitüntetést tegnap a megyei pártvégrehajtóbizottság ülésén Grósz Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Országszerte a szokottnál kedvezőbb ütemben haladnak az időszerű mezőgazdasági munkák. Csongrád megyében befejezték a borsó, a tavaszi árpa, a zab vetését és a cukorrépának kijelölt terület utolsó, táblain, tették földbe a magot szombaton. A gazdaságok most már a gépi erők zömét a kukorica vetésére összpontosítják. Borsod megyében, az ország legészakibb szántóföldjein szombaton befejezték a tavaszi árpa vetését, s hozzáfogtak a napraforgóéhoz. A Sajó-völgyben burgonyát ültettek, a taktaközi földeken a cukorrépa magját vetették. Felgyorsultak a hét végén a mezőgazdasági munkák a nyugati országrészeken. • Kihasználva a kedvező időt, az őszről elmaradt mélyszántás elvégzése mellett a tavaszi árpa, a zab és a cukorrépa vetését is befejezték a héten a zalai mezőgazdasági nagyüzemek. Megyeszerte ültetik a burgonyát. Mozgalom és a tettek a BVK-ban „Százezres újítók” Nagybecsű tárgyat helyeztek el március 25-én a Borsodi Vegyikombinát kiállító- termében: azt a vándorserleget, amely a múlt években a legsikeresebben újító vállalati kollektívákat illette. Két évig időzött a BVK-ban a serleg, így most már végérvényesen a tulajdonában maradhat. Megsokszorozódott az újítási kedv az elmúlt öt év során, ezt a statisztikai adatok is bizonyítják. A negyedik ötéves terv időszakában 1560 újítást nyújtottak be a vállalat dolgozói, az elmúlt öt év során 3460-at. Minőségi fejlődést is regisztrálnak az adatok. Megnövekedett az elfogadott és a megvalósított újítások aránya. Mindebből pedig természetszerűleg következik, hogy lényegesen megnövekedett az újításokból és találmányokból származó vállalati jövedelem, eredmény. Míg a negyedik ötéves terv során 148, addig az ötödik ötéves terv idején 265 millió forintot eredményeztek az újítások és találmányok. Jók voltak a múlt évi újítási eredmények is.- Ezerhu- szonkét újítást nyújtottak be, kétszázzal többet, mint 1979- ben. De nemcsak az újítások Számában, minden vonatkozásban fejlődött a mozgalom. A folyamatosságot bizonyítja, hogy jó néhány olyan nagy jelentőségű találmányt, illetve újítást nyújtottak be, amelynek eredménye csak az idén realizálódik: év végén már nem volt idő a bevezetésre. Erősödött az utóbbi öt évben az újítómozgalom tömegbázisa. Nyolcszor annyi — 932 — nő újított az elmúlt tervidőszakban. Örvendetes, mert az együtt gondolkodást igazolja, hogy az újítások mintegy kétharmadát ^szocialista brigádok nyújtották be! Jellemzők még a BVK-ra a teaméi iítások, s ezek közül is az olyanok/ amelyekben mérnökök és munkások dolgoznak össze. Vannak olyan teamek, amelyekben ifjú és idősebb, tapasztalt szakemberek dolgoznak ki egy-egy jó ötletet. A Borsodi Vegyikombinát végeredményben törölte már a „mozgalom” kifejezést újítási tevékenységéből. Nincsenek kampányok, hogyan is tehetnének, hiszen az ötletek nem a naptárhoz igazodnak. Es azért nem mozgalom már, mert az újítást régóta úgy tekintik a vállalatnál: az a többlet, amelyet minden, dolgozó adni tud, aki jól megfigyeli, mi is az ő része a nagy termelési mechanizmusban, s esetleg érdeklődik a környezetében dolgozók munkája iránt is. A mozgalom itt sem egv elhatározás nyomán alakult át természetszerű tevékenységgé. Sokéves tapasztalatok kellettek ehhez, saját és más- ünnen gyűjtött tapasztalatok is. Felhasználták az országos jellegű vizsgálódások eredményeit, megnézték, más vállalatok hogyan segítik az újítókat. Ily módon teremtették meg először az újítómozgalom kereteit, amit aztán továbbfejlesztettek. Mint dr. Novák Zoltán, az igazgatási és jogi főosztály vezetője elmondta, az újítások és találmányok felkarolásában látják a tevékenység megerősödését. Háromszáz forintról — a jogszabályban előírt összegről — 500 forintra emelték az újítási-találmányi eszmei díj minimumát. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az újítások elfogadása, bevezetése jóval az előírt határidőkön belül maradjon. Az évenként megrendezett újítási tanácskozás számon kérheti a gazdasági vezetőktől az elfelejtett újításokat — hiszen a szabályzat előírja a gazdasági vezető felelősségét. Számonkérésre eddig nem .került sor. Az újítók tanácskozásán kapják .meg a legsikeresebbek — az újítók versenyében részt vevő dolgozók — az elismeréseket. Évente 25—30-an a Kiváló újító és 1—2 fő a Kiváló feltaláló kitüntetést. Ezek erkölcsi elismerések — és mint a tapasztalatok bizonyítják, —, nagy' szükség van rájuk. Ügy tűnik, a BVK-ban nem nehéz „nehéz embernek” lenni, hiszen a jogszabályok mellett még felelős emberek is védik az újítók és feltalálók érdekeit. Sokszor éppen ezeknek a felelős embereknek köszönhető, hogy' az újításokból találmá- ny’olc lesznek. Az újítási díjakat ar, úgynevezett sávos diykuk* alapján számolják. ötszázezer forintot hozó újításért 3, az 500 000 és 1 millió fonni közötti újításokért 2,5, az 1 és 2 millió forint eredményt hozó újításokért 1,5, a 2 millió forintnál magasabb összeget produkáló újításokért 1 százalékot fizetnek. Nem kevés a BVK- ban — ez a vállalat jellegéből, a bonyolult technológiából is fakad — a '„százezer forintos” újítók száma. | Az újítók többsége elégedett a kifizetett díjakkal, mindösz- sze 2—3 jogvita van évenként a díjak körül. Az újítások előtti akadályokat hivatott elgördíteni a szakvéleményezők, a megvalósítók jutalmazása is. Egy-egy jó újítás, szakvéleményezője, megvalósítója akár ötezer forintot is kaphat Volt mái' rá — nem egyszer — precedens. Az iparjogvédelmi osztály vezetője, Tutkovits Ferenc elmondta, hogy több olyan újítása van a vállalatnak, amelyet az I. budapesti újítási börzén felkínáltak. Nagy az érdeklődés például az iránt a biztonsági NOL-fogó iránt amelynek segítségével a villamos kapcsolószekrények feszültség alatt is javíthatók. Ez idáig már 13 magyar vállalatnál alkalmazzák. Van már szerződés és születőben még néhány, egy számítógépes adattár-bővítéssel kapcsolatos újításra is A találmányokkal a határon túlon is kopogtat a Borsodi Vegyikombinát. Az elmúlt évben elfogadott, szabadalmak egyikét mar megvásárolták Csehszlovákiában. Ilyen esetben különdíjat kap a feltaláló és az „üzletkötő” is. Most készül az idei újítási feladatterv, amely rögzíti, milyen újításokra lenne szüksége a kombinátnak. A tapasztalatok szerint az újításoknak csaknem 50 százaléka igazodik ehhez, tehát a feladatáén' megalapozott. És' mi történik a visszautasított újításokkal? Az újító bárhol, más vállalatnál is benyújthatja. Volt már rá példa, hogy BVK-s szakemberek egyengették az útját... — tevmg — A mérce mindig magas voít A fejlődés a közös munka eredménye Az alapító okmány 1951- ben kelt, tehát a szövetkezet az idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Az öt szakmában, iparosembereket foglalkoztató Sárospataki Vegyesipari -Szövetkezet tulajdonképpen 1964-ben kezdett dinamikusan fejlődni, s fokozatosan a konfekcióipari tevékenység lett a fő profil. Az ügyes kezű sárospataki varrónők munkájára hamarosan felfigyeltek külföldön is. A profilváltás egyben a szövetkezet nevét is megváltoztatta, s napjainkban a sárospataki Ruházati Szövetkezetben — rangsor szerint a város második üzemében — csaknem félezer pataki lány és asszony talál jó munkalehetőséget. S erre a bízvást mondhatjuk, kivételesen jól működő, gazdálkodó, s éppen ezért évről évre szép eredményeket produkáló szövetkezetre sok minden jellemző; de leginkább az, hogy itt az elmúlt évek során valóban kialakult az a bizonyos, sóikat emlegetett és jó értelemben vett tulajdonosi szemlélet. A közösség gyarapításáért, ha szükség van rá, erőn felül is munkálkodnak a szövetkezet dolgozói. Jva rajz Géza, a szövetkezet elnöke szerint is elsősorban ez az eredmények forrása. Mint mondja: a vezetés egyetlen elképzelése sem valósulhatna meg a gépek mellett, a műhölyekben dolgozó lányok, asszonyok lelkiismeretes munkája nélkül. Mert hogyan is tudnánk termékeink csaknem 100 százalékát exportra szállítani, ha azok, akiknek munkáján a termékek minősége múlik, nem dolgozatának olyan szépen és poaitosan, mint ahogyan azt tették és teszik. Való igaz, ebben a szövetkezetben immár évek óta elsődleges követelmény a minőségileg kifogástalan, pontos és gyors munka. Mert ez teremt elsősorban lehetőséget a külföldi partnerekkel való együttműködésié, a kapcsolatok kiterjesztésére. A nyugatnémet ELKONT-céiggei való kooperációs szerződés meghosszabbítása továbbra is biztosítja a piacot, ám az elmúlt évben az említett cég mellett egy holland vállalattal is szerződést kötöttek, ami minden eddiginél magasabb követelmények elé állította a szövetkezet dolgozóit. Sportnyelven szólva: ezt a lécet sem verte le a szövetkezet, hiszen a holland cég vezetője az 1980-as gazdasági ér befejeztével, a minőségi követelmények magas szintű teljesítése, valamint a szállítási idő pontos betartásáért elismerését fejezte ki a szövetkezet vezetőinek, dolgozóinak. Persze, mindez nemcsak az elmúlt esztendői« jellemző, hiszen annak ellenéi«, hogy a szövetkezet immár évék óta exportra termel és értékesít, sem a minőséget, sem pedig a szállítás pontosságát kifogásoló levél nem érkezett a szövetkezet címére. A mérce tehát mindig is magas volt, de csakis ennék tudható be, hogy az elmúlt (M eacstendóben. termelési értékben, hatékonyságban, eredményessegben előrelépett a szövetkezeit. Mig 1976ban a nyereség 3 millió 832 ezer forint volt, 1979-ben már meghaladta a 8 millió forintot. A kimagasló eredmények alapján a sárospataki szövetkezet két alkalommal nyelte el a KISZÖV Vándorzászlaját, majd 1979- ben a Kiváló Szövetkezeteimet. A fejlődés, s gyarapodás 1900-ban is folytatódott, s maradéktalanul megvalósították az alapvető célokat Azokat nevezetesen, hogy a termékszerkezet kedvezőbb kialakításával, az ott dolgozók élet- és munkák őr ülmé- nyeinek további javításával egy időben, emelkedjék a szövetkezet addig is magas jövedelmezőségi szintje. S hogy mi valósult meg a tervekből, azt a számok bizonyítják: több mint 5 százalékkal növekedett a jövedelmezőségi mutató, a nyereség pontosan 9 millió 623 ezer forintra alakult. A nyereségtömeg természetesen lehetőséget biztosított egyebek között a bérszínvonal növelésére. Az elmúlt évben a fizikai dolgozók bére 7,1 százalékkal, az alkalmazottaké 4,1 százalékkal növekedett; jutott pénz ugyanakkor korszerű gépek vásárlására, a munkakörülmények javítására is. Tető alá került egy úgynevezett szociális rendel-, tetésű épület, amelynek építésére — saját erőből — 4 millió forintot költöttek, s e beruházást rövidesen átadják rendeltetésének. — Az alapítás 30. évfordulójához közeledve joggal lehetünk büszkék fejlődésünkre. Minden, amit elértünk, közös munka eredménye —• mondja az elnök. — S a közös munkát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen arra a jövőben is nagy szükség lesz, mert terveink, ha szerények is, de szépek, s biztosíthatják a szövetkezet további gyarapodását, fejlődését Ebben az évben saját erőből további 4 millió forintot fordítunk a munkakörülményeket jobbító, a termelékenységet növelő beruházásokra, s erőfeszítéseket kell tennünk a bérszínvonal növelésére is. A tervek megvalósításához pedig csakis a közös munkálkodás teremthet lehetőséget Szarvas Dezső Fotó: Baczó József Sikeres borverseny Miskolcon A Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága, a MÉSZÖV, az UNIÖ Aíész és a Fehér Akác Kertszövetkezet szervezésében második alkalommal került sor a miskolci kistermelők borversenyére. Az idei versenyre 49 borral neveztek a termelők. Az öttagú bíráló bizottság Szabó András kertészmérnöknek, a Hazafias . Népfront megyei elnöksége mellett működő Kertbarátok és Kis- tenyésztők megyei Társadalmi Szövetsége elnökének vezetésével a napokban értékelte a beküldött mintákat. Valamennyi kategóriában szoros verseny volt. Ez egyben azt is bizonyította, hogy a kistermelők borászati ismerete az elmúlt évek során sokat fejlődött. Harmonikus, szép borokkal találkozott a ■zsűri, kizárásra mindössze egy esetben került sor. A gyümölcsborok kategóriájában a legjobb meggybornak járó címet 7’ót/i János bora érdemelte ki. A piros- ribiszkeborok versenyében Varga István bora győzött, mig a jeketeribiszke-borok versenyét Pálinkás Ferenc kertbarát bora nyerte. A vörös borok kategóriájában a győzelmet Munkácsy Gyula kékfrankos bora szerezte meg. A legnépesebb verseny a fehér borok kategóriájában volt. Itt 34-féle bort vizsgált a zsűri. Az első helyet dr. Kovács Miklós tramini-hamburgi muskotály fajtájú bora szerezte meg. A verseny ünnepélyes eredményhirdetésére, valamint a győzteseknek és helyezetteknek járó díjak átadására, a borok szakmai értékelésére a kertszövetkezetek akadémiája május eleji rendezvényén kerül sor.
