Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981, április 4., szombat ress Üzemből üzembe SZEJ-eseh .. Kilenc falu népélete Műszaki doktorokat avattak az egyetemen Megemlékeztek hazánk fel­Lenkey Tibor, a Lenin Kohászati Művek személyze­ti osztályának vezető je szám­adatokat sorol. A hatalmas nagyüzemben összesen 660 diplomást foglalkoztatnak. Közülük 395 egyetemi, 265 főiskolai diplomával rendel­kezik. Társadalmi ösztöndí­jasuk 60—70 van. Körülbelül ugyanennyien tanulnak esti illetve levelező tagozaton. Amióta a SZÉT létezik, húsz szakmunkásukat küldték fel­sőfokú tanintézetbe; ötöt egyetemre, tizenötöt főisko­lára. Tízen végeztek közülük — kilencen főiskolán. Jelen­leg heten tanulnak. „Lemor­zsolódott” hárofh. Egy dolgo­zójuk van előkészítőn. A kö­vetkezőre eddig nyolcán je­lentkeztek — szóban. SZÉT. Ezzel a rövidítéssel vált ismertté a szakmunká­sokat egyetemi tanulmá­nyokra előkészítő tanfolyam. A SZÉT lehetőség, hogy a legtehetségesebb, a legtörek­vőbb szakmunkások más mi­nőségben kezdhessék újra, hogy irányítói feladatokat kapjanak. A SZÉT elmene­tel és visszatérés. Kemény, megfeszített munkában, ta­nulással töltött esztendők sora és visszailleszkedés. Többek között __ T ízből hárman ülnek az asztalnál. A legelső „eresz- tésből” valók. Bedő Géza, a nagyolvasztó olvasztóra ma ugyanott olvasztár előmun- kás. Dunaújvárosi diplomá­val fizikai munkakörben. De irányítóként. Kohán Szilárd, a durvahengermű üzemmér­nöke — ő is Dunaújvárosban végzett — valaha forrasz­tárként ismerte meg az üze­met. De sok lépcsőfokot be­jéit már, mikor újra tanu­lásra adta a fejét. Az edző­hőkezelő szakmától legmesz- szebbre került Falucskai Jó­zsef; tavaly végezte el a köz- gazdasági egyetemet, s volt üzemében most üzemgazda­sági előadó. Elképzelésekről és való­ságról, a visszatérésről és a beilleszkedésről vallottak. Arról, hogy — idézem Fa­lucskai Józsefet — „volt egy lehetőség, amelyet úgy ra­gadtak meg, hogy tulajdon­képpen nem tudták mire vállalkoznak.” •— Arról persze tudtam, hogy létezik . közgazdász... De hogy mit csinál egy köz­gazdász, arról sejtelmem sem volt. Csak az egyetemi évek Alatt, miközben persze már meg is szereti az ember ezt a nagyon szép, nagyon fon­tos és hasznos hivatást, szó­val csak az egyetemi évek alatt kezdtem rájönni, mi lesz a dolgom. Ötödéves gya­korlaton itt voltam a gyár­ban, de nem a mostani mun­kahelyemen, hanem a főosz­tályon. ízleltem és élveztem a feladatot, a munkát. Most, Fia őszinte akarok lenni, hi­ányérzetem van. Az üzem­ben mi csak statisztikát ké­szítünk. Előkészítünk a fő­osztálynak. Ehhez is kell a diploma, de az emberben még benne feszülnek a fel­adatok. Hogy lehetne más­képpen is, hogy a statisztika mellett elemzésre is nyílhat­na lehetőség. Igazi közgaz­dász feladatokra. Másrészt ott a valóság, hogy hiába tér­tem vissza a régi munka­helyre, egészen más oldalról, más nézőpontból és egészen új feladatokat kell végeznem. Amit éppúgy tanulni kell, végigjárva a lépcsőfokokat, mint bármefy más pályakez- dőnek. Legfeljebb néhány év munkaviszonnyal a hátam mögött... — Idő és tapasztalat kell, hogy az ember ki tudja ad­ni magából, amit megtanult — mondja Kohán Szilárd. Különben ő is, és Bedő Géza is sok hasznát látták a főis­kolán a gyakorlatban meg­szerzett ismereteknek. Mert igaz, az első esztendő keser­vesen nehéz volt, de később, amikor már rutint szerez­tek a tanulásban, „vissza­zökkentek” s utolérték ma­gukat, a szaktárgyaknál előnybe kerültek a „sima úton főiskolásokkal” szem­ben. (Az általános hiedelem­mel szemben másod-harmad­évtől már a jó tanulók közé tartoztak a SZET-esek.) Ko­hán Szilárd egyébként úgy vélte, testhezálló feladatot kapott, s hogy ne szűküljön be az ember, ahhoz egy ki­csit provokálnia is kell sa­ját magát. Meg a környe­zetét. Például azzal, hogy részt vállal a közéletben. A társadalmi közéletben. Mert az azért igaz, a négy­öt évig távol lévők valame­lyest hátrányba kerülnek azokkal szemben, \akik estin, levelezőn szei'zik a diplomát. Az utóbbiak szem előtt van­nak. Az a törekvés viszont, hogy diplomásán ott kezd­jék újra, ahonnan elmentek, jónak bizonyult. Megkönnyí­tette a beilleszkedést. A visszailleszkedést. Hogy el­fogadtassák magukat. Ez egyébként »Halában sikerült. A munkahelyen inkább, mint a baráti körben. Mert ha emberként ugyan nem is változtak, a tanulással eltelt esztendők nem múltak el nyomtalanul. Kohán. Szilárd mondta így: órzókesayebbek lettek. Gyorsabban reagálnak a világ és az emberek dol­gaira. A ika pesolatokra. S többek között egyre inkább szükségét érzik, hogy pótol­ják a hiányzó ismereteket. Például a történelmet, ami­re a főiskolán már kevés energia maradt. S igényük lett, hogy beleszóljanak a közösség dolgaiba. Hogy ré­szesei legyenek a közösség­nek . .. Ez egyébként minden pá­lyakezdő igénye. Hogy ná­luk talán fölerősödve érez­hető, természetes. Tovább él a bizonyítani akarás: mun­kában, tanulásban, közössé­gi életben. S van bennük realitásérzék. Bedő ®éza feladatköréhez például tob- bé-kevésbó elég lenne a technikusi végzettség is, ru­tinnal. Diplomával teszi. „Az emberekkel való foglal­kozás fontos része a mun­kának. De az is, hogy az ember karbantartsa az is­mereteit. Szóval gondoljon a jövőre... Mert diploma ide, diploma oda, különben menthetetlenül lemarad ...” Ez is válasz lehet a kétel­kedőknek. Hárman a tízből, hárman a sok százból. Nem gondok nélkül. Mégis, a válasz egy­értelmű a kérdésre; meg­érte. Nekik megérte... S nyilván megérte az üzem­nek, a társadalomnak is. A személyzeti osztályvezető azt mondta: előttük éppoly nyitva az út, mint a többi diplomás előtt. Számolnak velük és számítanak rójuk. Cstrtorás Annamária A miskolci Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiál­lítási épületében kilenc falu népéletét bemutató kiállítás­ra készülnek. Kiss Miklós dédestapolcsónyi állatorvos magángyűjteményét láthat­Bogács fcröműveKidési éle­te, mint a községben hallot­tuk, s azt Hilóczki János tsz-elnök is megerősítette, három emberen nyugszik. Talán helytelen is a „nyug­szik” szó használata, hiszen éppen arról van szó, hogy a három ember nem hagyja, hogy csendesen nyugodjék az élet, hanem mozgatja azt, mindig valamilyen újra tö­rekszik. E három ember Daragó Károly, a tisztelet- díjas m ű ve 1 ődési ház-iga z­gató, aid egyébként a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar kürtöse főállásban, Meder Iván, a termelőszövetkezet függetlenített közművelődési munkatársa, valamint Kará- cU Ödön, testnevelő tanár. E „bogácsi hármak” igyekez­nek a 2300 lakosú helység­ben, életet teremteni, a kor­szerű közművelődés formá­it meghonosítani, kulturált szórakozást biztosítani. Bogács egyike azoknak a községeknek, ahonnan igen sokan járnak el máshová dolgozni. A termelőszövet­kezete pedig négy községet egyesít. Mintegy 400 olyan eljáró dolgozóval számolnak, aki a helyi közművelődési élet vonzásköréből minden­képpen kiesik. Ezeket is sze­retnék még megnyerni, be­vonni. A művelődési ház nagyterme egyben mozi is, viszonylag kevés a kister- mes foglalkozásra való hely, de a művelődési ház udva­rán van a könyvtár és a KISZ-helyiség, s ez az együttműködés kereteit biz­tosítja. Az őszi időszak ki­ják majd az érdeklődők a földszinti termekben. A kiál­lítást április 10-én 15 óra­kor Porkoláb Albert, a Bor­sod megyei Tanács elnökhe­lyettese nyitja meg. rendezvények. A művelődési ház csak a helyben lakókra tud építeni .napjainkban, a hét végén I hazajáró fiataloka1 főleg a disco vonzza, s azt inkább nyálon tudják alkalmazni. A helyi lakosságnak az elmúlt évben több alkalommal ren­deztek vidám szórakozilató esteket fővárosi művészek­kel, magyarnóta- és táncdal­esteket, nyáron a fürdőben tartottak és szándékoznak tartani tömegrendezvénye­ket; koncertezett itt a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar, megrendezték a bükkaljai dalostalálkozót, vendégül lát­ták a Szabad Színpad Duda Gyuri elindul című előadá­sát. A közelmúltban járt ná­luk Bajor Nagy Ernő, ren­deztek politikai kaszinói, környezetvédelmi kiállítást, tánctanfolyamot, megalakult a honismereti kor, általában teszik, ami az adott körül­mények között megoldható. Jó a kapcsolatuk a Hazafias Népfronttal. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei alelnöke a község szülötte, sokat segít munkájukban, most éppen olvasókört alakí­tanak a népfront égisze alatt. A Hórvölgye Tsz sok­féle módon segíti a művelő­dési házat, ugyanakkor Me­der Iván közművelődési elő­adói szerepe nemcsak a tsz- bcn, hanem azon tűi a köz­szabadulásának 36. évfordu­lójáról a Nehézipari Műsza­ki Egyetemen is. A tegnap, reggel negyed kilenckor megtartott ünnepségen dr. Szentirmai László egyetemi tanár, az' elektrotechnikai tanszék vezetője mondott megemlékezést. Az ünnepséget követően nyilvános ülést tartott a Ne­hézipari Műszaki Egyetem Tanácsé. Az ünnepséget, amelyen részt vettek Miskolc és Borsod megye párt-, ál­lami és társadalmi szervei­nek képviselői is, dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora nyitotta meg. Dr. Dobróka Mihályné Nagy Klára, okle­veles matematika—fizika sza­kos tanár tizenegy műszaki doktorjelölt nevében fordult az egyetemi tanácshoz azzal a kérelemmel, hogy őket, akik eleget tettek e cím el­nyeréséhez megszabott felté­teleknek, műszaki doktorok­ká avassa. A Bányamérnöki Karon hárman, a Kohómér­nöki és a Gépészmérnöki Ka­ron négyen-négyen tettek eleget a dékánok jelentése mind jobban elmélyülő ba­rátság köti össze a finnugor nyelvcsalád két legnépesebb tagját: a finneket és ma­gyarokat. Évről évre bővül­nek gazdasági és kulturális kapcsolataink, s a két ország írói, tudósai, művészei is egyre gyakrabban cserélik ki la pasztái a tai kát. A kulturális kapcsolatok révén látogatott el hazánkba a múlt évben Pentti Samma- lahti, a helsinki egyetem ne­ves néprajztudósa, aki fel­ség éledének egészeben, s így a művelődési házban is igen jelentős. A 150 dolgozót fog­lalkoztató fehérnemű-szövet­kezet dolgozóinak közműve­lődési ellátása is a műve­lődési ház gondja, s jóllehet a szövetkezet nem tudja anyagilag támogatni az in­tézményt, a brigádok segít­sége igen jelentős. Ök ké­szítették el például a gyer­mek lánccsoport részére a népviseleti ruhákat. Mert ilyen csoportja is van a mű­velődési háznak, sőt van gyermekkara és a tsz-szel közösen páva-köre. Sajátos módon ötvöződik Bogácson éppen e három közművelődési férfiú révén re szellemi és testi kultúra. A „bogácsi hármak” harma- dika, a már említett Karádi Ödön testnevelő tanár ala­pozta meg a széles körű test­nevelési program lehetősé­geit. Ha azt halljuk, hogy Bogácson a body building, azaz a leslépités már-már tömegeket mozgat, első hal­lásra talán megmosolyogjuk, s azt kérdezzük: mi köze en­nek a kultúrához? A nagy- közönség a body buildinget elsősorban tévéhíradókból is­meri. úgy látja, hogy félel­metesre növesztett izomzatú férfiak mutogatják izmaikat, holott ez, mint ICarádi Ödön értelmezi és Bogácson meg­valósítja, merőben más. Nem önmutogatás, Hanem sport, szerint a műszaki doktori követelményeknek. Az egye­tem rektora és a karok dé­kánjai valamennyiüket mű­szaki doktorrá fogadták a műszaki doktori fogadalom­tétel után. Az új műszaki doktorok nevében dr. Geiger János egyetemi tanársegéd mondott köszönetét mindazoknak, akik munkájukban segítették őket; a családnak, a volt ta­nároknak, kollégáknak és az egyetem tanácsának. Elmon­dotta azt is: tudatában van­nak, hogy a kutató- és az oktatómunkában, a minden­napok tevékenységében kell kamatoztatniuk azt az isme­retet, amelynek birtokába ju­tottak. A nyilvános egyete­mi tanácsülés zárásaként dr. Czibere Tibor rektor kívánt tudományos sikereket, egyé­ni boldogságot új műszaki doktorainknak abban a re­ményben, hogy műszaki dok­tori fogadalmukhoz mindig hűek maradnak. képp a néprajzi szempontból sajátos zempléni tájon: a Hegyközben, Hegyalján, Bod­rogközben tanulmányozta a régi paraszti élet, népi kul­túra emlékeit. Erről a Valo- kuYo című folyóiratban szép felvételekkel illusztrált ta­nulmányt írt A képek külö­nösen érdekes falurészleteket ábrázolnak Kishutáról, Er- dőbényéről, Füzérradványról. Pentti Sammalahti pro­fesszor a napokban ismét hazánkba érkezett, és foly­tatja néprajzi kutatómunká­ját Zemplénben. öniegyehemre neveié®. Olyan sportetikai kötelmeket kí­ván, amely a további sport­élet magva, alapja lehet. Akik ebben a munkában Bo­gácson részt vesznek, rop­pant fegyelemnek vetik alá magukat, italozó természetű embernek például nem lehet helye ebben a társaságban, mindenféle káros szenvedély száműzetik, s így válik a. testépítés a fegyelmezett élet alapjává. Ugyancsak Karádi Ödön vezetésével működik egy karateszakkör, amely szintén roppant fegyelmet kívánó foglalatosság. Termé­szetesen ezek mellett van asztalitenisz, sakk és nyáron úszásoktatás. Ötvöződik hát Bogácson a szellem és a test ápolása, de a 400, elérhetetlennek látszó eljáró dolgozó megnyerése, a község művelődési életébe bevonása még mindig nehéz feladat. A tanácsi anyagi tá­mogatás is emelkedik némi­leg, az intézménynek magá­nak is sokat kell előterem­tenie. Jellemző számadat,' hogy míg 1976-ban 9650 fo­rint bevételt tudtak kimutat­ni, 1080-ban már 48 ezret, de ez a tanácsi támogatással együtt még mindig igen-igen kevés a minimális szükség­letek jó ' kielégítéséhez, to­vábbra is szükség van a tsz támogatására, a brigádok se­gítésére, • s nem utolsósor­ban Daragó Károly, Meder Iván és Karádi Ödön, a ..bo­gácsi hármak” további lele­ményességére és lelkesedésé­re. (ben ettek) kereste megyénket is, és fő­A bogácsi hármak vételével rendszeresek a Finn néprajztndés Zemplénről A nyelvi rokonságon kívül KEDVES VASARLOIMK! GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJA ÖNÖKET A KAZINCBARCIKAI FUGGÖNYVARRAS tis Lakberendezési Áruház SöRSoiy iKazinchardka, F© tér 2„) OTP-ÜGYINTÉZÉS (csak kazincbarcikai ktkosoknak), VOLÁN- CTEHERTAXI-) IRODA A HELYSZÍNEN VAJAD**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom