Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

1981. április 3., péntek É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Kesznyéteni „kesergés” r Van egy korszerű, néhány millió forintot érő, léiig földbe süllyesztett burgonya­tároló Kesznyétenben, ahová most keresnek egy gomba- szakértőt. Olyan embert, aki ért a esiperketermesztéshez, mert a közeljövőben bajo­san fogják burgonyával hasznosítani ezeket a spe­ciális, kétezer tonna befo­gadóképességű 7 épületeket. Hogy miért? Erre a kérdésre hosszú a válasz. A régebbi szövetke­zeti vezetés pár évvel ez­előtt a burgonyát még „szent” növénynek tekintet­te, s ennek megfelelően gé­pesítette munkafolyamatait. A korszerű, energiatakaré­kos tárolóval együtt — amely­ben érvényesül a pincehatás egyenletes hőmérséklete — tízmillió forintot áldozott a növény biztonságos termesz­tésére. Az új vezetés már másképpen-; látja a dolgokat. A száz-százhúsz hektárról húsz hektárra csökkent a burgonya vetésterülete. A íőagronómus szerint: ennyit is csak azért hagytak meg, hogy ne rozsdásodjanak a burgonyakombájnok! Az okok, amelyek lénye­gében a burgonyalermesztés felszámolásához vezetnek, egy elmúlt évi felmérésben gyökereznek. A szövetkezet vezetése akkor kért először a vetőmag-termeltető válla­lattól 12 hektár ültetéséhez elegendő, elit vetőgumót. Gazdaságossági számításaik szerint: ha ilyen szaporítási fokú burgonyát ültetnek, s lényegében megtermelik sa­ját százhektáros területük­höz a vetögumót, hétszáz­ezer forinttal csökkenthetik a költségeket. A náluk ter­melt vetögumó pedig — vé­leményük szerint — garan­tált minőségű lesz, nem úgy, mint a különböző szaporító gazdaságokból beszerzett bur­gonya, amely ugyanabban a táblában különböző hozamo­kat ad. Így hát megrendel­ték mázsánként 1400 forin­tért az elit vetőgumót. Csak nagysokára érkezett válasz: országosan az az állásfogla­lás, hogy 24 hektár alatt ter­meszteni szaporítóanyagot , nem célszerű. Igaz, a kesz­nyéteni Szabadság" Termelő- szövetkezetben vállalták vol­na ezt a méretet is, de any- nyira későn jött a válasz, hogy tavaszi ültetésről már szó sem lehet. Így a burgo­nyatermesztésből két év ki­esett, s ez magyarázza a ra­dikális területcsökkentést. jó ez? Ügy tűnik, a szövetkezet érvei elfogadhatóak. Saját előállítású vetőgumóval a 300 mázsás hektáronkénti hozamot elérhetik, s legalább tíz százalékkal javulna a jö­vedelmezőség is. A környé­ken sok a szabad munkaerő, — főleg asszonyok —, így az áruburgonya csomagolása is megoldható. Illetve lenne, mert most már csak muta­tóba termesztenek burgo­nyát. Pedig Kesznyéten kö­zelsége Miskolchoz a nagy tömegű burgonya szállítási költségéit kedvező irányba terelné. Ez hát az érem egyik oldala. A szövetkezet úgy érzi, mindent megtett a te­rületcsökkentés elkerülésé­ért, de mások nem pártfo­golták javaslatukat. Ülvén tonna elit vetőgumó hiánya a mérleg egyik serpenyőjé­ben, amíg a másikban, egy kihasználatlanul álló tároló, korszerű kombájnok, eszkö­zök és sok emberi kéz. Mert ebben a dologban, ügyben (?) van olyan érv is, amely a területcsökkentés ellen szól. A szövetkezetben burgonyából még nem értek el „falrengető” hozamokat, sőt a gyengébbek közé tar­toztak, de azért még az el­múlt belvizes évben sem fi­zettek rá erre a növényre! Ugyanakkor sok a szabad munkaerő, akiket mellék­üzemág híján egyelőre nem tudnak foglalkoztatni. A szomszédos sajóhídvégi szö­vetkezetben, éppen a kétke­zi munkára alapozva tudnak többlet árbevételt elérni, hi­szen a hűtőipar a kézzel fel­szedett, válogatott burgonyát jobban fizeti. A korszerű tá­roló — amelyet pedig bur­gonyaraktározásra építettek — addig kihasználatlanul fog állni, amíg valami más célra át nem alakítják. Vagyis: tízmillió forintnyi \beruházást, eszközt „pihen-- tét”, hevertet kihasználatla­nul a szövetkezet, ötven ton- j na elit vetögumó hiánya mi­att. Nem ésszerűtlen következ­tetés az, amit egy szakem­ber ismerősóm mondott, hogy. Kesznyétenben burgo­nyából lényegesen nagyobb hozamokat lehetne elérni. Még vásárolt vetőgumóval is. És kesergés helyett, talán ezt a célt kellene kitűzni. Mert szaporítóanyagot, vető­gumót is elsősorban ott ér­demes termeszteni, ahol az étkezési burgonya termeszté­sét mór alaposan megtanul­ták. — kármán — Tavaszi csúcsforgalom A személyszállítás tavaszi csúcsforgalma már a- hét végén megkezdődik, mintegy főpróbájaként a húsvéti és a május elsejei ünnepi forga­lomnak. A MÁV 3—6. között 28 mentesítő vonalot tervez, a legtöbbet Miskolc, Nagy­kanizsa és Szombathely kö­zött. Az ünnepek előtti na­pon pénteken tíz kisegítő sze­relvényt indítanak, és még szombaton is megy kilenc vo­nat menetrenden felük A visszautazáshoz, miután az iskolások csak hétfőn érkez­nek majd, vasárnap öt, hétfőn négy mentesítő szerel­vényt állít be a vasút. A Vo­lán Tröszt vállalatai az áp­rilis 4-i forgalomra 800 men­tesítő buszjárattal számol­nak. ( Induktorjavítás Reményit Jónosné műszerész oz LB-37-es típusú távbeszélő-készü­lék induktoijavításán dolgozik o Miskolci Postaigazgatóság városi távközlési üzemének javítóműhelyében. Fotó; Fojtán László Bővülő szolgáltatás Új háztartási boltot nyitottak tegnap, csütörtökön Miskol­con, a Korvin Ottó utca 1-3, szóm alott. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozó új egységben mintegy ötmillió forintos árukészlettel várják a vásárlókat. Az áruk között újdonság lesz majd a Tiszai Vegyikombinát külön­böző festékeinek forgalmazá­sa és néhány külföldi tisztító­szer, mint például a román szőnyeg- és üvegtisztitó. A Matyó Népművészeti Ai Háziipari Szövetkezetben ta­valy százmillió forint értékű matyó blúzt, mellényt, szok­nyát. gyermekruhát, térítőkét hímeztek, tányért, tojást tes­teitek. Üt kontinens húsz or­szágába szállítanak. * A Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet egyik legnagyobb megrendelője az amerikai Jaguár-cég, évente 30 ezer férfiöltönyt és zakót kér le­szállítani. Az idér. Kuwaitba magyar szövetből 12 ezer fiúöltönyt szállítanak. Htmszerzés úlján A készülődés hónapja A Mezökereszlesi Költség­vetési Üzem — ha szabad igy fogalmazni — összeszedte magát, előbbre lépett. Az utóbbi időkben történt, he­lyénvaló változásokat a ta­nács vb-titkára, Dózsa György tömören ekként ér­zékelteti: korábban minden­nap mentem az üzem telep­helyére, most pedig nem kell mindennap mennem. Barczi József üzemvezető­vel, Várnai Jenőné főköny­velővel és a tanács vb-titká- rával beszélgetünk az. üzem­ről., Az alapállást, illetve a beszélgetés alaphangját két dolog határozza meg. Az egyik a nemrég lezajlott: vb- ülés, melyen a végrehajtó bizottság az üzem munkájá­ról tárgyalt. Elismeréssel szólt a munkáról, a fejlődés­ről. A másik hangot a to­vábbra is meglevő gondok határozzák meg. Mindeneset­re: a vb elismerése sokat jcienl. Éspedig azért, mert eddig sz elismerésig, sok mindennek -kellett történnie az üzemnél. Történt is. Meg­szilárdult a rend, javult a munkafegyelem. A megren­delők lassan elfogadják: le­het számítani »e itt dói só­zásra, lehet bízni munkájuk­ban. Ennek elfogadtatása nem könnyű, mi-vel a koráb­bi években gyakori volt az üzem hallatán a legyintés. Az ilyen, vagy olyan kisik­lásokat bizony nehéz helyre­hozni, de úgy tűnik, hogy a keresztesi üzemnek szívós, következetes munkával las­san mégis sikerül. Szükség is van a bizalom­ra, mivel az üzem mintegy száz embere a járás egész te­rületén dolgozik. Mindenek­előtt a felújítás, a karban­tartás, az útépítés a felada­tuk, de kisebb volumenben új létesítményeket is készí­tenek. Ennek az üzemnek s dolgozói építették például a keresztesi szolgáltutóházat a lakásokkal, Tibolddarócon az óvodát és négy lakást, Sály- ban ugyancsak óvodát, Bükk- ábrányban a tanácsházát, Kövesden felújították a já­rási hivatal épületét és még persze sok minden más mun­kát végeztek el. És szeretnének a jövőben is. Elsősorban a mélyépítés­nél, az útépítésnél, mert erre álltak rá, ezekhez adott a technikájuk, felszereltségük. Évente körülbelül 14—15 millió forint értékű munkát tudnak elvégezni. Szeretné­nek — lehet: tudnának is — többet végezni, de szerintük ez az üzem kevesebbet bír fizetni dolgozóinak, mint más vállalatok. Emiatt a szak­munkások — érthetően — ! elég könnyen állnak odább, mennek más területre. Jó lenne megfogni, itt tartani őket, csak hát igy nehéz. Nehéz, de valamelyest j mégis lehetséges. Mégiscsak aiakul, formálódik, erősödik a törzsgárda, hiszen vannak itt emberek a kezdettől is. A géppark is növekszik, gya­rapszik. És, ami nagyon fon­tos: gyarapszik, növekszik a jó minőségben elvégzett mun­kák száma, ennek következ­ményeként pedig a keresztesi költségvetési üzemről hall­va mind kevesebb a legyin­tés. A nagyközségi tanács tisztségviselőinek sem keli most .már naponta a telep­helyen várni a munkakezdés idejét: vajon meg jönnek-e az emberek, elindulnak-e mun­kába, nincs szükség sorozatos tárgyalásokra, esetleg vitat­kozásokra. Az üzem elfoglalja helyét a járásban, teszi, amit lehet a tanácsi feladatok ellátá­sáért. (pt) Még egy hónap és nyitnak a szabadstrandok országszer­te, így a felkészülésre mind­össze egy rövidke hónap áll rendelkezésre. Máskor hajrá­ra késztette az április a kar­bantartókat, a felújítást, hely­reállítást végzőket. Ezzel szemben az idén már meg­tartották a főpróbát a tapol­cai strandon és a feltöltött niede;íce sportrendezvénynek is adhatott helyet. Ez persze nem jelenti azt, hogy a par­kosítás nem ad még ezernyi aprómunkát a strand terüle­tén. Mert a vendég csak ak­kor érzi jól magát, ha a meg­szokottan szép környezet fo­gadja. Tapolcának strandsze­zonban sajátos hangulatot kölcsönöz a gondozott pázsit, az árnyat adó bokrok, fák szépsége. A miskolci vízmü­vek KlSZ-fiataljai gondoz­zák a csónakázótavat, egész évben gondoskodnak a rend­ben tartásáról. Miután elsza­porodott a vízben a hínár, most a növényevő halak te­lepítésétől várnak változást. Május elsején nvüik a ter­mál tavi fürdője, a betonhéj alatt. Mögötte a termálfürdő­ben a télen végeztek el a fel­újítási munkákat. Meglepe­tést is tartogat a vízmüvek a tapolcai strandotoknak: há­rom teniszpályát építenek a Júnó előtti, illetve a fürdő melletti szabad térségen. Többéit között azért döntöt­tek az aszfalt mellett, a sa­lakpálya elvetésével, mert így a tavaszi, nyári, őszi idényben jói kihasználható teniszpályán télen jégpálya - kát nyithatnak. i Ha az időjárás kedvezően alakul és a korai meleg tar­tósnak mutatkozik, elképzel­hető, hogy valamivel május elseje előtt megnyitják a ta­polcai strand kapuit. Ahogy kitavaszodott, isméi VnegteLt az Augusztus 20, strand, az idei tavaszi re­kord, az egyik hét végén volt, amikor csaknem másfél ezer vendég váltott jegyet, hogy úszhasson, napozhasson. Sokan kíváncsiskodnak, mi készül a strand és a régi, már szanált MKV-telep közű te­rületen. Nos, jó hír azoknak, akik szívesen járnak a vii- lanylelepi strandra, ugyanis a hektárnyi terület niég ezen a nyáron a fürdő része, zöld ter ülete lesz, előtte egy köze­pes nagyságú negyven-öt- ven kocsit befogadó parkoló­val. Innen a medencéket * Szinva felöli oldalról is meg lehet majd közelíteni — be­lépőjeggyel. Az új terüle­ten, ahol most még földgépek egyengetik a terepet, sakk- és pingpongasztal is lesz azoknak, a leik napozás köz­ben szívesen mozgatják meg az izmaikat. 131 őreiáthatólag június végére, július elejére várható az új napozó-, pihe­nőterület átadása, a fürdőhöz csatolása. Ha Tapolcának saját strandközönsége van, akkora diósgyőri Vérfürdőnek még inkább, hiszen a nagyon egészséges hideg vizet nem mindenki kedveli. Mégis egy­re többen barátkoznak meg vele, ezért is építették tovább a kabinsort ölven új öltöző­vel. A munkák a befejezés­hez közelednek. Azt ígérik a vízművek vezetői, hogy ha májusban nyárias, melegek lesznek, nem kell a Vérfür­dő vendégeinek a június el­sejei nyitásra várni. Előrelátás és vállaltra szellem A világpiaci követelmé­nyekhez való hosszú távú al­kalmazkodás fokozása a mai gazdasági viszonyok közepet­te elengedhetetlen. Azt a vál­lalatot, gazdálkodó egységet, amely ezt elmulasztja, ko­moly veszteségek érhetik, előbb vagy utóbb súlyos árai kell érte fizetni. Az tagadhatatlan, hogy manapság sok bizonytalansá­gi tényezővel is szembe kell nézni. Az árutermelő gazda­ságban törvényszerű a kon­junktúra és a dekonjunktúra, mégis nagyon sok múlik azon, milyen stratégiát, fej­lesztési koncepciót dolgoznak ki a vállalatok, mennyire tudnak lépést tartani a világ­ban végbemenő fejlődés fő irányával, a külpiac egyre gyakoribb változásaival. A jelenlegi gazdasági viszonyok között — gondolunk itt első­sorban az egyre nehezedő külső feltételekre, a tőkés or­szágokban végbemenő t-ecesz- szióra, az alapvető fontosságú alapanyagok árának további emelkedésére — igen lénye­ges, úgy is megfogalmazhat­juk, létkérdés a gazdálkodó egységek számára, hogy csak olyan fejlesztésekhez fogja­nak, amelyek nagy valószí­nűség szerint gazdaságosak, versenyképesek. Ehhez pedig egyaránt szükség van meg­alapozott előrelátásra és vál­lalkozó szellemié. Visszakanyarodva ahhoz a gondolathoz, mit értünk gaz­daságos, versenyképes be­ruházásokon, fejlesztéseken, a legkézenfekvőbb példát a vegyipar területéről vehetjük. Mindhárom borsodi vállala­tunk — BVK, TVK és ÉMV — nagy jelentőséget tulajdo­nít az olyan fejlesztéseknek, amelyek a továbbfeldolgozó kapacitás bővítését teszik le­hetővé. Különben ez a vál­lalati koncepció a legteljesebb összhangban van a népgazda­ság VI. ötéves tervében meg­fogalmazott célokkal. A terv­törvény ugyanis kimondja: „... Tovább kell fejleszteni a műanyag alapanyagok gyár­tását és feldolgozását avé­gett, hogy a rendelkezésre álló hazai gyártású pvc-por- nak és polipropilénnek nö­vekvő hányadát hasznosítsák késztermék formájában.” A Tiszai Vegyikombinát­ban, a petrolkémiai központi fejlesztési program keretében már másfél évvel ezelőtt ki­dolgoztak egy beruházási programot a celofánt kiváló­an helyettesítő különleges fi­nomságú polipropilén fólia gép- és licencvásárlás útján történő előállítására. A mint­egy 600 millió forint értékű fejlesztés révén — amely vár­hatóan a jövő év második felében valósul meg — egy­részről jelentős nem rubel- elszámolású importtól men­tesül a népgazdaság, más­részt az új, korszerű termék hazai gyártásával számotte vően növekszik a kombinál exportárualapja, a minden piacon gazdaságosan értéke­síthető áruk termelése. A Borsodi Vegyikom tana t- ban is a pvc-por tovább- téldolgozásának bővítését szabták meg a fejlesztés fő irányának. Ennek érdekében a közelmúltban egyniilliárd forint értékű kölcsönszerző­dést írtak alá a Magyar Nem­zeti Bankkal. Ily módon a BVK-ban lehetőség nyílik rá, hogy a pvc-por mind nagyobb hányadából gazdaságosan ér­tékesíthető, magasabb teldol- gozottságú árut. készterméket gyártsanak, amelyeknek lé­nyegesein jobb a piacuk, mint az alapanyagokénak. Már az elmúlt évi tapasz­talatok alapján is döntően azok a vállalatok értek el számottevő eredményt a gaz­dálkodásban, amelyek rugal­masan alkalmazkodtak a pi­ac követelményeihez, gazda­ságosan termeltek, fokozták versenyképességüket. Ezek a tényezők a jövőben még in­kább szerepet játszanak az eredményességben. Ez pedig az egyes vállalati kollektí­vák. de az egyének jövedel­mében, a keresetek eltérő nö­vekedésében is egyre inkább kifejezésre jut-

Next

/
Oldalképek
Tartalom