Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

tSZAK=MÄ©YÄKÖRSZÄG 4 1981, április 26,, vasárnap Könyvhét közeledtén E gy hónap választ még el az idei ünnepi könyv­hét hivatalos nyitásától, mégsem korai feljegyezni né­hány gondolatot róla. Napja­inkban folyik ugyanis az elő­készítés talán leginkább sű­rűsödje) szakásza, egymást váltják a levelek meghívni kívánt írók és olvasóközössé­gek között, alakulnak a helyi programok, a könyvesbolti dolgozók pedig lassan talár várják az első szállítmányo­kat, hogy a könyvhét nyitásá­ra minden ünnepi kiadvány a boltokba érjen. Tavaly ezt sikerült megszervezni a könyvíorgalnnazásnak, jó len­ne idén is így eljuttatni a ki­adványokat a boltokba. Az ünnepi könyvhét orszá­gos szervező bizottsága, amely tizennégy főhatóságot, társa­dalmi szervezetet, intézményt és vállalatot foglal magába, idejekorán kiadta a módszer­tani ajánlásait az idei könyv­hét szervezőinek. Példaként állítja a tavalyi könyvhetet, amikor — szemben a koráb­bi évek kicsit gigantomániás gyakorlatával, azaz a nagy számokra való törekvéssel, 125—130 új mű meghirdeté­sével — mindössze 95 mű je- i lent meg közel két és fél mil­lió példányban, a könyvter­jes zt«és forgalma pedig meg-; i haladta a 117 millió forintot. ; De tűi a kereskedelmi forgal- i moh, az egész 1980-as ünne- | pi könyvhét azt tükrözte, ’ hogy a könyvhetek hagyo­mányai és a közművelődési határozatok következetes megvalósítására irányuló tö­rekvések jól találkoztak. E tavalyi jó tapasztalatok­ra építve, az idén is külön gondot és figyelmet kell for­dítanunk társadalmunk azon rétegeire, amelyek számára még nem általános igény a művelődés, az olvasás. Külö­nösen kiemelt feladat a mun­kásosztály és a parasztság még nem olvasó rétegeinek megnyerése. Általában az ün­nepi könyvhét alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a köz- művelődési törvény szellemé­ben minden szerv, intézmény, vállalat, üzem tevékenyen fogjon össze közős célunk, a dolgozók művelődési érdekei­nek kielégítésére. Az 1981-es ünnepi könyv­hét hivatalosan május 29-től június 6-ig tart. Az országos vidéki megnyitó Győrött lesz. A könyvhét ideje egybeesik a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség X. kongresszu­sával, s ez megköveteli, hogy az egész könyvhéti program­ban kapjon hangsúlyt e je­lentős esemény, egyáltalán, az ifjúsággal való törődés. Ugyanúgy hangsúlyt kell kapnia a Bartók-centenári- umnak. , A, könyvhét külsőségei a ■ már hagyományos formákat követik majd, utcai könyv­árusítások, találkozók, anké­tok színesítik majd a progra- ’ mókát. Igen kívánatosnak mutatkozik, hogy a találkozók ne ad hoc jöjjenek létre, ha­nem lehetőleg olyan írót hív­janak meg a közösségek, aki ott helyben valóban érdeklő­désre számíthat, és feltétlenül jó meghívni azokat, akikkel már kialakult korábban kap­csolat, vagy akik az adott te­rületről származtak el. Az országos szervező bizott­ság elsősorban a Hazafias Népfront, a TIT, a KISZ munkájára számit, de szeret­né' bevonni a legkülönbözőbb szerveket és mind szélesebb közösségi összefogással meg­rendezni az idei ünnepi könyvhetet. A könyvhét alapvető, té­nyezője a könyv, illetve a könyvheti megjelenés. Az előzetes tájékozódás szerint tizennégy könyvkiadó válla­lat vesz részt a köftyvheti ki­adványok közreadásában, s összesen 98 új mű jelenik meg ebben az időszakban. A 93 közül 56, tehát több mint a fele, élő magyar szerző mű­ve. (Ebben az ötvenhatos számban az antológiákban szereplők egy szerzőként szá­mítanak.) A legtöbb kiad­vánnyal az idén is a Magve­tő Könyvkiadó jelentkezik, szám szerint 41 művet ad köz­re, s azok között .25 az élő magyar írók, nagyrészt máról szóló műve; 14 külföldi mű­vel jelentkezik az Európa Ki­adó. Tizeneggyel a Szépiro­dalmi. Itt a tizenegyből hat mű mai magyar író munká­ja. Természetesen megjelennek a már hagyományos antoló­giák, így az Európa Kiadó gondozásában a szovjet írók elbeszéléseinek újabb kötete, a Magvetőnél a Szép versek ’80, a Körkép ’81, a Rivalda 79—80, a Kossuthnái az író­szemmel 1980. Talán termé­szetes, hogy a szerzői listá­kon szőkébb pátriánk kép­viselőit keressük. Önálló kö­tettel egyedül ■ Bárczy János jelentkezik, akinek Zuhanó­ugrás címmel jelepik meg könyve a Magvetőnél. (Itt jegyzendő meg, hogy Bárczy- nak a nemrégiben megjelent Vádindítvány című regényé­ből lévéfilm készült, amelyét a veszprémi tévétalálkozón mutatnak be először a közön­ségnek.) Az antológiák közül a Szép versek címűben' talál­koztunk Serfőző Simon nevével és két versével, a Körkép nem tartalmaz bor­sodi írótól származó elbeszé­lést, s a Rivalda-kötetben sincs boassodi dráma. Az író- szemmed 1880 című kötet 25 irodalmi riportjának szerzői között viszont ott találjuk Szendrei Lőrinc írását. Ter­mészetesen nem Lehet a könyvheti kiadványok öez- szességénék fokmérője, hogy milyen arányban található a szerzők között a mi pátriánk­ból való író. A z olvasóközönség, amely az év további ötvenegy hetében is rendszeresen látogatja a könyvboltokat és könyvtárakat, mindig érdekes találkozásokat és érdekes új műveket, vár az ünnepi könyvhéttől. Egy hónap múl­va már megtudja, mit kaphat. A programokon még addig nagyon sokat lehet csiszolni, jobbítani. Benedek Miklós Az V. ötéves terv idősza­kában jelentős eredmények születtek Mezőnagymihályon. A község négy és fél kilomé­ter új úttal gyarapodott, meg­épült a posta és az egészség­ügyi tanácsadó. A legjelentő­sebb fejlődés, hogy kiépült Mezőnagymihály vízműháló­zata: így nemcsak egészséges ivóvízhez jutott a község, de majd’ minden családi házba bevezették a vizet. Évente több, mint 10 lakás épül ma­gánerőből, valamennyi fürdő­szobával. Ebben az évben a községi tanács felújítja az 1-es számú Általános Iskolát: mintegy félmillió forint értékben ter­vezik a tetőszerkezet átépíté­sét, a vizesblokk elkészítését. Az utak felújítására az idén 320 ezer forintot ■ szánnak, több utca alapozását már az első fél évben elvégzik. • Az idén is jelentős szerep jut a község építésében a la­kók társadalmi munkájának. Mintegy 750 ezer forint érté­kű segítséget ajánlottak fel eddig a lakók. Új park léte­sítését tervezik: 35 ezer forint értékű díszfát és -cserjét már el is ültettek a községben. Az általános iskolásoknak poli­technikai műhelyt építenek, s több fórumon felvetették már egy napközi otthon létesítésé­nek gondolatát. Pályázat Az SZMT kulturális, aigi- tációs és propágandaosztá- lya, valamint a megyei Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont pályázatot írt ki „A vállalati művelődési bizott­ságok helye, szerepe, tevé­kenysége vállalatunknál a megalakulástól napjainkig” címmel. A pályázat célja, hogy a művelődési bizottságok ed­digi működésének tapaszta­latait ekképpen is összegyűjt- sék, újabb információkhoz jussanak a megye illetéke­sei az üzemeknél és vállala­toknál megalakult bizottsá­gok tartalmi munkájáról. Számítanak arra a kiírók, hogy a pályamunkák „csa­patmunkával” készülnek majd, s nem csupán az ered­ményekről szólnak majd, ha­nem a kezdet nehézségeiről, a kialakult munkamódsze­rekről is. A pályaművek terjedelme legfeljebb 15 gépelt oldal le­het, s azokat ez év augusz­tus 31-ig lehet eljuttatni a megyei művelődési központ címére. A pályaművekbe foglalt, s egyben más válla­latok, üzemek számára is hasznosítható módszerek, formák és eszközök megis­mertetésére a pályázatot ki­író szervek az év végén „öt­letvásárt” rendeznek majd. (Erre várhatóan a vállalati művelődési bizottságok szak- szervezeti társelnökeinek no­vemberi továbbképzésen ke­rül sor.) A pályázat eredményhir­detését összekötik majd az említett etletvásárrai; s fi. beküldött és a zsűri által ar­ra alkalmasnak ítélt munká­kat a megyei művelődési központ módszertani kiadvá­nyában is megjelentetik. A vizsolyi templom Megyénk Hernád-völ­® gyi kisközsége, Vi­zsoly felé fordul özeik­ben a napokban, he­tekben a szép könyveket kedvelő közönség figyelme. Mint már hírül adtuk, el­készült ugyanis az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb kiadói és nyomdászati vál­lalkozásának eredménye­ként. a Károli Gáspár tor­dította Vizsolyi Biblia ha­sonmás kiadása. Vizsoly, a hajdani Abaú,j vármegye egyik legrégibb Árpád-kori települése, a Zempléni-hegység nyugati lábainál, a Hernád szelíden hullámzó völgyében fekszik. Ma néhány száz lelkes kis­község, de a letűnt száza­dokban királynő: uradalmi központ, megyei torvényke- rms&y volt. Szerepét, gaz­dasági jelentőségét a Tokaj ­Hegyaljáról Oroszország és Lengyelország leié erre ve­zető „borutak” is növeltélv. Napjainkban gyönyörű műemlék templomáért kere­sik fel mind nagyobb szám­ban a hazai és a külföldi kirándulók. Azzal a temp­lomimul ismerkednek meg, amelyben 10 év híján 400 esztendővel ezelőtt, 1590-ben a Vizsolyi Bibliát nyomtat­ták. A templom kör alakú szentélyét a 13. században építették, s körtemplom, ro­tunda lehetett annak idején. Ehhez előbb egy ugyancsak román stílusú kisebb, majd a 14. században egy gótikus, nagyobb hajót, homlokzatá­hoz pedig tornyot építettek. Az ilyen „háromsejtű” templom felvidéki sajátos­ság, de ott is csak néhány található. Különösen híressé teszi a vizsolyi református templo­mot, hogy a nagyobb és a kisebb hajóját, szinte az egész templombelsöt, nagy­méretű falképek ékesítik, amelyek miatt európai hírű műemlékként tartják szá­mon. Amikor a templom a 16. században a reformátu­soké lett, a .szentképeket nem tisztelő protestánsok a gazdag freskóanyagot több rétegben átfestették, s ezzel a puritán „bemeszeléssel’' konzerválták az utókor szá­mára. Kibontásuk, restaurálásuk rendkívül aprólékos mun­kával, éveik óta folyik, így a látogatók már gyönyör­ködhetnek bennük, bár je­lenleg az egész padlózatot fel kellett bontani, ezért nem könnyű a templomban való tartózkodás. Ä látké­pek Krisztus szenvedéseinek jeleneteit, szenteket, evan­gélistákat, a híres francia- országi „fekete angyalt” áb­rázolják, de a művészettör­ténészek szerint, nem lehet, tudni, „mi lappanghat még a mészréteg alatt”. A feltárt freskók stílus és kompozíció • teleintelében francia mintáiéra utalnak. Mivel Vizsoly királynői ura­dalmi központ volt, lehetsé­ges. hogy külföldről, első­sorban Franciaországból be­hívott mesterek készítették az egyáltalán nem. népies jellegű falképeket:. H. X Milliók a tisztább levegőért Ismét képernyőn a „leír MM i. A televízió — a Magyarok Világszövetsége elnökségének kezdeményezésére — ismét levetíti a „Békevár jubileu­ma” című, a Kanadában élő magyarokról készült doku­mentumfilmet. Az első al­kalommal is nagy érdeklő­dést kiváltott alkotás május 2-án 1-9 órától a televízió 2. programján kerül a képer­nyőre. Ismeretes, hogy az elmúlt években a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vé­ve, megyénkben is több mil­lió forintot sikerült beruház­ni levegőtisztaság-védelmi be­rendezések megépítésére, fel­szerelésére. Mindez jótéko­nyan érezteti hatását, erősen iparosított megyénkben azon. ban továbbra is nagy szükség lenne az ilyen létesítmények megépítésére. ■ A múlt évben a területi le­vegőtisztaság-védelmi alap­ban összesen 109 millió forint állt rendelkezésre. Ebből a beruházások támogatására több, mint száz-, .különböző mérésekre pedig valamivel több, mint egymillió forintot fizettek ki. Az alapból 1974 óta 162 millió forint támoga­tást nyújtottak a levegő tisz­taságának megóvását szolgáló létesítmények elkészítésére és ezzel a támogatással me­gyénkben 719 millió forint ér­tékű, ilyen jellegű beruházás valósult meg, illetve a meg­valósulása folyamatban van. A tervek szerint még ebben az évben befejezik az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művében, Mádon a porelválasztó berendezések megépítését. Kazincbarcikán a Borsodi Hőerőműben, vala­mint Lenin városban a Tiszai Erőműben valószínűleg 1983- ban fejezik be az eleklrofilte- rek beépítését. Százezrek kenyere — írta híres cikkében 1948-ban Ré­vai József, a sajtóról. Sorait az élet igazolta. A mozgósítás tömegmére­tű eszköze a sajtó, az újság. Erinek a mozgósítói -fel­adatnak az 1948-ban létreho­zott Lapterjesztő N. V. az örökölt kapitalista módszeré­vel nem tudott megfelelni. A Népgazdasági Tanács 1950- ben a Postát bízta meg az új típusú sajtóterjesztés orszá­gos megszervezésével. Dönté­sénél figyelembe vette, hogy a Posta országos hálózatta1 rendelkezik és kézbesítői út­ján naponta érintkezik a csa­ládok nagy részével. így vet­te kezdetét a postai hírlap- terjesztés 1950 őszén a Du­nántúlon, majd 1951 áprili­sában a Miskolci- Postaigaz­gatóság területén, Borsod, Heves és Nógrád területén. Harminc esztendő telt el azóta. Nem hiábavaló vissza­nézni az eltelt évekre és fel­mérni, hogyan emelkedett megyénk olvasottsága. A pos­tai átvétel előtt a Lapter­jesztő kizárólag a Budapes­ten megjelent lapokkal fog­lalkozott. A megyei lap ki­adója az Észak-Magyarország terjesztését végezte a megye területén gyér terjesztő, szer­vező és díjbeszedő hálózat­tal. Miskolc területén 29 lap­kihordó és mozgóárus, és 16 árushely volt. Nagyobb vidé­ki városokban, vasút, közút mentén fekvő nagyobb helye­ken bizományosok végezték a lapok árusítását. A két pár­huzamos terjesztési rendszer nagymértékben ráfizetéses volt és nem fogta, át a lakosság széles tömegeit. Az üzemi dol­gozókat az üzemi sajtóter- jesztésen keresztül vonták be az előfizetésbe. A Posta az ország vala­mennyi kézbesítő hivatalát bekapcsolta a hírlapterjesz­tésbe. Postai kézbesítők ezrei kezdtek foglalkozni az előti- zelésgyűjtéssel, árusítással. A Posta bővítette, kiterjesztette kézbesítői hálózatát oda is, ápol a levélkézbesítés nem tette indokolttá, a napilapok rendszeres napi kézbesítése során az eldugott helyek is naponta kerültek érintkezés­be a nagyvilággal. A városok­ban is növelték a hírlapkéz­besítők számát, megszervez­ték az árushálózatot. Üj- ságárushelyeket, pavilonokat, hírlapüzleteket hoztak létre az anyagi lehetőségek és a közönség igényeinek megfe­lelően. Az árusok fokozato­san postai dolgozókká váltak, egyenlő jogokkal és juttatá­sokkal. Mindez fokozta társa­dalmi megbecsülésüket, mun­kakedvüket, és terjesztés’ eredményeiket. A postai lapterjesztés azon ban sok nehézséggel is járt. Akadtak olyan postai kézbe­sítők; akik lebecsülték a hír­lappal való foglalkozást, „rik­kancskodásnak” tekintették. Problémák voltaic az idősebb dolgozók körében a rugal­massággal is, amit bizony ez az új üzletág minden dolgo­zótól elvárt. Meg kellett ta­nulni kereskedni és indokolt volt tökéletesíteni a szám­adási rendszert, valamint az ellenőrzést is. Az ellenforradalom egyik céltáblája 1956-ban a politi­kai sajtó és annak terjesztése volt. Egyes postások az el­lenséges uszítás, a nagy le­terhelés és a még tapasztal­ható előítélet miatt vonakod­tak a hírlapszolgálat ellátásá­tól. Az október végi esemé­nyek miatt a posta előfize­tési díjat nem szedett, sőt a kifizetett díjakat is visszafi­zette az előfizetőknek. Egye­dül az Észak-Magyarország 22 586 fős előfizetői állomá­nya maradt meg, sőt bővült. A megújhodott párt a sajtó kollektív szervező és agiláci- ós hatásával segítette a kon­szolidációt. A lapok iránt az érdeklődés fokozatosan növe­kedett, ami az árusítással foglalkozóknak konjunktúrát jelentett. 1957 februártól újjászerveződött a postai saj­tóterjesztés, új napi-, hetila­pok indultak: Magyarország Füles, Érdekes Újság, Figyeli slb. A napilapokra terjesztési akciókat indítottak. Ezek so­rán például 1958-ban 4116 Népszabadság, 2100 Észak- Magyarország, 200 Népszava új előfizetőt gyűjtöttek. 1960- tól a megye olvasottsága je­lentősen emelkedett, ami a nagyobb lapválasztéknak és a szerkesztés javításának volt köszönhető. 1969. szeptember l-étöl új lap kért helyet magának az újságárusok polcain; a Déli Hírlap, mely városi lapként azóta is friss hírekkel tájé­koztatja a város fakóit. A postai terjesztés harminc évének áttekintése után me­gyénk olvasottsága az adatok tükrében: a Szabad Nép a postai hírlapszolgálat beindu­lásakor naponta 46 000 pél­dányban jelent meg, ma a Népszabadság átlagmegjele­nése 58 800 példány. Észak- Magyarország napi megjele­nési átlaga 17 ezerről 87 ezer­re nőtt, előfizetőinek száma 14 ezerről 79 650-re emelke­dett. 1951 áprilisától a Nők Lapja 2000-ről 60 000-re, a Szabad Föld 2860-ról 25 508- ra emelte előfizetői példány­számát. A megye összes napi- és hetilap előfizetőinek száma 30 év alatt ötszörösére nőtt. Az előfizetőknek a lakossághoz vi­szonyított aránya 13,4-ről 56 százalékra emelkedett. Az egy lakosra eső havi hírlap­díj 1 forint 28 fillérről 24 fo­rint 20 fillérre, az egy lakos­ra eső hírlapdarabszám pedig háromszorosára nőtt. Az ismertetett számok mö­gött a postai hlrlapszolgálat 30 éves kemény munkája áll, bizonyságául annak, hogy a Posta ezen új üzletágában te­vékenykedők eredményesen töltik be hivatásukat. Dr. Kamody Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom