Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

1981, április 25., szombat _ ESZAK-MAGYARORSZAG 3 IMI MegyÉnk I ötéves tanácsi pénzű (Folytatás az 1. oldalról) A kulturális ágazat feltéte­leinek javítására 17 százalék­kal jut több pénz. Elsőbbsé­get Kap az oktatás, ezen be­lül is az általános iskolai el­látás feltételeinek javítása. A súlyponti feladatok közé tartozik a víz-, csatorna-, közműágazat fejlesztése is. A terv magába foglalja az óz­di, kazincbarcikai, sátoralja­újhelyi, emödi szennyvíztisz­tító befejezését, a szerencsi és a sajószentpéteri tisztító­mű építésének megkezdését, valamint a miskolci szenny­víztisztító beruházásának folytatását is. Az ivóvíz- ellátás feltételei ismét javul­nak, továbbra is gond ma­rad azonban mintegy 140 község közegészségügyileg veszélyeztetett ivóvize. Ezek­ben a községekben a csecse­mők számára a zacskós vizet kell biztosítani. Az írásos anyag hangsú­lyozza — később több felszó­laló ugyancsak utalt rá —, hogy a terv anyagilag, mű­szakilag megalapozott. A ter­vezett beruházások forrásai a Crósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára felszólalásában el­mondotta: a megye több mint 03 ezer kommunistája támo­gatja a tanács VI. ötéves pénzügyi tervét. Széles körű társadalmi vita, gondos terv­egyeztető tárgyalások és a különböző véleményeket üt­köztető viták után kialakult terv megfelel a megyei párt­bizottság által elfogadóit irányelveknek. Az V. ötéves tervről szólva hangsúlyozta, hogy tovább javultak a bor­sodi dolgozók életkörülmé­nyei. Köszönetét mondott a kormánynak, a legfelsőbb párt- és állami szerveknek azért a támogatásért, amely- lyel a borsodi dolgozók, ta­nácsi szervek munkáját segí­tették az eredmények elérése érdekében. Jelenlegi gond­jaink egy része objektív kö­rülményekből adódik, más részük okait saját munkánk gyengeségeiben, többek kö­zött irányító, szervező mun­kánk hiányosságaiban keli keresnünk. Miskolc, és Mis­kolc agglomerációjának közis­mert problémái mellett utalt egyes vidéki városok: Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, valamint Tokaj fejlődésének elmaradására, a vízellátás, az egészségügyi hálózat és a kul­turális, közművelődési ellátás különbségeire. Radikális vál­tozásokra a VI. ötéves terv­ben sincs lehetőségünk, de tovább kell dolgoznunk azon, Az óvodai ellátás javítására ugyancsak kiemelt figyelmet fordít a terv. A cél 5300 fé­rőhely megteremtése, ily mó­don az ellátandóknak mint­egy 90 százaléka járhat majd óvodába. mai ismeretek szerint bizton­sággal tartalmazzák a várha­tó költségeket. A kötelező gazdálkodási tartalék és az építési tartalék erősíti a gaz­dálkodás biztonságát. Szük­séges ugyanakkor nagy gon­dot fordítani a helyi erők, a tartalékok feltárására, éssze­rű hasznosítására is. Üj ötéves tanácsi tervünk megvalósítása eredménye­képpen az egyes ellátó ágaza­tok fejlődése kiegyensúlyo­zottabbá, arányosabbá válik, a településszerkezet racioná­lisabban fejlődik. A lakossá­gi ellátás színvonalában visz- szaesés nem lesz, sőt — ha szerényebb ütemben is. mint a korábbi években — folya­matos javulás érhető el. A megyei tanácselnök szó­beli kiegészítője után hozzá­szólások hangzottak el. hogy feladatainkat végrehajt­va a VI1. ötéves tervben kö­zelebb kerüljünk céljaink el­éréséhez. Az aprófalvas települések gondjairól szólva elmondotta: a terv lehetőségein belül mindent meg kell tenni a települések népességmegtar­tó erejének növeléséért, de szelektálni kell; az anyagi eszközöket úgy kell felhasz­nálni, hogy ne károsodjanak más településeken élő dolgo­zók jogos igényei. Hangsú­lyozta, hogy a megváltozott, nehezebb gazdasági körülmé­nyek között lehetőségeink szerényebbek, de a megye öt­éves terve nem a stagnálás, a megtorpanás, hanem a fej­lődés terve. Célszerűbb, szi­gorúbb gazdálkodóst, széle­sebb társadalmi összefogást igényel. Megyénkben sikeres társadalmi munkaakciók vol­tak, de még e tekintetben sok a kihasználatlan lehetőség, a tartalék, hiszen a példák azt igazolják, hogy a lakosság az értelmes célok, feladatok megoldásáért kész további ön­feláldozó munkára. A jövő­ben a gazdasági egységeknek, főleg a nagyüzemeknek is jobban kell támogatniuk a településfejlesztési elképze­léseket. A megye lakásgond­jai íeszitöek, a következő tervidőszakban valamelyest javul a helyzet, de minden problémát nem lehel megol­dani, hiszen az anyagi eszkö­zöket olyan módon kell fel­használni, hogy a lakosság széles rétegeinek más irányú problémái is megoldódjanak. Végezetül a megyei pártbi­zottság nevében köszönetét fejezte ki a terv elkészítésé­ben közreműködő szervek­nek, dolgozóknak; sok sikert, eredményes munkát kívánt az elkövetkezendő időszak feladatainak végrehajtásához. Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke felszólalásában a kormány véleményét tol­mácsolva elmondotta: a me­gye VI. ötéves terve fő vo­nalaiban kifejezi a párt XII. kongresszusa határozatának célkitűzéseit, a kormányzati szervek elvárásait és ajánlá­sait és a terv előkészítése, véglegesítésének módja is megfelelt a követelmények­nek. Kifejezi a megye sajá­tosságait, adottságait, ugyan­akkor jól illeszkedik a nép- gazdasági terv egészébe. Bel­ső felépítésében, rangsorolá­sában arányos, megfelelően, reálisan osztja el az anyagi eszközöket. A terv több olyan új kezdeményezést tartal­maz, amelyet a kormány ér­demesnek tart arra, hogy felhívja rá az ország többi megyéjének a figyelmét. Fi­gyelemre és követésre méltó a terv cselekvési programja, a Miskolc agglomerációjának fejlesztésével, valamint a magánerős lakásépítések te­lekmegoldásának támogatá­sára tett kezdeményezések. A kormány elnökhelyette­se a továbbiakban megelége­déssel szólt arról, hogy a ta­nácskozás felszólalói milyen mély megértéssel és felelős­ségérzettel, a realitások tala­ján szóltak a megye tervé­ről; a nagyvárosok és a ki­sebb települések között ki­alakítandó kedvezőbb fejlesz­tési arányokról. A községek jelentősebb fejlesztése a vá­rosok, például Miskolc gond­jait is enyhíti, ugyanezt a célt és a közös gondok eny­hítését szolgálják az elkövet­kezendő évek új típusú, sze­rényebb eszközökből, na­gyobb beruházások nélkül megvalósuló kis- és közép­üzemek létesítése is. A terv­ben megnyilvánul, de a cél­kitűzések megvalósítása is igényli az állami és társadal­mi szervek, gazdasági egysé­gek jó együttműködését; az új törekvések, feladatok vég­rehajtása kifejez és feltételez egy magasabb szintű társa­dalmi tudatot: is. Az elmúlt időszak néhány tanulságáról szólva elmon­dotta: egyes nagyberuházások műszaki, szervezési előkészí­tése nem volt megfelelő. En­nek egyik példája a miskolci Avas-déli lakótelep, ahol a terven felül jelentkező 250 millió forintból sok lakást le­hetett volna felépíteni. Az új terv energiatakarékossági programja nem a legmegfe­lelőbben indult, a jövőben fokozottabban számításba A helyi erőforrások hatékonyabb feltárása A tanácsülés vitája item kell venni a társadalmi ösz- szefogásban rejlő erőket. A továbbiakban gazdasági helyzetünket elemezve el­mondotta: az év első három hónapjában eredményes lé­péseket tettünk céljaink el­érése, gazdasági egyensú­lyunk helyreállítása és élet- színvonalunk megőrzése ér­dekében. Az ipari termelés emelkedett, nőtt a termelé­kenység, jól alakult a keres­kedelmi mérlegünk, a mező- gazdasági munkákat is idő­én elvégeztük. Előreléptünk, :ie még nagyon sokat kell tennünk az eredményesebb gazdálkodás, a minőség, a hatékonyság érdekében. A megye iparának, elsősorban kohászatának és vegyipará­nak gondjairól, valamint a munkaerő-gazdálkodás prob- j lémáiról szólva elmondotta: a kormány foglalkozik ezekkel i a problémákkal, a lehetősé­geken belül segítenek ezek megoldásában, de elsősorban az érintett vállalatoknak kell eredményesebb munkával, a termékszerkezet korszerűsí­tésével, a gazdaságos export növelésével a gondokat eny­híteni. Arra kell törekedni, hogy viszonylag kis befekte­tésekkel. kis- és középüzemek létesítésével, a háttéripar, a szolgáltatások fejlesztésében meglevő tartalékok feltárá­sával kedvezően változzon a megye ipari struktúrája. Szólt arról is, hogy az elmúlt időben a megyében megfele­lő, jó intézkedéseket tettek a nehéz helyzetben levő, ked­vezőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövetke­zetek megsegítése érdekében. Befejezésül elmondotta, hogy a megye VI. ötéves ter­ve tájegységben és vonzás- körzetben gondolkodva ké­szült, megvalósítása segíti egész Észak-Magyarország fejlődését. A terv megfelelő tartalékokat képez, sikeres megvalósítása újabb fejlődé­si szakaszt jelent a megye életében, a dolgozók életkö­rülményeinek javításában. A terv végleges elkészítését megelőző és a tanácsülésen megnyilvánuló alkotó eszme­csere tükrözi a végrehaj­tásért érzett társadalmi fele­lősséget, amely a siker egyik biztosítéka. Végezetül ered­ményes, jó munkát kívánt a megye VI. ötéves tervének végrehajtásához. A tanácsülés vitájában fel­szólalt: dr. Vékony Ernő, Ró­zsavölgyi József, Makó An­tal, Maesuga János, Bollók József né, Szabó Pál, Hegyi Imre, Kőteleki Dénesné. Nagy Gyula, dr. Náhlik Bé­la és Amriskó Gusztáv. A viteit dr. Ladányi József foglalta össze. A megyei ta­nács Borsod-Abaúj-Zemplén megye VI. ötéves pénzügyi tervét egyhangúlag elfogad­ta. A testület ezután dr. Kur- dos Sándor vb-litkár által előterjesztett szervezeti kér­désekben döntött. Az ötnapos muÉaliét bevezetéséről A népgazdaság hatodik öt­éves tervéről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő mi­nisztertanácsi határozat elő­irányozta, hogy 1982. január 1-től fokozatosan ál kell tér­ni az ötnapos munkahétre. Az áttérés pontosan megha­tározott feltételeiről, a vég­rehajtással kapcsolatos ten­nivalókról Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájé­koztatta az újságírókat pén­teken a Parlamentben. A rövidebb munkahétre általában 1982. január 1 -töl lehet áttérni. A folyamato­san, három vagy több mű­szakban termelő üzemek, to­vábbá azok a gazdasági egy­ségek, amelyekben a három vagy több műszakban, Illet­ve a folyamatos munkarend­ben dolgozók száma megha­ladja a fizikai dolgozók lét­számának a felét, már 1981. július 1-től kezdődően alkal­mazhatnak ötnapos munka­hetet. 1982. első fél évének- végére általánossá kell ten­ni a rövidített munkaidőt. Az egy műszakban dolgo­zók heti törvényes munka­idejét 42 órában, a több mű­szakban és a folyamatos munkarendben dolgozókét pedig 40—42 órában kell megállapítani. Az utóbbi esetben a munkaidőt a gaz­dálkodó szervek saját hatás­körükben állapíthatják meg. Üj vonása a munkarendnek, hogy az ebédidő a követke­zőkben már sehol nem lesz része a törvényes munkaidő­nek- A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az öt­napos munkahétre csak ak­kor állhatnak ót, ha emiatt nem romlik a vállalat gaz­dasági helyzete, nem csök­ken a dolgozók munkabére. Az ötnapos munkahétre való áttérést önerőből kell megvalósítani, ez a követel­mény azonban csak akkor teljesíthető, ha a rövidebb munkaidő ellenére sem csök­ken a kollektívák és egyének teljesítménye. Ennek egyik feltétele, hogy a kieső mun­kaidőt a veszteségidök mér­séklésével ellensúlyozzák a gazdasági szervek. A továbbiakban Trethon Ferenc arról szólt, hogy a gazdálkodó szerveknek — a szakszervezet bevonásával — a vállalati sajátosságoknak megfelelő programot kell ki­dolgozniuk, amelyben rögzí­tik az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos ösz- szes tennivalót, s meghatá­rozzák azokat az intézkedé­seket. amelyekkel a munka­idő rövidítéséből származó munkaidőalap-kiesés hatását ellensúlyozzák. A program­nak tartalmaznia kell a dol­gozók munkarendjét, mun­kaidő-beosztását, a teljesít­ményekre és munkabérekre vonatkozó intézkedéseket. A programot a kollektív szer­ződéshez hasonlóan meg kell vitatni a dolgozókkal, s csak ennek alapján önthető vég-] leges tormába. A program­ban a vállalatok (intézmé­nyek) felelősséget vállalnak azért, hogy a rövidebb mun­kahét. bevezetése a központi ágazati követelményekkel összhangban legyen. Az áttérés idejét, konk­rét formáját, a munkaren­det. a vállalatok maguk ál­lapítják meg. A munkarend megválasztásánál tekintetbe veszik mind a vállalat, mind a dolgozók érdekeit. A ter­melés, a szolgáltatás köve­telményeinek figyelembevé­telénél nem r'óhatnak arány­talan terheket a dolgozókra. A. jelenleginél hatékonyabb, korszerűbb munkarendek megismertetése érdekében a Munkaügyi Minisztérium a közeljövőben megjelenteti a mu nkarend vól toza tok mód ­szertanát és példatárát. Energiatakarékos mosógép... 'églóson, a Hajdúsági Iparművekben az idén kezdték meg az .znergomat elnevezésű, új tipusú automata mosógép sorozatgyor* .ásót. Az új mosógép — amely a közkedvelt Minimat típus tovább­fejlesztett változata - negyven százalék villamos energia, harminc- három százalék mósószer megtakarítását teszi lehetővé. r ilfekl üzemeket és vállalatokat tüntettek ki megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) kitartó fáradozás, a dolgozók helytállása végül meghozta a várt eredményt. Ezt követően a HVDSZ fő­titkára átadta a Kiváló Vál­lalat címet tanúsító oklevelet Nyíri Istvánnak, a MIK igaz­gatójának. A MIK ünneplő kollektívá­ját dr. Kovács László, a Mis­kolc városi Pártbizottság tit­kára köszöntötte a megye, a város párt- és állami szervei nevében. Ezután dr. Barnáth István, a kassai ingatlankeze­lő vállalat igazgatója gratu­lált az elért eredményekhez, a kitüntetéshez. Az ünnepségen ketten kap­tak Kiváló Munkáért, hárman Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetést és ötvenketten vei­tek át a vállalati Kiváló Dol­gozó kitüntetést. Elismerő oklevél a Volánnak A Volán Tröszt vezérigaz­gatója és a tröszt főbizalmi és bizalmi testületé Elismerő oklevéllel .tüntette ki a 3, számú Volán Vállalat több mint hatezer fős kollektívá­ját. Ebből az alkalomból teg­nap délután munkásgyűlést tartottak Miskolcon, a 3. szá­mú Volán szerelőcsarnoká­ban. A vállalat dolgozóit és a meghívott vendégeket Hricu Gábor, a pártbizottság titká­ra köszöntötte. Az ünnepsé­gen Baksa László, a szakszer­vezeti bizottság titkára mon­dott beszédet. Elismeréssel szólt a mun­káskollektívák elmúlt évi si­kereiről. Megemlítette, hogy az autóbusz-közlekedésben a szállítási teljesítmény 2,6 szá­zalékkal növekedett. A 24 Vo­lán vállalat között folyó mun­kavédelmi versenyben a V számú Volán az első helyezést érte el. Az ünnepség további részé­ben kitüntetéseket adtai-; át. A Volán Tröszt Elismerő ok­levelét dr. Juhász György, a 3. számú Volán Vállalat igaz­gatója vette ót Gábor Zoltán vezérigazgató-helyettestől. Élüzem kitüntetésben része­sült a kazincbarcikai üzem­egység és a mezőkövesdi fő­nökség; Elismerő oklevelet kapott a leninvárosi főnökség és a személyforgalmi üzem. Ketten a Volán Tröszt Kiváló Dolgozója kitüntetésben ré- szesültek, a ' Tröszt Kiváló Brigádja címet a Matyó és a Március 21. szocialista bri­gádnak ítélték. Kiváló vasúti csomópont és építési főnökség Múlt évi munkájának elis­meréséül Kiváló Vasúti Cso­mópont kitüntetésben része­sült a miskolci vasúti cso­mópont két legnagyobb szol­gálati helye, a Tiszai pálya­udvar és a Miskolci Voailatási Főnökség. A miskolci vasuta­sok az ötödik ötéves terv so­rán immár negyedszer érde­melték ki ezt a kitüntetést. A tegnap délután rendezett ünnepségen Papczun László, a Tiszai pályaudvar szb-tit- kóra köszöntötte az ünneplő vasutasokat és a körükben megjelent vendégeket, köztük Szabó Bélát, a MÁV vezér­igazgató-helyettesét, Sijnon Tibort, a Miskolc városi Párt­bizottság osztályvezetőjét. Ünnepi beszédet Majorossy Ruzsó. a vontatási főnökség vezetője mondott. A csomó­pont kollektívája tavaly a megyében az elsők között csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­hez. Az év során sok tekintet - ben javult a csomópont mun­kája. lényegesen csökkent a balesetek száma, nőtt a moz­donyok kihasználtsága, növe­kedett a szállítási teljesít­mény. javult a tehervonatok átlagos terhelése, növekedtek a kulturáll utazás feltételei. Szabó Béla vezérigazgató- helyettes is a miskolci cso­mópont f uniós szerepéről szólt, majd átadta Koncz Zol- tán állomásfőnöknek, Majo­rossy Rezső vontatási főnök­nek a Kiváló Vasúti Csomó­pont kitüntetést dokumentáló okleveleket. Ezt követően az élen járó kollektívák é,s dolgozók kitün­tetéseinek áladására került sor. Tegnap délután kitüntetést ünnepséget tartottak a MÁV Miskolci Építési Főnökségen is. Váradt István igazgató el­mondotta, hogy az elmúlt tervidőszakban minden évben túlteljesítették tervüket, ame­lyet kitüntetések fémjeleznek. A legfőbb feladatuk a vasút­építés. Gyuris József, a KPM vas­úti osztályvezetője és Szatmá­ri József, a Vasutasok Szak- szervezete elnökségének kép­viselője nagy elismeréssel szólt a közösség kiemelkedő, országos átlagol meghaladó teljesítményéről, és átnyújtot­ták Váradi Istvánnak a MÁV vezérigazgatója és a Vasuta­sok Szakszervezete elnöksége által adományozott Kiváló Főnökség kitüntetést. Ezután egyéni és kollektív kitünteté­seket. adtak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom