Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981. április 1f„ szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kiemel kedő eredmények a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben Élenjáró fiatal Ai ózdi ruhagyár edelényi gyáregységében a fiatalok közül Suszter Józsefné emelkedik ki mun­kája révén. Ö is gyes-en volt, a férje szüleinél laknak, akik vállalják a gyerek gondozását. Sok kismamának azonban égető gondja a gyerek elhelyezése. TŐÉ szén Egyesülés után # Lyukóbsnyárél [ Dél-llOISOdj MÉSZ M\ A megváltozott, nehezebbé vált gazdasági viszonyok kö­zött a korábbinál is jelentő­sebb feladat vár a vállalatok és üzemek munkáskollektívái­ra. Mindenekelőtt ésszerűbb, átgondoltabb munkaszerve­zésre, tervszerűbb irányításra, hatékonyabb gazdálkodásra és folyamatos, kiegyensúlyo­zott termelőmunkára van szükség. Ezeket a tennivaló­kat és feladatokat szem előtt tartva, a változó körülménye­ket figyelembe véve, bontako­zott ki megyénkben a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny-mozgalom. Ez adja meg a célját ás tartal­mát. A vállalások és felaján­lások középpontjában úgy­szólván mindenütt a kong­resszus által meghatározott hosszabb távú célkitűzések állnak. Mindenekelőtt a gaz­dasági fejlődés minőségi té­nyezőinek kibontakoztatása, a versenyképesség fokozása, az egyensúly javítása és a széles körű takarékosság. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a verseny­mozgalmak eredményesen se­gítették e kitűzött gazdasági célok megvalósítását, megha­tározó tényezőivé váltak a szocialista építőmurikának, a szocialista viszonyok fejlesz­tésének. Az elmúlt esztendő­ben a munkaverseny-mozga­lom új szervezeti és tartalmi vonásokkal gazdagodott. Min­denekelőtt konkrétabbá, sze­mélyre szólóbbá váltak a fel­ajánlások és a vállalások. A sematikus, általános, sok eset­ben megfoghatatlan, formális vállalások a minimálisra csök­kentek. Ezzel összefüggésben javult az elért eredmények értékelésének objektivitása és realitása. A konkrét, beha­tárolt vállalásokat természet­szerűen pontosabban, precí­zebben lehet értékelni, mérni. Jelentős hajtóereje a szo­cialista munkaverseny állan­dósításának a nyilvánosság biztosítása, a népszerűsítés szélesítése, a közbeeső szaka­szok rendszeres értékelése. Nemcsak a végeredményt kell közölni a munkáskollektívák­kal, s nemcsak a végleges érté­kelést kell közzétenni. Az iga­zi versenyszellem megkövete­li. hogy az úgynevezett rész­időket is értékeljék és hozzák nyilvánosságra. A Pamutfonó­ipa ri Vállalat Miskolci Gyá­rában a brigádok munkáját, elért eredményeit például rendszeresen érlékelik és a legjobb eredményt elérőket nyilvános dicséretben része­sítik. A Lenin Kohászati Mű­vekben új módszerként töb­bek között elismerő levélben köszönték meg a szocialista brigádok 1980. évi munkáját, kimagasló eredményeit. Az Északmagyarországi Ve­gyiművekben negyedéves ér­tékelések alapján szabják meg a további feladatokat. Ezt a tormát követendőnek lehet mások elé is állítani, mert év­közben változhatnak a köve­telmények, a feladatok, s ilyen módszerrel rugalmassá, a napi tennivalókhoz igazo­dóvá lehet alakítani a ver­senyt. A Tiszai Vegyikombi­nátban a szocialista brigádok részére tíz kongresszusi zász­lót alapítottak, amelyeket ne­gyedévenként ítélnek oda. Jó lehetőséget biztosít ez a nyil­vánosság szélesítésére, a ver­senymozgalom népszerűsíté­sére. Az elmúlt év és az idei esz­tendő tapasztalatai azt mutal­ják, hogy rendszeressé váltak a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásai. S ezeket nem­csak akkor hívják össze, ha baj van, ha hajrázni kell, ha­nem olyankor is, amikor fon­tos kérdésekben dönteni kell. Gondjaink egyhfléséhez je­lentős mértékben járultak hozzá a kommuni.sla műsza­kok és társadalmi munkaak­ciók. Ez különösképpen nagy áldozatvállalás a szocialista brigádok, a munkáskollektí- vák számára. Ennek bizonyí­tására egy-két példa: a múlt évben az LKM-ben 250, a Borsodi Szénbányák Vállalat­nál 161, a TVK-ban 229, a BVK-ban 1 tO ezer órát. telje­sítettek, a dolgozóié, de sorol­hatnánk még tovább, más vál­lalatok dolgozóinak Is áldo­zatkész munkáját és példás magatartását. Az anyag- és energiataka­rékosság terén is jelentős eredmények születtek. Ezen a téren a megye vállalatai több mint 600 millió forint érté­ket takarítottak meg. Egyes üzemeiméi egészen kimagasló eredmények születtek. Éssze­rűsítések és újítások révén a Tiszai Vegyikombinátban 200, az Özdi Kohászati Üzemek­ben 172 millió forint megta­karítást értek el. Azonban ahogyan egy régi közmondás tartja: „Nem mind arany, ami fénylik!”, a szo­cialista brigád- és verseny­mozgalomnak is vannak fo­gyatékosságai, vadhajtásai. Helyenként még mindig ta­lálkozunk formális vállalá­sokkal, túl általános célkitű­zésekkel, olyanokkal, amelyek a napi kötelező feladatokat és a munkaköri kötelezettségeket sem haladják meg. Ezekre senkinek sincs szüksége. Az ilyen formalizmus és tessék- lássék vállalkozás többel árt, mint használ. Az értékelések sem minde­nütt naprakészek. Ezért nehéz a vállalások teljesítését ellen­őrizni. Olyan is előfordul, hogy a szocialista brigádok segítökészségét a vezetői mu­lasztásokból, az irányítás hiá­nyosságaiból fakadó lemara­dások pótlására és felszámo­lására igyekeznek felhasznál­ni. Nem szerencsés dolog az, amikor a dolgozó kollektívák úgy érzik, hogy mások mu­lasztásaiért és felelőtlensé­geiért kell hajrázniuk, plusz műszakokat szervezniük. Némely helyen azzal is le­hel talállcoiíni, hogy a gazda­sági vezetők enyhén szőlva rangon alulinak tartják a munka versennyel na ló fog­lalkozást, mondván azt, hogy ez a pari-, a szakszervezet és más társadalmi szervek fel­adata. Téves úton jár az a ve­zető, aki a mumkaversennyei, a szocialista brigádmozgalom­mal való foglalkozást albér­letbe adja ki, aki nem látja az ebben rejlő felbecsülhetetlen erőt. Nemrégiben egr termelési tanácskozáson így fogalma­zott egy brigádvezető: „kon­junkturális helyzetben, amikor jól mennek a dolgok, gyakran megfeledkeznek rólunk, nem figyelnek ránk. Ha viszont valami baj van, rosszul alakul a helyzet, mindjárt megtalál­nak bennünket”. Nem jó do­log ez. Szerencsére ma már csak elvétve találkozni ilyen esetekkel. Végső soron, ha összegez­zük a munkaverseny-mozga­lom helyzetét, túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy évről evre eredményesebb szaka­szokkal zárul és jelentős mér­tékben járul hozzá a vállalati és népgazdaság! célkitűzések teljesítéséhez. W. U. Országszerte szívesen vá­sárolják a Lyukóbányán ter­melt szenet, de különösen nagy a kereslet iránta me­gyénkben, ezen belül is Mis­kolcon. Az akna vezetői fon­tos feladatuknak tekintik a lakossági tüzelőigények ki­elégítését, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem mindig si­kerül. A gondot a nem meg­felelő, a szükségesnél kisebb szállítási kapacitás okozza; ezért ezen a területen kellett lépni, fejleszteni. Hazánk legnagyobb mély- művelésű bányája az idén 1 millió 150 ezer tonna sze­net ad a népgazdaságnak. Az elmúlt évben üzembe helye­zett pneumatikus szállítóbe­rendezéssel megoldódott a termelvény felszínre továbbí­tása, s a következő lépés­ként határozták meg a kül­színi osztályozómű korszerű­sítései. Ennek vészeként épí­tettek meg a harmadik Tü- zép-tárolóbunkert, melyhez egy szállítőszalagsor kapcso­lódik. A létesítmény fontos a kötélpálya és a Volán szállítási tel jesítménye közöt­ti különbség felszámolásához. A fejlesztés eredményeként az idén előreláthatóan 220 ezer tonna iyukóbányai sze­net vásárolhat a lakosság, amely kétszerese az elmúlt évi mennyiségnek. A Dél-borsodi Áfész — a mezöcsáti, a leninvárosi és az emődi áfész-ek egyesülése út­ján — 1980. január 1-én jött létre. Egyéves tevékenységü­ket a közelmúltban megtar­tott küldöttgyűlésen értékel­ték. Bár több nehézséget kel­lett leküzdeni, a szövetkezet minden téren gyarapodott. A kiskereskedelmi forgalma pél­dául több mint 25 millió fo­rinttal, 7,6 százalékkal nőtt. Az alapvető élelmiszerekből kielégítő, folyamatos ellátást biztosított az áfész: kiegyen­súlyozott volt a húsellátás, megfelelő a barom fi választék. Kényeset és péksüteményt elegendő mennyiségben kap­tak a falvak, ám több ízben előfordult, hogy késett a szál­lítás, gyengébb volt a minő­ség. Ebben az évben a szö­vetkezet jobb szervezőmun­kával szeretné elérni, hogy a boltokban a nap minden sza­kában legyen tej, kenyér, hús, és más, napi élelmiszercikk. A korszerű táplálkozást és a háztartási munka megköny- nyítését szolgáló termékek közül a különböző kenzervek, mélyhűtött áruk, a gyümölcs­levek és szörpök választékát bővíti az idén az áfész. Ven­déglátóipari forgalmát 6 szá­zalékkal tervezi növelni. Min. denekelőtf az ételforgalom fej­lesztésére törekszik: a tömeg- étkeztetés, a diákétkeztetés bővítésére, többek között Ti- szapalkonyán, Leninvárosban és Ároktőn. Aratás idején az áfész felkeresi a területén mű­ködő termelőszövetkezeteket, hogy felajánlja melegétel- és egyéb szolgáltatásait. Mezó- csáton a vendéglő konyhájá­nak átalakítása lehetőséget ad a hidegkonyhai termékek na­gyobb kínálatára. Ezek for­galmazását egyébként vala­mennyi községben szeretné megvalósítani az áfész. Az idén tovább bővítik a szakcsoportok szervezettségét és hálózatát. A meglevő 28 szakcsoporton kívül két új szakcsoport létrehozását ter­vezik: egy pecsenyecsirke-ne- velőt Nagycsécsen, és egy ga- lambtenyésztőt Leninváros­ban. A szövetkezet idei felvá­sárlási tervét 26 millió forint­ban. sertésfelvásárlását 13 millió forintban irányozta elő. Tojásból 50 százalékos növe­kedésre számítanak. Nagyobb odafigyelést igényel a zöld­ségtermesztő szakcsoportok tevékenysége: legfőképp a Mezőcsát. Igrici, Hejőpápi tér­ségében meglevőket kívánja segíteni az áfész. Védnökség a jövőért Országrésznyi változás Fagykárok a gyümölcsösekben Tizenkét esztendővel ezelőtt kezdődött a Tisza—II. vízlép­cső, ismertebb nevén a kiskö­rei víztározó építése. A mé­reteiben is hatalmas beruhá­zás felett kezdettől fogva védnökséget vállalt a KISZ. A létesítmény kialakításának el­ső időszakában a duzzasztómű megépítése jelentette a leg­fontosabb feladatot, de az el­múlt ötéves terv kezdetére, szinte valamennyi munkát az észak-magyarországi vízügyi szervek vették át. Megyénk­ben a Négyéé—Tiszadorogma községek közötti árvízvédelmi töltésépítés, kél új szivattyú- telep, s egy szivattyúállás lé­tesítése valósult meg, az ezek­hez tartozó szivárgócsatorna, s hullámverés elleni biológiai védőművek kialakításával együtt. Az ár- és belvízvédel­mi beruházásokkal párhuza­mosan épült ki a taktaközi öntözőcsatorna, a tarcali és a tiszalúc—taktaharkányi önto- zőfürtökkel. A védnökségnek erről a lát­ványos időszakáról számoltak be a közelmúltban a megyei Tisza II. Védnökség! Operatív Bizottság tagjai. Az éveket fel­ölelő sokrétű, bonyolult beru­házási munka nemcsak a mű­vek megépítésére, hanem az öntözől'ürtök hasznosítására, a legújabb vízgazdálkodási Módszerek megismertetésére >s kiterjed. Eddig a fiatalok mozgósításával sikerült telje­síteni az építési, gazdasági fel­adatokat. Sok esetben csak védnökségi segítséggel lehe­tett megoldani a létfontosságú anyagok beszerzését, szállítá­sát. Az elmúlt években 70 ki­lométer hosszú árvízvédelmi töltés készült el, a hullámve­rés elleni biológiai védőmű­vekkel együtt olyan minőség­ben, hogy azok kiállták a leg­szigorúbb ellenőr, az eddigi legnagyobb tiszai árvíz terhe­lését. Fiatalok százai dolgoz­tak a hullámtér fáinak men­tésén, kitermelésén, s fák tíz­ezreit telepítették el ugyanak­kor a védett oldalon. A bioló­giai védőmüvek kialakítása, a rözsehengerek elhelyezése, s nád telepítése, szintén sok társadalmi munkát jelentett. A védnökség szervező erejé­nek is nagy része van abban, hogy hazánkban elsőnek — földrészünkön á franciákkal egyidőben — itt alakították ki a taktakik* őotözőrendsaer világ viszony latban is korsze­rűnek számító dinamikus víz­szintszabályozását. Ez a rend­szer a „leg”-ek rendszere. Ha­zánkban a legnagyobb domb­vidéki öntözőfürt a tiszalúc— taktaharkányi, amely az ipari- növény-lermesztésben, a vető­magtermelésben, s a tenyész- időszakon túli öntözésben tölt­het be nagy szerepet. Az or­szág legnagyobb hegyvidéki öntözőfürtje is megyénk ha­tárain belül található, hiszen Hegyalja szőlőültetvényeinek egy részét is a Tisza vizével öntözik. A beruházási feladatokkal párhuzamosan jelentkezett a vízhasznosítás, a vízgazdálko­dás kérdése is. Ezeknek, a mé­reteikben egyedülálló öntöző- fürlöknek hatékony üzemel­tetése a jelen feladata. Na­gyobb teljesítményű, korszerű berendezéseket igényelnek, amelyek megismertetése, be­mutatása szintén védnökségi munka. Ezért rendezett az el­múlt hat évben három nagy jelentőségű vízgazdálkodási tanácskozást az operatív bi­zottság, amelynek keretében, az elméleti képzés érdekében vízhasznosítási vetélkedőt is tartottak. Ezeken a rendezvé­nyeken a lehetőség szerint be­mutatták azokat a gépeket s berendezéseket, amelyek je­lenleg a legkorszerűbbek. A vetélkedő csapatok felkészült­sége felülmúlta a várakozást, hiszen az országos versenye­ken meglepő sikereket értek el, sokszor megelőzték a na­gyobb öntözési múlttal, ta­pasztalattal rendelkező alföl­di üzemek csapatait is. A védnökségnek kétségkívül nagy a mozgósító ereje. Az el­múlt időszak két legcsapadék- szegényebb esztendejében pél­dául háromezer társadalmi munkaórával segítették a fia­talok az aszálykár elhárítását. Ennek az országrésznyi terü­letet érintő nagyberuházásnak, amely a szó legszorosabb ér­telmében átalakítja a tájat, igazi haszna csak az elkövet­kező években, évtizedekben mérhető. Vagyis, a ma fiatal­jai munkájukkal az elkövet­kező generációk életét köny- nyítik meg. Elmondhatják magukról: védnökségük a jö­vő! szolgálja. —kármán-— Megyénk nagyüzemi gyü­mölcsöseinek és a több tízezer kiskertnek művelői aggoda­lommal figyelték az elmúlt napok meteorológiai előrejel­zéseit, a hideghullám érke­zéséről szóló híreket. Sajnos, péntekre virradóra helyen­ként már alapos fagyok tize­delték a gyönyörűen virágzó gyümölcsösök gazdag ígére­tét. Különösen a nagyüzemi gyümölcsösökben mindent megtettek, hogy csökkentsék a fagy kártételeit. A Nagy­miskolci Állami Gazdaság ül­tetvényein permetezéssel véd- tékva teljes virágzásban levő körtefákat és a pirosbimbós állapotban levő almafákat. A gazdaság felsőzsolcai gyümöl­Az ötödik öléves tervidő­szak alatt, több mint kétmil­liárd forintot fordítottak a Borsodi Szénbányák Vállalat­nál a kisebb-nagyobb beru­házások megvalósítására. Eb­ből az összegből — többek kö­zött — megnyitották az új tervlárói és Szeles-aknai bá­csösében több órán át volt —4 fokes fagy. A Bükkalján levő nagyüze­mi ültetvényeket sem kerülte el az április közepi fagyhul­lám. A sályi Bükkalja Tsz-ben azonban nem okozott különö­sebb gondokai a több óvári át tarló —2 fokos lehűlés, mert elég jelentős volt a szélmoz­gás. Megyénk más részein. így a Hernád-völgy környékén is fagyott péntekre virradóra, s még a reggeli órákban is jó ideig 0 fok alatt voltak a hő­mérők. A szakemberek remé­lik, hogy — mert szélmozgás volt — nem keletkeztek je­lentős fagykárok. nyál, továbbá korszerűsítése­ket végeztek a Miskolci és a Feketevölgyi Bányaüzemek­nél. A hatodik ötéves terv so­rán a beruházásokra még töb­bet, várhatóan három és fél milliárd forintot fordítanak a vállalatnál. Aknanyitás és korszerűsítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom