Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
Gépgyár szüSetik... ® Sorsforduló a diósgyőri kohászatban ........ mm 1W1. BIBfW IS., péntek ........ n E SZAK-MA^ÄRORSTAS 3 A szendrői gazdaságban A Bábolnai Meiögazdasági Kombinát Szendrői Gazdasága 3 ezer darab tejbárányt exportál a húsvéti ünnepek előtt az olasz megrendelőknek. Felvételünk a királykúti telepen készült, ahoi 5000 merinó anyajuh gondozását látják el. Fotó: Kozma István Tavaszi foltkerülő Két víz között A diósgyőri kohászat történetében ügy tetszik száz évenként követik egymást olyan mélyreható változások, amelyek jelentőségüket tekintve sorsfordulónak minősíthetők; hosszú időre megalapozzák a jövőt, biztosítják a szakmai fejlődés sokoldalú teltételeit. A hagyományokra épülve A hírneves — würlten- bergi születésű — egri kovács és lakatosmesler Fa Zola Henrik ómassai kohójában 1772-ben szította,először a tüzet a Garadna patak vizével hajtott fájlaló. A kisüzem nyersvas és kovácsoltam termékei messzire eljutottak. A gyáralapító fia F azola Frigyes már acélt gyártási kísérleteivel tette híressé nevét, az 1800-as évek elején. A cél évtizedeken át a mennyiségi termelés növelése. Ezért költözik át a vasgyár Üjmassá- * ra, ezért létesítenek Lillafüreden mesterséges tavat, s növelhetik a Hámor községbe települt „vasverőműhelyek” számát. Az igazi, az alapításhoz" mérhető jelentőségű fordulat 1867-ben, a kiegyezés évében érlelődik. Akkor-, amikor, az első felelős magyar minisztérium megvásárolja a részvényeket, majd elhatározza, hogy a kincstár tulajdonába került vasgyár megszüntetésével egyidöben, Diósgyőrben új, nagy teljesítményű üzemel épít, amely a vasútépítéshez elegendő acélsínt készíthet. A diósgyőr- hámóri vasgyárban száz esztendő után , 1871-ben hallgatnak el a vízikerekes kalapácsok, s az új gyárban- nyolc évvel később megkezdődik a Siemens—Martin- acélgyártás. Tavalyelőtt ennek a centenáriumát ünnepelte az LKM: ez alkalomból csapoltak az újmassai őskohóból, s felavatták a gyár főkapujának közelében Farkas Pál szobrászművész Martinász szobrát. A kohászok jóleső érzéssel emlékeztek az öreg acélmű évszázadára. Mert akkorra már kinőtt a földből a 10 milliárd forint értékű beruházással épülő modern, konverleres dcélmű. A tavaly november 6-i első csa- polást napjainkig már több száz próbaüzemi csapolás követte. Az új mű, amely a réginél jóval termelékenyebb, kevésbé energiaigényes, minőség dolgában is különb alapanyaggal látja el az ötvenes évektől gyors ütemben épült, korszerű feldolgozó sorokat. Miközben az építkezés tovább folyik — a jövő esztendő végére-kell elkészülnie az acélmű további' egységeinek —, az alapanyaggyártás korszerűsítésével párhuzamosan újabb döntő változások bontakoznak: gépgyár születik a kohászat kapuin belül. Értékesebb termékeket! Dr. Szeppelfeld Sáydor vezérigazgatóval arról beszélgettünk, mi indokolja ezt a merész elhatározási, s milyen feltételeket teremtetlek az újszerű célok eléréséhez'.’ — Kezdjük talán a legáltalánosabb érvekkel —mondta Szeppelfeld Sándor. — Országunk gazdasági helyzete, s az érvényben levő párt- és kormányhatározatok megkövetelik, hogy minden lehetséges eszközzel növeljük munkánk hatékonyságát, tárjuk fel tartalékain- kat. Erre ösztökél — s ez már a kohászat sajátos gondja — a kedvezőtlen- külpiaci helyzet is. A kohászat anyag- és energiaigényes ágazat. Hosszabb ideje már, s valószínűleg a jövőben iS gyors’ ütemben és folyamatosan emelkednek a nyersanyag- és energiaárak. Sőt, a segédanyagoké is, mint amilyenek például a koksz vagy az ötvözök. Ugyanakkor alapanyag és félkész termékeink ára csökken, vagy legalábbis sokkal kisebb arányban nő. Nemcsak alacsonyak az árak, de eladni is egyre nehezebb termékeinket. A lökés országokban elbocsájtá- sokkal, a termelés csökkentésével igyekeznek átvészel- , ni a nehéz időkej,. Számunkra ez az út nem járható. — Mi hát a megoldás? — Nincs semmiféle csodaszerünk, amely egy csapusra megoldhatná gondjainkat — hangzik a válasz. De olyan útra léptünk, amelyen következetesen haladva növelhetjük a kohászat teherbíró képességét, kibontakoztathatjuk szocialista céljainknak megfelelő, egyben a népgazdaság terheit enyhítő elképzeléseinket. Termékeink egy részét — távlatban évről évre növekvő hányadát — értékesebb, magasabb nyereségtartalmú késztermékké kívánjuk feldolgozni s a piac szükségleteinek megfelelő formában, mint kész gépet, részegységet szeretnénk, értékesíteni. — Értékesebb terméket gyártani, becsülendő és kívánatos cél. Csakhogy „hivatásos” gépiparunk sem boldogul egykönnyen a nemzetközi versenyben. — Ha csupán amatőrök • lehetnénk a hivatásosok mellett, bele se kezdenénk — vitatkozik Szeppelfeld Sándor. — Mi az ország egyik legnagyobb' egyedi gépgyárát szerelnénk létrehozni, s ehhez kitűnő adottságaink vannak. Gazdag háttér — Mi kell a gépgyártáshoz? Csupán címszavakban fogalmazva: kell szabad munkaerő, kellenek gyárló- és szerelőcsarnokok, természetesen kell alapanyag, megmunkálódé pék és -be rendezések; és kell műszaki kultúra, szellemi löké. Mindez nehezen képzelhető el nagy értékű új* beruházás, építkezés nélkül. — Márpedig szinte a legcsekélyebb ■ anyagi ráfordítás, beruházás, építkezés nélkül, meglevő lehetőségeink hasznosításával, tartalékaink mozgósításával fogjuk elképzeléseinket megvalósítani — hangzik a válasz. — Gépgyárat teremteni a semmiből? — Erről szó sincs! Éppen hogy sok mindenből, ami eddig parlagon hevert. Az igaz, hogy mi nem, akarunk gépgyárat építcni. Az LKM-ben születik, születőben van az egyedi gépgyártás. Ami a gépgyártáshoz szükséges műszaki kultúrát illeti, vannak hagyományaink, s ezekre tehet építeni. Valamikor. néhány évtizede még,' egy kerítésen belül éltünk a Diósgyőri Gépgyárral. Itt van például forgattyústen- gely-gyárló és -megmunkáló üzemünk, amely Valkó Márton, volt vezérigazgató irányításával nőtte ki magát: két évtizede már egyedül az LKM készíti a Ganz-MÁ- VAG Diesel-mozdonyai számára a nagyméretű főtengelyeket. Hengerműveink, sőt az ózdi és a borsodnádasdi hengerművek számára is mi gyártjuk a korábban importból vásárolt több tonnás hengereket. Űj acélművünk nagycsarnokához több ezer tonna acélszerkezet gyártására nem találtunk vállalkozót, ezért berendeztük egy régi csarnokban saját acél- szerkezeti üzemünket. Számos gépi berendezést_ karbantartóink készítettek az acélműhöz, mert nem tudtuk volna tartani a beruházás határidőit, ha másokra várunk. A szükség tanított meg bennünket arra, hogyan kell gépel gyártani. — A kényszer szülte önellátás ritkán gazdaságos. — Igaz, csakhogy egyedi gépekről van szó, amelyek elkészítéséhez széles ipari, technológiai hátterünk van. Ha pedig így nézzük, ha fele-harmada idő alatt képesek vagyunk a daru és a szerszámgép bonyolultsági - foka között mozgó berendezések gyártására, akkor nemcsak gazdaságosan, de versenyképesen is dolgozhatunk. Mert ilyen gépek esetében az kapja a megrendelést — így van ez világszerte — aki hamarabb szállít. Márpedig kapun belül . van öntödénk, magunk termeljük az alapanyagot, van kovácsolóüzemünk, csavargyárunk, villa- mosautomatika-üzemünk. És Van több mint ötezer karbantartó és ügyeletes gépész szakemberünk, akik a 12 milliárd értékű vállalati vagyon felújítása, karbantartása mellett — ha nemcsak egy műszakban és szervezettebben kapnak munkát —, sokkal többre képesek. Csupán forgácsoló szerszámgépük szerte a gyárban 400 működik. Köztük jó néhány nagy teljesítményű modern berendezés is akad, amelyek kihasználása minimális a jelenlegi szervezetben. Helybe vinni a munkát — Tudunk Világcégekről, amelyek összesen ezer embert foglalkoztatnak. Nekünk van ötezer szakemberünk, közülük háromezerre ezután is a központi karbantartásban van főként szükség, kétezret viszont szervezetileg átcsoportosíthatunk — a termelő gyáregységek gépészeti szervezetével együtt — az egyedi gépgyártásba. — Ennyi ejnbert megmozgatnak? — Tulajdonképpen nem az embereket, hanem az irányítást mozgatjuk, a szervezetet változtatjuk. Többségük a helyén maradhat, de máshonnan és másként kapja a munkát, részben pedig a munka is más lesz, amit el keli végezniük — mondta Szeppelfeld Sándor. Arról van szó, hogy akiknek ma kevés munkát tudnak adni, azokat nem bo- csájtják el, s nem is helyezik át. Gondosuodnak róla, hogy a 18 ezer embert foglalkoztató üzemóriás kapuin belül fizetésük ellenértékét megtermeljék, odaviszilc a munkát, ahol a munkás van.' Kovács György Attila ' (Következik: KJ a .us> kaka**?) — Nálunk az eredményes munkához minden megvan. Rengeteg gép, több mint elegendő műtrágya, megfelelő növényvédő szerek. Csak egyvalami hiányzik: a föld... Ha egy kicsit túlzás is, amit Andráslcó Hugó, a tar- cali Tokaj-hegyaljai Egyesült Termelőszövetkezet iö- ágazatvezetője elmondott, de a helyzetet jól érzékelteti. Amely a tavaszi indítás előtt nem valami rózsás. — Közel ötszáz hektáron parlagon marad a szántó. Ha egyáltalán ezek a talajok kiszáradnak idén, csak any- nyit tudunk tenni, hogy az őszi búza vetéséig fekete ugarként műveljük. — Még hatszáz hektár az, amelynek a sorsa annyiban bizonytalan, hogy .«ősszel a mélyszántást ezekben a táblákban nem tudtuk elvégezni. Valószínű, tavasszal is csak úgy tudjuk megforgatni a talajt, ahogy szárad a felszín, vagyis foltok maradnak. Ezeket kerülgetik addig a gépek, amíg a vetéssel várni tudunk, mert utána a nehezen száradó szigetek már parlagon maradnak. Nemcsak a belvíz, hanem a hegyekről lezúduló víz is — amely elmocsarasítja a legelőket — szorítja összébb a tarcaliak növénytermesztési lehetőségeit. Két víz közöli, aki nem lúd úszni, nehezen lábal ki szárazra. A iöága- zatvezető: — Erre összes erőfeszítésünk hiábavaló lenne. Sok év után illik tudomásul venni, nálunk a növénytermesztés nem lesz nyereséges. Helyes döntésekkel legfeljebb veszteségeit tudjuk mérsékelni. Már eleve veszteséges a tervünk. mert 1,2 milliót számoltunk az ágazat ráfizetésére. Ehhez 80 mázsa búzát. 35 mázsa kukoricát. 14,5 mázsa napraforgót, s 330 mázsa cukorrépát kellene hektáronként elérni. Máshol ilyen alacsony' hozamokért azonnal leváltanák a főágazatve- zetőt, nálunk, persze ha elérjük. megdicsérik. * Közel háromezer hektár szántót birtokol a szövetkezet. Ebből akarnak kilenc- száz hektárt „kivonni”, s fűvel betelepíteni. Csak így tudják növelni a termésbiztonságot, s csökkenteni a károkat, hiszen a másik módszer a terület teljes meliorációja, a csatornázás, alag- csövezés, kémiai talajjavítás költsége meghaladná a 100 millió .forintot. A hároméves gyepfejlésztési terv megvalósítása olcsóbb és sikerrel is kecsegtet. Meri nemcsak tömegtakarmányt biztosít a fű, hanem kultúránként külön vetve, magot is. Lód) here, s aueol net'jc telepítése szerepel ezért a tervekben, hiszen ezek a növények akár 20 ezer forint értékű magot is adhatnak. Ez pedig hatvanmázsás hektáronkénti búzatermés árbevételének felel meg (1). A mag- fogást szántó bevonásával képzelik el, a gyepet négyévente' feltörik, s mivel elö- vetemény hatása kedvező, könnyen beilleszthető a vetésszerkezetbe. — Amely a végletekig leegyszerűsödik — fűzte tovább a gondolatot a íőága- zatvezető. — Mert lényegében kalászosok, s takarmánynövények termesztésére terjed csak ki. Ezer hektáron akarunk gabonát termeszteni, mert ezzel tovább növeljük biztonságunkat. Hiszen ezeket nyáron, s írem a csapadékos őszön kell betakarítani. És őszintén bevallva, még a legrosszabb évben is volt nyereség a búzán. A többi kultúrát pedig az állattenyésztésünk határozza majd meg. Közel kétezer hektár lesz az a terület, amelyen takarmányt termelnek majd. Ennek nagyobb része legelő, amelynek betakarítását gépek helyett „elvégzi” a juh. Az adottságok ismeretében nem nehéz felismerni: a belvíz igaz, hogy a fűben kevesebb kárt okoz, de a legeltetést is lehetetlenné teszi, hiszen a terület továbbra is járhatatlan marad. \A főágazatvezető rábólintott: — Ez így van. Talán a terület fele is elég lenne a jelenlegi állományhoz. Dé a többin más kultúrát nerir tuA gyümölcsösöltben, kiskertekben mielőbb el kell végezni a kora tavaszi növényvédelmi munkákat. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei felhívják a kiskertek művelőinek figyelmét arra. hogv a gyüfnölcsösökben ilyenkor a legfontosabb tennivaló a szakszerű metszés, korona- ritkítás. faíisztogatás. majd ezt követően még rügyfaka- dás előtt (nyugalmi - állapot ban) ajánlatos elvégezni r lemosó jellegű permetező-' is. E célra a jelenleg beszóró? he tő Neopol 5%-os (szőlőnél és csonthéjasoknál 4%. os), vagy a Novenda 2%-os oldata javasolható. A vegyszeres gyomirtás elvégzése is most időszerű 4 dunk termelni, s állattartásunkat is meghatározza az a tény, hogy vannak időszakok, amikor nem tudjuk hova kihajtani az állatokat. Ezért terveztük azoknak a több millió forint értékű gépsoroknak megvásárlását, amelyek teljesítménye lehetővé teszi a biztonságos takarmánybázis kialakítását. A holland gyártmányú rotációs rendkezelő, a Stack-Hand petrencéző, a Hesston óriás- bálázó a kiegészítő gépekkel együtt nagy ütőéről képvisel. A „pillanat” földeken, amikor csak napok vannak a tócsák eltűnése, s megjelenése között, ezekkel a gépekkel jó minőségű takarmányt takaríthatunk be. A tarcáli szövetkezetnek leggyengébb ágazala a növénytermesztés. A megoldást, a gazdaság pénzügyi mérlegének nyereségét nem is itt keresik, hanem azokban az üzemágakban, amelyekben az időjárás kockázata csökkenthető. Így az állattenyésztésben, a szőlészetben, a melléküzemágakban. De egy pillanatra sem felejtkeznek meg arról, hogy nemcsak a jövedelem biztosítja a nyereséget, hanem a veszteség csökkentése is. Egy nem nagy ráfizetéssel termelő növénytermesztés még' mindig biztos alapot jeleni, hiszen takarmányt nem kell vásárolni, s a földek sem maradnak parlagon. Vagyis a szövetkezet egészének fejlesztése elképzelhetetlen a leggyengébb ágazatának fejlődése nélkül. — kármán — évesnél idősebb almásban, kortesben és szőlőben. Erre az Aktikon PK használható lel. talajtípustól függően száz négyzetméteren keni 5,2—8.« íekagrammos adagolásban. A talajban élő rovarkártevők (drótférgek, pajorok, lótücsök sfb.) ellen ültetés, illetve' telenítés .elöli aiánla- ■os elvégezni ;i lalaifertötle- nftéet Basudin 5G. vagy Ga- .lithion 5G felhasználásával, száz négyzetméterenként 40 íekagrammos mennyiségben. A kijuttatott szert azonnal be kell dolgozni a talajba. A talaj megfelelő tápanyagel- 1 áfásáról sem s*zabad megfő-' ledkezni. A kombinált hatóanyagú műtrágyák előírás szerinti felhasználását javasolják a szakemberek. Kora tavaszi növéiiyvéieteni a kiskertekben \
