Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

1981. március 7„ szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 j. a Önkritikus értékelés - mértéktartó tervek r Az encsi járási KISE-bi- zottság az elmúlt években rendszeresen foglalkozott a lakóterületi „alacsony szerve­zettségű” (kis létszámú), alap­szervezetekben folyó KISZ- munkával. A színvonalasabb mozgalmi élet érdekében ho­zott intézkedési tervek vég­rehajtása állandó feladatuk, hiszen a járás területének háromnegyed részét az apró­falvak foglalják el. Az ifjúságmozgalmi munka fejlődése vitathatatlan, de lassú, megtorpanásokkal és gondokkal, terhelt; ezt jelez­te azoknak a KlSZ-titkárók- nak a véleménye is, akik az egyik — a közelmúltban tar­tott — titkári értekezleten összegezték az elmúlt év munkáját és vázolták a jövő feladatait. Sok gondról, prob­lémáról és szerény eredmé­nyekről, ugyanakkor a jövő­ben bizakodó tenniakarásról tanúskodtak a vélemények. Sok helyen akadályai az eredményesebb KlSZ-munká- nak a szerénynek is csak jó­indulattal nevezhető tárgyi feltételek, mint például Kázs- márkon: — A községi alapszerve­zetben huszonegyen vagyunk, de csak nyolc székünk van abban a helyiségben, ahol a rendezvényeinket tartjuk — mondotta Kiss József, a köz­ségi KISZ-alapszervezet tit­kára. A titkár alig egy hónapja tölti be tisztét: szeretné el- érnii hogy az idén aktívabb legyen a tggság, mivel tavaly csak 20 százalékukra lehetett számítani. Az anyagi lehetőségek ál­latában szerények, mint pél­dául Szalaszenden: — Az alapszervezet pénz­tárában 322 forint- 20 fillér van — mondta Bobcsák Gyöngyi titkár. — Mit |iezd- hétünk ezzel a pénzzel? Az év elejéh nagy lendü­lettel kezdtek, ami később alábbhagyott: kevesen van­nak (ezért is kevés a pén­zük, a tagdíj 50 százaléka), több lány férjhez ment, a fiatalasszonyokat már nehe­zebb bevonni a mozgalmi munkába. Sok az ingázó fia­tal, akik hét közben nincse­nek otthon, hét végén pihen­ni, szórakozni akarnak. A mozgalmi tapasztalat is változó, mint ahogy a tárgyi és egyéb feltételek sem egy­formák. — Tavaly voltam hathetes KISZ-iskolán a Csanyikban — mondotta Krivda József ináncsi titkár. Az idén meg­próbálom hasznosítani az ott tanultakat; az elmúlt év egyik tanulsága, hogy nem csinálhatok mindent egyedül, jobban meg kell osztanom a munkát a vezetőséggel. — Nekünk sincsenek nagy terveink — folytatta Kiss Attila, perei titkár, -y A községi pártszervezettel sze­retnénk jobb kapcsolatot ki­alakítani. A múlt évben öl új tagot vettünk fel, velük megerősödve az idén szerel­nénk többre vinni. A társadalmi munka szinte mindenkinél szóba került: a fiatalok akarnak dolgozni, tudnak áldozatot hozni, ha értelmes feladatokat kapnak — és ha keresnek maguk­nak. Mint a szemerei KISZ-esek, akiknek mégsem sikerült úgy, ahogy szeret­ték volna: — Nem is tudom — neve­tett Salacz József titkár —, pedig a buszváró, aminek az alapját kiástuk és betonnal kiöntöttük a kocsma mellett van. De még ide sem jöttek a fiatalok dolgozni, négyen csináltuk a munka nagyját. Az idei esztendő talán jobb lesz, előbbre kell lépnünk, mert így nem az igazi. — Nekünk is elég nehéz összeszedni a fiatalokat — folytatta Tóth Gizella, a tel- sővadászi titkár. — Volt egy-két politikai vetélkedőnk, sportnapunk, a tsz-szel jó a kapcsolatunk: ide adják a buszt egy-egy kirándulásra, de így is kevesebbet vagyunk együtt, mint kellene. Meczkó János, a hernád- büdi alapszervezet tikára sem régen tölti be tisztsé­gét: — A kezdet kezdetén tartunk, nekünk sincs megfe­lelő helyiségünk, ahol néha össze tudnánk gyűlni. A fa­luból eljáró fiatalok nagy i része ott KISZ-tag, ahol dol­gozik. Ebből az is követke­zik, hogy sem a munkahelyü­kön, sem nálunk nem élnek igazán mozgalmi életet: de azért mégiscsak itt vannak itthon, ide jönnek haza: a jövőben mindenképpen job­ban számítunk rájuk. — Mi már a gazdagabbak közé számítunk, mert 3000 forint van az alapszervezet kasszájában — mondta Pe­csenye Barna göncruszkai titkár. — A tanács is ígérte, hogy segít; Hozzákezd tünk egy sportp’álya építéséhez, több sikeres akciónk volt az elmúlt évben. Jó a kapcso­latunk a tsz-szel, patronál­juk az úttörőket. Szerényen, de azért haladtunk a múlt évben, így az idén is szeret­nénk előbbre lépni. Többször felvetődik a tsz­szel, a tanáccsal, az iskolá­val, vagy akár egy szomszé­dos községgel való együtt­működés kérdése, mint pél­dául az alsógagyi KlSZ-esek- nél: — Közös kirándulásokat rendeztünk — mondta Dóm­ján Zsuzsa titkár — a bak- takéki és a csenyétei alap­szervezettel. A községi párt- szervezettel qs a tsz-szel már nem vagyunk ilyen jó kap­csolatban: a tsz-ben nem na- gybn igénylik az együttmű­ködést, a pártalapszervezet- tel pedig kisebb vitáink vol­tak a köJosen használt te­remmel kapcsolatban. A szervezeti élet fejleszté­se állandó feladatként és igényként újra és újra fel­vetődik. Széli István viimá- nyi titkár is sorolja a gyen­ge pontokat: az oktatás, a társadalmi munka szerénynek is alig mondható eredmé­nyeit, amelyen változtatni akarnak: — Van bennünk kurázsi — mondotta —, hiszen az ezer­éves Hejce tiszteletére rende­zett vetélkedőn szép ered­ményt értünk el. Ezer forin­tot nyertünk. Bízunk azokban — és nyitva előttük a KISZ- szervezet —. . akik tisztessé­gesen élve-dolgozva bizonyí. tani akarják: méltóak arra, hogy közöttünk legyenek. Juhász Ágnes, a csobádi alapszervezet titkára: — Mi is segítettünk a községi busz­váró építésében, a tavasszal elkezdjük a sportpálya kiala­kítását. Sportolunk: több já­rási versenyen vettünk részt; az új mozgalmi évben kul­turális téren is szeretnénk előrelépni. A járás sajátos körülmé­nyei között az ifjúságmoz- galmi munka máshol is ösz- szekapcsolódik a szocialista brigádmozgalommal. Tóth József, a Halmaj és Vidéke Áfész titkára szerint ez ná­luk is segíti a munkát; a fiatalok helytálltak a gaz­dasági munkában. A társa­dalmi munkában is: ha kel­lett, akkor takarítottak, de ha a szükség úgy kívánta, akkor almát szedtek a Szikszói Ál­lami Gazdaságban. A jövő­ben többet akarunk sportol­ni és tervezzük egy fotószak­kör szervezését is. A községi alapszervezetek egyik gondja: kevesen van­nak, mint például a hernád- cécei KISZ-esek. — Heten vagyunk — mondotta Nagy Géza titkár. — Nem sokat csináltunk az elmúlt évben. Volt egy kis társadalmi mun­kánk, a tanáccsal és a párt­szervezettel. Vannak terve­ink: szeretnénk felvenni a kapcsolatot a felsödobszai KISZ-esekkel, együtt talán többre megyünk. Az idei fel­adatok között említeném egy szabadtéri pingpongasztal el­készítését. Szerény eredmények, sze­rény tervek, tiszteletre méltó erőfeszítések. Bízunk benne, hogy valóra válnak. Idézet a járási KlSZ-bi- zottság egyik ülésének anya­gából: „Ahhoz, hogy ezeket a gondokat megszüntessük, illetve mérsékeljük, széles körű összefogásra van szük­ség mind a helyi, mind a járási szervek részéről.” l’ctra József Ismét nehéz helyzetben van­nak a feketevölgyi bányászok, hiszen súlyos geológiai gon­dok hátráltatják termelőmun­kájukat. Jelenleg két front üze­mel az aknában, ezek azon­ban mindössze 50 százalékra teljesítik tervüket. A bajt egy­részt az okozza, hogy csak 16 méter széles szénpillért hagy­tak a két munkahely között. Másrészt: késve indult be az M/7-es fejtés, az M/6-os front 50 méterrel megelőzte. így a művelés következtében fellépő közetmozgások összenyomták az előbbi front alapvágatát, amit kétszer is átépítettek A legújabb hir: az eddigi két front egy frontként üzemel, aroz a pillért is lefejtik. Ké­pünkön- Kriston Károly és ten- key Barna elörclópteti a bizto­sító egységeket. A B5ÍV központi telepén Havonta 4000 darab kötőcsavart készítenek a BÁÉV központi tele­pén. Az alsózsolcai házgyárban ezeket a csavarokat a panelekbe építik. A házak szerelésénél e csavarokkal rögzitik az elemeket egy­máshoz. Képünkön: Horváth Pál esztergályos, oki ezeket a kap­csolóelemeket készíti. Borsótermesztési tanácskozás A borsó termőterületéne"!', s hozamának növelése állt középpontjában annak a ta­nácskozásnak, amelyet teg­nap a Vetőmagiermellető és Értékesítő Vállalat Észak- magyarországi Területi Köz­pontja rendezett. Megyénk­ben a korábbi évekhez ké­pest alaposan visszaesett a hüvelyes növény területe, az a háromezer hektár, amelybe idén tavasszal mag kerül, csak fele az előző időszak vetésterületének. Mivel ára emelkedett, idén ismét re­mény van arra. hogy a ter­melők nagyobb kedvvel vág­nak a borsó termesztésének. A növény húszmázsás hektá­ronként i terméseredménnyel már gazdaságos, de ha gaz­dasagaink a jelenlegitől jó­val nagyobb mértékben 150 —200 hektáron termesztik, akkor a hatékonyság fokoz­ható. Legalábbis ez derült ki Pintér Ferencnek, a Gö­döllői Búza- és Borsótermesz- tési Rendszer igazgatóhelyet­tesének előadásából, aki el­sősorban azokkal az energia- takarékos eljárásokkal, s ok­szerűbb növényvédelmi mód­szerekkel -foglalkozott, ame­lyekkel a rendszer tovább­fejlesztett technológiájának keretében, alacsonyabb költ­séggel magasabb hozamok érhetők el. A közeljövőben az újonnan kifejlesztett ta­lajelőkészítő gépekkel. az egymenetes betakarítással, az új holland, s NDK faj­úikkal a borsó az egyik leg­eredményesebben termeszt­hető növényünkké válhat. Összesen 136 millió forint • Sérülések, balesetek megelőzése e Szociális épületek felújítása ® Lakásépítési támogatás Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a nemrégiben elfo­gadott terv szerint az idén 50 millió forinttal többet költhetnek szociális kiadá­sokra, mint az elmúlt évben. Mit tartalmaz a terv, mire fordítják az összesen 136 millió forintot? A kérdésre az ÓKÜ szakszervezeti bi­zottságán kaptuk meg a vá­laszt. A sérülések, balesetek meg­előzése az egyjk legfontosabb feladat. Erre, valamint a munkakörülmények javításá­ra 8 millió 850 ezer forint jut. Egyebek között megha­tározzák a leggyakrabban előforduló balesetek okait, s hatékony intézkedéseket tesz­nek azok megszüntetésére. Folytatják a rendkívüli tisz­tasági szemléket, az éjszakai és a célellenőrzéseket. Kor­szerűsítik az üzemi szellőző- berendezéseket. igy á finom- acél-hengermű öntőpódiumá­nak levegőcseréjét, s felújít­ják n villamos központ el­avult épületét is. Üj világí­tótesteket szerelnek fel a gra­nulálóüzemben. Így hat munkahelyen, összesen 230 dolgozó munkakörülményei javulnak. Az égés- és gázveszélyes munkahelyeken korszerű vé­dőfelszerelések alkalmazásá­val fokozzák az ott dolgozók biztonságát. Ennek érdeké­ben újabb, tíz darab sűrített levegős, önmentö légzőkészü­léket szereznek be. Ugyan­csak a dolgozók biztonságát fokozza majd, hogy felújít­ják az acélműi berakódaru­kat, s ennél a munkánál fi­gyelembe veszik a balesetvé­delmi szempontokat is. A biztonságosabb munkavégzés érdekében még ebben az év­ben korszerűsítik a nehéz­vasszerkezeti műhelyben a lemezvágó ollók védőberen­dezését, s befejezik a 4-es számú kohó személyi és te­herfelvonójának felújítását. A veszélyes forgácsológé- pekre pedig vészleállítókat szerelnek fel. Harminckétmillió forintot fordítanák majd a munka- és védőruhák beszerzésére. a A védőfelszerelések és vé­dőruhák minőségének javítá­sát a SZOT állal jóváhagyott típusokból folyamatosan vég­rehajtják. Kísérletképpen az idén vezetik be a Vonder- man-licenc alapján gyártott korszerű védőszémü vegeket, „Silencium” típusú füldugó- kat( Üj szabályzatot dolgoznak ki a munkavédelmi tevé­kenység ösztönzésére. A sza­bályzat tartalmazza majd azokat az előírásokat és fel­adatokat. ^amelyeket a gyár­egységek és szocialista bri­gádok munkavédelmi tevé­kenységének értékelésénél és elismerésénél alkalmaznak. A jól dolgozó munkavédelmi aktívákat emlékplakettel ju­talmazzák és a kiváló dol­gozó cím adományozásánál is figyelembe veszik ezt a tevékenységet. A tűzvédelem hatékonysá­gát a gyári tűzoltók szakmai továbbképzésével, az állandó ügyelet biztosításával, s a tűzoltó-felszerelések karban­tartásával tovább növelik. Tízmillió-ötszázezer forint jut majd az új kohógáz-elégelö fáklya építésére, valamint a martinkemencék füstgáz- tisztító berendezéseinek kar­bantartására. A szociális terv több, mint tizenkétmillió fo- . rintot biztosit a szociális létesítmények felújítására és megóvására. Jelenleg kilenc ilyen létesítmény átépítését vették tervbe, így rendbehoz­zák az acélműi tápház, az alakvas-kikészítői, a finom­hengermű központi, valamint a hengermegmunkáló üzem szociális létesítményeit. A munkahelyi étkeztetést a vállalat területén levő négy étteremben és munkahelyi büfében biztosítják. Az ét­keztetésre — hozzájárulás és működtetés címén — ebben az, évben négymillió-ötszáz­ezer forintos vállalati támo­gatást szánnak. Közel ötmil­lió forintot fordítanak majd a vállalat tulajdonában levő üdülök fenntartására. Ebben az évben mintegy 3000 dolgo­zó és családtagjaik részére biztosítanak üdülési és pihe­nési lehetőséget. Növelik a külföldi csereüdültetésen részt vevő dolgozók, s közöt­tük a nyugdíjasok arányát. A szociális gondoskodás egyik legfontosabb területe a vállalati dolgozók lakásépí­tési támogatása. Erre a célra ebben az évben 1 millió 300 ezer forintot fizethetnek majd ki. A családiház-építő és -felújító dolgozóiknak ezenkívül még építőipari "gé­pek. zsaluzóanyagok köl­csönzésével, kedvezményes szállítással, használt építési anyag eladásával is segítsé­get nyújtanak. A vállalati segélyakció ke­retében az arra rászorulók részére a szociális helyzettől függően 500-tól 1200 forintig terjedő összegeket utalnak majd ki. s erre a célra több mint 80Í) ezer forint áll a bi­zottságok rendelkezésére. JU. J. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom