Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

A* MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLEN megyei bizottságának lapja XXXVII. évfolyam, 74. szám Ara: 1,40 Ft Szombat, 1381. március 28. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. március 26-3 üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1981. március 26-án Kádár János elvtárs elnök­letével ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, a központi saj­tó vezetői. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kér­désekről adcjtt tájékoztatót; — Övári Miklós elvtárs­nak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjeszté­sében a belpolitikai élet idő­szerű kérdéseiről szóló tájé* koztatót. I. r A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, párt­ós államközi kapcsolataink alakulását. Megállapította: a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése, az enyhü­lés eredményeinek megvédé­se, a feszültség csökkentése az emberiség egyetemes ér­deke. A világ békéjére növekvő veszélyt jelentenek a két vi­lágrendszer között fennálló katonai erőegyensúly meg­bontására, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló imperialista törekvések. A szélsőséges imperialista kö­rök durva és ellenséges pro­pagandakampánya mérgezi a nemzetközi légkört, rombol­ja a bizalmat, s ezzel nehe­zíti a legfontosabb világpo­litikai problémák, konfliktu­sok közös erőfeszítésekkel történő megoldását. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ezért elengedhetetlennek tartja minden békeszerető erő, felelős politikai tényező cselekvő fellépését a katonai szembenállás csökkentése, az enyhülés vívmányainak meg­őrzése érdekében. 1 A Központi Bizottság '• meghallgatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség munkájáról szóló tájékozta­tót. A küldöttség részt vett a kongresszus tanácskozásain; Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára megbeszé­lést folytatott Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. A küldöttség ellátogatott Moszk­va zelenográdi kerületébe és Minszkbe, ahol nagygyűlésen találkozott a szovjet dolgo­zókkal ; továbbá találkozóra került sor a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság veze­tőivel, aktivistáival. A Köz­ponti Bizottság jóváhagyta a küldöttség tevékenységét. A kongresszus nagy hord­erejű tanácskozását méltán kísérte figyelemmel az egész világ. A magyar kommunis­ták, a magyar nép a béke és a szocializmus minden hí­vével együtt elismeréssel adóznak a szovjet nép ered­ményeinek. amelyeket lenini pártja vezetésével a XXV. kongresszus határozatait meg­valósítva elért. A Központi Bizottság kifejezte azt a meg­győződését, hogy a szovjet nép sikerre viszi a XXVI. kongresszus nagyszabású gaz­dasági és társadalomépítő programját, eredményesen oldja meg a fejlődés során jelentkező új feladatokat. A szovjet kommunisták ta­nácskozásán meggyőzően ki­fejezésre jutott, hogy a szo­cializmus és a béke ügye el­választhatatlan. A kongresz- szuson jóváhagyott javasla­tok, a legfontosabb világpo­litikai problémák megoldását célzó kezdeményezések a Szovjetunió őszinte békeaka­ratát, nemzetközi politikájá­nak építő jellegét elvi szi­lárdsággal párosuló rugal­masságát tanúsítják. A szovjet kommunisták kongresszusának nemzetközi irányvonala egybeesik a szo­cialista országok, a békesze­rető népek, a magyar nép érdekeivel, törekvéseivel. Eb­ből kiindulva, a Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság he­lyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a fe­szültség csökkentésére, a le­szerelés ügyének előmozdítá­sára, a helyi tűzfészkek ki­(Folytatás a 3. oldalon) Szoboravatás a centenáriumon f---------------— M ai számunkból: (5. oldal) fiz itt iiieiiiii... (5. oldal) Sportműsor (11. oldal) Sralaszend községben az encsi ÉMÁSZ szakemberei 12 mé­teres tartóoszlopot helyeznek el autódaru segítségével. A régi, korszerűtlen faoszlopok helyére összesen 70-80 darab új tartóoszlop kerül, melyből 50 darab már a helyén áll. Az utca, valamint a lakások világítását szolgáló elavult vezetékek helyett is új felsövezetéket építenek, két transzfor­mátorállomással. Döntő a tartalékok feltárása Műszaki-gazdasági konferencia a BVK-ban Tegnap, a Borsodi Vegyi­kombinát Radnóti Miklós Művelődési Házában meg­tartott műszaki-gazdasági konferencián értékelték a nagy vegyipari vállalat el­múlt évben végzett munká­ját, a soron kővetkező fel­adatokat. Dr. Tolnai Lajos vezérigazgató egyebek kö­zött elmondotta, hogy az el­múlt esztendőben kimagasló­an jó eredményeket ért el a kombinát, ahol az 1979. év­hez viszonyítva csaknem 30 százalékkal növekedett a ter­melés és elérte a 8 milliárd 352 millió forintot. Kedvező­en alakult az egy foglalkoz­tatottra jutó termelési ér­ték, a tervezettnél több ter­méket szállítottak a szocia­lista és a tőkés piacokra. Utalt rá, hogy a következő évtizedben új fejlesztési stra­tégiát dolgozott ki a Borsodi Vegyikombinát vezetősége, s döntő feladatként határozták meg a tartalékok feltárását, a piac igényeinek figyelem- bevételét, valamint a kombi­nátban tevékenykedő mérnö­kök, kutatók képességében rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználását. Elmondotta, hogy a megfelelő tapasztala­tok birtokában a közelmúlt­ban egy vegyipari mérnöki vállalkozó iroda alakult meg a vállalatnál. Kaszai Sándor személy­ügyi-szociális igazgató arról beszélt, hogy a vállalatnál körültekintően gondoskodtak a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításáról, s erre jó alapot teremtett a kombinát sikeres gazdasági munkája. A számok szerint a munkásszállításokra csak­nem 10 millió, a munka- és védőruhák biztosítására 13,5 millió, a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére pedig 5 millió forintot költöttek az elmúlt esztendőben. Mérten János, a nagyüze­mi pártbizottság titkára arra hívta fel a jelenlevők fi­gyelmét, hogy környezetük­ben, munkaterületükön tár­ják fel a gazdálkodás fellel­hető tartalékait, támaszkod­janak a dolgozó kollektívák kezdeményező készségére, hasznosítsák a szocialista munkaversenyben rejlő le­hetőségeket. Hangsúlyozta, hogy csakis az a vezetői ma­gatartás számíthat elisme­résre; amelyik bátrabban, di­namikusabban kezdeményez, s amelyet a gyorsaság és a szakszerűség jellemez. lartókra emlékeztek BBrsfldszirákoi Március 25-én nemcsak hazánkban, számlálhatatlanul sok országban emlékeztek Bartók Bélára, születésének 100. évfordulóján. A cente­náriumi ünnepségek sorában a borsodsziráki események- nek-rendezvényeknek is mél­tó hely jutott. A születésna­pon a helyi művelődési ház­ban emlékkiállítás nyílt, teg­nap, március 27-én pedig a figyelem megyénk e telepü­lésére összpontosult. Az itt rendezett emlékünnepségen megjelentek a megye és az edelényi járás párt-, állami és társadalmi szerveinek és a megye művészeti életének képviselői is. Délután 2 órakor a bor­sodsziráki temetőben gyűltek össze a jelenlevők emléke­zésre. tisztelgésre a Bartók- ősök sírjánál, az ükszülők nyughelyénél. Itt Szilágyi Adolf, a borsodsziráki Bar­tók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet el­nökhelyettese mondott rövid emlékeztetőt. Ebből idézünk egy részt: „Bartók Béla ham­vai idegen földben nyugsza­nak, ezért még inkább nagy tisztelettel és kegyelettel he­lyezzük koszorúinkat az ősök, Bartók Gergely és Gon­dos Mária sírjára ... Erköl­csi kötelességünk a Bartók- hagyományok őrzése, ápolá­l (folytatás a 4. oldalon) Varga Éva szobrászművész Barták-portréja, Bodonyi Csaba építész acéllemez-szerkezetű terében. I isdridi találtai! iája Hogyan lehetne meggyor­sítani a madridi találkozó munkáját és kiegyensúlyo­zott, ésszerű eredményeket elérni — ez állt a találkozó pénteki ülése vitájának kö­zéppontjában. A vitában felszólalt Leo­nyid Iljicsov külügyminisz­ter-helyettes, a szovjet kül­döttség vezetője, és ismétel­ten leszögezte: a szocialista országok véleménye szerint a katonai enyhülési és le­szerelési értekezletnek, és ál­talában a résztvevő államok biztonsági kérdéseinek el­sőbbséget kell élvezniük a találkozó záróhatározatában. De azt is vallják — tette hozzá —, hogy ezen túlme­nően a helsinki záróokmány minden részletében ered­ményt kell elérni. Iljicsov elutasította azt a kísérletet, hogy egyes nyu­gati országok dramatizálják a találkozó helyzetét, és úgy tüntetik fel: Madridban csak akkor születhet eredmény, ha elfogadják a nyugati or­szágok javaslatait, ha vi­szont egyes nyugati javasla­tokat elutasítanak, ez visz- szalépés az európai enyhülé­si folyamatban. A Szovjet­unió ésszerű kompromisszu­(Folytatás « 2. oldalon) Magyar-szovjet árucsere-forgalmi megállapodás Veress Péter magyar és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter írta alá pénteken Moszkvá­ban Magyarország és a Szov­jetunió 1981—1985. évre szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodását. A megállapodást előkészí­tő tárgyalások során a két küldöttség az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordi­nációjának eredményeiből in­dult ki, s figyelembe vette a termelési szakosítási és koo­perációs egyezményekből származó kötelezettségeket. A megállapodás által elő­irányzott árucsere-forgalom az 1981—85. közötti években. Magyarország és a Szovjet­unió között több mint 34 milliárd rubel lesz. A Ma­gyarországra irányuló szov­jet exportban fontos helyet foglalnak el a fémforgácsoló szerszámgépek, emelő-szálli- tó berendezések, útépítő gé­pek, mezőgazdasági gépek és berendezések, teher- és sze­mélygépkocsik, repülőgépek és repüléstechnikai cikkek. Magyarország kőolaj és kőolajtermékek, szén-, gáz-, vasérc-, elektromosenergia-, faanyagok és nyersgyapot- szükségleteinek jelentős ré­szét a szovjet szállítások elégítik ki. Magyarország fémíorgá- csoló szerszámgépeket, hír­adástechnikai berendezése­ket, elektronikus számítás- technikai gépeket, vegyipari és élelmiszeripari berende­zéseket, kikötői és úszódaru­kat, autóbuszokat szállít a Szovjetunióba. A szovjet importban je­lentős helj’et foglalnak el a magyar ipari és élelmiszer- ipari közszükségleti cikkek: konfekció- és kötöttáru, bőr­cipő, szövetek, gyógyszerek, friss gyümölcs, bor, zöldség­es gyümölcskonzervek. A most aláírt dokumentum végrehajtása hozzájárul a két ország gazdasági és szo­ciális fejlesztési terveinek megvalósításához, a két nép növekvő szükségleteinek mind teljesebb kielégítéséhez. A tárgyalások a barátság; a teljes egyetértés és a gyü­mölcsöző együttműködés lég­körében mentek végbe. A most aláirt megállapo­dásban rögzített árucsere-for-* galom volumene és összeté­tele egyértelműen mutatja; hogy mindkét fél a forgalom (Folytatás a 2. oldatot^

Next

/
Oldalképek
Tartalom