Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

ÉSZAK44AG¥AftQftSZA& 4* 1981. március SSL, kedd I A képernyő et&& Emlékek Bartókról Történelemidézők 'Az eJraútt áééen befejeződött, a Századunk újabb, négyrészes sorozata, s ezzel romra- huszonkilenc folytatást ismerhettünk tnefi a Magyar Televízió eddigi történetében peirta nélkül álló kitűnő történelmi ismeretterjesztő dgkumentumfümböi, amely­nek erényeit már oly sokszor leírtam és mások is leírták, hogy matt imnéteini szükségtelen, de nem lehet elégszer hangsú­lyozni. A most lezárult Végjáték a Duna mentén ciklus utolsó folytatása Adolf Eichmann Budapestre érkezésével és magyar- országi szerepével foglalkozott a sorozat ismert, kitűnő mód­szereivel. A külföldön élő egykori részvevők, egyéb túlélők emlékezéseiből és a hiteles tárgyi dokumentumokból szerkesz­tett adással idézte fel cáfolhatatlan hitellel azt a szörnyű tóő- szakot, amikor Magyarország és kormányzata olyan mélyre süllyedt, hogy egy idegen hatalom katonatisztjének irányításá­val saját állampolgárainak hat százalékát egyszerűen kiszol­gáltatta deportálásra, éhhalálos kényszermunkára; gáz- és máglyahalálra. A Századunk sorozatot talán nem is volt jó éppen ennél a folytatásnál megszakítani, s most legalább egy évet várni a további részek elkészültére, mert az ilyen fel­fokozott feszültségben való „folytatása következik" megszakí­tás a kitalált kalandos történetekhez való, nem' pedig ilyen véres, sok százezer embernyi áldozattal járó történeti momen­tumhoz, s valójában ezzel nem is ért véget a Végjáték a Duna mentén, mert bár százezrek számára valóban a véget jelen­tette, nem jelentette még azt a mind fasisztább országvezetés számára. Jó néhány tragikus felvonás még hátra volt a vég­játékból. De ennél a résznél maradva, szólni kell Horthy Mik­lós szerepéről, mielőtt néhány képsor láttán bárkiben is olyan tévhit kerekedne felül, hogy az agg kormányzó nem is volt annyira vétkes a deportálásokban. Horthy 1944 júniusában, a nyugati szövetségesek partraszállásakor valóban megrettent önmaga jövőjétől, de vajon a gyilkost mentheti-e, ha utólag ijedtében megmossa a kezét?! Horthy mindenről tudott, de -— mint a sorozatból is tudjuk — egyszerűen nem akart tudni. Szabad kezet adott Sztójaynak, Eichmannak, másoknak, ÍHorthy gyilkos mivoltán nem lehet változtatni. Már Ferenc József flottaparancsnokaként felkelő matrózokat mészárolta­tok le Cattaróban, az 1919-es ellenforradalom vezéreként ezre­ket gvílkoltatott a kedves imposztoroknuk becézett különít­ményeseivel, majd később ő küldte az 1938-as bécsi döntés előtt a Felvidékre a Rongyos gárdának nevezett fegyveres sza­badcsapatot, s 1944-ben egyszerűen mindent eltűrt, mindent jóváhagyott. Vénségére akkor már személyesen nem ült fehér lovon a deportáló vonatok indításakor, de bűnösségét nem (mentheti 1944 júniusi rövid megrettenése az angolszászok előtti noegitéltetéstöl, hiszen pár hónappal később — mit bizonyára a Századunk későbbi adásaiban majd látunk — neki köszön­hető, hogySzála5í. német segítséggel hatalomra juthatott és el­kezdődött a valóban végső felvonás. A szerdán látott Száza- dunk-folytatáshoz ezt hozzá kell tennünk, mert tudni kell, hogy a szörnyű tömegsírokba préselt hullahegyeknél, a vago­nok lakatjainál, a csendőrkorbácsoknál, a gázkamráknál a ki- ■vénhedt gyilkos tengerész fehérkesztyüs keze áttételesen min­dig ott volt. Caitarótól, Szegedtől, Orgoványtól, Siófoktól, a vi­lágon első ízben hozott fasiszta törvényektől egyenes az út az Eichmaftnal cimborálásig és Auschwitzig. Néhány más adás is a történelmet idézte az elmúlt héten. Cseres Tibor Búcsú nélkül című regényének a Kor tar sunk című új, irodalomajánló sorozatban való, sokféle vitát kiváltó bemutatása is végső soron a második világháborúban tisztáb­ban látni segített a maga sajátos eszközeivel. Feltétlenül ide sorolandó a hétfői adásnapon sugárzott, A 45-ös hadsereg című dokumentumfilm az új magyar hadsereg megalakulásá­nak kezdeteiről, amelyről mintha mostanában igen kevés szó esne. S történelmet idézett, igaz 1944-hez képest egy negyed­századdal korábbit a Századunk ifjúsága — A Ludovika ost­roma című dokumentumfilm, amely a Tanácsköztársaság el­leni egyik ellenforradalmi megmozdulást mutatta be a Száza­dunk sorozathoz hasonló eszközökkel; dokumentumokkal és «2 akkori barikád két oldalán állt egykori részvevők megszó­laltatásával. (Nem érdektelen figyelembe venni Kéry Kálmán és Kádár Gyula életútjait!j Közvetve ugyancsak történelemidézés Rejtő Jenő, aaaz P. Howard életére és halálára emlékező:. írásainak átfogalma­zása kevéssé sikerült, de Hegedűs Géza emlékezése igaz érték, és segít e vitatott író helyét jobban kijelölni. Benedek Miklós Vendégjáték Kereken hatvan percig tartott a műsor. A népszerű fővárosi színművész először huszonöt percig ügyködött, majd átadta helyét kolléga­nőjének, aki egy másik, megbetegedett, és ezért le­mondott művésznőt helyet­tesített, s azt nyújtotta, amit tudott: nem vette figyelem­be, hol .van, tizenöt percig használta a mikrofont egy sanzon-kuplé-stb.-ből kötött 'Csokor olyan hangerővel történő intonálására, mintha a Népstadionban lépne fel, ezt követően újra a színész jött élő, és beszélt, énekelt, végezte 180 fokos fordulata­it — ö nevezte így! —» újabb húsé percig. Kettőjükön kí­nul jelen volt még egy unott zongorista. Meg persze je­len volt vagy kétszáz néző, aki egy másik összeállítású kettős előadóestjére váltott jegyet. De mert a színésszel más partner jött, az össze­szokott kettős műsor helyett mindketten produkálták, amit tudtak Előfordulhat, hogy a szí­nész megbetegszik, s le kell mondania vendégszereplését. Előfordulhat, hogy mással pótolják, de semmi sem le­het mentség a sebtében ösz- szerakott, csak az időt kitöl­tő műsorokra. Ha betegség miatt elmarad egy vendég- szereplés, még mindig ki­sebb a bosszúság, mint a nem olcsó belépődíj ellené­ben úgyáhogy letudott ven­dégjátéknál. (bm) Nemrégiben érdekes rajz került elő Bortók Béláról egy magán­gyűjteményből, amelyet néhány nappal Bortók *6. születésnapja előtt rajzolt a nagy zeneszerzőről Périey Imre. A portré kuriózuma: Bartók saját kezűleg lottózott szonótorészlete és okiirósa. Az ere­deti rajzot a Bartók-archivumban őrzik. • ___ ( ______1 Dallal, vidámsággal / . Falunap — Forrón Forró községet éppen hosszában felezi a 3-as fő közlekedési út. Nagy itt az átmenő forgalom, vasárna­ponként különösképp. Azok, akik két nappal ezelőtt, március 22-én t suhantak itt át autókkal, joggal hihették, hogy búcsú vao éppen ... De hát nem az volt, csak „búcsújárás”, a faluközpont vonzásában. Kulturális es játékos sportvetélkedések mozdították ki otthonról az itt lakókat. Falunap volt vasárnap Forrón. Nyitányként délelőtt 9 órakor a művelődési házat megtöltő közönség előtt dr. Bodnár István, a községi közös tanács .vb-titkára kö­szöntött minden jelenlevőt, elsősorban is a járás telepü­léseiről érkezett dalosokat, citerazenekarokat. Az ő be­mutatkozásuk adta meg az egész napos program alap­hangját: 02 encsi járási mű­velődési központ, a forrói művelődési ház, a fancsali klubkönyvtár, a felsővadászt és a krasznokvajdai műve­lődési ház csoportjai a kö­zös éneklés, az együttes ze­nélés örömét hamar „áLra- gasztották” a nagyszámú hallgatóságra .. . Mind e közben a faiuköz- pontban folytak előkészüle­tek a további programokra. A községi könyvtár ajtajún kihallatszó kopácsolás oealo- gatóan hívogatott, Krozser Jánosné — férje segédleté­vel — az utolsó előkészüle­teket tette meg, hogy a dél­után két órakor megnyíló Szabad idő '81 kiállításon minden a helyen fogádia a látogatókat. A könyvtár adta szabad hely szűkösnek bizonyult ah­hoz, hogy a lakásokból, ott­honokból összegyűjtött anya­gokat szeliős elrendezésben tudják bemutatni. A látoga­tó bizony csak hitetlenked­ve tekintgetett körül: lehet, létezik, hogy mi minden őr­ződik; mi minden ad hasz­nos otthoni időtöltést a for-, idi emberek számára? A déli harangszóra kissé elcsendesedett a falu, az ebéd hazaszólított kít-kit, hogy aztán újult erővel in­duljon a nonstopmozgás .,. A hangoshíradó müsorköz- lése nem szűnt csak meg; «z .. délután két órakor kez­dődik az MHSZ helyi cso­portjának versenybemutató­ja. .., fél háromkor rende­zi* meg a sörivóversenyt a Kakas csárda mellett.. ' három órakor tornabemuta­tó és játékos vetélkedő az általános iskolások részvéte­lével..., ugyaneooer. az idő­ben a felnőttek te*everse- nyen mérhetik össze tudásu­kat ..., négy órakor a tiszu- lúci Tűz vuág babegyüttts mutatja be műsorát, ugyan­ekkor kezdődik a KISZ-cso- portok szellemi vetélkedő­je..., este vidám kultúrmű­sorral egybekötött táncmu­latság vár minden kedves érdeklődőt.” És érdeklődők­or t, egész nap nem volt riióoy. mcgállásnyi időt az is szakított egy-egy program­ra. akinek nem volt határo­zott szánoéka erre. A legfontosabb éppen ez — mondta beszélgetés köz­ben a községi közős tanács vb-titkára. Ez a nap a ta­lálkozások, a közös szórako­zás napja. Gondolkodunk azon. hogy a későbbiekben ezt a lalunapot közéleti, a község lakosságát érdeklő kérdések megbeszélésére, megvitatására is felhasznál­juk majd ... tt. n. j.) Vizsga és f Aki ott van, él és do4»o­'zik, az tudja, hogy a vidé­ki művelődési házadban egyetlen és konkrét feladata van egy színjátszó csoport­nak: kiszolgálni a társadal­mi ünnepségeket... A megállapítás egy vizs­gán hangzott el, a „jelölt” nyilván saját tapasztalatai­val tudja hitelesíteni mon­dottal nak igazát. Minden­esetre több, ehhez hasonló íogantatású — meggondolás­ra érdemes — véleménnyel találkozhattunk a Borsod megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ klubjában megtartott színjátszó rende­zői tanfolyam-vizsgán. Ti­zenhatan maradtak, tartottak ki a végelszámolásig (a két évvel ezelőtti induló lét­számnak ez a fele), többnyi­re fiatalok adtak most szá­mot arról, hogy mit sajátí­tottak el a tanfolyami idő alatt. (Ez mintegy húsz, egész napos foglalkozást és nyaranta kéthetes intenzív elméleti és gyakorlati mun­kát jelentett.) A vizsga szak­mai részleteivel itt nem fog­lalkozunk, érdemes azonban felemlíteni, amit Bucz Hu­nor, a Népművelési Intézet munkatársa — mjnt tanfo­lyamvezető, s mint vizsga- bizottsági tag is — mondott zárszóként: „A tanfolyam­hoz képest iskolásabbra si­került a megnyilatkozásotok, Úgy tetszett, hogy előbb fel­tételezitek, mit akarnak hallani a vizsgáztatók, s az­tán azt mondjátok... Ez rossz beidegződés, azt kívá­nom, hogy ennél kevesebb kompromisszummal dolgoz­zunk, mint ahogyan most vizsgáztunk.” Lehet persze, hogy a tan­folyamvezető állította túlsá­gosan magasra a mércét, vizsgabizottsági kollégái ugyanisi 'más megyékben szerzett tapasztalatok birto­kában, úgy ítélték meg, hogy »apatí, efraélyffit mwrtfca folyt itt a tanfolyam idejen, s ennek tanúbizonyságát ad­tát a vizsgázók. (A döntés érteimébe« valamennyien oklevelet k-apoak arról, hogy elvégezték a „C” kategóriás színjátszórendezői tanfolya­mot, s azok, akik színpadi munkával is bizonyítottadé már, megkapják a működé­si engedélyt.) A vizsga — mozzanat csu­pán, s miután alkotó tevé­kenységről van szó, ez eset­ben hangsúlyozottan igaz: a megszerzett ismeretek mű­ködtetésének • milyensége dönti majd el igazán; a gya­korlat minősíti majd valósá­gosan, hogy mit ér a papír, mit ér a kétéves tanfolyami munka... Számunkra is az lehet a fontos: hogy ne lob­banjon el a lelkesedés, a tettvágy, hogy a mozgalom­ban mind gyakrabban talál­kozzunk ezeknek az amatőr rendezőknek a munkájával, csoportjaik legyenek benne a vérkeringésben. Ezzel a gondolattal búcsúztatta a tanfolyam részeseit Szovák Béláné, a megyei művelődé­si központ főelőadója is, mondván: „Nagyon remé­lem, hogy gyakran találko­zunk majd odakint...” Odakint — vagyis a me­gye községeiben, városai­ban; iskolákban és a műve­lődési házakban. Ahol — visszatérve a bevezetőben idézett gondolathoz — bi­zony fellelhetők az irodalmi színpadok, színjátszó csopor­tok ünnepi műsorokra szo­rított „igénylésének nyo­mai”. Egy korábbi találko­zásunkkor azt mondta Bucz Hunor, ő abban bízik, hogy a tanfolyam adta impulzu­sok, az egymásban táplált lelkesedés át tudja maid törni a meglevő akadályo­kat... Bízunk ebben. (t. n. j.) Emberkereskedők ® Az ördögi kör A táj megváltozott.1 Egyre kevesebb a falu. Szavannák. Kiszáradt mocsár, napper­zselte vidék. Már osan 30 kilométer a távolság a kam­bodzsai határtól. A poros út hirtelen balra kanyarodik, majd egynéhány, szalmával, fedett, cölöpökre épített pri­mitiv ház bukkan elő. Ez lehet — mondja a tolmács — a rizstermelő parasztok tanya ja, Hin Lad, a három gyerek szülőfaluja. Elsőnek egy lpmpos ku­tya veszi és/re az érkezőket, ráveti magát Thong Dumra, magasba ugrál, nem akar megnyugodni. Thong Dum ragyog. A kislány. Boőnlai másodikként fedezi fel o kedvencét, egy piszkos, mez­telen kisgyereket, aki a ház előtt játszik a szemétben. Magához szorítja a kicsit, és nem is engedi ki a kezéből. A testvére, Mon, a legfiata­labb, egy idős férfihoz sza­lad. aki a ház előtt az ár­nyékban szundikál. A szü­lök a földeken vannak, va­laki elmegy értük. Amikor végre megérkez­nek, rövid időre a karjukba veszik a gyerekeket, kérdé­seket intéznek hozzájuk. Nem megható viszontlátási jelenet ez, inkább megdöb­bentő. A tolmács elmagya­rázza, kik a kísérők. Beszél arról a veszélyről, amelyben a gyerekek voltak, meséi a nagyvárosi gyárakról, a „ha­lászok” hamis ígéreteiről. A szülők apatikusau hallgat­ják. A gyerekek u barátaik­kal játszanak, mintha soha nem is mentek volna el. Puinpom asszony szívtelen anya, mert eladta a lányát a városba? Az idős ráncos asszonynak öt gyereke van. Márciustól novemberig a rizsföldeken segít ki, napi pár centnek megfelelő ösz- szegért. Azután jönnek a száraz hónapok, a földeken nincs munka. Nem tudja, mit csináljon a gye1’«? : V.vel a szárazság idején. A je két évvel ezelőtt megim Életében soha nem lart iskolába. Fogalma sincs, hol van Bangkok, de azt hullot­ta, hogy ott gazdag emberek laknak. Az a 70 dollár, amit Boonlaiért kapott, számára vagyon. LáViya és a két má­sik gyeiek még két évig sem járt iskolába szom­szédos faluba Ez az ördögi kör. itt l’hai- íöldön éppúgy, mint sok más fejlődő országban. (Következik: 6. A nemzet szíve) MOBIL Március 20-tól 27-ig autóápolási bemutató AUTÖKARBANTARTAS. ALVAZVÉDELEM, SZAKTANACSAQAS AUTOFELSZERELÉSI, AUTOKOZMETIKAI CIKKEK ÜLÉSHUZATOK, AKKUMULÁTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN EGYES CIKKEK ENGEDMÉNYES ÁRON

Next

/
Oldalképek
Tartalom