Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1981. március 22., vasárnop Képünkön: a varsói rádiógyár HiFi készüléke. fl magnószalag Mai •r Mesterséges holdak, em­berlakta űrhajók, amelyek­ben hangszalagok regisztrál­ják a világmindenségből vett jeleket és továbbítják a Föld- le? Már régóta ismert. Mag­nószalaggal vezérelt gépek, amelyek bonyolult szerszá­mokat szakaszonként, század- milliméter pontossággal gyár­tanák? Ma már ez sem je­lent szenzációt. Már minden­ki hallott azokról a számító­gépekről is, amelyek másod­percek alatt keresik ki a hangszalagon tárolt informá­ciókból a helyes értékeket. Valóban, ma már min­denütt találkozunk a hang­szalaggal, az iskolában a nyelvórákon, az orvosi ren­delőben a szívvizsgálatoknál; a hosszú üzleti megbeszélése­ken, a film-, a rádió- és a televízióstúdiókban, szere­pel a hangszalag mint ide­genvezető a világ nagy mú­zeumaiban, történelmi és mű­emlékeknél, Rómeó és Júlia veronai sírjánál, a taxikban és sok betörésbiztosító beren­dezés részeként. A tudományban, a kutató­munkában és a műszaki élet területén a magnószalag sok könnyebbséget biztosít az ember számára. A magnósza­lag alkotói — az első magne­tofonszalagot 1934-ben gyár­totta a BASF vállalat a Rajna menti Ludwigshofenben — még semmit- sem sejthettek természetesen a műbolygók­ról, vagy a hangszalaggal ve­zérelt ' szerszámgépekről. Néha egészen mulatságos kísérletekről lehet olvasni a magnetofonok használatával kapcsolatban. Egy nyugatné­met kutató olyan különlege­sen kis méretű magnetofont szerkesztett, amelyet a tehe­nek kötőíékjére lehet szerel­ni. A készüléket az ébresztő­órához hasonlóan meghatáro­zott időpontra lehet beállíta­ni. Az óra szerint megállapí­tott időpontban a csordave­zető tehén gazdájának hang­ján megkapja a hangszalag- parancsot, hogy itt van a csorda hazatérésének ideje. Ez a berendezés állítólag megtakarítja az állatgondozó­nak a hazaterelés munkáját és idejét. A magnetofon igazi nép­szerűsége azonban változat­lanul a zenerögzítés: a fiata­loknál a könnyed zeneszá­moké, a zenebarátoknál a klasszikusoké. Idő előtti gumikopás Gumiabroncsot kapni nem mindig és nem minden mé­retben lehet, s ha van, ak­kor is tetemes összegbe ke­rül az elkopott kerekek cse­réje. Természetesen minden autós igyekszik elkerülni e nem kis kiadást, szeretné mi­nél jobban kitolni a gumi­csere időpontját. Ez azonban nem csupán elhatározás kér­dése, hanem az abroncsok állapotától függő tényező. Sajnos csak ritkán fordul elő, hogy a kerekek végigszolgál­hassák az eredetileg akár 50 —70 ezer kilométerre is szóló élettartamukat. Erre csak ak­kor van remény, ha időköz­ben semmiféle futóművi rendellenessége nem volt az autónak, ha kíméletes, állan­dó vezetője van, aki mindig ügyel a helyes guminyomás betartására is. A gyors és rendellenes el­használódásnak tehát több­féle oka lehet. A kormány­zott kerekek abroncsainak szabálytalan kopásai közül a legismertebb a futófelület külső vagy belső szélén mu­tatkozó gumiíogyás. Előidé­zője általában a helytelen ke­rékösszetartás, vagy a rosszul beállított dőlésszögű kerék. A hatástalan / lengéscsillapítás okozta kopások kagylószerű- ek, és az abroncs teljes ke­rületén jelentkeznek. A csak helyenként látható gödrök viszont a kerék pánt ütéséből, esetleg tengelyferdülésből, vagy az abroncs kiegyensú­lyozatlanságából adódnak. Már utaltunk rá, hogy ösz- szefüggés áll fenn az abron- «sok belső légnyomása és a gumikopás között. Egy ke­ményre felfújt abroncsnak — amely viszonylag keskeny fe­lületen érintkezik az úttest­tel — a gördülőellenállása csekély, vagyis a kocsi azo­nos menetteljesítmény mel­lett gyorsabban halad, illet­ve azonos sebesség esetén ke­vesebb benzint fogyaszt. E látszólagos előnynek az ára a nagyobb mértékű gumiko- pás a futófelület közepén. Minél kevesebb a levegő a gumikban, annál nagyobb a gördülőellenállás. Ilyen eset­ben. a kocsi súlyától „össze­préselt”, félig üres gumik na­gyobb felületen érintkeznek az úttesttel. Gurulósnál, gör- dülésnél a túlzottan kis nyo­mású abroncsok lényegesen nagyobb mértékben deformá­lódnak, mint azok, amelyek­ben megvan az előírt meny- .nyiségű levegő. A kevesebb levegőt tartalmazó abron­csoknál az ún. gyúrási mun­ka — az egyes gumirészecs­kék egymással szembeni mozgása — felgyorsul. En­nek következtében növekszik az abroncsok belső hőmérsék­lete, és ez gyorsabb, fokozot­tabb kopásukhoz, elhasználó­dásukhoz vezet. Gondosan ügyelni kell rá, hogy az elő­írt nyomástól való eltérés ne haladja meg a 10 százalékot Érdemes, kifizetődő heten­ként ellenőrizni az abroncsok belső nyomását. Tévedések elkerülése végett ajánlatos az előírt guminyomás számérté­két a köpenyekre ráfesteni, vagy öntapadó címkére fel­jegyezve a kocsiban jól lát­ható helyre felerősíteni. Az abroncsok túlzott ter­helésének eredménye a lép­csőzetes kopás. Ha azt ész­leljük, hogy a nem meghaj­tott kerekeken levő abron­csok fűrészfogszerűén kop­nak, az a fékezések okozta egyirányú terhelés és kopta­tóhatás következménye. A gumiabroncsokat azonban nemcsak az út, a helytelen beállítás, hanem a vezető is koplalhatja, mégpedig meg­lepően gyorsan. A kímélet­lenül kihasznált motor- és fékteljesítmény, a megcsúszás határán vett kanyarok, a nagy gázadással, kipörgő ke­rekekkel végrehajtott ún. re­pülőstartok, a rossz úton tar­tott nagy átlagsebesség mind olyan tényezők, amelyek akár 50—70 százalékkal megrövi­díthetik a gumik normális élettartamát. Mindenesetre a már észrevehető kopások — különösen a radiálabroncsok- nál — jelentős és hosszú idő óta fennálló rendellenességek következményei. Érdemes tehát időt fordítani az ab­roncsok időnkénti ellenőrzé­sére, valamint a futómű mű­szeres vizsgálatára, beállítá­sára. Rz ellenőrzés a futó­felületen kívül terjedjen ki a gumiabroncs oldalsó részei­nek a megvizsgálására is. Az ott előforduló törések, repe­dések a kövekre való ráfu- tások, a járdaszegélyhez való dörzsölődés, az arra való fel­ugratás következményei le­hetnek. fc L Hallotta már? Régmúlt idők furcsaságai A török hódoltság korában a rend, a biztonság fenntar­tására városi mintára a fal­vakban is bevezették azt a rendfenntartó intézményt, amelynek az élén a paraszt- kapitány állt. A Nógrád vár­megyében kiadott utasítás húsz pontban írta elő a pa- raszttisztek kötelességeit. „A parasztkapitány vagy had­nagy — mondja az utasítás — a káromkodóra első ízben huszonöt botot, másodikban ötven botot veressen, s ha harmadszor is káromkodáson fogják, akkor a bűnöst a vár­megye lömlöcébe vitesse, s ott az ország törvénye szerint feje vétetik.” Ezt a Nógrád megyei ren­delkezést országos méretek­ben hiba lenne ismét beve­zetni, népesedéspolitikánk minden eddigi eredménye odalenne, különösen ifjúsá­gunk sorai ritkulnának meg. Persze azért a „felbujtók­nak”, mondjuk, a trágár mon­datok, obszcén kifejezések tömegét terjesztő filmrende­zőknek sem ártana a huszon­öt bot. Sőt, nívódij helyett ötven botot is kaphatnának, a rendező fejevételét pedig a minisztérium intézné hivatal­ból. * i Ili. György király idejében az egyik legelőkelőbb angol erotikus klub a Medmenha- mi Apátság nevet viselte. A férfitagok barátkámzsát,: a nők apácaruhát hordtak, nya­ranta több hetet töltöttek az „apátságban”, egy London mellett fekvő kastélyban. A kötelező erénygyakorlatokat előkelőén berendezett cellák­ban végezték el a párok. A hölgytagok kényelmét a gon­dos „apáturak” még azzal is szolgálták, hogy állandóan egy bábát tartottak készen­létben. Ma már lehetetlen kiderí­teni. mennyi dolga volt az íigyeletes bábának, de való­színű. az angol egészségügyi tárca történetében ez az elsci híradás a szervezett betegel­látásról, a népesedéspolitikát segítő mentőszolgálat meg­szervezéséről. * A Világ című lap tudósí­tója 1841-ben adta hírül, hogy Makón „illuminált fiatalem­berek nagyobb csoportja be­tört a színházba, ahol az Ős­anya című színmű ötödik fel­vonását játszották már. A garázdák fajtalan', buja be­szédekkel a jelen volt nemes publikumot, főképp a haja- donokat bujálkodásra szólí­tották fel, a színészeket szét- kergették, ugráltak, kurjon­gattak, majd buja szavakat kiáltozva, botrányok közt el­vonultak .. Még ma is kissé megrökö­nyödve olvassuk, lám ho­gyan randalíroztak a makói fiatalok a múlt' században. Szerencsére 1981-et írunk, s a mai makói legényeknek már nincs lehetőségük ilyen garázdaság elkövetésére. Ugyanis a vidéki színházak névsorában hiába keressük Makó nevét, a városban nincs önálló színtársulat.. Valaki az elmúlt, száznegyven év alatt végleg szét kergette a színé­szeket. Gyanítom, a tettest nem az illuminált fiatalem­berek közt kell keresni. * Az 1356-ban kiadott Beö- thy-féle Pesti Arszlán, vagy­is Díszes Társalkodó című il­lemtan a férfiaknak Széple­vés címszó alatt ezt javasol­ja: „Ha valamelyik nőt sétá­jára kísérve megpillant egy nyíló virágot az útfélen, mar legyen kész a bókjával; pél­dául, ha liliomot Iát, azt mondja: az ön keze éppen olyan, mint e liliom —; ha rózsát iát: e rózsa az ön ar­cától kölcsönző a színét! —; ha epret lát: nagysád aj­ka épp oly eper...” Mi mái' nem bókolhatunk így séta közben egy nőnek. Először is az útfélen, legtöbb helyen nem virág nyílik; ha­nem gumiabroncs és papír- zsákba gyömöszölt háztartá­si szemét. Rózsára, eperre pláne ne nézzen a nagysád, mert rengeteg pénzbe kerül. Tavasszal az első eper \ kiló­jáért 250—300 forintot is el­kérnek, s ki győzi ezt ener­giával, jobban mondva, pénz­zel? * A március 12-én, Gergely napján szokásos Gergely-já- rás hazánkban is nagy nép­szerűségnek örvendett régen a diákság kőiében. A közép­korból származó diákvigas­ság résztvevői — jelmezek­be öltözött, fakardot kötött iskolás fiúk — megbeszélt helyen gyülekeztek, s zász­lókkal, bokrétákkal felszerel­ve elindultak, hogy házról házra járva iskolájuknak új tanulókat toborozzanak, ta­nítómesterüknek adományo­kat gyűjtsenek. Felsőfokú iskoláinkban már régóta nem divat a to­borzás. Napjainkban nem a diákok járnak házról házra, hanem egyes szülők. Protek­cióért. A diákok közt viszont a Fej vagy írás játék dívik. Aki fej. az bejut, aki pedig valamilyen írást tud felmu­tatni, az pláne. K. Gy. M. r fi Piri viliik-y Élete során százával épí­tett családi házakat, villá­kat — másolóiak, Clemenz Frick liechtensteini kőmű­ves. Frick 63 éves korában határozta el, hogy megva­lósítja élete álmát: várat épít ez egyszer saját ma­gának. Elhatározását tett követ­te: „Betontömb van elég, én a régi, jó idők példáját követem.” Elkészítette leen­dő vára, a „Chapfenberg” méretarányos modelljét a régi városka stílusában. A városatyáknak tetszett a terv, és a tanács megadta az építési engedélyt. Clemenz Frick 70. .szüle­tésnapján fogott az építke­zéshez. Mint építtető és kőműves. Sziklákat robban­tott, hogy az alapokhoz és a falakhoz kövei nyerjen. Napi 12 óra munkával két és fél év alatt végzett az alapozással. További há­rom év múlva végre beköl­tözhetett a várába. Gyakorlatiasságát dicséri, hogy várát megosztja má­sokkal. olyanokkal, akik valódi várban kívánnak éj­szakázni és nem sajnálják érte a napi 20 frankot sze­mélyenként. Minden stíl­szerű, még a konyha fel­szerelése is. Vendégeinek rendszerint a lovagteremben tálal. A terem tele van látnivalók­Clemenz Frick a svájci gárda egyenruhájában várkastélya bejáratánál.. kai, amelyeket Frick tanul­mányi és vándorútjai so­rán gyűjtött. Büszkesége egy bőr vodkásüveg 1798- ból. S ha kedves vendég ér­kezik, Clemenz Frick gyak­ran Öltözik egyenruhába: a vatikáni svájci gárda gála­ruhájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom