Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1981. március 22., vasárnop Képünkön: a varsói rádiógyár HiFi készüléke. fl magnószalag Mai •r Mesterséges holdak, emberlakta űrhajók, amelyekben hangszalagok regisztrálják a világmindenségből vett jeleket és továbbítják a Föld- le? Már régóta ismert. Magnószalaggal vezérelt gépek, amelyek bonyolult szerszámokat szakaszonként, század- milliméter pontossággal gyártanák? Ma már ez sem jelent szenzációt. Már mindenki hallott azokról a számítógépekről is, amelyek másodpercek alatt keresik ki a hangszalagon tárolt információkból a helyes értékeket. Valóban, ma már mindenütt találkozunk a hangszalaggal, az iskolában a nyelvórákon, az orvosi rendelőben a szívvizsgálatoknál; a hosszú üzleti megbeszéléseken, a film-, a rádió- és a televízióstúdiókban, szerepel a hangszalag mint idegenvezető a világ nagy múzeumaiban, történelmi és műemlékeknél, Rómeó és Júlia veronai sírjánál, a taxikban és sok betörésbiztosító berendezés részeként. A tudományban, a kutatómunkában és a műszaki élet területén a magnószalag sok könnyebbséget biztosít az ember számára. A magnószalag alkotói — az első magnetofonszalagot 1934-ben gyártotta a BASF vállalat a Rajna menti Ludwigshofenben — még semmit- sem sejthettek természetesen a műbolygókról, vagy a hangszalaggal vezérelt ' szerszámgépekről. Néha egészen mulatságos kísérletekről lehet olvasni a magnetofonok használatával kapcsolatban. Egy nyugatnémet kutató olyan különlegesen kis méretű magnetofont szerkesztett, amelyet a tehenek kötőíékjére lehet szerelni. A készüléket az ébresztőórához hasonlóan meghatározott időpontra lehet beállítani. Az óra szerint megállapított időpontban a csordavezető tehén gazdájának hangján megkapja a hangszalag- parancsot, hogy itt van a csorda hazatérésének ideje. Ez a berendezés állítólag megtakarítja az állatgondozónak a hazaterelés munkáját és idejét. A magnetofon igazi népszerűsége azonban változatlanul a zenerögzítés: a fiataloknál a könnyed zeneszámoké, a zenebarátoknál a klasszikusoké. Idő előtti gumikopás Gumiabroncsot kapni nem mindig és nem minden méretben lehet, s ha van, akkor is tetemes összegbe kerül az elkopott kerekek cseréje. Természetesen minden autós igyekszik elkerülni e nem kis kiadást, szeretné minél jobban kitolni a gumicsere időpontját. Ez azonban nem csupán elhatározás kérdése, hanem az abroncsok állapotától függő tényező. Sajnos csak ritkán fordul elő, hogy a kerekek végigszolgálhassák az eredetileg akár 50 —70 ezer kilométerre is szóló élettartamukat. Erre csak akkor van remény, ha időközben semmiféle futóművi rendellenessége nem volt az autónak, ha kíméletes, állandó vezetője van, aki mindig ügyel a helyes guminyomás betartására is. A gyors és rendellenes elhasználódásnak tehát többféle oka lehet. A kormányzott kerekek abroncsainak szabálytalan kopásai közül a legismertebb a futófelület külső vagy belső szélén mutatkozó gumiíogyás. Előidézője általában a helytelen kerékösszetartás, vagy a rosszul beállított dőlésszögű kerék. A hatástalan / lengéscsillapítás okozta kopások kagylószerű- ek, és az abroncs teljes kerületén jelentkeznek. A csak helyenként látható gödrök viszont a kerék pánt ütéséből, esetleg tengelyferdülésből, vagy az abroncs kiegyensúlyozatlanságából adódnak. Már utaltunk rá, hogy ösz- szefüggés áll fenn az abron- «sok belső légnyomása és a gumikopás között. Egy keményre felfújt abroncsnak — amely viszonylag keskeny felületen érintkezik az úttesttel — a gördülőellenállása csekély, vagyis a kocsi azonos menetteljesítmény mellett gyorsabban halad, illetve azonos sebesség esetén kevesebb benzint fogyaszt. E látszólagos előnynek az ára a nagyobb mértékű gumiko- pás a futófelület közepén. Minél kevesebb a levegő a gumikban, annál nagyobb a gördülőellenállás. Ilyen esetben. a kocsi súlyától „összepréselt”, félig üres gumik nagyobb felületen érintkeznek az úttesttel. Gurulósnál, gör- dülésnél a túlzottan kis nyomású abroncsok lényegesen nagyobb mértékben deformálódnak, mint azok, amelyekben megvan az előírt meny- .nyiségű levegő. A kevesebb levegőt tartalmazó abroncsoknál az ún. gyúrási munka — az egyes gumirészecskék egymással szembeni mozgása — felgyorsul. Ennek következtében növekszik az abroncsok belső hőmérséklete, és ez gyorsabb, fokozottabb kopásukhoz, elhasználódásukhoz vezet. Gondosan ügyelni kell rá, hogy az előírt nyomástól való eltérés ne haladja meg a 10 százalékot Érdemes, kifizetődő hetenként ellenőrizni az abroncsok belső nyomását. Tévedések elkerülése végett ajánlatos az előírt guminyomás számértékét a köpenyekre ráfesteni, vagy öntapadó címkére feljegyezve a kocsiban jól látható helyre felerősíteni. Az abroncsok túlzott terhelésének eredménye a lépcsőzetes kopás. Ha azt észleljük, hogy a nem meghajtott kerekeken levő abroncsok fűrészfogszerűén kopnak, az a fékezések okozta egyirányú terhelés és koptatóhatás következménye. A gumiabroncsokat azonban nemcsak az út, a helytelen beállítás, hanem a vezető is koplalhatja, mégpedig meglepően gyorsan. A kíméletlenül kihasznált motor- és fékteljesítmény, a megcsúszás határán vett kanyarok, a nagy gázadással, kipörgő kerekekkel végrehajtott ún. repülőstartok, a rossz úton tartott nagy átlagsebesség mind olyan tényezők, amelyek akár 50—70 százalékkal megrövidíthetik a gumik normális élettartamát. Mindenesetre a már észrevehető kopások — különösen a radiálabroncsok- nál — jelentős és hosszú idő óta fennálló rendellenességek következményei. Érdemes tehát időt fordítani az abroncsok időnkénti ellenőrzésére, valamint a futómű műszeres vizsgálatára, beállítására. Rz ellenőrzés a futófelületen kívül terjedjen ki a gumiabroncs oldalsó részeinek a megvizsgálására is. Az ott előforduló törések, repedések a kövekre való ráfu- tások, a járdaszegélyhez való dörzsölődés, az arra való felugratás következményei lehetnek. fc L Hallotta már? Régmúlt idők furcsaságai A török hódoltság korában a rend, a biztonság fenntartására városi mintára a falvakban is bevezették azt a rendfenntartó intézményt, amelynek az élén a paraszt- kapitány állt. A Nógrád vármegyében kiadott utasítás húsz pontban írta elő a pa- raszttisztek kötelességeit. „A parasztkapitány vagy hadnagy — mondja az utasítás — a káromkodóra első ízben huszonöt botot, másodikban ötven botot veressen, s ha harmadszor is káromkodáson fogják, akkor a bűnöst a vármegye lömlöcébe vitesse, s ott az ország törvénye szerint feje vétetik.” Ezt a Nógrád megyei rendelkezést országos méretekben hiba lenne ismét bevezetni, népesedéspolitikánk minden eddigi eredménye odalenne, különösen ifjúságunk sorai ritkulnának meg. Persze azért a „felbujtóknak”, mondjuk, a trágár mondatok, obszcén kifejezések tömegét terjesztő filmrendezőknek sem ártana a huszonöt bot. Sőt, nívódij helyett ötven botot is kaphatnának, a rendező fejevételét pedig a minisztérium intézné hivatalból. * i Ili. György király idejében az egyik legelőkelőbb angol erotikus klub a Medmenha- mi Apátság nevet viselte. A férfitagok barátkámzsát,: a nők apácaruhát hordtak, nyaranta több hetet töltöttek az „apátságban”, egy London mellett fekvő kastélyban. A kötelező erénygyakorlatokat előkelőén berendezett cellákban végezték el a párok. A hölgytagok kényelmét a gondos „apáturak” még azzal is szolgálták, hogy állandóan egy bábát tartottak készenlétben. Ma már lehetetlen kideríteni. mennyi dolga volt az íigyeletes bábának, de valószínű. az angol egészségügyi tárca történetében ez az elsci híradás a szervezett betegellátásról, a népesedéspolitikát segítő mentőszolgálat megszervezéséről. * A Világ című lap tudósítója 1841-ben adta hírül, hogy Makón „illuminált fiatalemberek nagyobb csoportja betört a színházba, ahol az Ősanya című színmű ötödik felvonását játszották már. A garázdák fajtalan', buja beszédekkel a jelen volt nemes publikumot, főképp a haja- donokat bujálkodásra szólították fel, a színészeket szét- kergették, ugráltak, kurjongattak, majd buja szavakat kiáltozva, botrányok közt elvonultak .. Még ma is kissé megrökönyödve olvassuk, lám hogyan randalíroztak a makói fiatalok a múlt' században. Szerencsére 1981-et írunk, s a mai makói legényeknek már nincs lehetőségük ilyen garázdaság elkövetésére. Ugyanis a vidéki színházak névsorában hiába keressük Makó nevét, a városban nincs önálló színtársulat.. Valaki az elmúlt, száznegyven év alatt végleg szét kergette a színészeket. Gyanítom, a tettest nem az illuminált fiatalemberek közt kell keresni. * Az 1356-ban kiadott Beö- thy-féle Pesti Arszlán, vagyis Díszes Társalkodó című illemtan a férfiaknak Széplevés címszó alatt ezt javasolja: „Ha valamelyik nőt sétájára kísérve megpillant egy nyíló virágot az útfélen, mar legyen kész a bókjával; például, ha liliomot Iát, azt mondja: az ön keze éppen olyan, mint e liliom —; ha rózsát iát: e rózsa az ön arcától kölcsönző a színét! —; ha epret lát: nagysád ajka épp oly eper...” Mi mái' nem bókolhatunk így séta közben egy nőnek. Először is az útfélen, legtöbb helyen nem virág nyílik; hanem gumiabroncs és papír- zsákba gyömöszölt háztartási szemét. Rózsára, eperre pláne ne nézzen a nagysád, mert rengeteg pénzbe kerül. Tavasszal az első eper \ kilójáért 250—300 forintot is elkérnek, s ki győzi ezt energiával, jobban mondva, pénzzel? * A március 12-én, Gergely napján szokásos Gergely-já- rás hazánkban is nagy népszerűségnek örvendett régen a diákság kőiében. A középkorból származó diákvigasság résztvevői — jelmezekbe öltözött, fakardot kötött iskolás fiúk — megbeszélt helyen gyülekeztek, s zászlókkal, bokrétákkal felszerelve elindultak, hogy házról házra járva iskolájuknak új tanulókat toborozzanak, tanítómesterüknek adományokat gyűjtsenek. Felsőfokú iskoláinkban már régóta nem divat a toborzás. Napjainkban nem a diákok járnak házról házra, hanem egyes szülők. Protekcióért. A diákok közt viszont a Fej vagy írás játék dívik. Aki fej. az bejut, aki pedig valamilyen írást tud felmutatni, az pláne. K. Gy. M. r fi Piri viliik-y Élete során százával épített családi házakat, villákat — másolóiak, Clemenz Frick liechtensteini kőműves. Frick 63 éves korában határozta el, hogy megvalósítja élete álmát: várat épít ez egyszer saját magának. Elhatározását tett követte: „Betontömb van elég, én a régi, jó idők példáját követem.” Elkészítette leendő vára, a „Chapfenberg” méretarányos modelljét a régi városka stílusában. A városatyáknak tetszett a terv, és a tanács megadta az építési engedélyt. Clemenz Frick 70. .születésnapján fogott az építkezéshez. Mint építtető és kőműves. Sziklákat robbantott, hogy az alapokhoz és a falakhoz kövei nyerjen. Napi 12 óra munkával két és fél év alatt végzett az alapozással. További három év múlva végre beköltözhetett a várába. Gyakorlatiasságát dicséri, hogy várát megosztja másokkal. olyanokkal, akik valódi várban kívánnak éjszakázni és nem sajnálják érte a napi 20 frankot személyenként. Minden stílszerű, még a konyha felszerelése is. Vendégeinek rendszerint a lovagteremben tálal. A terem tele van látnivalókClemenz Frick a svájci gárda egyenruhájában várkastélya bejáratánál.. kai, amelyeket Frick tanulmányi és vándorútjai során gyűjtött. Büszkesége egy bőr vodkásüveg 1798- ból. S ha kedves vendég érkezik, Clemenz Frick gyakran Öltözik egyenruhába: a vatikáni svájci gárda gálaruhájába.
