Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-03 / 52. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1981, március 3„ kedá Éta szóljunk az iiről... Nádasdvöfgyi gondok Ráfizetésből nem leltet mesélni régmúltból ránkrrvaradt K szólás-mondás úgy ** tartja.: az idő pénz! A feukarékosságiiak. ma sem elhanyagolható részét képezi, miként tudunk gazdálkodni magunk, vagy mások idejével. Ez a téma meghatározott körülmények között már találkozik a szervezés es szervezettség, netán a legyelem és a fegyelmezettség oly közhelyszerűen hangoztatott fogalmával. Pedig mily könnyen kimondjuk, hogy az idő végtelen, minden belefér, holott az idő nagyon iS relatív fogalom. Ami nekem kevés, az lehet, hogy másnak túlontúl is sok. Értekezleten ültem a minap. Az előadó jó órája sorolta mindazt, amit érzésem szerint valamennyien ismerünk — talán arra gondolt, hogy az ismétlés a tudás atyja — s mi> közben az asztalnak ezen a „tömeges oldalán” szaporán pillantg'attunk karóránkra, ó ugyanezt tette, de pontosan ellenkező előjellel. Gyanítom, nem azért nézegette óráját, mert már 60 perce szónokolt, hanem pontosan azért, mert még volt vagy 30 percnyi szöveg feljegyzéseiben. Nyilván neki rövidnek tűnik a másfél óra, nekünk viszont túlságosan _ is sok volt Persze nemcsak az előadó kerül ilyenfajta időzavarba, hanem hallyel-közzel néhány felszólaló is. Rangos testületi ülésen sem ritka, hogy a demokratizmus sajátos értelmezése kapcsán, bíráljuk egymás között azt, aki 5 perc helyett 10 percig beszél. Azután amikor szót kapunk, mi sem hagyjuk alább negyedóránál. Vagy ki ne ismerné az úgynevezett formális felszólalást, amelynek nagyjából egyfajta tiszteletkor a lényege, és az ha mar itt vagyok, illik nekem is szót kérni, hiszen ezt kívánja a hivatal, melyet képviselek, akár van mondanivalóm, akár nincs. Érzésem szerint ebben az esetben gondolunk arra az ellentétpárra, hogy szépen beszélt, de semmit sem mondott. Megint csak a közelmúltban tartott és enyhén szólva hosszúnak tűnő tanácskozáson nem azt mondta az elnök, ki akar még felszólalni, hanem azt kérdezte: kinek van még mondanivalója? A vita pillanatok alatt véget" ért... Persze helytelen volna az idővel való gazdálkodást csupán az értekezletekre hagyatkozva elmarasztalni, hiszen az időszűke át- meg átszövi egész lényünket. Hányszor vagyunk úgy, hogy viszonylag hosszúnak tűnik a munkaidő és szárnyakon repülnek a munkát követő órák. Ha várni kell valakire, néha örökkévalóságnak tűnik 10 perc, ha rám várnak, pillanatoknak képzelünk félórákat. Ha felettesekre várunk napokat, elhanyagolható kicsinység .az egész, ha beosztottunk késik 5 percet, idegesen nézegetjük óránkat. Ha én ülök valahol délutánokat, úgy elszáll az idő. ha valami dolgom közepette nálam vendégeskednek félórát — örökkévalóságnak tűnik. Ha saját ügyemről van szó. minden perc számít, ha mások életét vagy munkáját befolyásoló kérdés kerül az asztalra, félő, Paló Pál módjára viselkedünk. Ha ügyünket reális okok miatt egykét napba, telik míg megválaszolják, gondterhelten járunk fel-alá. ha mások ügye iránt érdeklődnek, sürgetésnek vesszük. Ha nekem írnak kétoldalas jelentést,- el sem olvasom, ha én írok másnak, minimum 3 oldal a szűkös terjedelem. Egyszóval gyakorlott, vitá- zók és jó szónokok vagyunk a magunk sokszínűségével. Vannak közöttünk fegyelmezett. racionális emberek és van nagy mesemondó. Ismerünk anekdotázót és megint csak ismerünk tényekre szorítkozol. Van akinél minden szónak értéké van — és az sem ritka, hogy devalválódik a szöveg. Van „féloldalas” felszólalás, amely csak azt tartalmazza, amit ón szeretnék, és van olyan is, amely a közösség gondolataival találkozik'. Ezért: kell nyesegetni a túlméretezést, akár statikus megoldásokról van szó, akár időt igénylő szavakról, vagy tettekről. 1|égül ide kívánkozik az V is, — és ezt nem a * szókimondá.s ellen, hanem pontosan a demokratizmus mellett írom le: kétféle ember van. Az egyik azt mondja, amit gondol, a másik meggondolja, amit mond. Ehhez már csupán egyetlen dolog kívánkozik, a szöveg és a vita egy határon belül mindenképpen segíti a munkát. Viszont arról nem feledkezhetünk meg, hogy a legjobb vita sem helyettesíti azt., amit el kell végezni. Faulovits Ágoston Emberemlékezet óta nem élt meg ezen a vidéken földből az ember. A csupaszra tarolt, domboldalak, posvá- nyos patakvölgyek, egy-kél szerencsés családtól eltekintve nem adták meg az egész évre való ennivalót. A bánya, a kohászat, a lemezgyár jelentették azt a második műszakot, ahová — persze, ha felvették — a mezei munkák végeztére] elhelyezkedett az ember. A környék sok gazdája fuvarozott. Szénszállításra, erdei munkákra mindig kellettek a fogatok. A múlt é lényeiből több következtetés adódik. Az első: a szövetkezetben sem lettek jobb minőségűek a földek. A második: csak a földből a nagyüzem sem tud megélni. A harmadik: a melléküzemág fogalma itt. nem újkeletű dolog, hiszen évtizedek óta a falvak lakói lényegében ebből éllek meg. A negyedik: amelyik szövetkezet ezt a tapasztalatot: .nem veszi figyelembe, eleve kudarcra ítéli termelését. Az arlód Nádasdvölgye Termelőszövetkezet nem a más kárán tanult. Legalábbis a veszteség, amely az elmúlt év gazdálkodását is jellemezte, ezt bizonyítja. Pedig már több radikális intézkedést vezettek be. Enne* legjellemzőbb példája, hogy a szántóterület, 600 hektárra olvadt le, pedig négyezer hektárt birtokol a szövetkezet. Szántónak a legjobb minőségű földek maradtak meg, amelyek az elmúlt évek 14— 18 mázsás átlagos búzatermésével szemben, közel 40 mázsát adtak, de az önköltség így is felülmúlta a 35« forintot. Vagyis a nagy hozam kevés a veszteség elkerüléséhez. Így nyilvánvalóvá vált: a gazdálkodás egyensúlyát csak úgy lehet biztosítani, hogy az alap-tevékenység ráfizetéses termelését egy jól jövedelmező melléküzemággal kiegyenlítik. A próbaüzemelésig jutottak el abban a felületkezelő galvanizáló részlegben, amelyet a budapesti Meteor Szövetkezettel kötött szerzőtása is, miszerint a jövőben önálló rehabilitációs osztályt alakítanak ki a megyei Gyermek-egészségügyi Központban. Ehhez ad segítséget az a nyolcmillió forint is, ametv az országosan ismert Sziklai brigád felhívására megyénk dolgozóinak felajánlása nyomán összegyűlt a Borsod megyei Tanács számláján. Ezt az összeget a rehabilitációs osztály mielőbbi felépítésére fordítják majd. Egyébként az osztály végleges kialakításához további támogatásra, felajánlásokra van szükség, amelyet a vállalkozó kollektívák, vállalatok a közeljövőben ismertetésre kerülő csekkszámon fizethetnek majd be a megyei tanács számlájára. Persze az ifjúság rehabilitációjával való törődés korántsem jelentheti azt, hogy az idősebb támogatásra szoruló generáció ezzel háttérbe szoruljon. Természetesen arra is ügyelni kell — amint ezt az operatív bizottság ülédés értelmében alakítottak ki. Tizenkétmillió forintot: áldoztak a célra, az épület átalakítására és gépvásárlásra, hogy’ az évi kétmillió forint nyereséget biztosító részleg megvalósuljon. Különböző csavarokat, kötőelemeket, csuklópántokat galvanizálnak majd a kádakban, olyan termékeket, amelyekre nagy a 'kereslet. Korszerűsítik a faüzemeket is. ahol azoknak a piacképes termékeknek á gyártására állnak át, amelyek nagyobb nyereséget is biztosítanak. A szövetkezet jól körvonalazható törekvése viszbnt még mindig csak arra elég, hogy a veszteségeket csökkentse. Nyilvánvaló, vagy újabb melléküzemágak létesítésével, vagy az alaptevékenység ráfizetésének mérséklésével tudnak majd csak a pénzügyi mérlegben eredményt felmutatni. A melléküzemágak, az ipari részlegek nélkül ma már a mostoha adottságok között nem lehet megélni. De nemcsak abból kell élni! A juhászat, amely pedig ennek a vidéknek az ágazata, 2,2 millió forintos veszteséggel zárta az elmúlt évet. Ezzel bizony nincs mit dicsekedni. Mert minek a sűrített eLletés ott, ahol 78 százalékos a száz anyára vetített szaporodási mutató? Ahhoz, hogy a melléküzemágakból származó jövedelem az előrelépés eszköze legyen, először az alaptevékenység, s elsősorban az állattenyésztés ráfizetését kell mérsékelni. Mert ennél az állatfajnál ez nem lehetetlen. Sőt a nyereség elérése sem. A/, elképzelések megvannak, a gvepíelúj i tustól kezdve a fe- jés bevezetéséig, de a lassú „elmozdulás” miatt ezsek csak évek múlva éreztetik majd kedvező hatásukat. Bedig ez a folyamat nagyobb odafigyeléssel gyorsabb le-, hefcne. Már csak azért is, mert ami milliókat megtermelnek a melléküzemek, azt a ráfizetéses állattartás elnyeli. És akkor miből lesz pénz fejlesztésre? — kármán — sén is elmondták —, hogy a rokkant embereknek nem csupán anyagi támogatásra, és nem sajnálkozó együttérzésre van szükségük, hanem emberi figyelmességre, aktív segítségre' az élet minden területén, hogy újra teljes értékű emberekké válhassanak, megváltozott körülményeikhez igazodva. A sérült, rokkant emberek nem alkotnak egységes csoportot, ezért érthetően más-más foglalkozást, törődést igényelnek. Társadalmunk intézményesen is számos támogatást biztosit részükre, azonban problémájukat, gondjaikat, csak segély és járadék biztosításával nem lehet megoldani. A rokkantság megelőzésével kapcsolatos feladatok mellett — amely jórészt az egészségügyi dolgozókat érinti —. ezért a jövőben fontos, hogy fokozottabb figyelmet fordítsunk a sérült emberek teljes értékű munkába''állítására. Megfelelő munkahelyek biztosításával, a szükséges képzésekkel, átképzésekkel, a családokban a helyes nevelési. gondozási módszerek ismertetésével. (monos) Megyei operatív bizottság alakult Feladatok: a mázná Sajtótájékoztató a megyei tanácson / Mint ismeretes, az 1981-es esztendőt a sérült, mozgás- korlátozott emberek évének nyilvánították, amely azt jelenti, hogy ebben az esztendőben kiemelten fontos szerepel kap a velük való foglalkozás. törődés. A mozgás- korlátozottak éve alkalmából számos felmérést, előadást, rendezvényt szerveznek, felajánlást tesznek a vállalatok, közintézmények, kisebb-na- gyobb közösségek. Ezt hivatott koordinálni megyénkben — többek között — az az operatív bizottság, amely a napokban alakult meg, és amelynek tagjai megalakulásukkal egy időben megtartották első ülésüket. A megyei operatív bizottság elnöke Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese. titkára dr. Szab.ó István" megyei főorvos lett. Programjukról. feladataikról tegnap, hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a megyei tanácson. A megyei operatív bizottságnak a szakszervezetek, társadalmi szervek, egészségügyi intézmények, a tanács művelődésügyi, munkaügyi osztályának képviselői mellett tagjai maguk az érintettek is: a Mozgássérültek megyei Szervezetének, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének, valamint az Akarat Sportegyesületnek a képviselői. Programjukban egyik legfontosabb feladat, hogy hangsúlyozottabban foglalkozzanak az ifjúság rehabilitációjával. A jövő szén- pontjából ez nem lehet mellékes, hiszen a felnövekvő generációnak mintegy tíz százaléka valamilyen testi vagy szellemi fogyatékosságot előidéző betegségben szenved. A korosztály teljesebb rehabilitációja érdekében már eddig is sokat tettek az egészségügyi dolgozók és egyes nagyvállalatok, és ezt kívánja továbbfejleszteni annak az ' elképzelésnek a megvalósí---------------------------------------------------------------—---------n Á varrodában Tóth Mária, a fiatal varrónők egyike Jakab Erzsébet NSZK-beli megrendelésre varrja a női pantallókat A vasalás az utolsó művelet. Igen kényes munka, a hibát nehéz korrigálni Laczó József felvételei Í öbb nyugat-európai ország számára végez bérmunkát a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet. Női és férfi pantallókat, kosztümöket, zakókat és öltönyöket. varrnak. Három évvel ezelőtt kapcsolatba kerültek az amerikai Jaguár céggel is^ amely évről évre több munkával bízza meg a szövetkezetét. Mellényes férfiöltönyöket és férfizakókat készítenek a cég számára. Az idén mintegy’ 20 000 öltönyre, illetve zakóra kötöttek szerződést. I A Export az NSZK-Sia Több millió márka értékű exportmunkát végez ebben az évben a Borsod megyei Kézműipari Vállalat. A" kazincbarcikai konfekcióüzemen kívül a vállalat lenin- városi üzemében a Kübler gyártó és kereskedelmi cég számára kétrészes munkaruhát varrnak. A barcikai szalagokon úgynevezett szabadidő ruhát készítnek. Egy januárban létrejött megállapodás alapján márciustól kezdve a Kübler és a Neimöller cégen kívül már a Feuchter NSZK cég számára is megkezdik a különleges megmunkálást igénylő ruhák varrását. Ehhez a munkához folyamatosan érkeznek az NSZK-ból egyes gépek és a ruhák anyaga isvi A Borsod megyei Kézműipari Vállalat a minőségi előírások szigorú betartásával, jó minőségű munkával nyerte el az NSZK cégek bizalmát.
