Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

\/ * V**'aN jflfovf STí VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB A ÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, (>8. szánt Ara: 1,40 Ft Szombat, 1081. március 21. I Tanácsköztársasái évfiricléjára „ ... mert minden év többet beszél a múltról: a hősökről, akiknek sikerült ' a. vértanúkról, akikbe került, s a leckéről, a jobban megtanültról." (Gábor Andor) A költő szavai méltóképpen, múltunk e nagy állomá­sához illő módon idézik (el a hat évtizeddel ezelőtt létrejött Magyarországi Tanácsköztársaság emlékét. Kimagasló eseménye ez a magyar nép történelmének. 1919. március 21-én a magyar munkásosztály kezébe vette a ha­talmat, megteremtette a proletariátus diktatúráját, és az egész dolgozó néppel szövetségben hozzákezdett egy új társadalmi rend felépítéséhez, megszervezéséhez. A tanács­hatalom fennállásának százharminchárom napja alatt olyan változásokat hozott létre, amelyek hazánkat akkor a törté­nelmi haladás élvonalába emelték, a világ élenjáró forra­dalmi erőinek szemében Szovjet-Oroszországgal együtt kö­vetendő példává tették. Bár a néhány hónap történelmi méretekkel mérve túlságosan is rövid idő, a mű, amelyet alkotott, nemzeti fejlődésünk és a nemzetközi haladás szem­pontjából igen nagy jelentőségű. Az idők múiásóval fénye nemhogy halványodna, de képe egyre tisztábban, ragyo­góbban áll a későbbi nemzedékek előtt, A tanócshatalom természetes szülötte volt azoknak a gaz­dasági-társadalmi politikai viszonyoknak, amelyek az első világháború végén jellemezték országunkat. Következménye volt annak az átfogó válságnak, mely a világ számos or­szágában megrendítette a kapitalizmus pilléreit, megnyil­vánulása a földrészünkön kibontakozó forradalmi hullám­nak. 1919 tavaszán és nyarán Magyarországon nem lehe­tett és a nép nem akarta a történelmet másként írni. A dolgozók százezreinek megmozdulása vitte diadalra, s e százezrek harcában a magyar társadalmi fejlődés, az osz­tályharc objektív törvényei fejeződtek ki, jutottak érvényre. A tények meggyőzően cáfolják a reakciós magyar törté­nelemírásnak azt az állítását, mintha a Tanácsköztársaság a hazai történelmi fejlődés „véletlen kisiklása'1 lett volna; olyan jelenség, amely idegen a magyarság népi-nemzeti jellegétől, amit kívülről kényszerítettek rá népünkre, aka­rata, lelkülete ellenére. A törekvés, hogy hamis színben, a történelmi valóságot semmibe véve állítsák be a Tanácsköz. társaságot, a megdöntött kizsákmányoló osztályok érdekei­ből következett. Nem is lehetett mást várni azoknok az osztályoknak a képviselőitől, akiknek kizsákmányoló, népei, nyomó, a nemzetiségeket kiszipolyozó hatalmát a munkás- osztály megdöntötte, megfosztva őket évezredes kiváltsá­gaiktól. A történelem által feltett kérdések megválaszolásának és megoldásának első nagy kísérlete oz 1918 as őszirózsás forradalom volt, amikor a munkásosztály vezette néptöme­gek lényegében kezükbe vették saját sorsuk intézését. Mil­liók mozdultak meg ezekben a lázas forradalmi napokban, ■ milliók álltak oda a politika szekerének rádióhoz. Elég osak felidézni a hatalmas tömegdemonstrációk korabeli képeit. A nemzeti függetlenség, a demokratrkus szabodságjogok, a népek, a nemzetek egyenjogúságának megteremtése, a földkérdés megoldása, a kizsákmányolástól, elnyomástól mentes emberi élet feltételeinek kialakítása millióknok vált törekvésévé, milliók szívében élt eleven erővel. A forradal­mi tömegek e vágyait, törekvéseit formálta tudatos prog­rammá, mutatott megvalósításukhoz reális, a társadalmi törvények ismeretén alapuló utat az 1918. november 24-én megalakult kommunista párt. Létrejöttével a tömegmozga­lom a szervezettségnek és tudatosságnak magasabb fokára emelkedett, kialakult a tudatos forradalmi erők egy célra összpontosuló harci osztaga. A magyar társadalom égető kérdéseire a kommunista párt azért tudott helyesen válaszolni, mert a marxizmus— leninizmus eszméi vezérelték. A marxi—lenini tanítások nemcsak választ adtak a magyar társadalom problémáira, hanem a Nagy Október példája gyökorlati bizonyságát ad­ta, hogy ezek az eszmék megvalósíthatok, a szocialista forradalom győzelemre vihető. Ez a helyzet magyarázza a történelemnek azt a ritka jelenségét, hogy a szocialista forradalom erői rövid néhány hónap alatt hatalmas poli­tikai hadsereggé tudtak szerveződni, s március 21-én győ­zelemre tudták vinni a munkásosztály ügyét. Hat évtized elteltével a természet törvényei szerint na­gyon megritkultak azok sorai, akik a Tanácsköztársaságnak harcosai voltak, küzdelmeiben szerepet vállaltak. Egyre kevesebb helyért találkozhatunk tizenkilences veteránokkal. Pártunk tisztelettel adózik a dicső küzdelmek élő tanúinak, nagyra értékeli, becsüli tetteiket. A Magyar Népköztáisaság, a Magyar Szocialista Mun­káspárt joggal tekinti elődjének a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Mai munkánkkal továbbfejleszt­jük és megvalósítjuk azokat az eszméket, amelyeket 1919- ben a munkáshatalom harcosai írtak zászlajukra. IZMI I13Z1 Taiia las sin ii Hazai magrendelésre Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizott­ság székhazában fogadta To­lta Jassin Ramadhant, az "ira­ki forradalmi parancsnoki ta­nács tagját, az Iraki Köztár­saság első miniszterelnök­helyettesét, aki Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban. A szívélyes légkörű" találkozón részt vett Lázár György. Jelen volt Gonda La­jos hazánk bagdadi és Ismail Hammudi Hussain, az Iraki Köztársaság budapesti nagy­követe. A Parlament delegációs ter­mében Lázár György és Taha Jassin Ramadhan jelenlété­ben aláírták a magyar—iraki gazdasági együttműködési ál­landó vegyes bizottságnak az Iraki Köztársaság első minisz­terelnök-helyettese látogatá­sával egyidejűleg megtartott, 7. üléséről készült jegyző­könyvét. *• A tárgyalások befejeztével közleményt adtak ki, amely leszögezi: Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí-* vására 1981. március 18—20. között hivatalos, baráti lá­togatást tett a Magyar Nép- köztársaságban Taha Jassin Ramadhan, az Iraki Köztár­saság forradolsnd parancs­noki tanácsának tagja, az Iraki Köztársaság első mi­niszterelnök-helyettese. Taha Jassin Ramadhant fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Lázár György és Taha Jas- sin Ramadhan szívélyes és baráti légkörű megbeszélé­sen kiemelt figyelmet fordí­tott a két ország fejlődő kap­csolataira. A felek megelége­déssel állápitották meg, hogy a két orSzág politikai, gazda­sági, kulturális és műszaki­tudományos kapcsolata és (Folytatás a 2. oldalon) A Diósgyőri Gépgyár kábelgépeket gyártó gyáregységének szereldeibemében belföldi megren­delésre készül a DSG-6x40-cs típusú gyorssodró kábelgép. A képen: Szabó Gusztáv és Kiss Já* nos szerelöiakatosok a készülő új termék sodrócsövének szerelését végzik. Több mint 4 milliárdos fejlesztési tervek II vízgazdálkodás helyzete és feladatai ntegiéMdien Az Országos Vízügyi Hiva­tal, valamint megyénk és Miskolc párt-, állami vezetői tegnap, március 20-án tartot­ták meg Miskolcon, a me­gyei tanács székházában szo­kásos évi tervegyeztető tár­gyalásukat. Az OVH-t képvi­selő csoportot Kovács Antal államtitkár, az MSZMP KB tagja, az OVH elnöke vezette. Megyénk vezetői részéről részt vett a megbeszélésen Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottsib első titkára is. , ,, , Dr. Ladányi Józsefjei 'me­gyei tanács elnöke köszön­tötte az egybegyűlteket, majd a terület vízgazdálko rlását, az ivóvízellátás, csa­tornázás, az ár- és belvízvé­delem, a mezőgazdasági víz- hasznosítás helyzetéi és a tennivalókat rögzítő írásos tárgyalási anyaghoz Báthori Gábor, a megyei tanács osz­tályvezetője, Kopasz Béla osztályvezető-helyettes, Dró­tos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára és Székely László, a városi ta­nács elnökhelyettese fűztél; kiegészítéseket. Az OVH ré­széről Kovács Antal állapi- titkár, dr. Szirota István és Áll Lajos főosztályvezetők, valamint Vezsc Sándor, az ß VÍZIG igazgatója fejtették’ ki véleményüket a közös len nivalókkal kapcsolatban. A tervegyeztető tárgyalás során a legfontosabb megol­dandó kérdések legtöbbjét illetően teljes nézetazonosság alakult ki. A helyi tervek összhangban vannak az OVH elgondolásaival, s az ágazal Koszorúzási ünnepség Miskolcon A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 82. évfordulója tiszteletére koszorúzási ün­nepséget tartottak tegnap délután Miskolcon, a mun­kásmozgalmi emlékműnél; A pártszervek nevében Újhelyi Tibor, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Kovács Lász­ló, a Miskolc városi Pártbi­zottság titkára és dr. Járai János, a Miskolc járási Párt- bizottság titkára helyezték el a hála és a kegyeleí virá­gait. Megkoszorúzták az em­lékművet az állami és tár­sadalmi szervek, a tömeg- szervezetek, a fegyveres erők és testületek, valamint a munkásmozgalom veteránjai­nak képviselői. Miskolcon megkoszorúzták Szamuely Ti­bor emléktábláját ósn a Ta­nácsköztársaság lakótelepen levő KMP-emlek táblát, emel­lett megyeszerte koszorúzási ünnepségeket, ünnepi meg­emlékezéseket tartottak. különböző területein előirány­zott fejlesztéseket jól össze­hangolt, közös erőfeszítések fogják segíteni. A legfonto­sabb teendők közé sorolták a különböző kivitelezési gon­dok miatt már késésben levő, Miskolc vízellátását javító beruházás, a sajóiádi vízter­melő-telep 1982-ben történő bekapcsolását. A Miskolc vá­rosi szennyvíztisztító-telep ugyancsak késésben levő épí­tésének meggyorsításához is biztosítottak a feltételek. Ab. ban is megállapodtak, hogy milyen közös intézkedéseket kell tenni Ózd és Kazincbar­cika térségében, valamint a rossz ivóvív miatt veszélyez­tetett településeken a vízellá­tás megjavítása érdekében. A tervidőszakban és mar az idén is jelentős beruházd-, sokkal igyekeznek enyhíteni a Bodrogköz és más terüle- j tek súlyos belvíz okozta gondjain. Megállapították, hogy sikerült a meliorációs és a vízrendezési feladatok közötti összhangot biztosítani. A Bodrogközben 200 millió forint. Dél-Borsod ban. Kis­köre térségében pedig 140 millió forint belvizei vezető ‘ főmű megépítésére kerül sor. Kovács Antal államtitkár a tárgyalás során hangsú­lyozta. hogy megyénk VI. öt­éves vízgazdálkodás-fejlesz­tési tervei, amelyek elérik a 4.1 milliárd forintot, ame­lyekhez még mintegy 780’ millió forintnyi meliorációs beruházás is járul, rendkívül jó. körültekintő szervezést., az igények rangsorolását, s fontossági sorrend sürgős el- , döntését ivénvnP'­Dr. Ladányi .József, aki zárszavában erednie nyesn ek; nevezte az OVH-val folyta­tott tervegyeztető tárgyalá­sokat. megyénk párt- és ál­lami vezetése nevében külön köszönetét fejezte k* >z’. OVH-nak és az ÉVIZiG-nek a rendkívüli, árvízi idősza­kokban végzett munkáért, a vízügyi dolgozók helytállá­sáért. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom