Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

T984. f7„ tachf ESZAK*MAGYAftORSZAG 5 Gépgyár születik... ® Határozottan, demokratikusan i r A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekben ez év janu­ár elsejétől másként szer­vezik közel hatezer ember, zömmel karbantartó és for­gácsoló munkáját. Üj szerve­zeti keretek között, új fel­adatokat kapnak. A változás lényege: azonos, vagy cse­kély mértékben emelkedő fi­zetésért, értékesebb, jobb minőségű és folyamatos mun­kát kívánnak tőlük. Hogyan fogadják a változásokat, értik-e a célt, miként veszik ki részüket- a dolgozók a megvalósításból ? Recept néiküi — Egyes vélemények sze­rint, az átszervezés némely munkahelyen úgy érte a dolgozókat, mint derült ég­ből a villámcsapás. Mi a ve­zérigazgató véleménye erről? — Valóban érnek bírálatok, miszerint nem volt megfele­lően széles körű és demok­ratikus a változások előké­szítése — ismeri el dr. Szep- pelfeld Sándor, majd így folytatja: — Hadd bocsássam előre, nincs jól bevált, részleteiben kidolgozott recept arra, mi­ként kell előkészíteni és vég­rehajtani azokat a munka hatékonyságát, szervezettsé­gét, a gyártrfiányszerkezet átalakítását célzó minőségi változásokat és szervezeti módosításokat, amelyeket pártunk kongresszusa, Köz­ponti Bizottságunk és a kor­mány határozatai célul tűz­tek minden gazdálkodó vál­lalat elé. Ami az alapvető célokat illeti, azokról a vállalati élet demokratikus fórumain évek óin termékeny eszmecsere folyt vezetők és beosztottak, a szocialista brigádtagok, a párttagok és pártonkívüliek körében. A végrehajtás fő irányait - dolgozók széles rétegeivel ismertettük. A vé­lemények és javaslatok tö­megére alapoztuk konkrét elképzeléseinket. Ezekről ta­valy novemberben tájékozta­tást adtunk a fizikai dolgo­zók képviselőinek, a brigád­vezetőknek, a párttagoknak, a művezetőknek és műszaki­aknak. Az, hogy a január elsejé­vel életbe lépett vezérigazga­tói rendelkezés nyomán lét­re: öfct szervezeti módosítások egyeseket váratlanul értek, arra figyelmeztetett bennün­ket, hogy az információk nem haladtak végig a ma­guk útján mindenütt. Magam, is tapasztaltam abban a'mű- helyben járva, ahol egykor munkásként dolgoztam, hogy kevés információ jutott el a munkapadhoz, néhány .kö­zépvezető saját jól értesült- ségét fontosabbnak tekintet­te a dolgozók megnyerésénél. Szélesebb körben mégsem tekinthető általánosnak ez a tapasztalati Az intézkedések gyors egymásutánjára ugyanakkor szükség volt. A bizonytalan­ság csökkentése miatt, s azért is, hogy középvezetői szántén ne legyen idő a bujtatott létszám növelésére, a leg­jobb szakemberek „átmenté­sére”. Elképzelésünk az volt, és ma is az, hogy ott. ahol elfogadható érvekkel meg­győznek egy-egy kulcshely­zetben levő szakember szük­ségességéről. nem zárkózunk el attól, hogy a termelési szervezet számára visszaad­juk őket és az átcsoportosí­tott béralapot. De erre csak ott kerülhet sor, ahol a tech­nológia ezt ésszerűvé teszi, s ahol a -munkaidő kihasználá­sát biztosítani tudják. A párt­szervezetek erejével — Hogyan jellemezhető az intézkedések általános vissz­hangja? — Tudjuk, hogy az érin­tettek többsége azért jár be nap mint nap az üzembe, hogy elvégezze a kiszabott munkát, megdolgozzon kere­setéért. Dolgozóink nagy többsége kész arra, hogy a közös cél valóra váltósáért mindent meglegyen — mondta Saeppelfeld Sándor. — Pártbizottságunk ta­pasztalata is ez — veszi át a szót Rábai István, a nagy­üzemi pártbizottság titkára. Pártszervezeteink kommu­nistái' hosszú ideje őszintén és kertelés nélkül beszélnek az ország, k benne a diós­győri kohászat gondjairól. Támogatják a vezetés elkép­zeléseit. Agitáciönk hatásfo­ka talán azért gyengébb he­lyenként, mert az embereket közelebbről érintő részletkér­désekben ma is sok a vita, nem sikerült mindent előre tisztázni. Ez azonban, úgy vélem természetes kísérője­lensége minden nagy válto­zásnak. Az intézkedések ha­tározottsága és a végrehaj­tás demokratizmusa nem mond ellent egymásnak. Po­litikai munkánk most bonta­koztatható ki igazán, amikor a végrehajtás alapfeltételei már adottak, s a részietek tisztázása, az érdekütközé­sek feloldása, az emberi gon­dok enyhítése a cél. Háromezer-haíszáz főnyi párttagságunknak az ad erőt, hogy tudjuk: a többség vál­lalkozó kedve élénk, a teff­vágy erős az emberekben. Sokan bíznak abban, hogy újszerű, szebb és értelme­sebb feladat vár rájuk. Móri Lajos, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára így beszél: — Erről győzött meg ben­nünket a január közepén két ízben 600—600 érintett dol­gozó részvételével megtar tott fórum hangulata is A rész­vevők ISO írásban és jó né­hány szóban feltett kérdésé­re válaszoltunk a vezérigaz­gatóval, az új igazgatóság vezetőjével és a pártbizott­ság titkárával együtt. Ez a párbeszéd hozzájárult több részletkérdés tisztázásához is. Nem egyszerűen megnyug­vással. hanem érzékelhető lélkesedéssel fogadták a dol­gozók a vezetésnek azt az ismételten kinyilvánított tö­rekvését, hogy jövőnket el­bocsátások és tömeges áthe­lyezések nélkül, jobb és ér­tékesebb munkával kívánjuk megalapozni. Egységes akarattal E fórumokon magunk is tapasztaltuk, hogyan ková- csolódik a cselekvési egység. A részvevők számos javas­latot tettek a munkában előforduló látszattevékenysé­gek kiküszöbölésére, az ész- szerűsítésre. Igényelték, hogy az alkalmazottak, a műszakiak a korábbinál ha­tékonyabban kamatoztassák a felgyülemlett és sok he­lyen kiaknázatlan szellemi tökéi az új' célokért. Elisme­réssel szóltak arról hogy a vezetők helyi kezdeményezé­seikre jobban kívánnak tá­maszkodni, s az átszervezés nem érinti kedvezőtlenül anyagi helyzetüket, szociális körülményeiket. Elismerték annak jogosságát, hogy ahol a feladat változása miatt ezentúl nem jogos különféle pótlékok kifizetése, ott a több és jobb munkával lehet, egyensúlyt teremteni. Sokan arról érdeklődtek, milyen fejlesztésekre számít­hat munkaterületük a meg­változott feladatokkal össze­függésben. Ezeken a fórumokon be­bizonyosodott, hogy igénylik es támogatják a jól irányí­tott, a vállalat és a dolgozók eredmény«.! növelő változá­sokat. Megfogalmazódott az az igény is, hogy a követke­ző időszakban a vezetők és a beosztottak, a párt-, a tár­sadalmi és a tömegszerveze- tek még szorosabb egységben egyengessék minden aprónak tetsző emberi gondra figyel­ve azt a helyes utat. ame­lyen a diósgyőri kohászat nagy kollektívája mo6t elin­dult Kovács György Attila (Vége) Vsriskeresztes munka u LKM-ben és a DIGÉP-ben A megyei Vöröskereszt ve­zetőségének ülésén a beszá­molók között első volt Mis­kolc két nagyüzemének, ax LKM-nek és a DIGÉP-nek értékelő információja az üze­mi vöröskeresztes munkáról. A Diósgyőri Gépgyárban 63 alapszervezet működik és munkabizottságaik aktív munkát végeznek; rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az üzemorvosi hálózattal, segít­séget nyújtanak a veszélyez­tetett fiatalok problémáinak megoldásában. elsősegély­nyújtó tanfolyamokat szer­veznek, hatékonyan szervezik a véradást az üzemben. A Le­nin Kohászati Művekben öt­ezren felüli a vöröskeresztes tagság létszáma, 71 alapszer­vezetben tevékenykednek. Családvédelmi, ifjúságvédel­mi. véradásszervezési munká­juk jelentős, ötezer önkéntes véradót tartanak számon, éves ünnepségükön tavaly 1200 téradót jutalmaztak többszö­rös véradásért. Az üzemi vö­röskeresztesek szervezeti mukájában kiemelt feladat az elsősegélynyújtási tanfolya­mok szervezése egészségne­velő munkájuk során is. A vezetőségi ülésen javas­latokat tettek a megyei cen- tenári u mi megemlékezésekre, valamint az ifjúsági Vöröske­reszt 60. évfordulójának meg­ünneplésére. Követendő példa A szakszervezeti bizalmiak oktatása elsőrendű feladat. Megfelelően élni a jog-, és hatáskörrel csak úgy lehet, ha a gyakorlati munkához megvan a politikai, elméleti felkészülés. A Miskolci Köz­lekedési Vállalat szakszerve­zeti bizottsága érdekes kez­deményezést valósított meg azzal, hogy a bizalmiak ok­tatásán részt vesznek a cso­port- és művezetők. Ez nagy előnyt fog jelenteni a későb­biekben, a közös munkavég­zés során, mert egy nyelven tudnak majd beszélni a bi­zalmiakkal. A szakszervezeti munka sokoldalú ismerete szinte nélkülözhetetlen esz­köz a gazdasági és műszaki vezetés számára. S az abban való jártasságot megszerezni! szinte elemi kötelesség. A példa követendő. A 290 modern, összkomfortos lakást három év alatt építették fel v Változó nagyközségeink: Putnok Fotó: Fojlán László Á szénre épült holnap N. Győr Gyula: Az orvosi rendelőt érdemes megnézni... Mogyoróssy Pál: Az emelkedő őrak ellenére 5* sokan építkeznek A Fő téren, pontosan a 9 templommal szemben áll a „Vám”- étterem és presszó épülete. A nem mindennapi cégérrel büsz­kélkedő vendéglátóhely ne­ve azokra az időkre utal, amikor a község Gömör és Borsod megye határát je­lezte. Akkoriban a vámjo­gon kívül önálló vásártar­tási joggal is rendelkeztek, s az iparosok, kereskedők szívesen telepedtek meg a forgalmas út mentén. Já­rási székhely is volt Put­nok, erről a tisztéről 1962- ben kellett lemondania. Ma „csak” nagyközség. több mint hétezer lakossal, de megyénk egyik legjobban fejlődő nagyközsége, amely már magán viseli a váro­siasodás, az urbanizálódás jegyeit is. A legjobb bizonyíték er­re a „Szeptember 6.” úti lakótelep, amelynek 290 la­kását az elmúlt három év­ben építette meg példás gyorsasággal a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat. Az összkomfortos, ké­nyelmes otthonokat kivétel nélkül bányászok lakják. — A park még nem épült meg, ennek ellenére Igazán jól érezzük magunkat a többszintes házak által ha­tárolt tágas téren. Élénk pasztellszínekben csillognak a homlokzatok, s az erkély-. rácsok ötletes megoldásával egészen különleges hatást értek el — mondják a la­kók. akik régen rászolgál­tak már az összkomfortra, s nem árt, azt sem hozzá­tenni. hogy nem ingyen kapták: a bánvászlakás- akció keretében az utolsó fillérig kifizették, kifizetik az árát. Mi foglalkoztatja mosta­nában a putnoldakat? A kérdésre alighanem a leg­illetékesebb, a 75 éves ta­nácstag, Mogyoróssy Pál válaszol. — Vannak olyanok, akik­ben ott motoszkál a rejtett gondolat: jó lenne városi címet kapni. De korai lenne még ez. Nem attól függ egyébként sem egy telepü­lés közérzete, hogy éppen milyen címe van. Sokkal inkább az ellátástól, a ke­reseti lehetőségektől, a kul­turális színvonaltól, és még sok minden egyéb mástól. Például attól, hogy miként mozdulnak az emberek la­kóhelyükért, környezetü­kért. Véleményem szerint ebben a putnokiaknak még jócskán fejlődniük kell. No és sokan szeretnének lakást kapni, s az emelkedő arak ellenére is építkeznek. Mi kellene még? Ügy érzem, nagy szükség lenne a mú­zeumra. Két év múlija 'esz 700 éves Putnok. Akkor biztosan ízó lesz róla ... Mit nézzünk meg Putno- kon? A tanácselnök, N. Győr Gyula szerint az or­vosi rendelőjük méltó a figyelemre. — Az elmúlt év májusá­ban kezdték meg a gyógyí­tást a központi fogászati rendelőben. Ellátási körze­téhez 15 község tartozik, ahol közel 20 000 ember él. Ügy gondolom, ez még ma is nagy dolog, már csak azért is. mert nem olyan könnyű letelepíteni, utána pedig megtartani a fogor­vosokat. Lakás kell hoz­zá ... Ugyancsak, nagy ered­ménynek tartom az állandó orvosi ügyelet megszervezé­sét. Délután 5-től másnap reggel 7-ig tart az ügyelet, s a mentőkocsi is készen­létben áll. — Amikor telefonon ke­restük. azt mondta, hogy órákig tudna beszélni gondjaikról is. — No, ez egy kicsit túl- * zás volt. Néhányat azért ^ felsorolok. A község nyuga- i ti részén még mindig nincs j vezetékes ivóvíz. Nagy szűk- • ség lenne egy új gyógy- jj szertárra, és a művelődési » otthonunk is nagyon rossz J, körülmények között dolgo- s zik. De hát a pénzt nálunk § is nagyon be kell osztani, £ annak ellenére, hogy az ■ 1975-ös 14 millió forinttal J szemben most 30 millióval » gazdálkodhatunk. — Mi az, amire Jut? — Ez évi fejlesztési tér- t vünk két nagyobb építke- f zésről szol. Még az idén f szeretnénk befejezni a száz * térőhelyes óvodát, s meg- * kezdődik az 1-es számú is- * kola bővítése, amely végső t soron 14 millió forintba ke- * rül majd. Egyébként, ija t már az építkezésekről esett * szó, érdemes beszélni arról * is, hogy 75 házhelyet ala- t kilőttünk ki, s rendkívül * nagy irántuk az érdeklődés, i Aggtelektől Kazincbarcikáig * vannak jelentkezők, s » ugyancsak főhet majd a fe- * jünk, hogyan osztjuk el. Kedden jártunk Putno- J kon, igazi tavaszi napfény s sütött, s, lekívánkozott ró- ! lünk a kabát. Dél már jó- » val elmúlt — mindenütt * élénk volt a forgalom. Kü- ■ lönösen a bányászok lakó- * telepe „mozdult” mejg, so- | kan indultak a délutáni * siktára. A putnoki aknából J ;e)enleg naponta 120—130 » vagon szenet küldenek a £ felszínre. Néhány év múl- i va — a tervek szerint — { ez a mennyiség 400 vagon- » ra emelkedik. Hatalmas § szénvagyon található itt a r föld alatt, s a bányászat J fejlődése meghatározza a * község jövőjét is... Udrardy József »

Next

/
Oldalképek
Tartalom