Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

5dWSH £SZA*-MAÖVAÄO«5ZA© 2 1981. máreias 17., kedd ICeszorElzások, isiispi ieniékezések Az 1848—49-es polgári de­mokratikus forradalom és sza­badságharc 133. évfordulója tiszteletére ünnepi megemlé­kezéseket és koszorúzásokat tartottak megyeszerte. A központi koszorúzási ünnep­ségre Miskolcon, a Petőfi téren került sor, ahol a me­gyei, Miskolc városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői helyezték el a ke­gyelet és a megemlékezés virágait. A megyeszékhelyen koszorúzási ünnepséget tar­tottak Kossuth Lajos és Sze­mere Bertalan szobránál, ko­szorúk kerültek ezen a na­pon a vasgyári Petőfi-szobor és a Tanácsház téri Petőfi- emléktáblára is. Megyénk- városaiban, községeiben szin-. tén ünnepi megemlékezése­ket, koszorúzásokat tartottak; a kialakult hagyományoknak megfelelően köszöntötték az évfordulót; ezek sorában a szerencsi járás kiemelt ün­nepi megemlékezését Kos­suth. Lajos szülőfalujában, Monokon tartották. A forra­dalmi 'ifjúsági napok része­ként megyénk KlSZ-bizott- ságai, -szervezetei a Haza­fias Népfronttal és az okta­tási intézményekkel együtt­működve az ünnepségek mellett, gazdag kulturális és sportprogramokat tartottak. J * Vasárnap az 1848—49-es polgári demokratikus forra­dalom és szabadságharc év­fordulóján országszerte ko­szorúzási ünnepségeken, ifjú­sági nagygyűléseken emlékez­tek ifjúmunkások és diákok, felnőtt dolgozók százezrei a 133 évvel ezelőtti történelmi eseményekre, a forradalmár elődökre. Az ünnep reggelén főváro­si fiatalok százai gyűltek ösz- sze a nemzetiszínű és vörös zászlókkal díszített Március 15-e téren. Petőfi Sándor szobránál koszorúzási ünnepségen tisz­telettel adóztak a költő és forradalmár emlékének. A Himnusz hangjai után elhe­lyezték koszorúikat a Petőfi- szobor talapzatán az MSZMP, a KISZ ás a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságá­nak, a fővárosi fegyveres testületeknek és Budapest if­júságának képviselői, majd felcsendült a Szózat. Budapesten a Múzeum- kertben hatezer fiatai sora­kozott fel vasárnap délelőtt a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága által rende­zett nagygyűlésen. Negyven- nyolcas daloktól, indulóktól volt hangos a Múzeum-kert, ahol a nagyszabású de­monstráció elnökségében volt Banke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, továbbá a párt-, az álla­mi, a társadalmi és tömeg- szervezetek, a fegy veres erők és testületek számos vezető­je. Részt vett a nagygyűlé­sen a Hazafias Népfront VII. kongresszusának delegációja is. A Himnusz hangjai után, az elnöklő dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront orszá­gos titkára tolmácsolta a kongresszus üdvözletét. Ezután Varga. László, a KISZ KB titkára mondott »ünnepi beszédet. Az ünnepi megemlékezést követően koszorúkat helyez­tek el az 1848, március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblán az MSZMP Központi Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságá­nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Bel- üg'y-, a Honvédelmi Minisz­térium és a Munkásőrség Országos Parancsnokságának nevében. Virágokkal borítot­ták az emléktáblát a főváro­si dolgozók, fiatalok. Ma délután it tart az MTESZ A Műszaki és Termeszei tudományi Egyesületek Sző vétségének Borsod megyei Szervezete ma, kedden dél­után tartja küldöttértekezle­tét az. ÉMÁSZ miskolci szék­házában. A tanácskozáson számot adnak az elmúlt Ö1 évben végzett munkáról. A tízezer borsodi MTESZ-lap képviseletében 293 küldött vitatja meg az elnökség ál­tal a tanácskozás elé terjesz­tett beszámolót és határozza meg a következő évek fel­adatait. A küldöttértekezle­ten újjáválasztják az MTESZ megyei vezetőségét, testüle­téit. Szervezeti változtatá­sokra is sor kerül. így pél­dául, a hatékonyabb opera­tív irányítás érdekében 11 lagú végrehajtó bizottság megválasztását javasolják a küldötteknek. Ugyancsak ez alkalommal adják át az MTESZ-munkában kitűnt szakembereknek a megyei MTESZ-díjákat is. Kádár János íspdía a kanadai kiiiiyniiisztert (Folytatás az 1. oldalról)1 Dr. Mark Rudolph MacGui- gan 1931. február 17-én szü­letett a kanadai Prince Ed­ward Island tartomány fővá­rosában, Charlottetownban. Jogászcsaládból származik: édesapja 1935—44 között a tartományi kormány minisz­tere, ezt követően 1967-ig a tartományi legfelsőbb bíróság bírája. Jogi tanulmányokat folyta­tott, egyebek között a. leghí­resebb kanadai jogi egyete­men, a torontói Osgoode Hall­ban, és a New York-i Colum­bia egyetemen szerzett tudo­mányos fokozatot. 1960—67 között professzorként a to­rontói egyetemen jogot adott elő, majd 1968-tól az Ontario tartománybeli Windsor egye­tem jogi karának dékánja volt. 1971-ben a Prince Ed­ward Island egyeteme tiszte­letbeli jogi doktorrá avatta. 1968-ban a liberális párt képviselőjeként választották be az ottawai parlamentbe és azóta minden alkalommal új­raválasztották. 1972—74 kö­zött a munkaerő és bevándor- lásügyi miniszter, 1974—75- ben a munkaügyi miniszter parlamenti államtitkára. 1975 —79-ig a képviselöház igaz­ságügyi és jogi állandó bizott­ságának elnöke. 1980. március 3-án nevezték ki külügymi­niszterré. A kanadai külügyminiszter a Szépművészeti Múzeumban délután részt vett Tom For­restall kanadai festőművész kiállításának ünnepélyes megnyitóján. A művész utóbbi negyedszázadban al­kotott munkáiból válogatott tárlat megnyitóján Mark MacGuigan elmondta: Kana­da egyik legkiválóbb festő­jének kiállítása nem csupán Tom Forrestall művészi tö­rekvéseiről ad keresztmet­szetei, hanem a bemutatott képek 'témaválasztásukban, hangulatukban, technikájuk­ban Kanadá levegőjét áraszt­ják. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes megnyitó­jában kiemelte: e kiállítás országaink fejlődő kulturális, művészeti együttműködésé­be illeszkedik. A most be- , mutatkozó > kanadai művész neve jól ismert a szakembe­rek körébein, az itt látható kollekciót mutatták a belg­rádi konferencia tiszteletére rendezett nemzetközi kiállí­táson is. A művész — mint mondotta —, egyik jeles kép­viselője a hatvanas években elindult, egyfajta figuratív ábrázolásra törekvő mozga­lomnak, amelyet mágikus realizmusnak neveznek. A megnyitó beszédeket kö­vetően a festőművész kalau­zolásával a vendégek meg­tekintették a tárlatot. Részit vett a megnyitó ünnepségen Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes. Jelen volt Dorothy Jane Armstrong. Púja Frigyes este vacsorát adott vendége tiszteletére. Kiszabadultak a túszok Szombaton a késő esti órákban háromszáz órás fog­ság után felszabadultan és vidáman léptek ki a da­maszkuszi repülőtér betonjá­ra a PIA pakisztáni légitár­saság Boeing 720-as típusú gépének utasai. A három géprabló megadta magát a szíriai hatóságoknak. A túsz­dráma tíz perccel azután ért véget, hogy félnapos „légi- odissaea” után, a szíriai fő­városba érkezett az az 54 pakisztáni politikai fogoly, akiknek kiszabadítását a lé- gikalózök követelték. A kiszabadult túszokat a szíriai légitársaság virágcsok­rokkal köszöntötte, majd autóbuszokon egy Damasz­kusz közelében levő katonai kórházba szállították őket. A három géprablót katonai gépkocsikon külön-külön vit­ték el a helyszínről, miután vezetőjük átadta azt a két ké­zitáskát, amelyek állítólag a robbanószerkezeteket tartal­mazták. irezsiyev »elbeszélése Kaysuue PboiuvÉbane-val Leonyid. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke meg­beszélést folytatott Kaysone Phomvihane-v al, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitká­rával, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnökével, aki a párt kül­döttségét vezette az SZKP nemrég véget ért XXVI. kongresszusán. Mint a -tárgyalásról kiadóit közlemény hangsúlyozza, Kaysone Phomviharié a laoszi kommunisták, az ország né­pe nevében üdvözölte Brezs- nyevet abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották az SZKP KB főtitkárának. Méltatta az SZKP XXVI. kongresszusának kimagasló nemzetközi jelentőségét, kije­lentve: a kongresszus megál­lapításai, az ott elfogadott következtetések a marxista— leninista elmélet és a forra­dalmi gyakorlat továbbfej­lesztését jelentik. Kijelentet­te: az ország népe teljesen egyetért az SZKP külpoliti­kájával, támogatja azokat a megállapításokat, amelyeket az SZKP' Központi Bizottsá­gának Leonyid Brezsnyev ál­tal előterjesztett beszámolója tartalmaz. „Mélységesen há­lásak vagyunk a Szovjetunió­nak azért a hatékony segít­ségért, amelyet LaosznaS nyújt, a szocializmus alapjai­nak berakásához, az ország szuverenitásának és függet-, lenségének megvédéséhez” — mondotta. Brezsnyev megköszönte az üdvözletét. Hangsúlyozta: a testvéri laoszi nép ügye kö­zel áll a szovjet kommunis­tákhoz, az egész szovjet nép­hez. A Délkelet-Ázsiában je­lenleg kialakult feszült hely­zetben, amely az imperializ­mus és a pekingi hegemonis- ták mesterkedései következ­tében jött létre, a Szovjet­unió, éppúgy, mint azelőtt, szilárdan a laoszi nép olda- - Ián áll. támogatja abban a törekvésében, hogy jószom­szédi kapcsolatokat hozzon létre a térség országaival, he­lyesli a három indokínai or­szág kezdeményezését, amely a térség helyzetének norma­lizálására irányul. Az SZKP főtitkára a szov­jet kommunisták és minden szovjet ember nevében sok sikert kívánt a laoszi kom­munistáknak, az ország min­den dolgozójának az új, szo­cialista társadalom felépíté­séhez. A megbeszélés a testvéri,' szívélyes barátság, a teljes egyetértés jegyében ment végbe. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Giscard d’Estaing fran­cia elnök (jobbra) a hét végén Strasbourg közelében tartott csúcs­találkozóján többek között a kelet-nyugati kapcsolatok kilátásait vitatta meg. Márciusi verőfényben für­dőit a Dózsa György út, a Gorkij fasor, amikor befor­dultak az első, a borsodi népfrontküldöttekkel érkező autóbuszok az Építők Rózsa Ferenc székháza elé. Sorra ér­keztek a többi megyék kül­döttei is: a hatalmas, üveg­falú előcsarnokot megtöltötte a zsongás. Egy kisebb csoportban hó­fehér hajú, régi népfrontak­tivisták szorítottak kezet megilletődött. örömmel egy­mással. Több nemzedék ta­lálkozóján a derékhad mel­lett ott voltak a fiatalok is, akik a mozgalom új és leg­újabb tagjainak képviseleté­ben jöttek a kongresszusra, a húszéves Kókai Laura, mis­kolci küldött és Kancsár Il­dikó, sajóhídvégi fiatal pe­dagógus. ök ketten egyetlen percre sem szakadtak el egy­mástól, ellenben többen is keresték társaságukat a szü­netekben, hogy a beszámoló­ban, a hozzászólásokban el­hangzott, a fiatalok életét érintő kérdésekben véle­ményt cseréljenek velük. Megtiszteltetés érte megyén­ket, hogy az elnökség tagjai közt foglalt helyet Dobi Sán- dorné, az emődi Szabadság- harcos Tsz állatgondozója, Borsod küldötte. Egyik szünetben Richter Tibort állták körül a borso­diak, illetve műszaki, tudo­mányos életünk ismert sze­mélyiségei. A Tüzeléstechni­kai Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa tervezett hozzászólásának néhány gon­dolatát adta közre, nem tit­kolta neheztelését: még min­dig akadnak a kutatóintéze­tekben olyan mérnökök, akik rajzlapot vágnak, hajtogat­nak, műszaki rajzolói szintű szerkesztésekben vesznek részt, amihez nem szükséges a mérnöki végzettség. A szel­lemi segédmunka végeztetése velük egyszerűen pazarlás. Jegyzeteiből idézte Kádár Já­nos szavait: „most százszoro­sán igaz, hogy a tudomány közvetlen segítségére nagy szükség van a’ technika fej­lesztésében, új eljárások, sza­badalmak kidolgozásában, azok minél gyorsabb haszno­sításában” ... A TÜKI mérnöke nemcsak megértést várt a körötte ál­lóktól, níert hozzátette: „ha­sonló vizsgálódásra azt hi­szem, másutt sem ártana sort keríteni.” Sokan készültek a HNF VII. kongresszusára a borso­di küldöttek közül úgy, hogy mondanivalójukat kész hoz­zászólássá szerkesztették, az­tán a vitában elhangzottak alapján újra átfésülték sorai­kat, hogy kikerüljék az is­métléseket. Végül is megyénk küldöttei közül a BUBIV Encsi Gyárának gépkezelője, Lakatos László kapott szót és mivel a cigánylakosság beil­leszkedési gondjait még egyetlen hozzászólódéin érin­tette, a szerény, kevésszavú fiatalember azt mondhatta el, amit szeretett volna. Azok nevében beszélt-, akik nagyon mélyről jöttek és azokért vál­lalta a népfront legmagasabb fóruma előtti, számára sok­sok izgalmat jelentő szerep­lést, akik még , mindig nem tudtak szakítani a társada­lom gondjait nehezítő élet­módjukon, akik puliiban, igénytelenül, egymás kiemel­kedését is nehezítő körülmé­nyek között élnek. Egyik megkezdett mondatát félbe­szakította a felcsattanó taps, amikor az általánosítás ütöt­te sebekről, a dacot kiváltó, nem mindig jókor elhangzó elmarasztalásról, a megszé­gyenítéssel felérő vélemény- alkotásokról beszélt. De nem hallgatta el a kollektívák tag­jainak felelősségét sem. és példaképpen említette az en- osl bútorgyár közösségének befogadó, megtartó, egyenlő mércét alkalmazó magatartá­sát a cigányokkal szemben. A kongresszus második hapján elsőként Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának ve­zetője kapott szót. Joggal érezhették úgy a borsodi kül­döttek, hogy a településfej­lesztést segítő 'társadalmi munka milliárd forintjainak (öt év alatt 20 milliárd fo­rintra értékelhető a lakóhe­lyért végzett társadalmi mun­ka) összegében megyénk ered­ményei is mutatós milliókkal szerepelnek. A környezetünk gazdagításáért vállalt és vég­zett munka erősíti kötődé­sünket a lakóhelyhez, lokál­patriotizmusunk egyik mér­céje lehet. Amikor a tele­pülések többségének kisebb lehetőségei maradnak a fej­lesztésekre, akkor a társa­dalmi munka becsülete még tovább nőhét, és nem marad­hatnak elhagyatottak, magá­nyosak a kis települések sem. Az alapellátást az ott élőknek is biztosítani kell! — Túl vagyunk szerencsé­re azon, hogy Gyűrűíű sor­sának ürügyén a tehetetlen­ség, az aggodalom keserű malmait járassuk — mondta közvetlenül az államtitkár hozzászólása után dr. Vodila Barna, az Edelényi járási Hi­vatal elnöke, amint egymás mellé kerültünk az előcsar­nok lépcsősorainál. — Évek teltek el az aprófalvas területek elnéptelenedésének első, figyelmeztető jeleinek felismerése óta; így azt is kérdezhetjük, hogy' mit tet­tünk azóta?' Hiszen a gondo­kat több fórumon és sokszor megfogalmazták, jogosan ve­tődik fel, mit tettünk a pa­naszok orvoslása érdekében. A járási hivatal vezetője szerint az elmúlt tíz évben hét olyan kisüzemet telepí­tettek. ahol 1100 nő talált munkát magának. Egy adat pedig a nagyon közeli múlt­ból: az elmúlt hetekben 20, korábban elhagyott falusi há­zat vásárollak meg a terü­leten üdülőnek, főleg a vá­rosi családok. Juhász László, a DIGÉP dolgozója, akivel együtt hall­gattuk a járási hivatal veze­tőjének az aprófalvak sorsá­ról mondott szavait, oldalra int a fejévei. Egyenruhás fia- lalember áll az autogramért várakozó küldöttek gyűrűjé­ben A népfrontkon<?revszus elnöksége tagjának, a világ­űrt. járt Farkas Bertalannak a népszerűsége mit sem vál­tozott ... Nagy József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom