Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 1Ö 1981. március 15., vasárnap Peter Vatovics csehszlovák sziklamászó verseny közben ® A Krímben tartották a harmadik nemzetközi sziklamászó sportversenyeket, amelyekben Európa és Ázsia legjobb sziklamászói vettek részt. A Szovjetunióban több mint 30 éve foglalkoznak e sportággal. 19ö5 óta országos bajnokságokat rendeznek. Ezeken eleinte a külföldi vendégek csak megfigyelőként vettek részt, 1977-ben az első nemzetközi találkozón Ausztria, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Franciaország, az NSZK és Japán sportolói is versenyeztek. Hogyan is zajlik le egy ilyen verseny? A rajtjel után, három stoppert indítanak. A ísportoló megkezdi a mászást a csaknem függőleges sziklafalon: Az ember nem hisz a szemének, hogy ilyen helyen mászni lehet. Az alpinista a haladáshoz felhasználja a szinte láthatatlan hajszálrepedéseket, a milliméternyi kiszögellése- ket. Minél tapasztaltabb, annál gyorsabban teszi meg a kijelölt 100 méteres távolságot. Ezután megkezdi a leereszkedést. Az a győztes, aki az adott távot a legrövidebb idő alatt teszi meg és a legkevesebb hibapontot gyűjti. A szovjet sziklamászók nagyszerű felkészültségről tettek tanúságot. Csapatversenyben ők lettek az elsők. A szovjet sportolók jelenleg a Mount Everest-csúcs megmászására készülnek, erre 1982-ben kerül sor. A harmadik nemzetközi sziklamászó verseny a felkészülés egyik állomása. Miskolci napközik ' Otthon a napközi f -u. gok esetben csak awv- I «jd történik, hogy a gyerek! l a . tanítás utón étül a nap-: , közű, helyére.« — Nagy a fluktuáció. Sokan csak átmeneti állapotnak tekintik, hogy napközi-, be kerülnek. — A napközis nevelőnek polihisztornak kell lennie... De mun kai oglalkozást nem lehet 36 gyerekkel tartalma-, san, jól levezetni... —. A pályakezdők idegen kednek a napközis nevelői beosztástól. Nem is igen készítik fel őket erre a munkára ... íme, néhány, szemelvényként kiragadott vélemény a sok közül, amely elhangzott azon a kerekasztal-beszélge- tésen, amelyen napközis nevelők, osztálytanítók, pedagógiai szakemberek vettek részt, s amelyen, ugyan a tanuló személyiségének formálása volt a központi téma, de szükségszerűen, szó került a napközi otthon ezer más gondjáról is. Azaz, nemcsak a gondokról. Mert az elmúlt négy esztendőben egy sor szép eredményt is sikerült elérni. Miskolcon az általános iskolások 37 százaléka veheti igénybe a napköziotthonos ellátást, s mindazt, ami ezzel jár. Kétszázhuszonegy alsós és ötven felsős csoport működik. A nem is olyan távoli jövőben ezek a számok csak emelkedni lógnak. A napköziügy így aztán igencsak közügy. Többnyire ugyan pejoratívan szoktuk mondogatni, hogy a napközi szociális gondokat old meg — a szülők dolgoznak, a gyereknek ennie kell, s fel-1 ügyelet —, de mert kicsikről van szó, ezek sem mellékes kérdések. Mint ahogyan az kém, hogy az egész napos agyoníegyelmezéstoen kimerül-e a gyerek, a pedagógus és este a szülő , ... Szóval:. ez a napközis „cipő” igencsak szorító... S aki ezt a bőrén érzi, leginkább érzékeli, az maga a napközis pedagógus. Alighanem ezzel is magyarázható, hogy napköziügyben történi egy, s más például Miskolcon. Hogy mást ne mondjunk: a könyvtárak gyermekfoglalkozásain, egyikmásik művelődési in lézmé- nyünk délelőtti, rendszeres gyermekprogramjain elsősorban a napközis csoportokkal találkozhatunk. Ami a nagy- közönség előtt kevésbe közismert, (s a szülő is legfeljebb csak annyit érzékel belőle, hogy kevésbé nyűgös hazatérő csemetéje): tapasztalható egy határozott közeledés a napköziben és az alsó tagozatban dolgozó pedagógusok között. Ám az is igaz, az első lépést megtevők inkább a napközisek. Mint ahogyan az óvoda felé is ők akarnak igen erőteljesen nyitni. (Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy az óvoda—iskola kapcsolat az utóbbi években határozottan javult!) Ez az utóbbi egyébként talán nem is kíván kommentárt: a napközis pedagógus, alá legkevesebb 4—5 órát tölt a reá bízott gyermekkel naponta — sokkal többet, mint az osztály- vezető tanító — a gondozás, a tanulás mellett, a játékidőben a különböző foglalkozások alatt talán a legtöbbet teheti — a szülői ház mellett —, a gyermek neveléséért, személyiségének fejlesztéséért. Többek között ezért nagy gond a fluktuáció, az „átmeneti napközi,s- ség”, meg az, ho&y a 271 napközis csoportból 141! osztályteremben tölti az időt. S ezért fontosabb talán itt még inkább, mint az „iskolában”, hogy a pedagógus partnernek tekintse a szülőt, s fordítva. Ezért is jó hallani olyan példákat, mint amilyent ezen a kerekasztal- beszélgetésen elmondott a 34-es számú Általános Iskola képviselője: az osztálytanító és a napközis pedágógus egymás keze alá dolgozik: így lehetett korcsolyás testnevelésóra a napköziben, s problémás magatartású gyereket „figyelő” látogatás pro és kontra ... Sorolhatnánk persze tovább; Merényi Józsefmé, vezető napközis szakfelügyelő meg is tette, ha csali dióhéjban is. Hiszen terveztek, s rendezitek továbbképzéseket képzőművészéti foglalkozásokra. Rendszeresele a továbbképzések ' pedagógiai szakiéin ntélyék közreműködésével — most dr. Füle Sándor volt éppen a vendégük, s így szó eshetett arról is, hogy készül egy tervezet tanítóképzők számára, s ebben egy félévet szánnának arra, hogy a napközis munka elméleti és gyakorlati tudnivalóival is megismerkedjenek a tanítójelöltek —, s hihetetlenül nagy érdeklődés kíséri a „házi” bemutatókat. Mert nem szégyen átvenni a jót, ha valahol, valaki már kitalálta.... megtalálta. Az elmúlt évtizedben kitalálták az egész napos iskolát, a klubnapköziket... Ám, tekintetbe véve az objektív körülményeket, hosz- szú távon a napköziké továbbra is az előny. Az általános iskola új dokumentumai kétségkívül szorgalmazzák az együttműködést, az egyenrangúságot. Am, úgy hiszem,, az az egyre több helyütt gyakorlattá váló’ törekvés hozhatja meg csak az igazi szemléletváltozást, ami mégiscsak elsősorban a napközis pedagógustól függ: a körülményeket, lehetőségeket kihasználva, bővítve otthonná tegye a napközit... Csulorás Annamária Március tizenötödike és az 1848/49-es szabadságharc 'emléke mélyen él a magyar nép tudatában. Ennek egyik sokatmondó jele az is, hogy máig közszájon forognak a nagy történelmi esemény hőseiről szóló anekdoták. íme egy csokor belőlük: * Az ifjúság március 14-én este a Pilvax kávéházban vette hírét a bécsi forradalomnak. S nyomban megtar nácskozlák, mit is lesznek másnap. Ez a másnap március tizenötödike volt. Az ifjúság vezére is szol-' gált valamivel, amit másnapra szánt. Egy összehajtott papirost vett 'elő, a Nemzeti dal kéziratát. Egy jurátus, Szikra Ferenc belepillant, s meglátja a költemény első sorát: „Rajta magyar, hí a haza!” Barátom, szól a költőhöz, elébb talpra kell állítani1 a magyart, aztán — rajta! Petőfi hallgatott a jó ta-, nácsra, megváltoztatta az első sort, s másnap az egész országon végigharsogott a Talpra magyar. * Miközben 15-én a szabad sajtó első termékét, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták Länderer és Heckenast műhelyében, az eső megeredt, s a Hatvani utcában várakozó lelkes tömeg kifeszítette ernyőjét. Ám, Jókai Mór a könyv- nyomtató műhely ajtajából odakiáltott a sokaságnak: — Urak, ha az eső ellen is paraplét feszítünk ki, hátha egy óra .múlva golyók fognak hullani, akkor mivel fedezzük magunkat? Erre a beszédre eltűnt minden ernyő, ■ * A hagyomány szerint 1849. januárjában történt a következő eset, amikor Windisch- grätz telepedett a fővárosra. Az Űri utcai házal! egyikéből Iájött egy szerezsán, s nevetséges gőggel haladt a Tigris vendéglő felé, ahol Jellasics szállása volt. A szerezsánt egyre növekvő tömeg követte, és nagy lelkesedéssel kiáltotta, hogy éljen, éljen! Ez még felíuvalkodotlabbá tette a bán altisztjét, majd szétrepedt a'„dicsőségtől”. Csali akkor lett paprika- vörös a dühtől, amikor rájött, hogy a hátára egy plakátot tűztek, s azon e szavak állottak: Éljen Kossuth! * Petőfi, akinek a katonai felsőbbséggel való kapcsolata nem volt mindig felhőtlen — az Egy goromba tábornokhoz című verse is tanúskodik erről —. rendkívüli örömmel vette a Bem tábornoktól kapott .érdemjelet Szavait így idézi Tóth Béla, a Magyar anekdotakincsben: ....... meg vagyok jutalmazva én is, pedig túlságosan; nem azáltal, hogy érdemjelet kaptam, hanem azon mód által, mellyel azt nekem átadta Bem. Legyen gyengeség tőlem, vagy akármi. én meg nem áilhatom, hogy c jelenetet ki ne ír. jam. Saját kezével tűzte mellemre az érdemjelt Bem, bal kezével, mert a jobbja még fel van kötve, s ezt mondá: — Bal kézzel tűzöm föl, szívem felőli kezemmel. — S midőn elvégzé megölelt, hosszan, melegen megölelt. Az egész világ tudja, hogy én nem vagyok szerény ember, de istenemre mondom, ennyit nem érdemeltem. Oly mély tnegilletődéssel, melytől, ha eszembe jut, most is reszket a lelkem, ezt feleltem: A< Stifolderneli nevezett fűszeres szalámi a baranyai német nemzetiségi lakosság jellegzetes hústerméke. A dunaszekcsői termelőszövetkezet készíti. Darabos húsból állítják elő, mint általában a szalámit, fűszerezése is erősebb, színe élénkpiros. Valamikor a német— Tábornokom, többel tartozom önnek, mint atyámnak; atyám csali életet adott nekem, ön pedig becsületet. * A piski csata termelte az alábbi, sokat idézett anekdotát: Bem apó éppen a Szlrigy hídjáná) állott, amikor észrevette a túlsó parton Puchner generálist, a császári vezért. De észrevette egy ifjú honvédtüzér is, alá ágyúját rögtön a svarcgelb tábornokra irányozta és tüzet csiholt a kanócra. — Megállj, fiú — formed a tüzérre Bem. — Ne lőj! — Hogyne lőnék — hangzott a válasz — az a tollas, esákós ott Puchner. Ám a lövés eldördülte pillanatában Bem félrelökte az ágyú csövét és mérgesen így mordult a tüzérre: — I-lát majdnem agyonlőtted! Aztán honnan vennénk a császári ármádia vezetésére még egy ilyen marhát? * A szabadságharc leverése után u szőlővel boti lőtt ba- latonmelléki hegyoldalak pincéiben sok bujdosó húzta meg magát. A pincék tulajdonosai a feltűnést úgy kerülték el, hogy változatlanul folytatták a pinceszerezést, az ott szokásos evést-ivást. S ha valaki olyan haladt el a pince előtt, akiről azt sejtették, hogy császári spicli, hangosan kiáltották: — Igyék, alá ráért Ez a besúgó fülébe már így jutott: „Igyélt a királyért”. S megnyugodva továbbáll! a pincétől. lakta falvakban, fogyasztották, ezért is nevezték sváb szaláminál!. A disznóöléskor készített, majd megfüstölt Stiíoldert a tél folyamán Id- fagyaszlottáli, most hamuba rakják, faládában érlelik. Ezzel az eljárással szinte korlátlan ideig eltartható. Hamuban érlelik Ezt' a munka-tengeralattjárót halrajok víz alatti felderítésire, halászati rendszerek működés közbeni megfigyelésére építették. A biológusok négy kémlelőablakon keresztül figyelik az adott tengerszakaszt, és végzik televíziós felderítésüket. filmeznek, fényképeket készítenek. A kis tengeralattjáró navigációját kompasz és szonar készülék, valamint ultrahangos tengerfenék-mélységmérő könnyíti meg. Egy automata berendezés biztonsági veszély esíetén ön- működőep megkezdi a fel- szállási manővert. Ilyen vészhelyzet lehet , egy vízbetörés-. a személyzet rosz- szulléte. vagy ha figyelmet-/ lenül túllépik az előírt. 600 méteres merülési mélvsés- határt. Az OSA—3—600 személyzete a tengeralattjáró elekt- roh i d ráüli kus man ipul á tor karjával kisebb tárgyat íel tud emelni a tengerfenékről. Ily módon a törpe tengeralattjárót szükség szerint tengerfenék-kutatásra is fel lehet használni a kontinentális padozat néhány- száz méteres vízmélysége mellett. Az OSA—3—600 szoy- © jel halászati kutatótengeralattjáró navigációs fülkéjét látjuk képünkön. 19.76 óta végzi merüléseit ez a törpe tengeralattjáró egy vezetővel és két biológus megfigyelővel. elsősorban a Szovjetunió északi vizein. Kísérőhajó ■ fedélzetéről emelik rá a tengerre. Elektromotorjai és akkumulátorai 8 óra autonómiát biztosítanák az OSA— 3—600 számára víz alatti útjai során.
