Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-09 / 34. szám

1981, febroór 10, kecM ÉSZAK-MAG YA£OR SZAG 5 A KOKÖV Borsodi Bro- ■»üőkészítő Mű gyáregységé­ben, a Miskolci járási Párt- bizottság határozata értel­mében 1970-ben alakult meg a Járási Munkásőr Zászló­alj I. századának 3. szaka­sza. A Borsodi Brcelőkészi- tő Mű, mint új beruházás, a beinduláskor szintén meg- küzdött azokkal a problé­mákkal, amelyek általában az új létesítmények beüze­melésével együtt járnak. A termelést nehezítő körülmé­nyek megoldásából a párt-, a KISZ-, a szakszervezet és köztük a munkásőrök is ki­vették a részüket. A kezdeti időszakban a munkásörök foglalkozásokra, szolgálatba való vezénylése nehézségekbe ütközött, hi­szen valamennyien fontos termelőberendezések gazdái voltak. Ezeknek az elvtár­saknak a helyettesítése nem volt egyszerű, máról hol­napra nem lehetett megol­dani. A BEM pártbizottsá­gának megalakulása után a kezdeti nehézségek a párt- bizottság intézkedései, a gaz­dasági vezetők jobb hozzá­állása következtében fokoza­tosan megszűntek. A' megalakuláskor 26 fő ▼olt a szakasz létszáma, »kik valamennyien tagjai voltak pártunknak. A ké­sőbbi állományépítés, -szer­vezés során már felvettünk tagjaink sorába becsületes pértonkívüli dolgozókat, fia­talokat is. A Járási Munkás­őr Parancsnokság határoza­ta alapján az eddig a Vá­rosi Munkásőr Zászlóaljhoz tartozó KOKÖV miskolci gyáregységnél dolgozó mun­kásőrök a BÉM szakaszába lettek vezényelve. Ezekről a munkásőrökről elmondhat­juk, hogy a kezdeti időszak­tól kezdve csak erősítették és öregbítették a szakasz hírnevét. A BÉM munkásörszakasza a karhatalmi, őrszolgálati és egyéb munkásőri feladatok elvégzése terén igyekszik minél fegyelmezettebben és mind magasabb színvonalon dolgozni. Munkánkat egyre többször részesítették elis­merésben, sok elvtársunk egyéni dicséretet, kitünte­tést érdemelt ki. . Munkánk alapján 1977-ben és 1978- ban kiérdemeltük a Zászló­alj Legjobb Szakasza címet. 1979-ben szakaszunk mun­kájában bizonyos visszaesés következett be. Az 1980 ja­nuári szakaszgyűlésen mér­legelve az 1979. évi megtor­panást, elhatároztuk: úgy fo­gunk dolgozni, hogy végle­gesen elnyerjük a zászlóalj legjobb szakaszának kijáró vándorzászlót. Törekvésünk sikerrel járt, mert az 1981. évi járási egységgyűlésen mint a szocialista verseny első helyezettje vehettük át a zászlót. Szakaszunk 11 év alatt összeszokott, ütőképes alegy­séggé vált. Az eredmények eléréséhen mindenki tevéke­nyen kivette részét — de külön ki kell emelni a sza­kasz tisztségviselőinek mun­káját, akik segítségemre vol­tak a szakasz kiképzésében, politikai nevelésében. Molnár Imre munkásőr szakaszparancsnok A Rákóczi-vár tövében uié és mote Pata on Sárospatakon az idén is fontos feladatnak tartja a városi tanács a lakásépítést. A közeli hetekben 40 lakás építésére került sor és a Rá- kóczi-vár közelében levő új lakótelepen 108 új lakás alapjainak lerakását kezdték meg. A KISZ-bizottság szer­vezésében megalakult az if­júsági lakásszövetkezet. A vár szomszédságában köz­művesített telket bocsátanak a szövetkezet rendelkezésé­re. Itt hamarosan elkezdő­dik 30 darab, kétszintes, ga- razsos lakás építésé. A taní­tóképző főiskolával szemben épül az új művelődési és if­júsági ház, benne a 400 sze­mélyes színházterem, mozi, könyvtár, klubszobák, próba­termek. A tervek szerint 1981 végére elkészül a komp­lexum. Felépült a 300 sze­mélyes autóskemping, tető alá került és az év végén megnyílik a 120 személyes motel a hozzá tartozó étte­remmel. ! Újság, mozi, cukrászda I Mennyi fagyait vasárnap? Vasárnapi forgalom . . . Délelőtt különösen kevesen járnak | az utcán, a'e a délután is csendes. Az üzletek zárva, persze i akad néhány kivétel. Újságoj vasárnap is olvasunk, ha tossz az idő, esetleg moziba megyünk, utána betérünk egy i cukrászdába gesztenyepürére, krémesre. Milyen volt o lor- ' galom az elmúlt vasárnap? i Kecskeméti Ferencné (a Szemere-sarkon, a Totózó mellett J árulja az újságot): Nagyon jó. Itt mindig nagy a forgalom. i 369 darab Észak-Magyarországot kaptunk, mind elfogyott. 1 Jövő vasárnapra már 400-at kérünk. Népszabadság 223 kelt , el, de a többi napilap is elfogyott, mindössze 10 darab Nép- > sportunk maradt. Sajnos, a Magyarország és a Rakéta nem érkezett meg. A képes hetilapok is szépen fogytak, csak az i igen megdrágult Interpress Magazin és az Ez a divat irgnt | csökkent a kereslet. Kántor Enikő (a Béke mozi pénztárosa): Általában dél- i után, a háromnegyed hatos előadás a leglátogatottabb. Dél­[ előtt a matinéra (Koldus és királyfi) két előadáson összesen i 98-an váltottak jegyet. Délután Vz 4-kor (A halál magnó­1 szaTagán érkezik, román film) körülbelül 20 százalékos ház ; volt. A 6-os előadáson 50 százalékos volt a látogatottság, • este nyolckor (mindkétszer a Papa mozija c. amerikai film | ment) 57-en váltottak jegyet. A Kamaramoziban (A Sólyom i nyomában) a két előadást 70-en nézték meg. Ez jó arárty, • hiszen a kamaraterem mindössze 50 személyes. Lapos György (a Napsugár cukrászda vezetője): Másfél i mázsa fagylalt fogyott, 900 dupla fekete és körülbelül 11 1 ezer daiab sütemény. A legkedveltebbek továbbra is a tej­i színes sütemények. Sok gesztenyepüré fogy és eladtunk 80 j adag gasztroíol ételt is. A napi forgalom értéke 64 ezer i forint volt. Ez persze kevesebb, mint a hétköznapi. Most, hogy megkezdődött a téli vásár, hozzánk is több, ember té- i majd be. A Szatmári Lajos t-............................................. ................................................................. K utatóárkot ásnak a lavino által eltemetett Ahol már semmi más nem segít - szimatjával emberek után. . segít a kutya. Vijjogtak a szirénák „Figyeiem! Itt a Hegyi Szolgálat!” Fiatal édesanya panaszko­dik: Hároméves kislányá­val és ötéves kisfiával a gyermekorvosi szakrendelők időről időre visszatérő láto­gatói. Mindkét gyermekét légúti megbetegedésre keze­lik, sajnos ez idáig nem sok sikerrel. Középkorú férfi mondja el hasonló panaszát. De sorolhatnék tovább azo­kat az ismerősöket és a sta­tisztikai adatok között sze­replő ismeretleneket, akik ilyen, vagy olyan visszave­zethető es nem visszavezet­hető ok miatt asztmás be­tegségben szenvednek. Ezeknek a betegeknek a részére a szükséges gyógy­szerek mellett hosszú erdei sétákat javasolnak az orvo­sok, szükségesnek tartják a levegőváltozást. Legeredmé­nyesebb kezelésül pedig a jósvafői gyógybarlangot tart­ják, ahol a néhány hétig tartó kúra alatt orvosi meg­figyelésben és gondos ápo­lásban részesítik a beutalta­kat. Eme beutalóra azonban meglehetősen sokáig kell vá­rakoznia az igénylőknek, hi­szen az. ország egész terüle­téről érkeznek ide betegek, mivelhogy más hasonló lehe­tőséget nem all módjukban igénybe venni. Ugyanis az ország egyetlen gyógy bar­langja itt található. Azaz hogy van más lehetőség is? ... Tálán igen . . . A lillafüredi István-csepp­kőbarlangba érkező csopor­tokat túravezető kiséri vé­gig a barlangban, és mond­ja el az érdekes tudnivaló­kat. A fiatalember az Al­földről került ide a Bükk- be. Asztmás betegségre ke­zelő orvosa javasolta a la­kóhely-változtatást. Több, mint két éve lakik Bükk- szentkereszten. Naponta egy­másfél órát tölt el túrave- zetéssel a barlangban, amely­nek nemcsak a munkalehe­tőséget köszönheti, hanem egészsége visszanyerését is. Mint mondja, ma már nincs szüksége a gyógyszerekre sem. Az eset kapcsán felmerül a kérdés; elképzelhető, hogy lényegesen több lehetőség van a légúti betegségek ter­mészetes gyógyítására, mint azt hinnénk? A kevésbé problematikus esetekben ta­lán annyi is elegendő, hogy néhány héten át állandó lá­togatói legyenek a fent em­lített barlangnak ... (monos) A két fénykép drámát örökít meg. Emberek éle­téért folyik a küzdelem. A februári váratlan olvadás lavinákat indított el a Tát­rában. Hamarosan vijjog­tak a szirénák: újra és új­ra riasztani kellett a Hegyi Szolgálat százhetven embe­rét — Sajnos a turistaáradat növekedésével évről évre nő a balesetek száma — mondja Andrej Mlynar, a tátrai Hegyi Szolgálat fő­nöke. — Csaknem mindig azokat éri tragédia, akik fittyei hánynak a veszély­nek. Egyedül és ötletszerű­en indulnak a gerincre, a csúcsokra, vagy meggondo­latlanul rálépnek a hóme­zőkre. A sziklákon, a ki­számíthatatlanul mély hó­mezőkön minden csúszás zuhanást jelenthet s a , Nehéz elképzelni, de a szá­mok egyértelműen bizonyít­ják: a sajóvámosi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben a gy ümölcskertészet hatékony­ságát, csak némi „ritkítás” döntheti el. A gazdaság az utóbbi években tartósan rá­fizetett nagyüzemi körteül­tetvényére. A gyümölcsösben nem megfelelő a fajtaösszetétel. A legjobbnak tartott Vilmos körtét például hat nap alatt kellene értékesíteni. Ez het­ven tonna leszedését, szállí­tását jelentené naponta. Vi­szont a konzervgyár, a kez­deti lendület után hetente csak kétszer ad jogot szállí­tásra, s akkor is csak ki­zuhanás lavinát szabadíthat el... — Hány riadójuk volt tavaly? — Ezerkétszáz. — Hány embert tudtak megmenteni? — A jelentős többséget. De huszonnnyolc ember odaveszett. Hiába értünk oda időben, sérülésük ha­lálos volt. Nem egyszer több száz méteres magas­ságból zuhannak alá ... Különösen tragikusan vég­ződött az a tavalyi eset, amikor NDK-beli turistá­kat próbáltunk menteni, helikopterrel, s közben a gép, öt emberünkkel szin­tén áldozatul esett. — Mit tanácsol a turis­táknak? — Először is: senki ne induljon neki a szikláknak sebb mennyiségre. Az ex­portlehetőség — a tapaszta­latok szerint — három nap alatt eldugul. A megyei ZÖLDÉRT-vállalat csak az igényekre támaszkodhat, vagyis keveset tud átvenni. Így a termés 25 százaléka a fák alatt marad. Es ez a gazdaság legjobb körtéje! A Hardy vajkörténél, amely a 134 hektáros ültetvényből a legnagyobb részt foglalja el, még rosszaob a helyzet. Nem tagadják, örülnek annak, hogy hektáronként csak hat­van mázsa termett, mert egy rekordterméssel egyszerűen dénáron és minden idő­ben „megmutatni”, hogy feljutnak a csúcsra! És semmiképp ne félcipőben, vagy tornacipőben. Az idő­járásról mindenkinek a fi­gyelmébe ajánlanám. hogy< még a tátrai őslakosok sem igen tudják előre, hogy milyen idő lesz. A Tátra arról híres, hogy időjárása tízpercenként változik. Ége­tő napsütést orkán válthat fel, vagy akár nyáron is, hóvihar. A felhő egyetlen pillanat alatt száll le, s s távoli sziklaoldalakon ilyenkor lehetetlen a tájé­kozódás. kilátástalan a me­nekvés. Legfontosabb jó ta­nácsom: a nagyobb cso­portoknak a Hegyi Szol­gálat tapasztalt túravezetőt ad. A mi túravezetőinkkel még soha, senkinek nem esett baja. f. a­nem tudnak mit kezdeni. A' •számítások bizonyítják, ha a fák felét kivágják, csak ak­kor javul a hatékonyság, s a két év alatt „összeszedett” tízmilliós árbevétel-kiesés veszteségét így lehet mérsé­kelni. Vagyis a fejsze csak a veszteség csökkentésében dönt! Leszűrve a tapasztalato­kat, a későbbiekben, a kivá­gott fák helyén olyan ültet­vényt kívánnak kialakítani, amelynek termésére a fel­dolgozó ipar, .s a kereskede­lem minden évben igényt tart. egyedül. Ne akarjak min­Gyümölcsös helyett gyümölcsös Egy gépkocsivezető válaszára Az elmúlt heten cikk je­lent meg lapunkban Ember az úttesten címmel. Ebben elmarasztaltuk azokat a gépkocsivezetőket, akik ki­kerülték és segítségnyújtás nélkül otthagyták az úttest közepén üldögélő embert. A cikk nagyon felbőszí­tette az egyik érintett egyént, aki egyébként a levélben sem nevezte meg magát, s enyhén szólva, nem valami udvariasan válaszolt. Mivel azonban ellenérve igen el­gondolkodtató, idézem a le­véléi : „Tisztelt Firkász nő! Volt szerencsém látni a győri ABC előtt ülő részeget és tény, hogy én is kikerül­tem, mart ha valaki beteg és tudja, hogy neki kevés is megárt, akkor ve igyék. Máskülönben személyesen is ismerem az illető részeg urat, s ahová került, magá­nak köszönheti. En már ta­nultam a részegekből! Egyet segítettem jel a földről, s a köszönet hatalmas orrba vá­gás volt. Eltört az orrcson­tom, és senki nem fizette meg nekem azt a különbsé­get a fizetésemben, amit a munkából való kiesésem oko­zott. Akkor megfogadtam, soha többé nem segítek egyetlen részegen sem. Önnek meg azt ajánlom, feledje el azo­kat a gépkocsivezetőket, aki­ket látott, s a fiúk, akik nem segítettek, azok is jó! ismerték a részegeket. Tisztelettel egy hivatásos gépkocsivezető” Bár a levél meglehetősen durva, mégis érző, gondol­kodó embert sejtek mögötte. Olyan valakit, akit eg.y drasztikus sérelem leszokta­tott arról, hogy segítséget nyújtson, de nem tette tel­jesen közömbössé. hiszen tollat fogott, mert úgy érez­te, meg kell magyaráznia, miért viselkedett úgy, aho­gyan láttuk. Hl azonban két dologról van szó. A napokban adott hírt a sajtó egy súlyos, több ember halálát okozó közle­kedési balesetről, amelyet egy- úttesten heverő pótke­rék kikerülése okozott. Va­jon hány kocsi kerülhette ki azt is. míg végül az utolsó­nak nem sikerült? Amikor a részeget a jár­dára húztuk, csak egyik ok volt az ő védelme. A másik egy igen veszélyes közleke­dési akadály megszüntetése, amely esetleg súlyos ütközé­seket is okozhatott volna. Aki valaha is volán mögött ült. át kell hogy érezze az ilyen helyzet komolyságát. A levélíró tanácsét.' hogy felejtsem el a gépkocsiveze­tőket, már csak azért sem tudom megfogadni, mert nem is olyan régen hasonló esetet láttam a Kazinczy ut­cán. Egy betontömb hevert az út közepén, belőle kam­pó állt ki. Lélegzetelállítóan kerülgették a kocsik, szi­szegtek a járókelők, míg vé­gül két fiatal leány kibátor­kodott az útra, s elvonszol­ták azt a valamit. Miért tet­ték? Az autósok biztonságá­ért, a baleset megakadályo­zásáért. Ezért aggaszt a közúti for­galomban részt vevők önzö- sége. közömbössége. Ok meg­ússzák, ússza meg más is. Ez már a közlekedési morál körébe tartozik, s itt nincs minden rendben. Milyen , a közúti gondolkodás és stílus, azt példázza a nekem írt le­vél megszólítása is. Ami pedig a dolog másik oldalát, a részegeket illeti, egy gondolatot szeretnék a köztudatba beültetni: zöm­mel a férfiak körében szedi áldozatait a szívinfarktus. Elérheti férjünket, apánkat, fiunkat. Ha az utcán esnek össze, sorra elmennek mel­lettük az emberek, mondván — részeg. Értékes, pótolha­tatlan órák telnek el. Tisztelt Olvasóink! Ha Önökkel történik baj. akkor is csak inteni fognak a já­rókelők. amíg ez a felfogás uralkodik ... Adamovíes Hona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom