Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

1981. február 8., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

ezel

Nagy gond a lakáskérdés Sárospatakon is a városi tanács számára. A fejlesztési alap túlnyomó részét erre kívánják fordítani a VI. ót- 'éves tervidőszakban is. Szükséges is, meri bár tanácsi es OTP-beru húzásból, valamim magánerőből csaknem ezer új lakás épült az elmúlt öt év alatt, az igénylők száma egyáltalán nem csökkent, sőt. inkább emelkedett.

Ennek az a magyarázata, hogy sokan költöznek Sárospatakra a környező tanyavilágból és a Bodrogköz távolabbi településeiről. De növekszik azoknak a száma is. akik eddig másutt dolgoztak s újabban Sárospatak szépen fejlődő ipari üzemeiben, vállalatainál, intézményeinél helyezkednek el, s így a városban kívánnak letelepedni.

Különösen fiatal házasak választják maguknak nagyobb számban állandó lakó- és munkahelyül Sárospatakot. És mivel a tanács a maga fejlesztési alapjából nem tud kielégíteni minden lakásigényt, a fiatalok most összefogtak és a városi KISZ- bizott.ság szervezésében ifjúsági lakásszövetkezetei alakítottak Társultak a helyi lakásépítő szövetkezettel, s a közeli hetekben hozzáfognak egy ifjúsági lakótelep építéséhez.

A városi tanács készséggel segíti őket. A Rákóczi-vár közelében közművesített telket bocsátott rendelkezésükre ahol az építkezés első ütemeként megkezdődik 30 darab kétszintes, garázsos ta- kás építése.

Kedvezi morvosi eiiáottsáo

Özdon, a múlt esztendő október elsejétől minden üzemi orvosi állás betöltött és 15 körzeti orvosi állásból is 13 már betöltött. 1980-ban 12 új orvos kezdte meg a munkát. Kedvezőnek ígérkezik az

idei év is. mert a meghirdethető 12 pályakezdő állás közül tízre már van jelentkező. De szakorvosból még legalább tízet tudnának fogadni az ózdi egészségügyi szervek.

Oíven gondozónő

Ismeretes, hogy az egyedül levő. idős emberek életkö- rülményeinék javítására a tanácsok rendszeresen gondol fordítanak. A lehetőségek szerint különböző segélyekkel, ngpközi otthonok megteremtésével. fenntartásával. Szociális otthonokkal.

A törődés egyik, ugyancsak jól bevált formája a házi szociális gondozás, azaz megfelelő képzettségű, kellő számú gondozónő munkába állítása. Természetes, ez utóbbihoz is megfelelő személyi és anyagi feltételek szükségesek, az előbbre lépés azonban e vonatkozásban is jól mérhető. Például az encsi járásban a negyedik ötéves terv végén mindössze két, házi szociális gondozónő volt, jelenleg pedig már 23-an végzik ezt a munkát és száznál több. idős emberi tudnak segíteni.

Ez évben megyénk más területein is növelni kívánják á gondozónők számát. A terv szerint mintegy 50. tisztelet- díjas házi szociális gondozónőt állítanak még az idén munkába.

csprapézis

A gyümölcstermelés is igazodik a módosuló igényekhez. Nagyobb fordulat azonban nem várható. Alapvető cél a lakossági igények kielégítése és az export fedezése. '1985-ig- 13 százalékkal növekedik majd a gyümölcstermelés, amely, megközelíti az 1.7 millió' tonnát. Időközben 22 ezer hektáron kezdhetik meg a termőre fordult fiatal fák gyümölcsének szedését. 15 ezer hektáron kivágják az elöregedett fákat. helyükbe úgy tervezik. hogy egynegyede a telepítéskor almás termésű gyümölcs legyen, valamivel több mint a negyede a külföldön is jól értékesíthető bogyós és a fennmaradó nagyobb része pedig csonthéjas gyümölcs. Ennek az összetételnek a betartása fontos, mert az előző évek telepítései során egyes gyümölcsök, például a kajszi- és az őszibarack aránya kevesebb volt a tervezettnél. Miután ezekkel a gyümölcsökkel meghosszabbítható a hazai gyümölcsszezon és bővíthető az export, az is szükséges, hogy a meglevő gyümölcskultúrák fenntartása mellett ilyen irányú, a piacnak megfelelő fejlésztéseket hajtsanak végre.

A telepítésekre elsősorban a téeszek vállakoznak. 1985- ben az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás eléri majd a 80 kilót.

A fácánállomány gyarapításáért

Országszerte. így megyénkben is csökkent a fácáfiál lomány az utóbbi években Ezért a Magyar Vadászok Országos Szövetsége és egyes vadásztársaságok mesterséges tenyésztéssel foglalkoznak. hogy ilven módon növeljék a fácánok számát. A^ elmúlt évben összesen egymillió 91 ezer .812 darab na- posfácánt helyeztek ki a szabadba az állomány gyarapítására és felfrissítésére.

Ehhez az egymilliót meghaladó mennyiséghez minden megye hozzájárult több-kevesebb fácáncsibével. Különösen beható fácántenyésztéssel foglalkoznak Békés megye vadásztársaságai es gazdaságai. minek eredményeképpen 182 997 darab naposfácánt bocsátottak ki a tenyésztésükből. Békés után Szolnok megye következik 117 057 darabbal, majd Pest megye 100 574. Hajdú 91163 naposfácánnal.

A többi megye ennél (kisebb mennyiséggel szerepel a ..fácánstatisztikában”, így B.-A.-Z. megye területén mindössze 18 420 darabos volt a fácánkibocsátás.

Aranyom, édes kislányom! A négyéves Rórsika úgy szólítja testvérét, ahogy édesanyjától hallja . ..

idős oyenes István klarmetianak hangja gyakran lehallik a Vaskászög dombjgrói

A négy iá közül kettő csikó még. Tehén is van, keli az eleség lovaséknál.

Sok munkával kitelik o nac

Szöveg:

Kép

Mikes

Laezo

Márta

József

Idős Gyen es István öt órakor ébredt.

I Hogy megnézte az --------órát, gondolt magában egyet és a másik oldalára fordult: A fene kel fel ilyen korán, sötét télben. elég egész nyáron. Aztán csak nem hagyta nyugodni a dolog. Még tegnap elgondolta, hogy a fiáéknál megcsinálja az ólat.

M

ire a ködös délelőttön a tardonai kertek alján bezörgettünk a kapun, már a darálással is megvolt:

— Azt mondom, amíg munkabíró az ember, tegye a dolgát. A hatvanegy évemmel én még fiatal is vagyok. Nézzék meg Gór Istvánt. Hetvenöt, évesen ritka fürge ember.

Beljebb kerülünk Gye- nesék portáján. A világért se ülhetnénk le a konyhában. mikor az a főzésre, mosásra való. Vendégfogadásra off a szoba Tévévé1, rádióval, a gyerekei? könyveivel, sok-sok kézimunkával.

— Arról szóljon apámuram, hogy nyáron az Alföldre jár — biztatja a menye. Tardonáról sokan vállalnak bérmunkát az ottani téeszekben. Mennek nyulat befogni, kardvirág- hagymát, túli pánhagy mát

felszedni.

— A megélhetéshez kell az a kereset?

— Megélnénk — summázza Gyenes István. — Nyugdíj van, a bányában dolgoztam 35 évig, a fiam most is kovács Herbolyán. De még annak idején az asszonyok kezdték el a teljesítmény munkát. Most meg a munkabíró nagyapák járnak el. Egyhuzamban két hétre. Kiskunlac- házára. Bajára, Dömsödre. Az elmúlt nyáron fűszer- paprikát szedtünk. A gaz7 arctana

daság busza jön, és összeszedi az embereket. Kosztat kapunk a munkásszálláson. még tiszta fehérneműt is. En még egy harapás szalonnát se szoktam vinni magammal.

Hogy a Tardonón élő ezerkétszáz emberből sok eljár dolgozni, az természetes. Az erdők-dombok körülzárta faluban téesz nincs, a gazdálkodók már néhány éve leadták a földjüket. De közelben a bánya és itt az erdő. Reggel és délután baltás emberekkel találkozni a tardonai utcákon. Ök u zöldfavágók, mutatják az idegennek a helybéliek. S hogy Tardonáról sokfelé járnak-kelnek az emberek, hasznára is válik a falunak. Ugyan miért? Aztán a töprengésre meg is adják a választ az itteniek. Érthetővé válik: a lardonaiak körülnéznek az országban, látnak ezt-azt, és mikor hazajönnek, itthon is megteremtik a lépéstartó életformát. De úgy, hogy megőrizzék azt, mit szép szokásnak tartanak.

Két asszony az úton. ki- varrott terítős kosárral. Végigmegyünk mi Tardo- nán. fel egészen az új sorig, hol párjukat ritkító szép házak szegélyezik a dombra hordott síkos töltést Majd az utolsó porta: friss, még vakolatlan fallal. A becses vendégeket szíves szóval illik fogadni, hisz „betegágyas ebédet” hoztak Lovas Tibomé, és a falu

egyik legfiatalabb lakója. Veronika tiszteletére. Háromhetes a kicsi, a napokban tértek haza a mamával a kazincbarcikai kórházból. A háznál örülnek az idegeneknek is, de mielőtt a babát megnézhetnénk, lássuk, mit rejt a nagy kosár Hát kérem, itt tényleg nem kell főzni, míg gyenge a mama! Háromféle krémes. vaníliás sütemény kerül a konyha- asztalra. a tányérokban rizsás hús. fasírozott. tejbe- rizs. kannában az aranysárga tyúkhúsleves.

A szobában meleg van, és jó babaillat.. Veronika már • szopott. , igaz. nógatni keli, mert el-elalszik a nagy buzgóságbnn. ö már az új házba születeti Két éve, hogy a szülők ideköltöztek. Igaz. egy ideig állt az építkezés, mert a férj katona volt. Most a BVK- ban dolgozik, Rózsika. a mama pedig a Sajó menti ktsz-beri. Modern lakás, mai életmód, de a szokás cs^k megmaradt:

— A keresztmama öt napon át hozza az ebédet az újszülöttnek. Igaz. akit mi kértünk meg, Bánhorvátiban lakik, de onnan is hozta busszal az ennivalót — mondják a háziak. — Utána jönnek a rokonok. Eddig ötvenen fordultak meg itt. és ezt bizony, számon kell tartani.

A nagymamának az a véleménye, jó dolog az. hogy Tardonón megbeesüa fiataloknál lakik az első hetekben, a világért =e engedné másnak a gyerek- fürdetést. Vannak aztan házak. ahol másképp vélekednek a helyi szokásokról. No nem is a regiekről. hanem a néhány éve kialakultakról. Itt van mindjárt a lakodalomra való készülődés. A lányos háznál az asszonvok az egésg násznépnek hímzett kötényt varmaK. A Vaskó- szögben jártunk olyan családnál. ahol a nagylánynak még választottja sincs, de már elkészült hetven kötény Mire való dolog -e-v zsörtölődött a nagymama —-egy szobabútor árá.t köténybe varrni?! Eev elhagyná, abbamaradna a szokás, legfeljebb néhány napig beszélne a falu.

Lép az élet mindig eeyet- egyet előbbre. A lardonaiak örülnek annak, annyit már elértek, hogy a falu jelentősebb útjait már. körüljárhatja a terménvszállitó kocsi Azt viszont sérelmezik, hogy mióta megszüntették a kisvonatot. még nem épült meg az a hat kilométernyi út. mi összekötné őket a várossal. Dé- destapoícsánv felé. körbe kell hát utazni vagy harminc kilométert Barcikára. A bejáróknak rossz ez legfőképp. mer* vásárolni már ritkábban kell elutazni. A vegyesboltban ruhanemű, háztartási edény, naponta fris« kenyér, tej meg hentesáru.

Igaz. maid minden háznál a konvha kertek meg a hálsó udvarok. ahol a ..szép taszácok”’ libák, tyúkok. disznók. Olvan ház. ahol több tehén lé lenne, már kevés Tardonán. Lovas Imréiknél van még két pár ló. eev tehén meg egy előhasű üsző.

— A falu felső végébe Cserén vére hordom a tejet,, mindennap tizenkét litert Míg bírtak, meg+artiuk a tehénkéket — mondta Lo- vas Itirón^

A falu ko7oont*ábs befut a délutáni bus?:. Me**- iöttpk 97 prnberpk 9 mtf- qzalrhfM Tóth udvrprón 9 *>69p<‘»r TPS

q háTíctq’rdn ^7 pqví!.* Putriét-nn. a másik •zoketevöl- vvön a banvébsn •Jnjeezik De hópv nem mennének el lakni Tardonáról. ké'zen vannak a válasz- szal Nagyszerű itt az élet. mert ‘ megvan hozzá minden. mit szeretnének — vélik.

1