Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 30. szám

/ 1*81. febvum 5., vMörtbk ÉSZAK *MAG¥ARORSZÁG 3 Az S^KP legutóbbi, XXV. kongresszusa Az SZKP XXVI. kongresszusa fi.) Éj körülmények Ősszel épílőmunkások köl­töztök a Kreml kongresszusi palotájába. A hatezer szemé­lyes csarnokot kivüftől-be- lülről megtisztították, kicse­rélték az ülések huzatát, fel­csiszolták a mozaikpadlót, felújították a díszítéseket. Üj világítást szereltek a szín­padra. Az SZKP soron követ­kező, XXVI. kongresszusát készítették elő. Előzetes vita r A tanácskozás február 23- án kezdődik. Napirendjének két legfontosabb pontja a Központi Bizottság beszámo­lója és a Szovjetunió új öt­éves tervének tervezete. A december elején nyilvános vitára bocsátott tervet a Köz­ponti Bizottság, és a külön­böző intézmények rendkívül alapos munkával dolgozták »ki. Az ősszel kezdődtek meg a kommunisták tanácskozá­sai. Az alapszérvezetektpl kezdve újraválasztották a ve­zető testületeket. Ez a mun­kaszakasz január végére fe­jeződött be. Mindenütt meg­tartották a területi pártkon- íerenciát, a köztársasági párt­kongresszust, s megválasztot­ták azokat, akik majd a kongresszusi palotában ta­nácskoznak a több mint. 17 milliós párttagság képvisele­tében. Február közepe táján zár­ják le a tervjavaslat orszá-- gos vitáját. Az. ország .szinte egész, lakosságát megmozga­tó nagy népi ’tanácskozás volt ez. A sajtó, a rádió, • a televízió tízezrével közölte a hozzászólásokat, a javaslato­kat. a kiegészítéseket, de en­nél sokkal több vélemény hangzott el a parttanácsko­zásokon. az. üzemi gyűlése­ken. Egyetlen javaslat, véle­mény sem hangzott el hiába, hiszen a kongresszusnak ezek ismeretében kell meghoznia felelősségteljes döntéseit, meghatároznia öt évre. sőt bizonyos területeken ennél hosszabb jdöre az ország gaz­daságpolitikáját, gazdasági stratégiáját. A fő irány ', A kongresszus iránti figye­lem rendkívül nagy. hiszen a megelőző kongresszusok mindegyike fontos mérföldkő volt a szocialista forradalom, a szocialista társadalmi rend megvalósítása, az egész világ­méretű forradalmi folyamat, útján'. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommunista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy kis minsz­ki házban kilenc küldött ösz- szegyűlt, hogy megalakítsa a munkásosztály forradalmi pártját... Az illegális harc, a győztes forradalom, a pol­gárháború, az iparosítás.--za kollektivizálás, a szocialista épílés első gyümölcsei, majd a háború megpróbáltatásai és a győzelem — ez az az út, amelynek fő irányát minden­kor a pártkongresszusok je­lölték ki. A Nagy Honvédő Háború után csak néhány év kellett ahhoz, hogy az, ország újjá­építésének befejeztével a kommunisták újabb, hatal­mas feladatok megvalósításá­ra hívhassák munkára kong­resszusukon a szovjet népet, új, nagy célokat tűzhessenek az ország elé. A XX. kong­resszus helyreállította a párt éleiében a lenini .normákat. A XXI. elfogadta a párt új programját: ez a program már a kommunista társada­lom • felépítését jelölhette meg a párt legfőbb céljául. Napjaink történelme Ami azóta történi a kong­resszusokon, tulajdonképpen már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok a kommunista társadalom épí­tésének konkrét feladatait szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös je­lentőségűvé vált: a XXIV. Százezer iársadaimi munkaóra r A Tiszai Vegyikombinát­ban 198l)-ban kiemelkedő társadalmi munkát végeztek a dolgozók : összesen 100 ezer társadalmi munkaórát telje­sítettek. Ezenkívül a kom­munista műszakok revén 29 ezer munkaórával gyarapo­dott a társadalmi tevékeny­ség. Ebből bőségesen jutott művelődési, oktatási és sport­célokra, valamint gyermek­intézmények bővítésé*«. Eb­ben a gyárban kiemelkedő a tavalyi termelési eredmény is. Az egy tőre jutó terme­lési érték meghaladja a 2,,\ millió forintot, ami 5(1 szá­zalékkal jobb az előző évi­nél. A 7.2 százalékos bérfej­lesztés is a legjobbak közé tartozik. A decemberi alap­fizetés 40 százalékának meg­felelő törzsgárcjp jutalmat is tudtak swteítanL kongresszuson dolgozlak ki. fogalmaztak meg. a XXV-en pedig megerősítették, bőví­tenék a szovjet kommunis­ták: békeprogramját, amely a hetvenes években a világ sok százmillió emberének programja lett, s amely min­den nehézség ellenére nagy eredményeket hozott az eny­hülés folyamatának megindí­tásában. megszilárdításában. S ha napjainkban némelyek dühödten támadják is az enyhülést — a program ha­talmas erejét éppen az mu­tatja. hogy az enyhülés gon­dolata minden ellenállással szemben meggyökerezett, s meghozta az első, bár egye­lőre szerény eredményeket. Az új kongresszus most új körülmények között vizsgálja meg a progratp foly.tatásá- , hak útját. A szovjet kommu­nisták pártja előbbre akar lépni, tovább akar haladni a kipróbált és eredményes úton. Kis Csaba (Folytatjuk) Halpénz jó pénz Kings mi útját állja a metsző szélnek. Nyargal a sík • vidéken. Neki-nekilen- diil. havat, száraz nádcsomó- kat emel a magasba, maid megfáradva odébb leleszi. Sepri a havat, viszi a hajna­li ködöt, s amott fent a szür­keségből ki-U i tekint az ég kékje, s mire delet kondit a harang, már, tiszta, való­színűi lenül fényes lesz min­den.. Ha nem másra, hát er­re jó a szél. jobb kedvre de­rűi az embert, mintha rna-a- val hozná a v váltó/ ist. .Ta­vaszt ugyan még nem je­le.- dé .nem is jelezhet, hiszen meg tél van. de feb­ruárban már mégiscsak ki­fele megyünk belőle, és már­cius már a tavaszé. ÉR akkor már illata van a szélnek. Föld- szagot hoz. égő száraz fu. éledő kertek illatát, amitől mindig megváltozik, meg­újul-; megpezsdül az ember. Kun Bertalannak, a gele.ii Dél-borsodi Halászati Terme­lőszövetkezet munkacsapat­vezető jenek és társainak jó okuk van rá. hogy bár illen­dő szavakkal, de mégiscsak becsmyre’iek a telet és vár­ják mielőbbi múlását, mert az idei tél ugyancsak meg­viselte őket. Szaporította gondjaikat és persze a mun­kát is. Mert ilyenkor a tava­kat borító jégpáncél alatt is él a víz; ha lustán, fáradtan is. de mozog benne a hal. s a becses jószágról, ha esik. ha fúj, gondoskodni kell. — Az élethez levegő és fény kell a halnak. Ilyenkor télen a lékvágás, a szellőz­tetés a dolgunk, na és per­sze alkalmanként megritkít­juk az állományt, is. Sok helyre, nem egv piacra, pél­dául Miskolcra a vasgyári piacra is mi visszük a halat, s .ni szállítunk a környező halászcsárdák részére . is — mondja Ívun Bertalan. — Nem számoltuk, hányszor vágtuk meg a teleltet ők je­gét, de bizony bőséggel akad dolgunk most is. mert meg­adja a módját az éjszakai fagy. Egykettőre megdermed a vá­gás,' akárcsak a hosszú nyelű fejszékre fröccsenő víz. De hát nekünk itt az a dolgunk, hogy épségben átteleltessük az. állományt, és ez a munka majd később kifizetődik, mert bizony sok .pénz úszkál itt a jég alatt. Persze hideg A vií mellett télen is srép van. bevág a szel a bekecs alá. de azért szép a víz mel­lett: ilyenkor is. A viz alatt úszkáló pénzt emlegetvén bizony, -hogy iga­zat beszélt a munkacsapat vezetője, mert a ha! évekre visszamenően jó pénzt hozott a szövetkezeinek A 255 hek­táros vízterület mintegy KO százaléka öntözésre szolgáló víztározó — a haltermelés tehát csak musodhasznositás —. ennék ellenére bekláron­ként 13 mázsa halat adott. Jobban fizetett ennél — bek. • táronként 17 mázsát — a tó­gazdaság. Mindent összevet­ve az őszi lehalászás kezde­tétől napjainkig 17 vagon halat szállítottak a piacokra, s a szerződésben foglaltak­nak megfelelően folyamato­san biztosították az éllátást. Ezért lehet élő halat vásá­rolni a vasgyőri piacon he­tenként 2—3 alkalommal is. es ezért nem lehet Miskolc can "a Búza téri vásárcsar­nokban ... — Persze a hektáionkénti termés lehetett volna jobb is — móllá iá Déisó Győrön fö- ^gronóinus —, de az elmúlt évben nem volt valami bő­kezű a nyár. A háltermelést ugyanis sok minden befolyá­solja. s az elmúlt nyáron nem sok napfényt kapott a víz. kevés szerves anyag kép­ződött a vízben, kevés volt a természetes táplálék, s ebből következően szerényebb volt a termés is. Annál jobb volt viszont a minőség. A 1110—• 170 dekás ponty fogyasztásra a legalkalmasabb. Jó halat szállítottunk és ez az ágazat szépen fizetett, ha nem it« annyit, mint amennyit tér» veztünk, de azért meghálálta a befektetett munkát, v A geieji gazdaságban tehát a haltermelés nyereséges, de nem egy helyen, ahol pedig a körülmények, a lehetőségek semmivel sem rosszabbak^ csak felesleges nyűgnek te-' leintik. Kézenfekvő a kér­dés: miért? , — Egyszerű a válasz —• mondja a föagronómus., — A haltermelés roppant munka­igényes. s csakis a hozzáértő munkát, a szorgalmat hono­rálja. Az. a véleményem, hogy ahol felesleges teher a hal­gazdaság, ott nem szabad csinálni. Nem tifok. hogy eppen ezért, mert nálunk ed-' dig, jól fizetett, fejleszteni, akarjuk. Bővíteni fogjuk a választékot, nemcsak pon­tyot. hanem több más nemes halat, például csukát, hán­csát is termelünk, s úgy vé-' lem. a vásárlóink örömére szolgál — a jelenleginél.' jó­val nagyobb mennyiségben. •Szafvas Dezső Imin: Uac/ó József Fél év a mérlegen Koordináció az építőiparban Magas színvonalú szerve­zői, koordinációs munkára van szükség ahhoz, hogy a tervezők, beruházók, építők az eddiginél is hatékonyab­ban oldhassák meg az előt­tük álló feladatokat. Előre megha'.aroZhatatlan megta­karítást eredményezhet, ha időben egyeztetik szállítási, f u vari gén vei két. lehel ősegei­ket; ha minimálira- csökken­tik az. üresen lefutott kilo­méterek számát, ha az éppen kihasználatlanul álló nagyér­tékű gépet más vállalatnál éppen hasznosítani tudják. A példákat hosszan lehetne még sorolni. Mert fagyszabadság idején is .kellenek belső, téli­esített munkahelyekre szak­munkások. akik saját válla­latuknál átmenetileg nem. találnak kereső elfoglaltsá­got. Hasonlóan sokat hozhat a Konyhára, ha az építő vál­lalatok nem egyenként bir­kóznak meg a szakmai képzés, továbbképzés gumi­jaival, az utánpótlás bizto- sításának terheivel, ha eze­ket az, igényeket valahol ..összeírják", értékelik, és ja­vaslatokat. ötleteket készíte­nek a gyors megoldás érde­kében. Ilyen szándékkal keltették életre az elmúlt, esztendőben Miskolcon a Borsod megyei Építőipari Koordinációs Iro­dát. Öt ven vállalat, szövet­kezet. (beruházók, tervezők, kivitelezők, költségvetési, vá­ros. és köaséggazdálkodási vállalatok), vezetői írták alá az alapító okmányt, hogv megteremtsék a borsodi épí­tőipari kapacitás és az igé­nyek közti lehelő legkedve­zőbb összhangot. Nem .kevés, amire az öt­ven vállalat, szervezet, szö­vetkezel vezetői Vállalkoztak, de a terv megvalósítása két­ségtelen. reményteljes pers­pektívával kecsegtetett. Fél év munkájánál; mérlegelése a júniusi döntés megalapo­zottságát igazolja. A nemrég ' megtartott igazgató tanácsi ülésen kiderült, máris szép eredmények állnak a gazda­ságosabb munka feltételei­nek megteremtéséért fárado­zó társaság mögött. Kezdődött mindez az iai- formációk gyűjtésével, ami azóta is tart. Ahhoz, hogy az iroda közvetítői segítséget nyújthasson, réngeteg adat kell. Ha ismerik, hol mennyi gép. szállító berendezés, mun­kaerő áll rendelkezésre, adott időpont ok bán milyen felada­tok kötik le1 az. emberi, szak­mai. gépi kapacitást, máris szolgálhatnak hasznos ötle­tekkel. ú thai gazí fásokká 1. Fokozottan igaz az iroda munkájának eredmenyessége szempontjából, hogy aki gyor­san ad, az kétszer ad. Hány­szor. de hánvszor csengett náluk a leletón. amikor a ki­vitelező (adott esetben vidé­ki építőipari szövetkezet, vagy költségvetési üzem) a vállalt munka elvégzési ha­táridejének csaknem a hu­szonnegyedik órá Iában volt e.s csa,< :. vkor vált nyilván­valóvá. hogv mindaz, amit ígértek a rendelkezésükre álló gépekkel, szakembergár­dával már sehogy sem ké­szülhet el. Mentőövként nyúl­tak a telefon után é* érdek­lődtek. az esetek többségé­ben pedig kedvező válást kaptak. A koordinációs iroda vezetője a nemrég megtar­tott igazgató tanács ülése előtt több ilven konkrét pél­dát ismertetett. A naptárj időpont már . nem tette lehetővé, hogv az 1980-81-es oktatási, tovább­képzési munkába érdemben bekapcsolódjanak. Annál töb­bet kíván magára vállalni az, iroda a következőkben egy , megbízható szakmai kéoZést szolgáló bázis kialakításával. Felméréseket végeitek a vál­lalatoknál és most már ki­rajzolódnak annak a körvo­nalai. hogy egyes szakmáik­ban milyen igényekkel lehet számolni, és az is. hogy az oktatás milven lehetőségek­kel segíthet e célok megváló-' sí fásába n. Ugyancsak felmérések alapján segíti az iroda a/, anyagel.lalást a vállalatoknál. Ugyanakkor felkérték a vál­lalatokat. .hogy adják le. mi­lyen elfekvő készletekkel rendelkeznek, mire van múl-, hctaiinnul szükségük. Ilyen információk birtokában az­tán könnyen és főként gyor­san adhattak segítségei. Az elmúlt fél év alatt szin­te mind az ötven vállalat — amelyik tagja a társaság­nak — igénybe vette valami- íven célra az. iroda munkáját. Érdemes megjegyezni, hogv a félszáz vállalat egyetlen esz­tendőben több milliárdos ér­tékét termel. A beruházási, gazdaságossági célok mellett nem elenyésző az a tevé­kenység. ami közvetlenül az építőiparban, a 'beruházók­nál. a tervezőknél munkál-1 ködök személyes- érdekeit is szolgál ja. Ezekben a - hetekben . nem­csak az idei. az 1981-es. de az egész, hatodik ötéves len­re szóló feladatok, egyezte­tése is. munkát ad az. irodá­nak. az egyes szakmai terü­leteket még' iobban ismerő öl állandó szakbizottságnak. Többek között a soron kör vetkező tennivalók között szerepel a munkásszállító vállalati autóbuszok járata­inak. útvonalainak egyezte­tése. koordinálási lehetősége,' a ma még külön-külön je- ientkezp költségek csökkenj lésének vizsgálata, sz éss/.e-v rű terv kidolgozása. Nagy József i

Next

/
Oldalképek
Tartalom