Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-25 / 48. szám
1981, február 26., csütörtök ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 » A mesterség őrzői: Komjáti Miklósné és Hajas Imre. Nézik a mintát: szép az árpagyöngy és pormentes! Félkilós tasakokban forgalmazzák az árpagyöngyöt. Fotó: Fojtán U Gyöngy a malomban ' (Folytatás az 1. oldalról) — Az állatállomány alakulása továbbra is változatos képet mutat. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság termelési szerkezetén belül az állattenyésztési főágazat is igazodott a megyei adottságokhoz és a központi célkitűzésekhez, az összes szarvasmarha-állomány mintegy 4. a tehénállomány 2.1 százalékkal csökkent if)R0-ban. — Az ár- és belvízzel rendkívüli mértékben sújtott üzemek megsegítésére széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki országosan és megyénkben is. Ennek keretében megyénk kevésbé sújtott mezőgazdasági • nagyüzemei több, mint 50 millió forint értékű természetbeni és készpénzfelajánlással segítették a bajba jutottakat. | A vitaindító külön is felhívta a figyelmet a háztáji, a mezőgazdasági kistermelés további segítésének fontosságára. Az. elmúlt évben az összfelvásárláson belül a vágósertés-felvásárlás több, mint 50, a tehéntej közel 40, a vágónyúl- 83, a húsgalamb- és a mézfelvásárlás 100 százaléka a kistermelői szektorból származott. i A mezőgazdaság és az élelmiszeripar VI._j ötéves tervéről, a feladatokról, s ezen belül a tervciklus első évének legfontosabb tennivalói- , ról szólva többek között a következőket mondotta: I — Legfontosabb célkitűzésünk olyan szerkezeti váltót zások kialakítása, melyek i gazdaságos termelést, jövedelmezőbb gazdálkodást és hatékonyságnövelést ered- | menyesnek, a termelési adottságok figyelembevételé- i vei. Mindezek megvalósításával a mézőgazdasági ter- j mékek termelésének éven- ! kénti 2,4 százalékos növekedése megyénkben is elérhető. Az általános feladatok megfogalmazása után részletesen szólt a mezőgazdaság ágazati feladatairól. Hangsúlyozta többek között, hogy azokban a gazdaságokban, ahol. korábban eredményesen. foglalkoztak a zöldség- termeléssel, a jövőben meg kell szervezni, illetve meg kell termelni legalább a közvetlen környezet zöldségellátását. A soron következő tavaszi munkákról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a nehézségek ellenére, mindent meg kell tenni azért, hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható szántóterületek megművelésre kerüljenek. A későn művelhető, még vizes területekre gondoskodni kell megfelelő vetőmagvakról, rövid tenyészidejű kukoricákról, másodvetésként is alkalmas takarmány vetőmagvakról. Rendkívül fontos, hogy a gépjavítási munkák időben el legyenek végezve. A beszámoló befejezésül a jó irányítás, a szakmai vezetés le'gfontosabb követelményeivel, majd az agrár- termelés területén dolgozó pártszervezetek, a kommunisták feladataival foglalkozott. Dr. Havasi Béla beszámolóját hozzászólások követték. A vitában tizennégyen mondták el véleményüket, elsősorban szőkébb .környezetük eredményeit, gondjait, illetve az előttük álló teendőket, feladatokat megfogalmazva. így felszólalt Koncz György, a szent- istváni VII. Pártkongresszus Tsz párttitkára. Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, Balogh Gábor, a Gabona- és Malomipari Vállalat pártalapszervezetének titkára. Pásztor Mihály, a MEDOSZ megye: titkára, éf. Szalai György, az MTA Miskolci Akadémiai .Bizottsága mezőgazdasági szakbizottságának elnöke, dr. Lód* Gy orgy, a Hejőmenti Állami Gazdaság igazgatója, Pisák János, a bekecsi Hegyalja Tsz elnöke, Bónus Rókus. a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, Csermely László, a BEFAG vezérigazgatója. Kiss István, a tolcs- vai Békeharcos Tsz elnöke. Szunyogh Janos, a MÉSZÖV elnöke, Kapusi József, a Me- zönagymihályi Állami Gazdaság pártvezetöségi titkára, és Orosz István, a Szerencsi járási Pártbizottság munkatársa. A mezőgazdasági aktívaértekezleten szót kért Kovács István, a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium , főosztályvezetője is. Hozzászólásában mindenekelőtt a minisztérium elismerését tolmácsolta azért az erőfeszítésért, ami megyénk mezőgazdasági üzemeinek munkáját jellemezte a rendkívül kedvezőtlen adottságú ( tavalyi évben. A későbbiek során a mezőgazdaság elmúlt tervidőszakban betöltött szerepével, jelentőségével foglalkozott. Elmondta, az V. ötéves tervben kiegyensúlyozott élelniiszerel- látást sikerült biztosítani belföldön, s mindemellett az ágazat jelentős mértékben hozzájárult a külkereskede- *' lem exportfeladatainak teljesítéséhez. Különösen a tőkés országokba irányuló exportból vette ki a mezőgazdaság a részét, hiszen minden harmadik innen származó dollárt mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékért kaptunk. Az elmúlt tervidőszak alatt elsősorban az állattenyésztés fejlődött dinamikusan. E főágazat fejlesztése a jövőben is cél, e fejlődés során azonban elsősorban a hatékonysági mutatók javítására kell a hangsúlyt helyezni. Az új tervidőszak egyik legfontosabb mezőgazdasági programja — fogalmazta meg Kovács István — a gabonaprogram. A gabonafélék termelésének gyors ütemű fejlesztését az agronómiái és műszaki színvonal, : a gabonafélék termelésében elért eredmények, s nem utolsósorban a termékek külpiaci gazdaságossága indokolja. Ugyancsak külpiaci tényezők indokolják a cukorrépa-vetésterület növelését. A kiemelt teendők között szerepel a zöldségtermesztés 1 színvonalának emelése, az állattenyésztésen belül pedig az elhullás! százalék csökkentése, a szaporulati százalék növelése. Az elkövetkezendő időszakban — elsősorban az emelkedő energiaköltségek mérséklésére — a termeléstechnoió- gia számos területén lesz szükség . változtatásokra. Az új tervciklusban a mező- gazdasági .ágazatnak az eddiginél is nagyobb mértékben keli hozzájárulnia a népgazdaság nettó termeléséhez, a nemzeti jövedelemhez. A hozzászólásokra adott válaszában dr. Havasi Béla hangsúlyozta: a vitában felszólalók fontos tanácsokat adtak az idei és a következő évek feladatainak megvalósításához, egyben a mezőgazdasági szakemberek tett-e- készségét, feladatvállalását bizonyították. A tanácskozás • Hartman Bálint zárszavával ért véget. Kétoldalt néhány lépcső vezet hozzá, különben olyan ajtó, mint az ajtók általában. Ha tábla nem lenne fölötte, észrevétlenül elkerülné az ember. Hangács, Rákóczi Mgtsz, hántolómalom. Hogy kerül Edelénybe a hangácsiak hántolómalma? S egyáltalán ebbe az épületsorba, amelyben lakóházak, étterem. kocsma, s egyéb van? Számomra Arany János Toldija jelenti a molnárt. Hát nézzük, milyen itt a hántolóban a mai molnárlegény. Jobbra zsákok sorakoznak, kicsi kocsi árválkodik a sarokban, szemben pedig dolgozik, gondolom, hántol a malom. Balra, amolyan portásfülke-helyiség, ahol lőttünkre mozdul egy svájci- sapkás férfi, s illúzióimat az erős, izmos molnárlegényről egy pillanat alatt eloszlatja. Kifejezetten törékeny termetű ember. — Igen, én volnék itt a vezető — nyújt kezet Hajas Imre. — Kerüljenek beljebb, itt meleg van. Bemutatom Komjáti Miklósáét, ő itt a gépkezelő. A helyiségből egy kis ablak nyílik, amelyen át egy másik helyiségbe látni, ahol Az ötlethez, két országos adat szolgáltatta az alapot: Hazánkban húszezer bolgár gyártmányú elektromos targonca dolgozik, ha dolgozik. Többnyire állnak, hiszen a szervizek, a szövetkezetek melléküzemági üzemécskéi legfeljebb nyolcezer darabot tudnak úgy-a hogy javítani, így a ..gazdag” vállalatok kettő helyett, három targoncát vásároltak, mert a harmadik gép szétszedve biztosította az állandóan hiánycikknek számító alkatrészeket. Egy-egy sz.egényebb vállalatnál pedig tanácstalanul álltak a meghibásodott jármű felett, és ... szívták a fogukat. A Dunán innen senki sem foglalkozott targoncája vitással, Ekkor Neuman Imre, a csokvaományi Hegyháti Termelőszövetkezetben felajánlotta régen dédelgetett ötletét,' hogy valósítsák meg ennek a targoncatípusnak a javítószervizét. Itt, a kopaszra erodált dombokon, ahol az alaptevékenységnél a több milliós veszteség szinte elkerülhetetlen. három asszonyka Valamit zsákol, vagy inkább tasakol. — Árpagyöngy, az bizony — nevet Komjáti Miklósné —, vágj' ahogyan parasztosan mondják: gersli! . — Sokan szeretik, jó w az, ősztől tavaszig meg nem állunk a munkával. Iskoláknak, közétkeztetéshez kell. meg a vendéglősök is megveszik. Mi a FÜSZÉRT- hez szállítjuk, ők azután forgalmazzák. — Ezen a vidéken szeretik a hurkába is — veszi vissza a szót Komjáti Miklósné. — Ne haragudjon, de nő létére hogyan lett itt gépkezelő? Elmosolyodik. — Hát, az 6 édesapja csinálta ezt a malmot, Ferenc Pál, már nyugdíjas, engem is ő tanított a mesterségre — segít a vezető. — Darálóüzem volt ez régen, Ferenc Pál szerelt be ide mindent, neki az apja is molnár volt. — Az én nagyapám... — mosolyodik el újra az asz- szonyka ,— nálunk ez csaA szövetkezet vezetői számosa az adottságokkal, az elmúlt évben eleve veszteséges tervet készítettek. Sajnos jól számoltak. A mérleghiányt most sem tudták elkerülni. Ezért érthetően örömmel fogadták az ötletet, de még ők is méglepődtek azon. hogy az Unitechni- ka Ipari Szövetkezet á fővárosban még jobban örül. Végre akadt egy vállalkozó, aki a targoncája vitásba bele mer vágni. A tárgyalások gyorsan sikerre vezettek. Így az ócsai. a ferihegyi termelőszövetkezetek után a csokvaományi Hegj-háti Tsz lett a harmadik. amely az elektromos targoncák szervizét kiépíti. Azóta változott a helyzet, még három szövetkezet, valamint a Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája és a Műszaki-áru Értékesítő Vállalat csatlakozott ehhez a társuláshoz, amelynek célja: az ország néhány központi helj’én égj' olyan javítóbázis létrehozása, amelyhez az alkatrészeket a két kereskedelmi cég biztosítja. Így eltűnnek az ország térládi hagj'omány. Apám fiút szeretett volna. legalább egyet, akire hagyja tudását a moinár$ágot, de beletörődött, hogj’ a lánya viszi tovább a dolgokat ' — Találkozhatunk most a mesterrel ? — Sajnos nem, mert nincs itthon, jöjjenek el máskor, ő szívesen mesél, hajaj, de szívesen! — Mikor kelnek, mikor kezdik a munkát? . — Reggel négykor! — szól Hajas Imre. — A kakasnál előbb, aztán ötkor már megy a gép, egészen este hatig. Teljesítményben vagyunk, napohta 15 mázsa készterméket vagyis árpagyöngyöt csinálunk. Mennyiért? Hát sokat kell azért dolgozni, hogy meglegyen az a hatezer. — Nekem négyezer forint a fizetségem — veti közbe Komjáti Miklósné. — Ez mind a hangácsi téeszé, persze az alapanyagot az árpát a téesz termeszti. Elmagyarázzam ? Egészen egyszerű! Ide a garatra, illetve kepéről azok a fehér foltok, ahol központi műhely, raktár híján eddig meghibásod- va, kihasználatlanul álltak a targoncák. A csokvaományi szövetkezet öt megyében vállalja a targoncák javítását. A szolgáltatás kiépítéséhez nagy segítséget kapott hiszen a termelési adó terhére négymillió forintot fordíthatott fejlesztésre. Ebből a pénzből már felépült a korszerű, 300 négyzetméteres csarnok és a konszignációs raktár, amelyben hárommillió forint értékben tárolnak alkatrészeket. A közeljövőben Vásárolnak még húsz Bar- kas-típusú gépkocsit. Így, még egy autóvillamossági, s egy mechanikai szerelő közreműködésével mozgószerviz kiépítését teszik lehetővé. A műhelybe csak azok a targoncák kerülnek, amelynek javítása a helyszínen nem oldható meg. Természetesen főjavításra Csokva- ományba szállítanák azokat á targoncákat, amelynek tulajdonosai a szövetkezettel szerződést kötöttek. a rostára beöntjük az árpát, aztán felvonó viszi a tartályba, a hengeren smirglikő van, e között és a rosta között forog az árpa. leliá- mozódik. majd föl a tartály- ‘ ba. később újra a hengerekre. Háromszor dolgozzuk meg az árpát, mig gyöngy lesz belőle, közben persze működik a porelszívás, elviszi a lisztet, meg az árpa héját. .. — Teljesen világos... — mondom értelmesen. Nézzük a mintát, szépnek tűnik a szem, s pormentes. Következik a csomagolás. Fazekas Bertalanná, Marton Györgyné, s a hántolómalom vezetőjének felesége dolgozik itt ebben a szűkre méretezett csomagol óba n. A felső tartályból egy szelepes csövön át adagolható az árpagyöngy. a szelep minden egj'es töltésnél fél' kilót engedélyez, de azért ellenőrzik a tasak súlyát a mérlegen. Utána elektromos úton, egy készülékkel leragasztják a műanyag zsákocskát. Bár a látogatás során egy szép illúziót, miszerint a molnárlegények Toldihoz hasonlatosak. \ nos, ezt végleg eloszlatta a valóság, de példával is szolgált, hogy az illúzióknál sokkal fontosabb a mindennapi munkai, s az ebből eredő boldogulás. Ez a melléküzemági tevékenység, amelyre tényleg elmondható, hogy népgazdasági igényre formálódott, a szövetkezetnek sokat- jelent. Kiépülése után 25—30 millió forintos árbevételű s ötmillió forinton felüli nyereséget ígér. Vagyis nemcsak pótolni tudja a pénzügyi mérleg veszteségeit, hanem azt jövedelmezővé alakíthatja át. A szövetkezet a saját erőforrásaihoz képest sok beruházást fordított e tevékenység beindítására, s így más ipari üzemet nem alakíthat ki. Mint „egyke”, a targoncajavítás kiemelt figyelmet, pontos szervezést, s alkatrészellátást kap. A szövetkezetben a jövedelemnek szinte egj’etlen. forrása lesz. A' szerencsés területi eloszlás biztosítja az állandó igényt, a megrendeléseke' Már most is negyven vállalattal vannak kapcsolatban. A csokvaománj'i Hegyháti Termelőszövetkezet dolgozóin múlik, hogj' a targoncajavítás fehér foltja tényleg eltűnjön, s a múlté legyen gazdálkodásunk vesztesége is. — kármán — J Karcsi L _ ! —- —- - ■ M , Eltűnik egy fehér folt
