Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
I 1981. január 14., szerda £SZAK-MAGYARORSZAG 5 Nehézfiúk között tartozzam?” A Pest megyei község, Tököl utolsó házait elhagyva, több méternyi magas szöges- drót kerítés hívja magára a figyelmet. Az első őrtorony után, még, több száz méter' haladunk, amikor feltűnik a hatalmas vasráccsal zárt kapu. Fölötte felirat: „Fiatalkorúak börtöne és fogháza. Tököl”. Az ide került fiatalok 8(1 százaléka az általános iskolát sem végezte el. Olyan családokban nőttek fel, ahol a szülők valamelyike alkoholista, s már ült börtönben. Itt — ha rendkívül szigorú is a fegyelem —. jobb körülmények között élnek, mint odahaza, tanulhatnak, s ami még fontosabb, dolgoznak a fogház négy üzemében. Elvégezhetik az általános iskolát.. szakmát, emberi tartást tanulhatnak. * A nyomdában az egyik hetilap legfrissebb példányait csomagolják. Két teherautó várakozik a szállítmányra — a jövő heti újságra. B. E. számára már nem furcsa, hogy az újság legelső olvasói közé tartozik. Büntetésének második hónapjában került az üzembe, rövidesen megtanulta a tűzőgép kezelését, kiszolgálását, s azóta a nyomda egyik legjobb munkása lett. Ezt ma már örömmel hallja, pedig az első hónapokban ő Is a „nehézfiúk” közé tartozott... — Nehéz volt megszokni ? — Sokan tényleg nagyon nehezen törnek be a három műszakba. Ezen nem is lehet fennakadni. A sok csavargás, ténfergés után, nehéz mindennap pontosan kezdeni, és végigdolgozni a nyolc órát. De nekem ezzel nem volt problémám. Én odakint is rendesen dolgoztam. A ZÖLDÉRT-nél voltam kocsikísérő. Megkerestem a havi háromezret. Nem volt rossz pénz, megéltem belőle. Igazán nem hiányzott a balhé. — Mi volt az? — Rablás. Beütöttünk három manuszt, aztán elvettük tőlük a cuccot. Órái. pénzt, ilyesmit. — Hogyan történt? — Mosl már látom, az volt a baj, hogy rossz „csapatba' keveredtem. Miskolcon, a Lenke utcában lakom, a Tiszai pályaudvar közelében. Mindennap a pályaudvaron talál közt unk. Mászkáltunk molesztáltuk a nőket, lógtunk. Ha pénzünk volt. le löktünk néhány sört. met- pálinkát is. Akkor éppen ti zetés után voltunk. Ittunk Ugv emlékszem, hogy a/ egyik bűntársam megütött egy embert. Visszakapta. Erre odamentünk többen, és leütöttük. Nem vette, észre senki, vagy legalábbis nem szóltak. Elvettük tőle a szájról. Aztán felszálltunk a hidasi vonatra. Azon . két utast támadtunk meg. —. Megérte? — Persze, hogy nem. Az! gondoltuk, nem tudnak megfogni a rendőrök. De alig egy hét múlva, már jöttek értem is. Azt sem gondoltam volna, hog'y három évet kapok. Akkor még azt terveztem: beiratkozok egy tanfolyamra és sofőr leszek. Hát ez tett belőle... A tanfolyam helyett a rácsok möge kerültem. * S. R. hadnagy szeptemberben lett annak a szakasznak a nevelőtiszlje, amelybe B. D. is tartozik. — Ha új csoportot kapunk, az első feladatunk az, hogy, a lehető legjobban megismerjük az elítéltek múltját, családi körülményeit. Ezután bes zé 1 getések k ö vetkeznek, amelyek során igyekszünk mind jobban megismerni személyiségüket, s azt is megpróbáljuk eldönteni, kitől mit várhatunk. B. L. (“setében hirtelen változásnak lehettem tanúja. Büntetése elején jó néhány benti „balhéja” is volt, nem sok hiányzott a fegyelmihez. Aztán egyre csendesebb lett, alkal- ' mazkodott az előírásokhoz, szabályokhoz. Később — jó munkájáért — már jutalmat is kapott. * — Hogyan lett a „nehézfiúból” jó fiú? — Nehéz azt megmagyarázni. Egyik napról a másikra nemigen változik meg az ember. Sokat gondolkoztam önmagámon, a helyzetemen. Mi jobb nekem? Hová tartozzak? Azt határoztam el magamban, hogy jobb lesz rendes emberként, élni. És azóta meg is próbálom tartani az elhatározásomat. — A kedvezmény miatt? — Hazudnék, ha azt. mondanám: nem jutott az eszembe. Mindenki szeretne hamarabb szabadulni. Kevesen vannak olyanok, akik ne próbálnának meg rendesén viselkedni. De nem elég erős az akaratuk, hamar megfeledkeznek önmagukról. Jobb lenne nekik is, ha volna egy kis belátásuk. Ezért próbálom megakadályozni a benti balhékat, verekedést, a tetoválást. Ügy szeretném csinálni. hogy jó legyen a felügyelő úrnak, meg a gyerekek is. * B. L. személyi lapjait, jellemzését mostanában újra sokszor kezébe veszi nevelő- tisztje. — Nem titok, az elítéltnek is megmondtam, hogy javaslom az átminősítéséi. Véleményem szerint, megérdemli ezt. s remélem, hogy rászolgál majd a bizalomra. Megtartja az önmagának tett ígéretei. Persze, én nem tiönthetek, az utolsó szó a bíróé. * — Tudja, mivel jár az átminősítés?-T- Ezt mindenki tudja. Azt jelenti, hogy — ha minden .sikerül — egyharmaddal szabadulhatok, feltételesen. Ha javamra ítél a bíró. tíz hónap múlva szabadulok. Ez már nem is lenne olyan sok... — És azután? — Munkába állok, 'falán visszavesz a ZÖHDÉRT, bár kocsikísérő már nemigen lehetek. Aztán megpróbálom elkerülni a régi haverokat. Nem akarok még egyszer a börtönbe kerülni. Bízom benne. hogy sikerülni fog! Udvardy József Isipi ireiszüÉ? írta: Bernhard Katsch Bcmkúlon téllíezdéstöl olvadásig mindig találhatók siiők. Megfagyott a tél dereka 'Folytatói, az 1 oldalról) Az erdészetekben folyamatosan végzik a fakitermelést, a leghidegebb napokban is több. mint nyolcszózan dolgoznak. Mindenütt motoros fűrészek, gépek segítik a lélen különösen nehéz munkát. Több helyén, ahol a szállító gép a fák közt. vagy a terepadottságok miatt már nem hasznosítható, a lovak foghatók csak a rönkök elé. Ebben az évben havonta legkevesebb 80—35 ezer köbméter úgynevezett vastag fát \’ágnak ki és szállítanak el a borsodi erdőkből. KÉT IRÁNYBA - ROSSZ IRÁNYBA A téli hólepelbe bújt hegyek nemcsak munkát, törődést jelentenek, a hétvégeken százak keresik fel a kedvelt kirándulóhelyeket, a ródli- és sípályákat. Örömük azonban nem teljes. Amíg a korábbi években a KPM Közúti Igazgatósága tartotta rendben a Bánkúira vezető utat, addig nem volt különösebb fennakadás, tegyük hozzá, hogy ezt elősegítette az egyirányú forgalom bevezetése a hétvégeken, amikor autók százai igyekeztek feljutni. Az idén az erdészet nem kötött szerződést a KPM Közúti Igazgatóságával, igyekszik saját erejéből megoldani az út rendbentartá- sal. Az egyirányúsitást elfelejtették, az idén nincs gazdája, a jávorkúti út pedig. amely más években a Miskolc felé tartó forgalmat simán levezette, most veszélyes. síkos, jégbordás. Megdobja a járművek kerekét az egyenetlen, fagyos út és mivel szembejövővel is állandóan számolni kell. a veszély megsokszorozódik. Ebből aztán a hétvégeken furcsa forgalmi helyzetek alakulnak ki. Az erdészet, mint azt a gazdaságvezetőktől megtudtuk. a MÉM által ígért egymillió forintot szerette volna megtakarítani úgy. hogy ellátja az utak rendbentar- tását. Hivatkoztak rá, hogy a borovnyáki úton most vasárnap is mindent megtettek a kirándulók veszélytelen feljutása érdekében Csakhogy tudomásul kell venni, az az út nem kétsávos: a félretolt magas hó- falban nyomban elakad a kitérő jármű és így akadály akadályt szül ezután is. A közvetlen Bánkúira vezető útkanyarulatban, az úgynevezett. harmincpercesnél (ennyi idő alatt, érhet fel a gyalogos turista innen) kétszáz autó parkoláséhoz elegendő lér kialakítását tervezték.- Sajnos a tervek késtek. a tél pedig előbb jött, mint ahogy a kivitelezők várták. Alig kezdtek munkához. minden maradt jószerivel a régiben, illetve még úgy sem. Mert amíg a KPM Közúti Igazgatósága látta el az erdészet megbízása alapián aj; utak karbantartását, amíg „élt” az egyiránvúsí- tás, addig kevesebb volt a veszély. HIDEG SARUK Több munkát ad az idei tél a vasutasoknak is, mint az előző telek, Miskolcon a Tiszai pályaudvar elektromosan melegíthető váltói még semmi gondot nem okoztak, eddig alig egy-egy órára kellett bekapcsolni a melegítést a biztonság érdekében. Nehezen viselik viszont a hideget a kocsirendezők és a sarusok (akik az ékeket rakják a vasúti kocsik kerekei ala a megállításhoz), illetve a kocsivizsgálók. Ahogy mínusz négy fok alá süllyedt a hőmérséklet, megszűnt a kocsik külső mosása. Késésekről, a Krakkóviát kivéve, amely egy óra késéssel érkezik a határra, alig lehet beszélni, az utasoknak mindössze néhány perccel kell többet várakozniuk az érkező szerelvényekre. \ Ma az ember, inkább előbb öregszik meg, mint később. A hatévesek már a nyolcéveseket is kizárják a golyózásból azon a címen, hagy túl öregek. A tizenhat évesek szemében már a tizennyolc évesek is kiöregszenek-, egész más a kedvenc zenéjük, mint azoknak. A közép-európai szűk huszonegy évével eléri élete dele- löjét és attól kezdve öl-hat évtizeden keresztül testileg is, lelkileg folyton csak leépül. A homlok ráncosodik. A járás elcsámpásodik. A haj kihull és megőszül. Az a harmincéves, aki egy tizennyolc éveshez közeledik, abba a gyanúba keveredhet, hogy ferde hajlamai vannak, kivéve ha a hatóságok, vagy a gazdasági élet főnöki emeletein biztos állása van. Ez esetben a hyugdijkorhatárok előtt fél évvel is kegyesen fogadják. Negyvenéves korig „fiatalasszonynak”, meg „fiatalembernek" szólítják az embert, de csak valamilyen üzlet vagy szívesség, esetleg egy autóbusz-ülőhely reményében. ötvenéves kárában az ember túl van már a középkorúak válságán. Akkorra már nagypapa, akár valóban az, akár nem, akár akarja, akár nem. Ez persze nem érvényes a munkára, amit a család eltartásáért kell végezni. Abban a maximum a követelmény. Ötvenöt fölött már alig létezik a többiek számára, hacsak nem csinált karriert. A hatvanéves váltóörök és Hites fiúk a nyugdíjon kívül alig számíthatnak többre. A velük egykorú miniszter azonban még csak most bontakozik ki igazán, Minden nép szívesen hagyja, hogy nagy öregek vezessék és olyan emberekre bizza a bankok, az ipar, a kultúra irányítását, akik a koruk miatt egyébként már nem is lennének állásban. A kisemberek durákot játszanak az aggok menhelyén. A nagymenők viszont a tárgyalóasztalon pókereznek. A második gyermekkor nyolcvanötnél kezdődik. A kilencvenéves még sosem érezte magát ilyen jól. Együttérzéssel tekint le unokájára, a harmincévesre, aki koránál fogva, nem kapott meg egy állást, amelyet ifjonti szemtelenséggel megcélzott magának. Ne pusztuljon a régi! Műemlékvédelem torsodban Várak, kastélyok, vízimalmoK Borsod-Abaúj-Zem-plén megyében több miml félezer műemlék- jellegű épületet tartanak nyilván. Ezeknek az épületeknek a renoválására az eltelt öt év alatt több millió forintot költöttek. Kellett. is. hiszen az épületek jellegüknél fogva megérik a rájuk fordított, pénzt. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács rendszeré® kapcsolatot tart fenn annak érdekében, hogy műemlékeink ne menjenek veszendőbe: meghatározzák a leglényegesebb feladatokat, s kijelölik a célokat a műemlékek védelmének érdekében. A kél szerv legutóbbi ülése a múlt évben volt. amelyen meghatározták a műemlékvédelem területén adódó további feladatokat. Ebben az évben például folytatják a szerencsi vár rekonstrukcióját. A várat lí)79-ben már teljesen kiürítették.. hogy az OMF megkezdhesse a feltárásokat. A munkák jelenleg is folynak; az elkészült keleti oldal födém- és tetöterve után ezen a résben a kiviteli munkák a múlt év elején megkezdődtek a bontásokkal. A munkaiatokra tavaly több mint 1 millió forintot költöttek. Előreláthatólag 1985re befejezik a vár rekonstrukcióját. Érdekességként meg kell említeni, hogy a feltárások során művészettörténeti érdekességek — reneszánsz ablakok — kerültek elő. olyanok, amelyekről addig még nem tudtak a ; feltárást végző szakemberek. Ugyancsak megkezdődött a kéked! Melczer-kastély rekonstrukciója is. Az északi kisközség1 e reneszánsz épületének munkálatait előreláthatólag öt év múlva fejezik be. Tokajban, a. Bethlen Gábor út 7.' szám alatti épület átalakítási, pontosabban felújítási munkálatait a múl' évben kezdték meg. Ehhez megyei tanács már biztos-' tolt 1 millió forintot. A mű emlék jellegű épület. felújítását három év múlva fejezik be. A páciini Mágocsi-várkas- foélyban. a feltárás és koéwlőmunka kél evvel ezelőtt indult meg.' Tavaly megkezdődtek a födémszerkezet megerősítési munkálatai. Ha az épület ismét, légi pompájában áll. a tervek szerint a Bodrogköz kulturális centrumává léphet elő. Az 1983-re tervezett teljes rekonstrukció mintegy ifi millió for in tol tesz ki. Az idén folytatódik Sárospatakon a városfal helyreállítása. s ennek érdekében a megyei tanács a városfal részén lévő ingatlanokat több mint hárommillió forint értékben kisajátította. Az Országos Műemlék' felügyelőség, valamint a megyei tanács nagy gondot fordít népi műemlékein1’ feltárására. felújítására. ! lehetőség szerint annak jel legéhez méltó hasznosítására. így került idején a gönci feltárására és helyreállítására. s így folyik most Önödön, a Vár utca 17. szám alatt levő épület rekonstrukciója. A népi műemlékek közüj érdemes megemlíteni az ipartörténeti érdekességű kacsa vízimalmot is, amelynek felújításán kívül üzemképes helyreállítását is fontolóra vették az illetékesek. A népi műemlék jellegű épületek, vidéki kúriák helyreállítását sok esetben nehezíti, hogy a helyi állami, társadalmi szervek nem mérik fel jelentőségüket. Nem valószínű pedig. hogy pusztulásuk minden esetben pótolható lenne; s az is biztos, hogy helyre- állításuk sok esetben egvAl- ‘alán nem az anyagiakon, vmlna elsősorban. Sőt. minél .orábban kezdődnének meg i7. ilyen létesítmények helyreállítási munkálatai annál kevesebbet kellene rájuk sor annak Huszita-ház • költeni. Pusztafalvi Tivadar
