Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG W 1981. jcmuár 11., vasárnap Bagónak, matróznak Pipatórium a Nemzeti MűzesM Rokokó díszítésű figurális pipa 1824-ből A bécsi Veglátó mester faragványa az 1940-es évekből Mindkét faragott pipa Pozsonyban készült oz 1«40-es években, Schjöger jelzéssel A kék felhő, a bodor C" fiiul; pi pások, pipák kutatójánál jártam. Haider Edit muzeológus, a Nemzeti Múzeum pipagyűjteményének őre. A múzeumnak világhírű gyűjteménye van: ezer darabnál is több tajték-, esi buk-, bronz-, gyökér-, porcelán-, üveg. vaspi- ]ia pihen a szekrényekben. A kartonokon ezernél több pipa életrajza sűrű sorokban. No. és a szipkák! Meg az ezüst, arany, bumótos szelencék, köztük finom mívű dobozkák, amelyek, ha a tu- taákoló felnyitotta, még zenéltek is. A pipák őre, persze nem pipázik.. (De még elődje, Bánkúti Imre sem, aki most a múzeum újkori osztályának : vezetője.) Professzor, aki a szenvedélytől nem érintettek tárgyilagossáigávad nyúl a j tárgyakhoz. Kolumbtrs ajándéka r A dohány Knhom*b:.w amerikai ajándéka volt. Kőpipá- ból és vaspipából szívtak Amerika őslakód a' dohányt, a törzs kincsét. A spanyolok dohánymagot is hoztak Amerikáiból. mégsem span yol hon lett a pipások igazi hazája, hanem Törökország, Perzsia, a Kelet. Mert Spanyolországban — később a .többi keresztény államban is — az egyház tiltotta a dohányzást: halálbüntetés járt a füstere- getésért. Ördöggel való cim- borálás as:. A törökök szerethették ezt a cimboraságot, a kék füst, a szellemet serkentő gomolygását, mert ők szállították hozzá a tajtékkövet. (A pesti Kovács Károly 1724- ben faragta idehaza az első tajtékpipát; A tajtékot a tenger hullámainak könnyű hab- kövét Törökországból vásárolták hozzá.) Művészek faragták, metszették belőle a dohány kemencécskéjót, a pipát. Egész csatajeleneteket, pásztorképeket faragtak * a pipára. És művészek — életművészek szívtak egy életen át az érettség, a bölcsesség szép meggypirosává. Tajték- pipát fiatal korában csak zárt helyen szabad szívni, hogy füstjében pácolódjék. aki tajtékot pirosra szívott, feltétlenül okos ember -lett. Volt ideje gondolkodni. Tajtékpipák — címerrel ifi,A Nemzeti Múzeum gyűjteményének a fele a régi' törzsanyag. De az új anyag, ötszáznál is több pipa: behozott, vásárolt. Még nem is oly rég, évente legalább 8— 10 .pipát ajánlottak fel megvételre. Ó, nem a/pénz miatt, hisz az öreg pipának ma ugyancsak divatja van, akárcsak a mozsámak, a vasalónak, felszökött az ára; a bi- aományi'ban egy-egy szép példányért 1000 forintot is elkérnek. A mi múzeumunk ;pedig ennyit nem tud megfizetni. És mégis hozták az öregek, az özvegyek a pipát, hogy az elmúlt éveket, életeket. történelmet — egy-egy tajtékpipát több generáció is szívott, apáról fiúra szállt — őrizze meg a múzeum. Egy idős, nyolcvan év körüli mérnök hozta be a család szép, öblös, címeres tajtékpipáját, Szolnok megyéből pedig egy öreg paraszt, bácsi szőlőgyökér pipáját küldte be: faragott embera.reot ábrázol, ritka szép paraszti munka. De ez már a múlt — mondja a pipák múzeumi őre. Már mi Általában minél ' egyszerűbb egy állat szervezete, annál inkább képes hiányzó szerveit újranöveszteni. Például a kettévágott féreg, vagy medúza újra képezi a hiányzó részét, és két teljes medúza, illetve féreg alakul ki belőlük. Minél bonyolultabb az állat szervezete, s minél jobban specializálódott valamely szerv, annál nehe-1 zebb a regeneráció. A rovarok vagy rákfélék már csak hiányzó végtagjaikat képesek újranöveszteni, a gerinceseknél pedig-még korlátozottabbak a lehetőségek. Az emlősök általában nem regenerálódnak — vélték mindaddig, míg a Tulane egyetem egyik biológus kutatója egy észak-amerikai oposszumbébivel meg nem döntötte ezt az állítást. Ez a kis erszényes, bizonyos körülmények között újranöveszti megcsonkított végtagját. Mégpedig abban az esetben teszi ezt, ha a végtagcsonkra agyi szövetet ültetnek át. A biológia történelmében először fordult elő, hogy emlős állat újranövesztette a végtagját. Ezt az érdekes jelenséget — az eljövendő években — is vásároljuk atc újabb sioem- zeményeket. . A gyűjtemény majd" ötsaáa darabját Budapest volt főpolgármestere, Bátrczi István családjától vásárolták. A tengerészek nem pipáztak... Náümic a XVII. swázacíbím kezdtek pipázni az emberek. A török közvetítésével, Erdély felől érkezett a szenvedély, a XVIII. században már általánossá vált. s tudjuk, Rákóczi te pipázott. A XVIII. század a dohán yzás fénykora, hisz addig felhasználják . majd a felsőbb rendű és az alsóbb rendű emlősök, valamint a gerincesek és a gerinctelenek közötti regeneráció összehasonlítására. De nyilván azt is elő fogják segíteni ezek a kísérletek, hogy jobban megérthessük a sejtek differenciálódását. — Hogy lehet az, hogy a férjed az utóbbi időben ennyire meghízott? — Erinek az orvos az oka. Azt mondta neki, hogy étkezés után igyon meg egy tiltották ezt az ördöggel való cimboraságot, de aztán rájött az állam: az ördöggel kereskedni is lehet, jó jövedékin forrás a dohánymonopólium, Ritkaságokat, történelmi emlékeket nézünk: ez Deák Ferencé volt, (maga faragta pipáját), ezt meg Andrássy Gyula szívta ... Kérdezem: a kincsek közt van-e igazi, eredeti lenge- ré.szpipa? Olyan nincs, a tengeeéaaek nem igen pipáztak! ('Legenda hát ez csak, avagy az új kor reklámja a Popeye pipája? A tengerészek nem pipáztak, hanem tagoztak. Természetes is ez, hisz a nagy vitorlásokon az árbocokon való mászkálás közt nem lehetett pipázni, meg aztán szigorú a tűzvédelem. A matroe csak rágta a bagót.) Hajdan, a parasztok sem pipázhattak: törvény tiltotta. Tüzet foghat, tehát „tűzrendészet!” okokkal tiltották. Debrecenben még botbiintetés is járt érte.) A XVIII. és a XIX. században a magyar dohány nem volt versenyképes, gyenge minőségű volt, rosszul kezelték. Az első világháborúig a szakirodalom tele van panasszal a magyar dohány minősége miatt — mutatja a*: okmányokat a kutató — a nyugati piacon nem verseny- képes, megfeketedik, kis levelű. (De va jon csak az eteő világháborúig érvényes ez a panasz?) S épp azért, mert gyenge minőségű volt a magyar dohány, az akkori legnagyobb hajósnesmaet, afcan- gol: magyar dohányt brapor- iált a tengerészeknek ! Bagónak, mate óznak volt az való. K. ©>y. íiégi hidak i| helyen Nem az ócskavastelepre, hanem múzeumba kerül egy 80 éves felvonóhíd a szczecini vajdaságból. Ez a híd az egyike annak a három, kiszolgált hídkonstrukciónak, amelyeket a nyugat-lengyelországi Lowiczban most épülő szabadtéri múzeumba (egy több hektár nagyságú területre) költöztetnek át. üveg sört, és ő most naponta hússzor is eszik ... ~k — Tudod, hogy a jövő héten hozzámegyek Roman hoz? — Sejtettem .... — Honnan? — Amikor egy hónapja kosarat adtam Románnak, azzal fenyegetőzött, hogy valami borzasztó fog vele történni... ☆ — Uram, ha egy idegen férfi adna önnek 10 000 koÚjra kinőtt végtag Tudni illik lanuai A/ évkezdő január hónapul régebben télhónak. Boldogasszony havának és az Aliatöv tizenegyedik csillagképéről Vízöntő havának is nevezték. Januárra esik az. év első öl hete. s mert az év idén csütörtökkel kezdődött, az első hét csonka, az ötödik meg átnyúlik februárra. A hónap 31 napja közül az első Újév ünnepe, amely nem voll mindig az, év kezdőnapja. sőt. voll idő, amikor január egyáltalán nem is volt. A rómaiak éve ugyanis kezdetben csuk tíz hónapból állt, s márciussal vette kezdetét. A hagyomány szerint Nuina Pompilius egészítette ki az évet januárral és februárral 12 hónapra. Ettől kezdve ingadozott az évkezdet számítása január és március elseje között, mig aztán i. e. 4Íjban Julius Caesar kötelezővé tette a január elsejei évkezdetet. A katolikus egyház csak a XII. században fogadta el ezt a „pogány” dátumot. Az újévi üdvözlet küldésének hagyománya vi- sz.onl a XIV. századig nyúlik, vissza. Januárban, túl lévén a téli napfordulón, lassan növekszik a nappalok hossza. Újévkor még a szilveszterezők- höz hasonlóan, későn, 7 óra 32 perckor kél a nap, 31-én pedig 7 óra 12 perckor. A napnyugta viszont a hónap végéig pontosan 40 perccel tolódik későbbre: 16 óra 4 percről 16.44-re. A napvilág térhódítása januárban tehát kerek egy óra! A Föld egyébként égi kőrútján január 2- án jut napközeibe. Tekintve, hogy január a tél középső hónapja, hőmérsékleti átlagai általában a legalacsonyabbak. Az utóbbi évek januári közepes hőmérséklete így alakult: 1979. Budapest —1,7; Mosonmagyaróvár —4,; Szeged —2,1; 1980. Budapest —2,2; Mosonmagyaróvár —3,5; Szeged —4.2. A főként hó és havas eső formájában lehulló csapadék mennyisége: 1979. Budapest 78 min, Kecskemét 55 mm, Pécs 86 mm. I960. Budapest 53 mm. Kecskemét 25 mm, Pécs 20 mm. A népi meteorológia január ü-áhuz. víz.kereszt napjához időjárási jóslatokat fűz: ha ezen a napon csepeg az. esz.lerhéj. vagy a kerékvágásban víz ered a hóból: jó termő esztendő lesz. Ehhez hasonlóan Vince napján, 22- en is az olvadást tartják előnyösnek a termés, jelesül a bortermés szempontjából: Csorog a Vince, telik a pince — hangzik a népi regula. Huszonötödikére esik Pál napja. A néphit szerint a szép idő bő aratást, a havazás kenyérszűkét jelez: „Pál fordulása, ha tiszta, / Bőven terem mező, puszta, / Ha pedig havas, vagy nedves: I, Lesz a kenyér igen kedves. Érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdaság szakemberei szerint az előbbiekkel ellentétben a fagytól védő hóla- karó segíti elő a jó termést. Januárra, nevezetesen vízkereszt napjára esik a farsang kezdete. A magyar kifejezés a német Fasching szóból származik, mulatva, hogy merről került hozzánk a farsangolás szokása. A karnevál, a farsangi színes,' álarcos felvonulás elnevezésének eredetére két magyarázat is verseng egymással. Mindkettő a latinból származtatja a történetét tekint*- ve a romai szaturnáliakig visszanyúló, vidám népünnepély nevét. Egyes etimoló- gusok szerint a karnevál szó a „carne vale” (isten veled hús) kifejezésből ered, s arra intette a régi szigorú böjti parancsok betartott, hogy csak addig egyenek húst. míg a böjt nem tiltja. Más magyarázat szerint a karnevál szó eredete a earrus naval is. azaz hajó-kocsi elnevezésre vezethető vissza. Ugyanis annak idején az álarcos felvonulók kerékre szerelt, feldíszített hajót vontattak a karneváli menetben. horró gőz tíz kilométeres mélységből? Míg Európában az energiatartalékokat hőforrások használata révén vizsgálják meg közelebbről, az Egyesült Államok kutatói gazdagabb és mélyebb forrásokat vetlek célba: az állami energia- hatóság támogatásával, a mintegy 10 kilométeres mélységben leVő magmát akarják forró gőz nyerése céljából megcsapolni. A következő 3—5 éven belül meg fogják vizsgálni ennek a koncepciónak minden lehetőségét és műszaki keresztülvilletőségét. Emellett azt bi meg akarják tudni, hogy a hőkicserélő rendszereket közvetlenül 10 kilométer mélységben kell-e telepíteni ahhoz, hogy az ott uralkodó 1000—1250 Celsius-tökos hőmérsékletet racionálisan kihasználhassák. Az amerikai geológiai társaság előzetes vizsgálatai szerint itt olyan energiapotenciál rejlik, amely mintegy 5000-szerese j annak az energiamennyiségnek* amelyet 1979-ben az Egyesült Államok felhasznált. rónát, beengedné a lakásába? — Természetesen! — És ha 100 koronát adna?^ — Na de már megbocsásson, mit képzel, ini vagyok én? — Azt már tudom, hogy mi, csak a besorolását akarom megállapítani. ☆ — Eladom neked ezt a régi farmert. — Mennyiért? •— 300 koronáért. — Az sok. Tóni 100 koronáért kínálja nekem a farmerjét, és ráadásul azon , két lyukkal több van! ” i — Az önök nagyapja a J halála előtt nem volt egy i kicsit bolond? — Sajnos nem tudom — i még nem voltunk a köz- < jegyzőnél. ☆ ! — Ébredj fel. drágám — i suttogja a feleség alvó 1 férje fülébe — úgy hallom. | valaki jön hozzánk felfelé 1 a lépcsőn. — Hány óra? — kérde- i zi álomittasan a férj. — Fél három. i — Akkor én jövök haza. 1
