Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
1'9W. j«omiáf í., ke«Jcl ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Start, nehéz terepen Szerszámgépek exportra A Csepel Müvek Szerszámgépgyárának célgép üzemeben korszerű számjegyvezérléses szerszámgépeket — megmunkáló központokat, fúró-maró müveket, esztergagépeket, radiál-fúrógépeket — gyártanak. A gépek nagy részét exportálják, a KGST oiszágai mellett az Egyesült Államokba, Mexikóba, az NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába, Olaszországba is szállítanak. Képünkön: programellenörzés a megmunkáló központ kapcsolóegységénél. Hasznos kezdeményezés « .....* l yltoliali intik az épipartan J elképesen s'zjÓI vu: eldördült a startpisztoly, s az évből eltek há- f rom-négy munkanapot tekintve megtettük az első lépést az igen nagy gonddal és körültekintéssel kijelölt, cél felé. Kettős célt is mondhatnánk'. hiszen a hatodik ötéves terv útján indultunk, a rovidebb távú: 1081-es évre közvetlenül kijelölt tervek teljesítésének startjával. Az ipari és mezőgazdasági üzentekben. a kereskedelemben, a szolgáltatás területén, 'gazdaságunk minden ágazatában elkezdődött egy új szakasz. S egyrészt az elmúlt év. és évek gondjait, ered- ménveil. másrészt a megoldandó feladatokat és az eh- . hez meglevő, várható félté- ; teleket tekintve mindenki tudja: az út, amelyet, meg kell tennünk, nem lesz köny- nv ü. Többen is nyilatkoztak, több gazdasági vezetőt, megkérdeztünk: hogyan látja a holnapi teendőket, mit vár a közelebbi célt, a rovidebb táv végét, az 1881-es évet véve alapul? Hiszen az indulási helyzet, a meglevő és meghatározó tényezők valósága, ismerete alapján erre lehet elsősorban biztosabbat mondani. S a válaszok, — bár az adott üzem jellegét, fejlettségi szintjét tekintve természetesen vannak különbségek — egy dologban közelítettek egymáshoz: úgy kell tervezni, hogy a termelési szerkezetet tekintve lehetőség legyen változtatásra, az igények, a piaci helyzet alakulásától függően. Alapvető természetesen, hogy a termelékenyebben, a kisebb ráfordítással előállítható termékstruktúra kialakítására kell törekedni, s ennek realizálása a távolabbi, a folyamatos cél. Ha azonban az adott termék iránti kereslet csökken, ha az árindex esik, akkor mindenként váltani kell, hiszen a további termelés erőltetése egyenlő a ráfizetéssel. Azaz: vnem az igen fontos népgazdasági célt.' a gazdasági egyensúly megteremtését, javítását szolgálná. Ellenkezőleg. Ezt pedig egyetlen jelentősebb, — sőt kisebb — üzem sem engedheti meg. Annál inkább nem, mert az üzem kollektívájának serit mindegy, hogy nyereséggel, vagy ráfizetéssel termel-e? Az ipari termelés tátit-re tervezett 3—3,5 százalékos emelését részletezve. a terv szövegében a következők olvashatók: ..Az iparban a tervcélokkal összhangban álló. hatékony és versenyképes termelés bővülhet .. . Azok a vállalatok fejlődhetnék dinamikusabban, amelyek gyártmányösszet'éle- liikel átalakítva gyor.sa.n alkalmazkodnak a piaci teltételekhez..." Ezen elvnek és gyakorlatnak az elkövetkezendő időszakban termelési valóságunk ..szent tehenévé" kelt válnia. Hogy miért, azt az elmúlt évek során már több országos és megyei vállalatunk példája is bizonyítja. A Borsodnádasdi Lemezgyár. a 'Csavarárugyár ongai gyára például igen nehéz helyzetbe, népies kifejezéssel élve: a tönk szélére kerültek. sőt le is pottyantak volna. ha nem azt teszik, hogy váltanak, hogy azt termelik minden erőt, tudást, találékonyságot beleadva, amit a belföldi és a külföldi piac keres, ami nyereségesen adható el. Az ésszerű termékváltásnak meg is lett az eredménye. Mint. ahogy minden vonatkozásban eredményes, példamutató volt, — s ma is az' a December 4. Drótmüvek eredménye: az elmúlt évi 16 millió dolláros tőkés export, s ami a lényeg: a gazdaságos, jövedelmező termelés és export. Érthető, hogy a megfelelő termékszerkezet, a külső és belső piacot figyelembe vevő tervezés alapján dr. Imre Ferenc igazgató szerint nem 3—3,5, hanem több mint nyolc százalékkal növelik a termelésüket. 1981- ben. Azonban. — s ez a figyelemre méltó dolog, a lényeg — ők is hozzáfűzik: természetesen az, hogy szigorúbb feltételek, a' piacot tekintve bizonytalansági tényezők, előfordulható változások mellett és tudatában kell dolgoznunk, befolyásolhatják az elképzeléseket, esetleges módosításokat, váltásokat követelhetnek. S ha erre szükség lesz, a változásokat végre is hajtják. Számos jel mutat tehát arra, hogy az 1981-es startot „nehéz terepen", számos mobil tényezőt feltételezve kezdhettük, kezdtük el. A párt. a kormány, az egyes tárcák, iparágak ezeket, mint prognosztikai tényezőket figyelembe véve döntöttek, alakították ki a megfelelő gazdaságpolitikai. közgazdasági, műszaki, é.s ányiódosítási határozatokat. követelményeket. Azonban a megvalósítás az egyes ágazatok, vállalatok ugyancsak rugalmas, a külső é.s belső piacok várható változását, figyelembe vevő, é.s feltétlenül a jövedelem- termelésre irányuló termelési tevékenységén múlik. Tehát nem raktárra, hanem a piacra kell termelni. S a jövedelmezőség. a hatékony munka érdekében a tervezésnél és a realizálásnál egyaránt az árnak kell elsősorban orientálnia mindenütt, kivéve egy-egy olyan területet. vállalatot, ahol fontos társadalmi, áruellátása alapvető szolgáltatási érdekből a kormány, az illetékes minisztérium útján másként intézkedik. bizonyos formában dotálva 'az adott: üzem tevékenységét. Mert erre, éppen szocialista társadalmi érdek- viszonyainkat. tekintve volt- és lesz is példa. Az ipari mezőgazdasági üzemek végleges éves tervének szentesítésénél, tehát nem leltet figyelmen kívül hagyni az 1981-es év során várható esetleges negatív világgazdasági jelenségeket. Elsősorban három fontos területen: a nyersanyagok, az energia és a piac vonatkozásában. Az előttünk álló utat, a leküzdendő terepet, ez teszi elsősorban nehézzé. Azonban meghatározó tényező a vállalatok, üzemek irányításának milyensége, a hatékony- sági mulatok alakulása. M egértetni és a differenciáit juttatásokon keresztül érzékeltetni az emberekkel, hogy az egyéni többhöz, az életszínvonal stabilizálásához, illetve emeléséhez csakis a hatékonyabb, a jövedelmezőbb munka, termelés útján lehet eljutni. Csakis így sikerülhet realizálni a népgazdasági, a vállalati terveket. Barcsa S. Esztendők óta növekszik a lakosság igénye az építőipari javító, karbantartó szolgáltatások iránt. A családi házak, lakások felújítására, karbantartására vállalkozó építőipari szövetkezetek a szolgáltatás jobb megszervezésére. gyorsabbá tételére ügyfélszolgálati irodákat létesítettek például Komárom, Bács-Kiskun és Heves megyében. Az építőipari és lakáskarbantartó szövetkezetek tervei szerint a hatodik ötéves' tervidőszakban minden megyeszékhelyen, s azt követően a nagyobb városokban, településeken is létrehozzák az építőipari szolgalDatásokaí igénybe vevők dolgát lényegesen megkönnyítő irodákat. A lakásuk, házuk felújítását. javítását tervező tulajdonosok mindent egy helyen találnak meg. Tájékoztatják őket a megrendelhető munkákról, azok árairól, s ha kell, vállalják az OTP-ügyek intézését is. Maketteken mutatják be a lakásbelsők festésének, burkolásának legújabb eljárásait, s szükség esetén megadják azoknak a kisiparosoknak a névsorát, akik a szövetkezet tevékenységi körén kívül eső munkákat. is elvégzik. A lakosság a közületinél olcsóbb áron rendelheti meg az ügyfélszolgálatnál a nyílászárók új, korszerű hőszigetelését. amelyet eddig a szövetkezet csak közületek részére vállalt. A hazai gyártmányú „sziloplaszt”-ot az ÉL1SZ alkalmazta először vidéken, s eddig kétszáz lakásnak megfelelő helyiségben t egezte el vele az ablak- ev ajtószigetelést.. A lakáskarbantartást segítő új ügyfélszolgálati iroda szolgáltatásainak körét a jövőben bővíteni kívánják. Rövidesen megkezdik az építőipari kisgépek kölcsönzését, s a továbbiakban pedig lak- berendezési tanácsadást is szerveznek Vologda! reggel. Tíz óra múlt, szikrázó napsütés, kék ég. fehér bárányfelhők, csikorgó hó. Alacsonyról, oldalról világit a nap, erő$, éles árnyékokat rajzolva. A levegő friss, kemény, mint mondjuk a Bükk tetején, búr itt síkságon vagyunk. A hideg? Mínusz 3—5 fok között lehet. Szokott itt keményebb is lenni — hajjaj! — de most csak ilyen. Pedig' december eleje van. (Magyarországon, •miként olvastuk, hallottuk ezekben a napokban, keletkezett. az igazi tél.) Itt viszont kár volt bebugyolálni magunkat, mindenféle meleg hol mik.kal. Első utunk a hősi emlékműhöz vezet. Csupán innen százezernél többen áldozták életüket a második világháborúban. És itt emlékezünk a tizen heles hősökre is. Az emlékműhöz vezető út most csupán nekünk, a magyar barátság vonal utasainak nyitott. Arrább feszes irtózd u- ■ la Hanságban álló egyenruhások zárják a forgalmat. Mozdulniuk. inteniük nem kell az éppen arra haladóknak. A vologdaiak látják: egy csoport érkezett koszorúzni. Ar- rább megállnak, hogy lehessük tisztünket. Csend, sok fény, a hókristályok villognak, mintha gyémánttal szórták volna tele az utat. Az emlékmű előtt díszőrség. És vibráló örökláng. A lángot Moszkvából hozták, az Ismeretlen katona emlékművén lobogó tűzből. Pár napja az egyik este ott álltunk Moszkvában az ismeretlen katonánál egy páran., Ha szabad 'így mondani: nem hivatalosan, Tébláboltunk a Vörös téren, megnéztük a Lenin- mauzóleumnál az őrségváltást, elmentünk, az ismeretlen katonához. Részint magyarok, részint ki tudja milyen . népek. Semmi szervezés. Csak úgy odaálltunk. A' lobogó láng elé. Fiatalok is voltak ott, meg idősebbek is. És sok-sok élő virág letéve. Senki sem mondta, senki nem kérte: de aki oda- úllt. levett kalappal lelte. Onnan való hát. Moszkvából ez a vologdai láng is. A hősök innen valók. Miként bárhová is mennénk a Szovjetunióba. mindenütt láthatnánk, emlékezhetnénk a ..saját'’ hősökre. Itt állunk hát most ebben a csendben, szikrázó tényben ózdiak, kazincbarcikaiak. edelényiek, le- nin városiak. szerencsiek, miskolciaki a vologdaiak előtt. Leveti kalappal. Aki már részese volt ilyen csendes eseménynek. megérti: mi az. ami úgy öászeszorítja az ember torkát. Az Inturist képviselője — a határtól a határig ők óvják. vigyázzák minden percünket. ők gondoskodnak rólunk — szól halkan: induljunk. Indulunk, hát. mert a látnivaló sok, az idő kevés. Nézzünk körül valamelyest Vologdában. Ami nyilván mindahányunkban elsőként. rögzítődik: a gyönyörű, csipkézett faházak sokasága. A századfordulón, vagy előbb épültek, száznál több közöttük a védett. Egyiknek-má- siknak a csipkézete elámítja az embert. És kezdjük érteni: miért is éppen itt született még a csipkekészítés- nek az a magas foka, amiVologdai képeslap löl már a XII. században is megemlékeznek az okleve lek, a XV111. századtól kezdte pedig egyértelműen ez. a megye uralja ezt a művészetet. A vologdai csipke: fogalom. fis mikor nézegettük, kértük, néha véletlenül úgy mondtuk: halasi csipke. A múzeumok. Az egyikről hadd essék most szó, bár a néhány óra, mit ott töltöttünk csupán arra volt elég, ez i hogy valamiféle keresztmetszetet. kapjunk Vologdáról. Ezt viszont megkaptuk. Gyakorlatilag az ember kialakulásától napjainkig. (A napja- inkigra példa: ott van például az egyik vitrinben lapunknak, az Észak-Magyar- országnak egyik száma is. ott látható egy fénykép is megyén k tanácséin őkéről, amint koszorút helyez a vologdai emlékműre.) Képet kapunk Vologda egész alakulásáról. fejlődéséről, az emberek életmódjáról, szokásaikról. munkaeszközeikről. Képet kapunk a megye természetrajzáról. élővilágáról is Hiúzt látunk, medvét, meg- szá miál hata tia n sokaságú. fajtájú madarat, mik elől az embernek nem aka- ródzik elmenni. Itt a farkas is. Ma is jutalmai kap a vadász, aki ele.ili a farkast. mivel ez a ragadozó főként a téli hónapokban igencsak dézsmálgatja a közös állatállományt. Azért a farkas nem fogy el. Van területe ! Van. élettere! Más mértékekben kell gondolkodnunk. mint itthon. (Világos, hogy egy 800 évesnél idősebb Város, vagy hazánknál sokszorosan nagyobb megye rengeteg mindent tud felmutatni. E tájmúzeum megtekintésere is legalább egy nap kellene. De álljunk meg például a királyi fenségű jávorszarvasnál. Tényleg fenséges, gyönyörű! Ne restelljünk egy kicsit, el mélázni láttán. Talán a mi csodaszarvasunkat látjuk? „Aki” Magért és Ugort, vezette, csalogatta évezrednél régebbi idők mélységében ezeken a sztyeppékén? De álljunk meg egy kicsit a régi orosz háznál, nézzük meg berendezéseit. Az elmaradhatatlan szamot áron kívül vegyük észre a szövőszékét. mely égy kis képzelőerő vei — de talán még az sem kell hozzá —. őse lehelet! a mi szálfánknak, mely tőként a palóc községekben még ma is megvan. Es figyeljük a múzeum vezetőiének magyarázatát az életfáról/ ennek motívumairól, szimbólumairól. melyek ugyancsak ismerősek a mi — vékonyan megmaradt — mondáinkból. Figyeljük csak amit múzeumi kísérőn'-: — kétíves, esupaszív orosz ;>sz- szony — magyaráz az életfáról. Figyeljük csak. metí hátha éppen a mi ősi legendáinkból hallunk valamit! Múzeumi vezetőnk egyszer csak elfordul a térképektől,' a kender-feldolgozás ősi eszközeitől — de ismerősek, de ismerősek ezek is! — és a/.t mondja: ezeken a területeken különben az időszámítás előtti évszázadokban finn-ugor törzsek is éltek. Tehát, ha messziről is,' de rokonok vagyunk ! Mindezt olyan belülről jö-í vő melegséggel mondja. ahoJ, gyan csak az oroszok tudják! Széttárja a karját, mintha valamennyiünket meg akarna ölelni,' Még egyszer: tényleg olyan messze van ide Magyarország.? j Priska Tibor ]
