Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

T981. Jcrmjőr 24., sromfacrt ESZAK-MAGYAlfORSZAG 7 Százezrek öröme és gondja: Naptár A magyar sispot A magyar síparadicsom: a Mátra. Pihenés napsütésben. Százezrek sportja lett Ma­gyarországon a sízés, tehát ez az egyik legelterjedtebb tömegsport. Ám, ha mostaná­ban mutatkozik is javulás néhány területen, a fő gon­dok ugyanazok, mint tíz-húsz évvel ezelőtt: nincs elegendő felszerelés, nincs megfelelő választék, az ötven éve ki­alakított sípályák reménytele­nül túlzsúfoltak. Néhány ké­nyelmetlen, primitív, kis tel­jesítményű berendezést leszá­mítva. nincsenek felvonók, álig van szálláslehetőség a lejtők közelében, étkezni va­sárnap szinte nem lehet. És végül, hogy szervezettség, ér­dekképviselet, „gazda” nél­kül birkózik e problémákkal a sízők népes tábora. Pedig a sítömegsport fel­lendülése általános, öt évvel ezelőtti becslés szerint, vi­lágszerte 25 millióan hódol­nak e sportágnak. És nem­csak a hegyes, hűvösebb kií­rná jú országokban, de a tel­jesen sík Dániában, az eny­he éghajlatú Angliában is igen sokan. Síliftek, síköz­pontok épültek ki nemcsak az Alpokban, vagy az ameri­kai Sziklás-hegységben, ha­nem Dél-Spanyolországban, Görögországban, sőt Marok­kóban, Libanonban is. A fej­lett országokban elterjedt a téli síszabadság, s mellette számos 2—3 napos hét végi túra, decembertől egészen májuság. Mert a sízés elis­merten az egyik legegészsé­gesebb és legsokoldalúbb ké­pességfejlesztő testmozgás, ideális környezetben űzik, korhoz kevéssé kötött, s kü­lönösen a városi emberek számára jelent sokat a nyir­kos. ködös téli napok fölélén- kítése, az izmok megmozga­tása, az idegek megnyugta­tása. Persze, nemcsak ezért népesülnek be telente a lej­tők, szenvedély is a sízés: aki egyszer megtanulta léceit irányítani, sosem felejti el a lesiklás örömét a napsütötte hegyoldalakon. Ebből fakad a sízés gazdasági jelentősége, amit az idegenforgalom és a sportszergyártás külföldön alaposan lei is használ. /CIPŐ, PÁLYA, EGYEBEK * Magyarországon az idegen- forgalom, a kereskedelem, vagy akár a sportvezetés ke­véssé vette észre a sízés nép­szerűségének rohamos növe­kedését. Inkább külföldi uta­zásaink. mintsem a hazai ke­reskedelem jóvoltából 'terjed­tek el a biztonsági síköté­sek, a csatos műanyag sí­cipők, a fordulékony, gybrs, acélkantnds lécek és a meleg, mégis elegáns siruhák, de áruk együttesen olyan magas, hogy az első beruházás a többségnek nagy gondot okoz. Ártámogatást kérni el­lentétes lenne a gazdálkodá­sunk szellemével, de a luxus- adó. az utóbbi évben tapasz­talható nagy áremelkedés el­lentétes szociális céljainkkal, deklarált sportpolitikánkkal. A kívülálló azt gondolná, hogy a felszerelés birtoká­ban csak a hóra kell várni. Pedig a pályát is építeni kell: ne legyen benne fa és kő, ne legyen ferde, elég hosszú és elég széles legyen, könnyebb és nehezebb tere­pek váltakozzanak, s ami kulcskérdés: tartozzon a sí­pályához felvonó, ami mint­egy megtízszerezi a sporto­lás hatékonyságát. Igaz. az utóbbi tíz évben történt va­lami. bővültek a budai síte­repek, s szinte valamennyi hegységünkben épült kisebb sípálya — minden esetben jelentős társadalmi munká­val. Dobogókőn működik az első korszerű felvonó (két hazai tervező munkája), de a többi mind — ahol egyál­talán van — elavult, alig használható. ITTHON, VAGY A TÁTRÁBAN? Érthető, ha ezek után mind többen mondtak búcsút a hazai terepeknek, hogy Len­gyelországban, Szlovákiában, Erdélyben vagy Szlovéniában találjanak nemcsak több ha­vat. de jóval több sízési le­hetőséget. Mégis voltak, akik váltig állították, hogy Magyarorszá-- gon is lehet sízni, ha végre teszünk is valamit éri*. A leglátványosabb siker a Bükkben, Bánkúton születeti, ahol a Bánkúti Siklubnak köszönhetően hétvégeken ma már ezreket fogadnak a kü­lönböző tudást igénylő, ki­épített sípályák és az egy­szerű, de működő felvonók. A helyi sportbarátok ügybuz­galma és némi vállalati tá­mogatás sípályákat, sőt, kez­detleges felvonókat teremtett, a Kőszegi- a Soproni-hegy­ségekben, a Mecsekben, a Bakonyban, a Mátrában, a Zempléni-hegységben. Hegyeink magassága ugyanis nem jelent akkora hátrányt, mint sokan gondol­ják. Négyszáz méter fölött 40—50, 700 méter fölött 60. 850 fölött 90 napos szezon­nal számolhatunk az északi lejtőkön. Több népszerű kül­földi síközpont (pl. a lengyel- országi Szczyrk), vagy a ma­gas hegységek alacsonyabban fekvő pályái sincsenek ma­gasabban, mint a hazai te­repek. Emellett a külföldi sziklás lejtőkön méteres hó- takaró kell a sízéshez, míg az itthoni gyepes alapon 10 —20 cm is elegendő. Nálunk csupán az áprilisi „tavaszi” sízésről kell lemondanunk, máskülönben decembertől március végéig „valahol Ma­gyarországon” majdnem mindig van hó. HAZAI TANFOLYAMOK A hazai hegyvidékek ver­senyképessége tehát nem annyira a természeti felté­teleken múlik, mint inkább az ellátottság alacsony szín­vonalán. A kevés szálláshely komfortban messze elmarad a külföldiektől, az étkezés itthon drágább, mint a szom­szédos országokban, a sípá­lyák minősége, változatossá­ga és gépesítettsége pedig nem is hasonlítható össze a szomszédokéval. A mostohább viszonyok el­lenére, sok tekintetben érde­mes a hazai sízést választani. Különösen .áll ez a hazai sí- tanfolyamokra. Ilyeneket ná­lunk is egyre több intézmény szervez, legtöbbet a Budapest Tourist és egy vállalati sport­kor. a Gázművek MTE. Az előbbi Bánkúton (950 m). Nagy-Hideghegyen (850 m) és Dobogókőn (700 m) tart egy­hetes tanfolyamokat. Az el­ső kettő esetében a hó szín­ié garantálható (minősége persze nem), a komfort ugyan mostoha, de ennek megfele­lően az ár is jóval alacso­nyabb a külföldinél. Néhány órás. vagy hét végi sportolásra tehát a hazai le­hetőségekkel érdemes élni, ezek mellett lehet még kül­földre is járni, élvezve a hosszabb pályák, a felvonók és hosszabb szezon előnyeit. A sísport hazai bázisairól azonban vélek volna lemon­dani, fejleszteni kell őket az elfogadható színvonalra. J. G. Sportműsor Megkezdőin a Focifarsang SZOMBAT A miskolci városi sport- csarnokban pénteken elkez­dődött a Focifarsang elneve­zésű nagyszabású teremlab­darúgó-torna. Az első najpi küzdelmeket a vártnál lénye­gesen többen, mintegy 2500- an tekintették meg. A serdü­lő és a női találkozók érde­kesek, változatosak voltak. Kiemelkedett a Renova—Ée- mina Összecsapás, a két női együttes gólokban gazdag, nagyszerű mérkőzést vívott. A Renova együttesét — úgy tűnik —, az idén sem sike­rül majd senkinek sem le­győznie! Eredmények, serdülők: Fe­rencváros—Bardejov 4-0 (3-0). Góllövő: Kovács (2), Bor­bély, Müller. Vasas—Olefin SC 2-1 (1-1). Góllövő: La- cza (2). illetve Gulyás. DVTK —Rzeszow 1-1 (0-1). 11-es rúgásokkal a lengyel együt­tes nyert 3-1 arányban. Gól- lövő: Fekete, illetve Szpu- nár. MVSC—Szabadka 3-2 W-2). Góllövő: Farkas, Kiss. Timári, illetve Sric, Kon­koly. Rzeszow—Bardejov 8-0 (3-Ő). Góllövő: Grósz (3), Radzowszky (2), Szpunár. Karnaszajevicz, Gert. Vasas —Szabadka 4-1 (1-1). Góllö­vő: Ács, Lengyel (2), Lacza. illetve Csetvei. Nők : Renova—Femina 12-1 (7-1). Góllövő: Kopcsák (5), Szabó, Bárti (3—3), Drobek. illetve Debre. A Renova csa­patából Kopcsek, Szabó és Bárfi remekelt. Szinte min­den helyzetből a kapuba ta­lállak! München—Szabadka 2-1 (0-1). Góllövő: Sandner, Henplicik, illetve Cupacs. A torna ma délelőtt 9 órai kezdettel folytatódik. Először a serdülők lépnek pályára, majd 15 óra 30-as kezdettel a Femina—München női ta­lálkozó következik. 16.20: Re­nova—Szabadka (ugyancsak női). 17 óra 15: Magyarország öregfiúk válogatottja—Mis­kolc öregít úk válogatottja. 18.00: Csehszlovákia—Sza­badka. Teremlabdarúgó-torna. Fo­. cli'arsang. Nemzetközi serdü­lő. női és öregfiúk találkozók. Miskolc, várisi sportcsarnok 8 óra. Vívás. Megyei ifjúsági és serdülőverseűy. Miskolc. DVTK-csarnok, 14 óra. Labdarúgás. Előkészületi mérkőzés. DVTK—Eger SE, , Miskolc, DVTK-sporttelep. 13 óra. Asztalitenisz. Városi álta­lános iskolás bajnokság. Mis­kolc, MÉMTE-csarnok, 15 óra. Torna. Középiskolás felké­szülési verseny. Miskolc, Zrí­nyi Ilona Gimnázium. 8 óra 30. VASÁRNAP Tcremlabdarúgó-lorna. Fo­cifarsang. Nemzetközi serdü­lő, női és öregfiúk találkozók. Miskolc, városi sportcsarnok 8 óra. Vívás. Megyei ifjúsági és serdülőverseny. Miskolc, DVTK-csamok, 9 óra. Kosárlabda. NB 1., női: DVTK—Testnevelési Főisko­la. Miskolc, városi sportcsar­nok, 11 óra. NB II., női: Miskolci EAFC—DMVSC. Miskolc. Zrínyi Ilona Gimná­zium. 11 óra. Birkózás. Megyei felnőtt kötött- és szabadfogású baj­nokság. Miskolc, DVTIC-csar- nok. 10 óra. Szánkózás. Járási egyéni férfi- és női bajnokság. Ernőd, 9 óra 30. Asztalitenisz. Megyei álta­lános iskolás bajnokság. Mis­kolc, MÉMTE-csarnok, 9 óra. 1981. január 24.. szombat A nap Kelte 7.2« — nyugta IC.33 órakor % A hold kelte 21.08 — nyugta 9.35 orakor T Névnap: Timói Évforduló Ötven étivel ezelőtt. 1931. január 24-én halt meg — 79 éves korában —. Fröhlich Izidor fizikus, n Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos területen szintén ismert Fröhlich Robert archeológus testvére. Időjárás-----------­V árható Időjárás ma estig: általában kevéssé felhős idő, csapadék nélkül. Főleg a hajnali, reggeli órákban többfelé párásság, köd. Időnként megélénkülő északi, északkeleti szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet általában —3, -f Z fok között, a tartósan ködös helyeken —5 fok körül. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a Buda­pesten megtartott, 4. heti lottósorsoláson a következő számo­kat húzták ki: 1. 1«, 33, 46, 86. — Honismereti könyvbarát kört hoztak létre az edelényi nagyközségi és járási könyv­tárban, a község és környéke történetének kutatása, szelle­mi és tárgyi, néprajzi emlé­keinek gyűjtése végett. A kör munkájában való munkálko­dásra minden érdeklődőt, várnak. — Kicsinyek táncházába vár­ják a gyerekeket ma, janu­ár 24-én, délután 4 órától. a Diósgyőri Vasas Művelődési Központba. A Szederinda Népzenei Együttes ad „talp alá valót”. Ugyancsak ma lesz a görög táncház, ame­lyen délután 6 órától a Pal­las együttes játszik. — Hagyományos, műszaki bálját tartja február 7-én, este 9 órai kezdettel Miskol­con a Hámor étteremben az MTESZ Borsod megyei Szer­vezete.' A hajnalig tartó bálra jegyet szombat kivételével mindennap délután kettő és öt óra között lehet váltani az MTESZ Borsod megyei Szer­vezetének Szemere utcai iro­dájában, január 26-tól. — Lánctalpak váltják fel az abroncsokat a csobaji Takta- közi Termelőszövetkezetben. A belvizes adottságú gazda­ságban közel 700 ezer forin­tot fordítanak arra, hogy rizskombájnt, s lánctalpas erőgépeket vásároljanak, hi­szen a talajelőkészítés és a betakarítás ezek nélkül ma már elképzelhetetlen. — A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzeme felmond­ta a Matyó Tsz-szel meglevő kooperációs szerződését, amelynek keretében a tsz melléküzemága évi mintegy 2 millió forint értékű alkat­részt gyártott. A tsz új mel­léküzemági munkalehetőségei keres dolgozói számára. A Miskolci Likőrgyár felvesz vízvezeték - szerelő, elektrolakatos, általános lakatos, hegesztő, autóvillamosság­szerelő, targoncaszerelő szakmunkásokat, árukiadót, női segédmunkást. Jelentkezni lehet: Miskolc, Partizán h. 13. — Kozmikus krónika címmel, távcsöves bemutatóval egybe­kötött előadást tartanak ja­nuár 26-án Miskolcon, az Uránia Csillagvizsgálóban. Az előadást este hat órakor kez­dik. . — Zimankótúrát szervez az úttörők részére január 25-én a Miskolc városi Művelődési Központ Ifjúsági és Úttörő- háza. A gyülekezés időpontja reggel háromnegyed kilenc, az úttörőháznál. — Tizenhét KRESZ-parkot építettek az elmúlt öt évben a miskolci járásban. A köz­ségek lakói nagyban hozzájár rultak társadalmi munkájúk­kal az óvodák, iskolák! KRESZ-parkjainak megépíté­séhez. — Zöldségtermesztés a házi­kertben címmel tart előadást Tóth Ferenc kertészmérnök,' a Nagy-miskolci Állami Gaz­daság kertészeti íőágazatveze- tője január 25-én, vasárnap 10 órai kezdettel a kertszö­vetkezetek akadémiája kere­tében Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban (Marx tér). Az előadó a gyö­kérzöldségek, a kabakosok termesztését, valamint a bur­gonya hajtatását ismertet} részletesebben. — Jubileumi megemlékezést és kiállítást rendez Tállyán a helyi díszítőművészeti szakkör január 25-én délután két órai kezdettel. A megem­lékezést a tanács nagytermé­ben, a kiállítást a községi pártszervezet székházában tartják, s az január 31-ig te­kinthető meg. — Üzemen belüli vízrende­zésre, a Csincse körüli föl­dek termelési biztonságának javítására 810 ezer forintot, kémiai talajjavításra, mesze- zésre 650 ezer forintot for­dított egy év alatt a szent- istváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet jr Állatorvosi ügyelet 1. Miskolc megyei varos terü­leten 1981. január 23-án, 15.30— 1981. január 26-án (hétfő) rendel 8 óráig ügyeletes: dr. Wim Fe­renc Miskolc I.. Vörösmarty u.' 52., telefon: 33-61G. Betegbejelcn- tés: 8—9 és 13—14 óra között. n. Miskolci járás I.: Harsányig alsózsolcai, szirmabesenyői kazincbarcikai körzetben ügyele­tes: dr. Jaczkó Géza, Kazinc­barcika, F6 tér 18. Tele ront 15-155. III. Miskolci járás II. Girin esi, bocsi, hemádnémeti, gcsztd.vi és nyékládházi körzetben ügyele­tes: dr. Fehér József, Girin«, Rózsa Ferenc u. 16. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom