Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981, jcnuár 17., szombat ESZAK-MAGYARÖRSZAG 7 ¥mják a pályakezdő fiatalokat aDIGÉP-be Nagy gondot jelent az élet­re, a pályára való felkészü­lés, a megalapozott, helyes döntés előkészítése. E gond megoldását szeretnénk segí­teni azzal, hogy a Diósgyőri Gépgyárban folyó szakmun­kásképzésről, a legfontosabb gépipari szakmákról és a gépiparban dolgozók munká­járól szóló tájékoztatást adunk a fiataloknak. A DIGÉP-nek a népgazda­ságban elfoglalt helyét és szerepét a következők jel­lemzik: a csaknem tízezer dolgozót foglalkoztató nagy- vállalatunk az ország egyik legnagyobb, legrangosabb gépgyára. Gyártmányainkkal hazánk iparában, egész gaz­dasági éleiében találkozni le­het. Diósgyőri gépeken ké­szülnek az országot átszelő villanyvezetékeit és telefon- kábelek, a különféle ková­csolt gyártmányok, a csőgyá­ri és hengerdei berendezések. Vállalatunk termékei a ko­vácsoló, sajtoló és lemez-ala­kító gépek. DIGEP-kerékpa- rokon futnak a vonatok, vil­lamosok. Itt készülnek a me­zőgazdaság és az élelmi­szeripar lelkét jelentő hűtő- házak technikai berendezé­sei, a legkülönfélébb célok­ra használt szivattyúk. Ezeken kívül, jelentős még a különféle egyedi forgácsolt alkatrészek készítése, 'mivel olyan nagyságú megmunkáló gépekkel rendelkezünk, ame­lyekből az országban csak néhány található. Ezeken a gépeken 3(1—40 tonnás mun­kadarabok forgácsolása is el­végezhető. Mindezek csak a legfonto­sabbak abból az évi, több mint hárommilliárd forintot ki levő t ermelési értékből, amit több ezer szakmunkás, főbb mint 1700 technikus és mérnök hoz létre. Gyártmányaink esiíüg 40 országba jutottak el. Folya­matos exportkapcsolataink vannak húsz országgal. A gyártás szinte valamennyi fázisában a modern technikai eszközök alkalmazása lép előtérbe, biztos alapot nyújt­va a technológiai és gyártás- szervezés folyamatos fejlesz­téséhez. Egyre nagyobb sze­rep jut a gyártási folyamat­ban az NC-gépek alkalma­zásának is. Az 1980/81 -es tan­évtől a Diósgyőri Gépgyár bekapcsolódott a szakmun­káscélú szakközépiskolai kép­zésbe is. Ezen képzési formá­nál a 100. számú intézeten kí­vül a 3. számú Ipari Szak­középiskolával és a gép­ipari szakközépiskolával van együttműködési szerződé­sünk. Ahhoz, hogy gyártmánya­ink több tízezer alkatrésze elkészüljön, s összeszerelve egyedi gépekként eljussanak az ország, sőt. a világ min­den részébe, jól képzett, ma­gas elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szak­munkások kellenek. SAJÁT TANMŰHELYBEN f Az igényeket ismerve, vál­lalatunk évtizedek óta támo­gatja és saját tanműhelyé­ben végzi a jövő szakembe­reinek gyakorlati képzését, nevelését. Hosszú évek közös munkája erősítette kapcsola­tunkat bázisiskolánkkal, a miskolci 100-as számú Pata- ky István Ipari Szakmunkás- képző Intézettel és Szakkö­zépiskolával. Ez az intézet 1950-től — a szocialista szak­munkásképzés be i n d í tásána k évétől — működik. Eddig több tízezer szakembert kép­zett a város és a niegye vál­lalatainak. üzemeinek. Bázisiskolánk mellett, a szakmunkástanuló-képzésben jelentős szerepük van a mis­kolci 101-es és 114-es, vala­mint. a szerencsi 118-as szá- «vu Szakmunkásképző Intéze­teknek. Ezek után istnerkéd- jtink meg azokkal a szak­mákkal, melyekre vállala­tunk beiskoláz, s várja a fiatalok minél nagyobb szá­mú jelentkezését. ESZTERGÁLYOS ■Az esztergálás a leggyako­ribb gépi forgácsoló meg­munkálás. Munkadarabjai többnyire henger alakúak, de bőven előfordulnak a kúpos, domború, menetes alkatré­szek is. A megmunkálandó anyag lehet vasból, acélból, al umíniumból, öntöttvasból, műanyagból. Az esztergályos rajz és a szöveges utasítások alapján tervezi meg munká­ját. A rajzon szemügyre ve­szi a méreteket, a felületi fi­nomságot, azokat értelmezi, álgondolja a megmunkálási sorrendet, közben szinte megjelenik képzeletében a kész munkadarab. Számba veszi a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat, mérőeszközöket és ezeket munkájához előkészíti. Ez­után kezdődik a tényleges esztergálás, amelynek so­rán a megmunkálandó mun­kadarabról a szerszámok se­gítségével leválasztja a fölös­leges anyagmennyiséget. Az esztergályos szakmun­kás a gép mellett állva vég­zi munkáját. Tevékenységét részben a gép ritmikus moz­gása szabja meg. Az eszter­gályos viszonylag könnyű fi­zikai munkát végez, ezért lá­nyok számára is ajánlott szakma. MAROS A marós, hasonlóan az esz­tergályoshoz, alkatrészek megmunkálását végzi, külön-, böző típusú és felépítésű ma­rógépeiken. A tényleges és meghatározó különbség a két munkavégzés között az, hogy amíg az esztergálásnál a mun­kadarab forog és az alakító kések, illetve a szerszámok rögzítve vannak, addig a marózásnál a munkadarab van rögzítve és az alakító kés, illetve szerszám forog és végzi a munkadarab forgá­csolását. A gyakorlati és el­méleti követel mén vek- azono­sak az esztergályosszakmá- val. Viszonylag szintén köny- nyű fizikai munka, lányok számára is ajánlott. GÉPLAKATOS A géplakatos szakmunkás­nak tudnia keli a kézi szer­számokat kezelni, az azokkal kapcsolatos műveleteket vég­rehajtani: kalapálni, egyen­getni, hajlítani, menetet vág­ni, szegecselni, reszelni, sík és szög alatt hajló felületeket pontosan méretre, finomra megmunkálni, s kézi fémfű- résszel különböző idomvasa­kat darabolni. Továbbá tud­nia kel] az alapműveleteket elvégezni esztergán, marón, köszörűn, gyalugépen. Végül fémet forrasztani, ragasztani, gázzal és elektromos úton alapfokon hegeszteni. Az alapfokú ismeretek közé tar­tozik például a munkába vett anyagok tulajdonságai­nak ismerete; a műszaki raj­zok szakszerű olvasása, értel­mezése, a szerelési sorrendek megállapítása: az. alkatrészek illesztésének szabványos el­járásai; a működő géprészek és gépek beszabályozása, karbantartásának ismerete. Ez a szakma léhát sokoldalú felkészültséget igényel, vala­mint kombinativ gondolko­dást. Könnyű és közepesen nehéz fizikai igénybevétel váltakozik a munkavégzés so­rán. KOVÁCS A kovács ma már többsé­gében közepesen nehéz felkart munkát végez. S a szakma széles látókört, jó kézügyes­séget igényel. A fiatalok kü­lönféle munkadarabok kézi és gépi kovácsolását végzik. A szakma elsajátítása közben a fiatal alkotókészsége nagy­mértékben növekszik és fi­zikuma is ^megerősödik. Nap­jainkban a modern kovácso­ló-és sajtológépek, valamint a kiegészítő berendezésele al­kalmazása következtében megszűnt a dolgozók erős fi­zikai igénybevétele. Ennek ellenére még jelenleg is erő­sebb testi felépítésű fiatalok szükségesek a szakma gya­korlásához. HEGESZTŐ A hegesztő munkájában fontos a figyelemmegosztási képesség. A kapott, műszaki rajz alapján kell vasat, acélt, alumíniumot, különböző fé­meket, szerkezeti elemeket láng- vagy elektromos he­gesztéssel összehegeszteni.. A hegesztő munkája felelősség- teljes. Jól kell ismernie és biztonságosan kell kezelnie a hegesztéshez használt be­rendezéseket. Munkája során figyelembe kell vennie a fel­használt anyagok tulajdonsá­gait, s fejlett színárnyalat­megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie. VILLANYSZERELŐ A villanyszerelő sokrétű munkát végez, Munkájára egyaránt szükség van a ház­tartásban, az üzemekben, az építkezéseken és a közterü­leteken, A közvilágítási háló­zati kiépítésekor a légvezeték tartóoszlopait, ő állítja fel, majd kialakítja a vezeték­rendszert. Ennél a tevékeny­ségnél rendkívül fontos a jó egyensúlyérzék. Más jellegű a villanyszerelő munkája bent az épületben, ahol fal­véséssel, falfúrással alakítja ki a vezeték helyét. Az elekt­romos áram könnyen okoz­hat balesetet, ezéri; a villany­szereléshez nagyfokú körülte­kintés szükséges; Az össze­tett feladatok sokféle igényt támasztanak. A mechanikai és elektromos jellegű szere­lések, javítások, a villamos üzem fenntartása, felújítása jó gyakorlati, műszála érzé­ket, találékonyságot feltéte­lez. A hibák behatárolása jó kombinativ készséget, az áramutak pontos ismeretét teszi .szükségessé. Ezen a te­rületen azok dolgoznak ered-_ menyesen, akik rajz alapján,’ mintegy maguk előtt látják a kiépítendő, vagy már kész hálózatot. AZ ALAPSZAKMAKON TÜL Ezeken a gépiparban nél­külözhetetlen alapszakmákon kívül, vállalatunk még a kö­vetkező szakmákban várja a fiatalok jelentkezését: fénye­ző, épületasztalos, bútorasz­talos, mintakészítő, karosszé­rialakatos. szerszámkészítő, autószerelő, központifűtés- és cs ő h á 1 óza t -.s zerel ő. vízveze- ték-szerelő, kőműves és szo­bafestő. A szakmunkástanulók el­méleti képzése a 100-as, Idl­es. 114-es és a 118-as számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetekben folyik. Az intéze­tek korszerűen felszerelt ok­tatótermekben és laboratóriu­mokban biztosítják a kor kö­vetelményeinek megfelelő képzéshez szükséges teltétele­ket. A 100. számú intézetben az 1978 79-es tanévtől szakkö­zépiskolai képzés indult. Az ide jelentkező- fiatalok 4 év tanulmányi idő után, érettsé­gi bizonyítványt es az eszter­gályos-, vagy gépszerelő szakmában sfaakmunkas-béao- nroétoanj* aasreaoek. LEHETŐSÉGEK VÁLLALATUNKNÁL A fiatalok kulturális és sportolási igényeit a külön­böző szakkörükben és sport­körökben elégítik ki. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után, vállala­tunk támogatja a jó képes­ségű fiatalok elméleti és gyakorlati továbbfejlődését, az állami oktatásban és a vállalat által szervezett szak­mai továbbképzésekben való részvétellel. Gyárunk dolgozói személy­zeti és szabadjegyeket tar­talmazó, valamint állandó 68 százalékos kedvezményt biz­tosító MAV-igazolványt vált­hatnak. A távol lakókat kor­szerű munkásszálláson tud­juk elhelyezni. Dolgozóink a balatonboglá- ri, hajdúszoboszlói és sebes­vízi üdülőinkben pihenhet­nek. Szakmunkástanulóink az alábbi kedvezményekben és juttatásokban részesülnek: tanulmányi eredménytől, év­folyamtól, és szakmától füg­gően ösztöndíjat kapnak, amelynek összege 110—170 forintig terjedhet; a szerző­dést kötő fiatalok (gépi for­gácsoló, kovács- és hegesztő- szakmákban) ezen túl havi 400—500 forint társadalmi ösztöndíjban részesülnek; na­pi 3 forintért ebédet, .10 fo­rint használati díjért egész évre tankönyvet kapnak; kollégiumi ellátásért havonta 70 forintot kell fizetniük:; ingyenes munka- és védőru­hát. biztosítunk minden ta­nulónak; a kiemelkedő mun­kát. végző tanulókat, jutalom­ban részesítjük; szakmunkás- vizsga után 11,00—15,70 fo­rint közötti órabérrel alkal-j mázzuk a fiatalokat (a szak-i mától és a tanulmányi ered-j menytől függően). A JELENTKEZÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK Azok a fiatalok, aicik vál­lalatunknál kívánják a fel­sorolt szakmák valamelyikét, elsajátítani, a továbbtanulása jelentkezési lapra Írják fel a választott iskola címét, a szakmát, s DIG ÉP - fel i pattal jelezzék, hogy vál lakatunknál akarnak a gyakorlati okta­tásban részt venni. A 100. számú Ipari Szak­munkásképző és Szakközép- iskola: (Miskolc III. Téglagyár u. 3. sz.) a gépi forgácsoló, esz­tergályos-, marós, köszörűs, géplakatos, kovács-, hegesz­tő-, fényező, épületasztalos, bútorasztalos, mintakészítő szakmákban; A 101. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet.: (Miskolc11., Szabó Lajos u. 9. sz.) villanyszerelő, karosz- szérialakatos, szerszámkészí­tő, elektrolakatos, autószere­lő szakmákban: A 118. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet: (Szerencs, Ondi u. 8. sz.) gépi forgácsoló, esztergályos- és géplakatos szakmákban; A 114. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet: (Miskolc III.. Gagarin u. 54. sz.) központifűtés- és cső­hálózat-szerelő. vízvezeték- szerelő, kőműves, festőszak- mákban képzi a fiatalokat. Általános iskolák számára gyárlátogatást, az egyéni ér­deklődőknek részletes felvi­lágosítást biztosítunk. Címünk: DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR 3544 Miskolc 10. Pf. 503. Tel.: 51 -955 10—76 mellék Minden továbbtanulni vá­gyó fiatalt szeretettel vár a DIG ÉP gazdasági vezetése és rmmkáskoltekuvája,! IS) A Diósgyőri Gépgyár látképe Gépszerelők munka közben COj védőgázos hegesztés A vállalat Hajdúszoboszlói üdülője

Next

/
Oldalképek
Tartalom