Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. január 17., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 ! A lottó megindulása óta, az 1980. évi negyven-kilen­cedik heti húzásig bezárólag 6300 nyerőszámot húztak ki 1260 sorsoláson. Ha a 6300- . at elosztjuk a 90 lottószám­mal, akkor kiderül, hogy minden szánmaik hetven­szer lett volna alkalma ki­jönni. Persze vannak túl­buzgó és lusta lottószámok ás, így aztán a legtöbb szám a szabályos hetvennél gyak­rabban, illetve ritkábban szerepelt a nyerők sorában. Érdekes, hogy mégis akad három olyan szám, amely példás pontossággal éppen hetvenszer szerepelt, decem­berig a lcihúzottak között. A három hetvenszeres nyerő a 37-es, a 38-as és a 41-es. Vagyis Fortuna szeszélye folytán e számok között kettő egymás mellett áll. a harmadik pedig csupán két közbeékelődő szám után kö­veti őket. Egytől harminc­hatig és negyvenkettőtől ki- lencvenig egyetlen hetven - szer kihúzott számot nem találunk. Olyan szám azonban, amelyik alig tér el a szabá­lyostól, bővebben akad. 69- szer húzták ki az 1-es. a 72- es, a 82-es és a 87-es szá­mot, 68-szor az 52-est, 71- szer a 33-ast és a 74-est, 72- szer a 19-est, a 21-est, a két szomszédot, a 65-öst és a 66-őst, továbbá a 81-est és a 90-est. Tehát, három szám teljesen, 13 pedig plusz— mínusz 1—2 eltéréssel be­tartotta a papírformát. Ez a lottószámok csaknem egy­ötöde. Akad persze olyan szóm is, amelyik még hat- vanszor sem szerzett örömet * lottózóknak. E rosszul fi­zető számok a következők: 2, 11, 27, 30, 31, 40. 58, 62, 63, 68, 80, 85, 88. E 13 balsze­rencsés szám közül is külön meg kell róni a 30-ast, amely eddig mindössze 48- szor jött ki! Ezzel szemben 80-szor, vagy többször volt nyerő a 3-as, a 12-es, a 13- as (!), a 23-as, a 42-es, a 47-es, az 51-es, az 56-os, a 71-es, a 75-ös, a 77-es és a 86-os. vagyis 12 lottószám. Közülük már a századik nyerés kapuját döngeti az eddig már 98-szor kihúzott hármas, amely a számításba vett utolsó tíz húzáson is kétszer szerepelt. A 41—49. húzásokon kétszer kihúzott hat szám között egyébként ott van a „szerencsétlen” 13-as. Nem szerepel rosszul a szintén , rossz hírű 7-es sem: eddig 77-szer akadt a számhúzók" kezébe. A kár­tyások üdvöskéje, a 21-es mindkettő mögött lemarad i kissé: 72-szer került elő a lottógömbből. Ha valaki lottószelvényét azokból a számokból óhajt­ja összeállítani, amelyeknek a legtöbb a behozmivalójuk, tehát feltételezi róluk, hogy most mái- igyekezni fognak felzárkózni, az a kettest, a huszonhetest, a harmincast, a hatvan hármast és a nyolc- vannyodcas't választja. Alti viszont az eddig is szorgal­mas számok legbuzgébbjai- bam bízik, az így tölti ki a szelvényét: 3, 13. 56. 75, 86. Végül két különös vélet­len egybeesés: az 58-ast ép­pen 58-szor, a 61-est pedig 61-szer húzták ki eddig.- Cs. B. A pályakezdő orvosok elhelyezkedésére! r Megszüntették a frissdip­lomás orvosok elhelyezke­désének eddigi szigorú pá­lyázati kötöttségeit. Ettől az évtől kezdődően a munkál­tatók által kiírt állásokra már nem az egyetemek rangsorolása szerint pályáz­hatnak a fiatalok, hanem közvetlenül jelentkezhetnek az orvost váró egészségügyi intézményekben a meghir­detett munkahelyek betölté­sére. Eddig három évet kel­lett eltölteniük az .első mun­kahelyen, ezután csak egyet kell, de még további egy évig ugyanabban az orvosi szakmában kell dolgozniuk. Nagyobb lesz a pályakezdők mozgási lehetősége is. Ed­dig mindenki legfeljebb há­rom helyre pályázhatott, ez­után megszűnik ez a korlá­tozás. A munkahelyek köz­vetlenül a jelentkező fiata­lokkal kerülnek kapcsolat­ba, személyesen győződnek meg az illető szakmai fel- készültségéről. Az új elhe­lyezkedési rendtől azt vár­ják, hogy a korábbiaknál jobban egyeztethető lesz a társadalom érdeke, a mun­kahelyek igénye. a fiatal orvosok ambícióival. A ki­választásnál megnövekszik a munkahelyek vezetésének a felelőssége. Todorka Vilcseva: Mindéi a keljét Popatanoszov tervfelelös fel­ébredt, és nagy nehezen az órára sandított. A feje úgy zú­gott. mint a harang, kiszáradt nyelve alig fért el a szójában. „Istenem - gondolta szomorúan Pooatanoszov —, hát így kiké­szültem volna a főkönyvelő név­napján"? Kilenc óra volt — el­aludt. Be kéne lón telefonálni ... Feltárcsázta a számot, és a kagylóban meghallotta az igaz­gató titkárnőjének a hangját. — Az igazgató bent von? — kérdezte rekedt hangon. — Ki keresi? — A központból . .. — Tudja . . . Angelov elvtárs most a . . . műhelyben van. — Akkor kapcsolja a főmér­nököt. — Sajnos, ő értekezleten van. — És a főkönyvelő? — Elkent a bankba. — Akkor kapcsolja, kérem, a tervosztályt. — Tessék, kérem. — Halló, itt a tervosztály - hallotta a titkárnő hangját. — Az osztályvezetőt kérem — suttogta rekedten Popatano- szov. , — A minisztériumban van. — És a helyettese? — A megyén van. — És ki van bent az osztá­lyon? — Popatanoszov tervfelelős, de ő most értekezletet tart. Popatanoszov elmosolyodott, és a fejére húzta a takarót. A kölcsönös segítségnyújtás úgy működik, mint egy automata. Régi kívánság az Aoronieteorolőglai Tájéfcozíaíöl Az agrometeorológusok az idén közelebb kerülnek a mezőgazdasághoz, újabb, bővített szolgáltatással áll­nak majd a termelők ren­delkezésére. Az agrometeo­rológusok megfigyelése sze­rint az idei, téli éjszakai hi­degek, majd a felmelegedé­sek próbára tették a növé­nyeket. azonban jól tűrik a megpróbáltatásokat. Az erős lehűlések idején hótakaró óvta a talajt, a zsenge nö­vényállományt. A szakmai adatok, amelyek az elmúlt időszak időjárási tényezőit rögzítik, bekerülnek az év el­ső Agrometeorológiai Tájé­koztatójába, amely a további­akban tiznaponként: jelenik meg. A tavasz közeledtével, nagy, szükség lesz az előre­jelzésekre. A postán érkező küldeményt gyakorlatilag napra készen vehetik kézbe a A jeges ár megelőzése Ha a levegő hőmérséklete tartósan @ nulla fok alá süllyed, a folyókon megindul a jégképződés, és meg­kezdődik az elsődleges jégzajlás. A zajló jég ott áll meg, ahol a folyó irányában, vagy a meder méreteiben (éles kanyar, gázlók) hirtelen változás áll be. Ilyen he­lyen jégmező-támaszpontok alakulnak ki, melyek növekedésével a jég átbohozodik a íolyó teljes szélességén és a folyó beáll. A tél végén, amikor az olvadás, esőzés ár­hulláma felszakítja a jeget, megindul a másodlagos zajlás. Ha a jégtakaró ellen­állása nagyobb, mint az árhullám nyomó­ereje, a jégtáblák egymásra csúszva, tor- lódottan újra megállnak, és a keresztszel­vényt leszűkítve számottevő duzzasztást okoznak. Ez az a jégtorlasz, amelynek kö­vetkezménye lehet a jeges árvíz. Ennek legfontosabb megalcadályozási le­hetősége a folyószabályozás, amely bizto­sítja a víz akadálytalan lefolyását. Emel­lett azonban szükséges a jégrombolás jég­törőkkel, robbantással, esetleg bombázás­sal. A jégtörő hajók az elsődleges jégzajlás­kor segítik a jég elvonulását, letörik a jégtámaszpontokat, ezáltal késleltetik, eset­leg el is hárítják a jég beállását. A kés­leltetéssel jelentős jégmennyiség úszik el, ennyivel kevesebb a tavaszi árhullám aka­dálya, kisebb a torlaszképződés veszélye. A jégtörő hajók bevetésével — nem várva meg a természetes jégfeltöltödést — a víz­folyás szerint (alulról felfelé) törik a be­állt folyót, hogy megindítsák a jégzajlást. Ha mégis képződik jégtorlasz, azt először robbantással, a fellazított torlaszt további töréssel a jégtörőknek kell eloszlatniuk. Munkában a jégtörő A jégtorlaszok ellen a robbantás a leg- l fontosabb védekező módszer. Előbb 2—3 , méter átmérőjű léket robbantanak a 4—5 méter vastag jégtorlaszban, amelyen át a jég alá ereszthetik a nagy robbanótöltetet, amely 15—20 méteres körzetben szétveti a torlaszt. . Hetvenmillió forintot fizettek ki Munkában a gépjármű-kárbecsük Citrom a fékpedái alatt mezőgazdasági üzemek ag- ronómusai. ök már régen sürgetik az átfogóbb tartal­mú kiadvány megjelenését. A tájékoztató egyik jel­legzetessége, hogy a meteo­rológiai jelentések megszo­kott stílusától eltérnek, mi­vel nem annyira az adat­szerűségek dominálnak majd benne, hanem inkább a ten­denciák. Például a jelzések elmondják, hogy az elkövet­kező időszakban tartósnak ígérkezik a felmelegedés, vagyi megszűnnek az éjsza­kai fagyok, és számítani kell a csapadékhájlam növekedé­sére. Közérthetőbb lesz ez a közlemény. A kiadvány azt is közli, szakmai adatokkal alátámasztva, hogy mely napokon szükséges beavat­kozni az agrotechnikának a folyamatokba, és tanácsot ad ezeknek az időpontoknak a helyes megválasztásához. Messziről úgy látni, min­den bokor, fa hajladoz. Pe­dig szélcsend van, szikla­keménységű a hideg. Nem is szél az, mi mozgatná a csupasz ágakat: madárra j tanyáz itt, eléséget, meleg­séget keresve. Herman Ottó madarai... A téli kora délelőtt Lil­lafüreden még dermesztöbb, mint lentebb, a Bükk lábá­nál. A mínusz 14 fokról nem mozdul a higanyszál a ter­mészettudós emlékházának udvarán sem. A bokrok alatt, az etetőkben terítve a mag. Több száz madár min­dennapos vendég - itt, pirka­dattól késő estig. Éjjel meg­bújnak a hegyoldal szikla­repedéseiben, de hová is repülnének élelemért, ha nem Herman Ottó udvará­ra? Tóth Józsefné. az emlék­ház gondnoka tizenhat éve költözött Lillafüredre. Egy hideg reggelen arra ébredt, kismadarak verik csőrükkel az ablakot. Hát persze, hi­szen éhesek. Magánszorga­lomból aztán etetni kezdte őket, azzal, amit otthon ta­lált: szalonnadarabokkal, al­mával. Es a madarak „tit­kos jeladóval” értesítették a többieket. Mire lehullott a hó, százával lepték el az udvar sövényét, a fákat. Ho­vatovább „intézményessé” vált a madáretetés. Ha valaki betekint az Ál­lami Biztosító Borsod me­gyei Gépjármű Kárrendezé­si Fiókjának miskolci, Kiss Ernő utcai telephelyére, el­szomorító látvány . tarul...a szeme elé. Részben és telje­sen használhatatlanná vált autók sorakoznak itt egymás mellett. Ám hiába a sok fi­gyelmeztetés, az olykor sze­münk előtt: történő tragédia, továbbra is gyakori a szá­guldásból, a gondatlanságból eredő baleset. Ezt bizonyít­ják azok az információk is, amelyeket dr. Gaál Zoltán­tól. a Gépjármű K-árrende­— A legkorábban, pirka­datkor érkeznek a cinkék — meséli Margit néni. — A széncinke, a kékcinke, a ba­rátcinege. A legbűbájosabb az őszapó: akkorka, mint az ökörszem, s mégis a leg­hosszabb farkú kismadár. Az udvaron két nagy etetőt ál­lítottunk fel, de körben, a bokrok alján, mindennap három vödör eleséget terí­tek el nekik. — Biztosan vannak ked­vencek is ... — Mind kedvenc. Sokat tanulmányoztam a szak­könyveket: több, mint har­minc madárfajta él a Bükk- ben. Védett madarak, esz­mei értékük ezer forint. És télen egyformán mind éhes. A madarak ismerőjével, Margit nénivel körbejárjuk a nagy udvart. Az emlék­ház mögötti kertben az al­mafákon januárban is függ­nek az almák. No. nem lus­taságból hagyták a termést az ágakon. Aki egyszer is látta, megérti, miért: kék­cinke repül az almára. A fagyos termést testével elébb felmelegiti. s jóllakásig csipdes húsából. — Nagyon kemény a mos­tani tél, félek is egy kicsit. A madaraknak olajos mag­vak kellenek, legyen. ami melegíti őket, Szalonnát, faggyút hozok a piacról. A Henman Ottó Múzeum is ziési Fiók igazgatójától kap- ibunk: ' — A legtöbb bejelentés hétfőn és kedden érkezik hozzánk, amelynek oka tu- lajdonképpen a - hétvégeken megnövekedő forgalom, a rohanás: Türelméllenek az- emberek. Percekért teszik kockára az életüket. Havi átlagban ezerkétszáz beje­lentésünk van. Nyáron, az idegenforgalom és az üdülé­si szezon beindulásával azon­ban a kárbejelentések szá­ma meghaladja az ezerhat- százat is. A telephelyen húsz dolgo­zó, a megye nagyobb váro­adoít háromezer forintot: ocsút, lisztes magvakat ve­gyek. Mindez azonban ke­vés. Egy óra múltán elfogy az eleség. Az Országos Ma­dártani Egyesület vágj’ két éve megígérte: minden télen öt mázsa magot küld a Bükk madarainak. Ezen .a télen azonban csak alig egy má­zsa érkezett, az is inkább ocsú. piszok ... A madarak pedig százával érkeznek. A gondnokház la­kói már nemcsak a köny­vekből, személyes tapaszta­lataik alapján is ismerik őket. Ma az ökörszem eléjük megy a ház folyosójára, még hidegebbre fordul az idő. Az aranysármány. a pintyő­ke a lisztes magvakat sze­reti. A Tátrából még neon érkezett meg a meggyvágó, a fenyőpinty, a jégmadár. Ha hajnalban erős kopácso- lásra ébrednek, nem lehet más. csak a harkály. A Ce- keterigó nem repül el az emlékház látogatói elől, a csúszka pedig olyan szemte­len, hogy az ember vállára is rászáll. Ök a Bükk mada­rai. Eleséget kell. hogy ta­láljanak télvíz idején is... (mikes) saiban pedig összesen nj’olo kárszakértő foglalkozik fel­méréssel. Hétfő kivételével — amikor délután hat óráig' fogadják az ügyfeléket — naponta fél nyolc és négy óíá' között jelenthetik' bé 'a fióknál a károkat. Sajnos, a szaporodó balesetek' száma szükségessé teszi a közeljö­vőben a létszámbővítést. — Amikor a nyolcvan ki­lométeres sebességkorláto­zást bevezették és megemel­ték a benzinárakat, viszony­lag állandósult a bejelenté­sek száma. Mindössze egy évig tartott. Az elmúlt esz­tendőben 14 718 bejelenté­sünk volt, hatszázzal több az előző évinél. Hetvenmillió forintot fizettünk ki gépko­csikárokra és személyi sé­rülésekre tavaly. Tízmillió forinttal többet, mint 1979- ben. Történik baleset gyorshaj­tás miatt, felelőtlen italozás miatt és bekövetkezik csu­pán parányi figyelmetlenség miatt is. Erre példa a kö­vetkező eset: a kocsi hátsó ülésén néhány citromot he­lyezett el zacskóban a ve­zető. A gyakori fékezés mi­att a citromok szétgurultak, a vezető szerencsétlenségére az egyik éppen a fékpedál alá. S mire a citrom levét sikerült kipréselnie, addigra az autó nekiment az előtte haladó teherautónak. Talán a történet kissé humorosnak tűnik, jóllehet könnyen vég­zetessé válhatott volna. Egy másik alkalommal, idősebb házaspár szállított autója te­tejére erősítve egy gáztűz­helyt, amelyről azonban ha­zaérkezésükkor nyilván elfe­ledkeztek, mert a meglehe­tősen alacsonyra épített ga­rázsba a jól felerősített tűz­hellyel együtt hajtottak be. így aztán a bevásárlókörút vége egy összetört kocsi, egy Qiegrongált garázs és egy hasznavehetetlen tűz- hely lett. És ha már a sok figyel­meztetés és kár eddig hiába­valónak bizonyult, talán nem ártana nálunk is beve­zetni azt a biztosítási mód­szert, amely néhány ország­ban meghonosodott. Esze­rint azokat a vezetőket, akik- többször okoznak balesetet, ezzel arányosan, magasabb összegű biztosításra kötele- - zik. Monos Márta Pirkadatkor jönnek a cinkék

Next

/
Oldalképek
Tartalom