Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

VV- ±«f *' *. . V1UG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSÓD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BíZOTTSAGAXAR I API A XXXVII, évfolyam, 14. szám Ara: 1,40 forint Szombat, 1981. január 17. Hosszú távú együttműködési célprogramok Közlemény a KGST V. B. moszkvai üléséről Január 13—15. között Moszkvában megtartotta 98. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kor­mányok elnökhelyettesei vettek részt. Bulgáriát And­rej Lukanov, Csehszlová­kiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo. Len­gyelországot Mieczyslaw Ja- gielski. Magyarországot Mar­jai J ozsef, Mongóliát Mió­ta vin Peldzse. az NDK-t Gerhard Weiss, Romániái Paul Niculescu, a Szovjet­uniót Nyikolaj Tdlizin, Vi­etnamot pedig Huynh Tan Plial képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapo­dás értelmében a végrehaj­tó bizottság munkájában részt vett Sz. GUgorijevics, a jugoszláv szövetségi vég­rehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozá­son Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen Andrej Lúka- nov, a Bolgár Népköztársa­ság képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a hosszú távú együttműködési célprogra­mok megvalósítását célzó megállapodások előkészíté­sének menetét és megjelöl­te az előkészületek meg­gyorsításához szükséges in­tézkedéseket. A KSST-tag- országok eddig több mint 120 sokoldalú megállapodási írtak alá a hosszú távú együttműködési célprogra­mok megvalósítása érdeké­ben. Tanácskoztak a tudomá­nyos es műszaki együttmű­ködés tökéletesítésének kér­déseiről. Hangsúlyozták, hogy az érdekelt országok­nak összehangolt tudomá­nyos-műszaki politikát keil folytatniuk, erősíteniük kell a KGST-tagországok tudo­mányos-műszaki és termelé­si-gazdasági együttműködé­si kapcsolatait. Fokozniuk kell a tervezésnél a komp­lex megközelítési, amely magában foglalja az új ter­mékekkel kapcsolatos kuta­tásokat. műszaki megoldá­sokat. a termékek gyártásá­nak megindítását és a köl­csönös szállítások megszer­vezését. Az erőket a hosszú távú együttműködési célprogra­mokkal kupésolatos legfon­tosabb tudományos-műszaki együttm űködési kérdések megoldására kell összponto­sítani, mindenekelőtt szerző­déses alapon. •Megállapítot­ták, hogy á figyelmet első­sorban olyan gép- és be­rendezésit omplexumok lét­rehozására. olyan élenjáró technológi ák ki fejlesztésére kell összpontosítani, amelyek biztosítják a termelés haté­konyságának nagyarányú nö­vekedését. Ugyancsak fon­tosnak tartják a nyersanya­gok és az energiahordozók ésszerűbb felhasználásával, a kölcsönös szállításra kerü­lő termékek műszaki szín­vonalának es minőségének további, jelentős emelésével kapcsolatos intézkedéseket. A végrehajtó bizottság megbízta a KGST tanácsá­nak szerveit, hogy dolgoz­zanak ki javaslatokat a tag­országok együttműködésének bővítésére a fűtőanyag- és energetikai szükségletek tel­jesebb kielégítése érdekében az 1990-ig terjedő időszakra és ennél hosszabb távra. A végrehajtó bizottság megvizsgálta azt a jelentést, amely beszámol az orenbur- gi gázkondenzátum-lelőhely kiaknázásában és az Oren­burg és a Szovjetunió nyu­gati határa közötti gázveze­ték építésében folyó együtt­működésre vonatkozó álta­lános megállapodás végre­hajtásáról. A 2077 kilométe­res Szövetség gázvezeték ha­táridő elölt, 1979 végére el­érte az előirányzott tervezett kapacitást, a 15,5 milliárd köbmétert. Az ülés résztve­vői célszerűnek tartanák, ha a gázvezeték építésénél ösz- szegyült tapasztalatokat a jövőben más integrációs ob­jektumok építésénél is fel­használnák az érdekelt or­szágok. A végrehajtó bizottság 1981—1985-re szóló tervet hagyott jóvá, amely előirá­nyozza a modern, program- vezérlésű lémforgáesoló szer­számgépek kifejlesztését cél­zó munkák folytatását, s e berendezések magas műsza­ki színvonalú gyártásának növelését. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a KGST egész­ségügyi állandó bizottságá­nak tevékenységét, valamint a bizottság munkájának alapvető irányait a jelenle­gi ötéves tervidőszakra és a>, 1990-ig terjedő időszak­ra. A terv előirányozza töb­bek között a szív- és érrend­szeri és a vírusos betegsé­gekkel, a rosszindulatú da­ganatokkal, a szerv- és szö­vetátültetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, az új gyógyszerek és orvosi berendezések létrehozásában folytatott együttműködés fo­kozását. Megbízták a belkereske­delmi miniszterek értekez­letét, hogy fokozza a KGST- tagországok belső piacára kerülő áruk választékának bővítésével kapcsolatos együttműködést. Megvizsgállak a szocialis­ta világrendszer közgazdasá­gi problémáinak nemzetközi intézete által az elmúlt öt­éves tervidőszakban végzett munkáról szóló beszámolót es az intézet 1981—1985. kö­zötti tevékenységének alap­vető irányait. A következő időszak feladatai az eddigi­eknél nagyobb mértékben orientálják az intézetet azokra a kutatásokra, ame­lyek közvetlen kapcsolatban állnak a KGST különböző szervei előtt álló feladatok megoldásával. A vegrenajtó bizottság megvizsgálta az egyesített energiarendszerek központi teherelosztója tanácsának jelentését az egyesített ener­giarendszerek működéséről és javaslatokat tett az érin­tett tagországoknak. Az ülés folyamán általá­nos megállapodást írtak alá arról, hogy a KGST-tagor­szágok sokoldalú alapon elő­segítik a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság gyorsított tu­dományos és műszaki fejlő­dését az 1990-ig terjedő idő­szakban. A résztvevők áttekintették a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés né­hány más kérdését is. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és az elv­társi kölcsönös egyetértés légkörében zajlott le. Évzáró-évnyitó gyűlés az Oprendek Sándor munkásör-zászlóaljnál A megye fiv záró-évnyitó ünnepi egységgyűlést tartottak teg­nap, január 16-án délután 4 órai kezdettel a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Oprendek Sándor munkás- ör-zaszlóa Íjnál az SZMT- székházban. Dr. Kovács László, a városi pártbizott­ság titkára nyitotta meg az egységgyűlésl. Köszöntötte az állomány tagjait, a meg­hívott vendégeket. Az el­nökségben többek közüli he­lyet foglalt Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. Bariba Gyula. a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese. Soós Oltó, a Munkásőrség Borsod megyei parancsnoka. Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke. Beszámoló jelentésében Bistei Imre zászlóalj parancs­nok szólt a nemzetközi és a belpolitikai helyzetről, majd az egység elmúlt évi mun­káját értékelte. Kimondta: az éves feladat végrehajtása során mindvégig fő céljuk volt a fegyelem erősítése. Javult a belső propaganda- munka; népszerűsítették a fiatalok körében a munkás- őréletet. A követelmények­nek megfelelően alakult a parancsnoki irányító, szer­vező tevékenység. Emelke­dett a foglalkozások samw­nala. a zászlóalj jó ered­ménnyel' zárta a tavaszi- őszi lőgyakorlatol. A mun­kásőrök helytállnak a pol­egysege górt eietben is: több mini kétharmaduk szocialista bri­gádban dolgozik. Az összeté­tel életkorban, végzettség­ben. a párttagságot tekintve egyaránt kedvező, ez bizta­tó a jövőre. Az idei feladatok hasonló­an nagyok — folytatta a zaszloa l.j parancsnok. — Kü­lönösen nagy felelősség há­rul a végrehajtás során a (Folytatás a 2. oldalon) Barthci Gyula, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese adta át a szolgálati érdem- érmek különböző fokozatait. Gép könnyíti a rakodást A hirtelen leesett hó megnehezítette ugyan az erdőben dolgozók munkáját, de igyekeznek tartani a szállítási tervet a Borsodi Erdö- és Fafeldolgozó Gazdaság répáshutai és lillafüredi erdészeténél. A rönköket, az export papirfa-aiapanyagot és a tűzifát a Miskolci Fűrészüzem ketekhegyi rakodójára szállítják gépkocsikkal, ónná« pedig a LAEV vasúti szerelvényein jut az a fűrészüzembe. A rako­dón dolgozók munkáját korszerű felterhelő gép segíti. Magyar-iagosziáv árucs&re-torgalmi megállapodás Veress Péter és Meted Rotar külkereskedelmi mi­niszterek január 15—16-án Budapesten véleményt cse­réltek a magyar—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről és jövőbeni fej­lesztési lehetőségeiről. Egyet­értettek abban, hogy az 1976—1980. közötti külkeres­kedelmi forgalom a jövő szempontjából is biztatóan alakult. A hosszú lejáratú egyezmény 1,5 milliárd dol­láros előirányzata helyett közel 2 milliárd dollár ér­tékű áruszállítás történt. Ehhez számottevően hozzá­járult az áruválaszték széle­sedése, az energiahordozók, a vegyi anyagok, kohászati, valamint cellulóz- és faipari termékek forgalmának nö­vekedése. Az utóbbi két év ­ben a vártnál nagyobb volt a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kölcsö­nös szállítása is. A ívéi külkereskedőim, miniszter penteken aláírta az 1981 — 1985. közötti idő­szakra szóló hosszú lejáratú egyezményt. A 8,5 milliárd dollárra, tervezett árucsere- es a 800 millió dollárt kite­vő szolgáltatásforgalom a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további jelentős szélesítését és fejlesztését teszi lehetővé. A kooperációk és a hosz- szú lejáratú egyéb együtt­működések biztosítják a tervezett áruforgalomnak több mint 40 százalékát. Magyarország kivitelének fő tételei különböző vaskohá­szati termékek, a műtrágya- gyártáshoz szükséges ve­gyi anyagok, a propilén és polipropilén, továbbá gyógy­szerek, olajipari termékek és cement. Jugoszláviából egyebek között kokszot, szí­nesfémeket, ferroötvözete- ket, ónozott lemezt, foszfor- és ecetsavat, -petrolkémiai anyagokat és különféle ás­ványi termékeket importá­lunk. Számottevően növek­szik a fogyasztási cikkek árucseréje is. a határ menti árucsere-forgalom pedig 2,5- szerese lesz az előző ötéves i dőszakban tervezettnek. Az egyezmény aláírásénál jelen volt Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete. Metód Rotar jugoszláv külkereskedelmi minisztert fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Magyar-szovjet vasúti tárgyalások 1979-hez képest csaknem egymillió tonnával növeke­dett tavaly a magyar—szov­jet vasúti szállítások meny- nyisége — jelentették be a Nyíregyházán pénteken kez­dődött magyar—szovjet vas­úti szállítási tervegyeztet ( tanácskozáson. Mint elhang­zott: tavaly a Szovjetunióból csaknem tízmillió tonna áru érkezett vasúton, hazánkból pedig 2,6 millió tonna áru indult a Szovjetunióba. Emellett a vasutas kollektí­vák közreműködésével több mint négymillió tonna tran­zitárut továbbítottak hazán­kon át a Szovjetunióba, il­letve más országokba. A pénteki plenáris ülést követően a szakértői bizott­ságok is megkezdték tevé­kenységüket. Külön munka- csoportban tekintik at a mennyiségi mutatok tavalyi és idei alakulásai, s több speciális kérdést. így a ten­gelyátszerelés. az egysegra- komány-képzés. az autóbusz-' és gabonaszállítás műszaki feltételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom